Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Ailamî gazdaságok Tervszerűség a beruházásban - hatékonyabb munka a termelésben Kedvező esztendőt zárt a megyében működő nyolc állami gazdaság. A múlt év tervének megfelelően emelkedett a termelés szintje, s jelentősen nőtt az eredményesség is. Az elmúlt évben az állami gazdaságok azonos területen gazdálkodtak, mint korábban, s vetésszerkezetükben sem volt lényegesebb változás. A szántóterületnek mintegy 29 százalékán búzát és kukoricát termeltek, a terület többi részén pedig ipari növényeket és az állatállomány takarmányszükségletét állították elő. A termelési érték 107 százalékos növekedése általában kedvező, azonban néhány ágazatban problémák is jelentkeztek. A megye állami gazdaságai hektáronként 10 mázsával kevesebb búzát termeltek 1975-ben, mint az előző évben. Országos viszonylatban igen előkelő helyet értek el a kukoricatermesztésben : hektáronként 72,8 mázsa lett az átlagtermés. Az ipari növények közül a cukorrépa, a szója és a borsó termésátlaga az előző évihez hasonlóan alakult. A kedvezőtlen időjárás ellenére a szőlőtermelés meghaladta az 1974. évi átlagot. Az ősziek betakarítása sokkal rövidebb időt vett igénybe, mint más években. A tapasztalatok szerint az előző évekhez viszonyítva kevesebb gondot fordítottak az állattartásra, az alacsony kocalétszám miatt kevesebb lett a sertés és visszaesett a tejtermelés is. A múlt évben tehenenként 80 literrel kevesebb tejet fejtek, mint az előző évben, összességében tehát az állattartás eredménye nem éri el az előző évekét. A nyolc állami gazdaság nyeresége egy év alatt 74 millió forinttal nőtt; ez az előző évinek 146 százaléka. A len- gyeli és az alsópéli gazdaság kivételével az eredmény minden állami gazdaságban javult. Az árbevétel növekedése 112 százalék, ami részben a jobb minőség következménye. Az elmúlt évben átlagosan három százalékkal csökkent a dolgozók létszáma, s ez elsősorban a fizikai munkásokra vonatkozik. Éreztette hatását — főként a betakarítási munkáknál — a korszerűbb munkaszervezés. A létszámcsökkenés mellett a termelés növekedett, s ez a munka termelékenységének emelkedését mutatja. A gazdaságokra mindinkább jellemző, hogy tervszerűen végzik a beruházásokat. A múlt év során 268 milliós beruházást valósítottak meg, amiből csupán 6 százalék volt az állami támogatás, 94 százalék pedig a vállalati beruházás. Az összes beruházás 41 százalékát épületekre, 49 százalékát pedig gépekre fordították. Tavaly a nyolc állami gazdaságban az üzemek segítségével 69 család költözhetett új otthonába. Az elmúlt tervidőszakra előirányzott eredmény, termelési érték, bérfejlesztés és beruházáspolitikai célkitűzéseket a megye állami gazdaságai teljesítették, s egyes területeken túl is teljesítették. Az állami gazdaságok most dolgoznak az ez évi és a középtávú terven. A termelés- szerkezetben lényeges változtatás nem lesz, de némileg emelni kell a népgazdaságilag fontos növények vetésterületét és saját erőből kell biztosítani az állatállomány takarmányát. Növelni kell a hatékonyságot, javítani kell az eszközök kihasználtságán, korszerűsíteni kell a munkaszervezést és nagyobb termésmennyiséget kell elérni az alapvető élelmezési cikkekből. Fontos feladat, hogy emeljék a zöldségfélék és egyes kiemelt ipari növények vetés- területét, növelni kell a szarvasmarha-állományt, ezen belül is a tehénlétszámot A beruházásoknál főként a rekonstrukcióra kell nagyobb súlyt fektetni és emelni kell a gépi beruházások arányát. Mindezek a célkitűzések körültekintő, átgondolt és következetes munkával valósulhatnak meg; ehhez a megye mind a nyolc állami gazdaságában megvannak a feltételek. (d. v. m.) A szekszárdi lakáshelyzet A városi tanács legutóbbi ülésén Sztárcsevity Ervin tanácselnök-helyettes beszámolt arról, hogy a IV. ötéves terv során mennyiben módosult a szekszárdi lakáshelyzet. 1975 végéig összesen 2598 lakás épült. Ebből 1088 tanácsi, 818 OTP-beruházású és 592 magánerős lakás. A korábbi tervekkel szemben van eltérés — lemaradás —, aminek az az oka, hogy az építési feltételek jelentősen megváltoztak. Az új építési technológiára való áttérés, az áremelkedések, a nagymérvű szanálások, a kapcsolódó beruházások és a közművesítés költségeinek emelkedése kevesebb lakás építését tette lehetővé. A lakásügyi társadalmi bizottság közreműködésével elkészített tervet betartva, az összes elosztásra kerül tanácsi bérlakásból 386-ot, a tanácsi értékesítésü lakásokból 213-at kizárólag a legsürgősebben elhelyezendő lakásigénylők részére utaltak ki. Ezenkívül átadták a fiatalok és az öregek 68—88 lakásos garzonházát és 120 lakásos garzonházat kapott saját elosztásra a megyei kórház. Az OTP-társaslakások elosztását az új rendelkezések megváltoztatták. Az állami vállalatok munkásai lakásépítésükhöz vagy lakásvásárlásukhoz a szociálpolitikai kedvezményen felül állami támogatást çs egyéb kedvezményeket kapnak abban az esetben, ha vállalatuk lakásépítési alapjából az építési költségek legalább 20 százalékának megfelelő munkáltatói kölcsönt ad. A Rákóczi, Herman Ottó és Wesselényi utcai építkezéseknél vásároltak munkások először ilyen kedvezményes lakásokat. 1975 végéig tanácsi bérlakáshoz jutott 30, tanácsi értékesítésü lakáshoz 14, OTP- társaslakáshoz pedig 2 nagy- családos igénylő. v A lakások mindhárom fajtájánál 60—70 százalék a fizikai dolgozóknak jutott. Ezen belül a fiatal házasok aránya 60 százalékos. A magánerős építkezés zöme, a város rendezési tervének megfelelően, a Bakta- és a Kálvária-oldalra, valamint az előhegyi területre koncentrálódott. A IV. ötéves terv során 592 ilyen lakás épült fel, nagy százalékban sor-, illetve társasház formában. A lakásigénylők száma mindezek ellenére sem csökkent. Amikor az új lakásügyi jogszabályok életbe léptek, 1971. július 1-én, 981 lakásigénylő szerepelt a tanács nyilvántartásaiban. Ez a szám jelenleg 2000 körül van. Egy tavaly októberi felmérés szerint a lakásigénylők között 557 vidéki volt Az OTP-lakásépítések elősegítése érdekében a városi tanács és az OTP megyei igazgatósága együttműködési megállapodást kötött, amelyben 800 lakás építési feltételeinek közös biztosítását tervezték. Az együttműködés eredményeként több mint 1000 lakás építési feltételeit teremtették meg. O. L Szakszervezeti üdültetés Az elmúlt évinél ötezerre! többen üdülhetnek 1976-ban kedvezményesen a szakszervezeti üdülőkben. Megyénk 1975-ben 3763 üdülőjegyet kapott, így a szakszervezeti tagoknak 5,6 százaléka töltötte szabadságát szakszervezeti üdülőben. 1976-ra a szakszervezeti tagok száma emelkedett, így az idén 3039-en pihenhetnek szabadságuk alatt szakszervezeti üdülőkben. Kedvezményes felnőttjegyet 2600-at osztottak ki. A SZOT ebben az évben is gondol a családok pihenésére A nagycsaládosok harmadik, vagy további gyermekeinek üdültetése ingyenes. Tolna megyében 70 család vakációzhat szakszervezeti üdülőben. Tavaly csak 13 nagy család pihent szakszervezeti üdülőben! A nagycsaládce beutalójegyok lassú emelkedésének oka elsősorban a korlátozott férőhelyekben keresendő. 1976-ban az előző évinél kevesebb kétgyerekes családi jegyet kaptunk, holott a legtöbb igény erre van. Ezen a korábbi évekhez hasonlóan úgy segítenek az üzemek, intézmények, hogy ezeket a családokat saját üdülőikben helyezik el. Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy jól bevált a gyermekgondozási segélyen lévő anyák üdültetése is. Az elmúlt évihez viszonyítva a megyéből az idén is u GYES- en lévő kismama üdülhet gyermekével az ország különböző részén. A családos és a GYES-es üdültetés egyébként egész évben folyamatos. Különösen kedvező ez azoknak a családoknak, amelyekben még nincsen iskolás korú gyermek. Ök az elő- és utószezonban is üdülhetnek. A felnőtt- beutalók száma csökkent a főszezonban a családos üdültetés miatt. Kevesebb szanatóriumi jegyet kaptunk az idén. mint tavaly. Ennek az az oka, hogy az év elején a hévízi SZOT- szanatóriumot, ősszel pedig a balatonfüredit újítják fel. A jó munkát végző dolgozóknak kiadott jutalomjegyeknél a szakszervezeti bizottságok a térítési díjhoz hozzájárulhatnak, de a díjkiegészítést segély címén továbbra sem számolhatják el. Három kép Paksról Kitavaszodott a paksi atomerőmű építkezésén is. De az élénkséget, a' munkák gyorsítását, a nagyobb létszámot nem a tavasz hozta, hanem a jól ütemezett építés. Egyre-másra jönnek a munkaterületre — a 22-es és a 26-os állami énítőipari vállalat mellé — az al*j vállalkozók. Napjainkban há«j romezren dolgoznak már a kü*j lönböző munkahelyeken. Kép-Í riportunkat ízelítőül szánj ukj milyen méretek s munkák vannak az atomerőmű építéséi nél. Túl van az első télen az indítókazánház. Ez az egység az erőmű elkészültéig hőenergiával látja el a munkahelyeket, a szociális létesítményeket. A reaktorépület alapjába állították fel a Grabona-sátrat. Ez alatt a kényesebb vasbeton- és betonmunkát végzik. Az óriási sátor alkalmas fedett uszoda tetejéül is, ebből elképzelhető, hogy az alap mekkora kiterjedésű. Belső kép a tízezer négyzetméter alapterületű raktárról. Ezt az épületet is a 26-os ÁÉV dolgozói készítik. — Pj. — Gk. — Április 2-19: Budapest köszönti Bécset Az európai országok fővárosai közötti kulturális együttműködési megállapodások szerint első alkalommal köszönti Budapest Bécset. Az április 2- től 19-ig tartó rendezvénysorozat a magyar főváros fejlődését, életét mutatja be. A Volkshalle-ban fotók, tablók illusztrálják Budapest harmincéves fejlődését, a Se- cession-ban „Budapesti tájak, utcák, emberek” címmel nyílik képzőművészeti kiállítás, ahol csaknem 130 alkotás — olaj- festmény és grafika — reprezentálja a magyar művészetet. A bécsi nemzeti könyvtár színházi múzeumában színházművészeti tárlatot rendeznek. A budapesti kulturális napokat Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke nyitja majd meg. A tanácselnök, küldöttség élén hétfőn délelőtt Becsbe utazott. (MTI)
