Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
■'vTlag n.oirtir&i ZtfffèVffsregt TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1976. móré. 36. XXVI. ewt 76. szőDBa ÁRA: 8,90 ft Számvetés - előretekintve A legsikeresebb tervidőszak eredményeiről, a 4. ötéves terv teljesítéséről adott összefoglalót a Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett jelentése. Az elmúlt öt esztendőben a termelés a fő ágazatokban — az iparban, a mezőgazdaságban — a tervezettnél erőteljesebben emelkedett, s lényegében ez a tendencia, a terv szerinti fejlődés jellemezte azoknak a mutatóknak — gondolunk a reálbérre, a reáljövedelemre — az alakulását is, amelyekben a gazdasági, növekedés céljai és konzekvenciái a lakosság mindennapi életében öltenek testet , Gazdaságunk fejlettségének, erőinek gyarapodása egyéb területeken is meggyőző. Példának okáért: többet fordíthattunk és fordítottunk beruházásra, a népgazdaság állóeszköz- vagyonának bővítésére, műszaki-technikai színvonalának emelésére. ; _ Az eredmények, a pozitívumok hosszú sorából kiemelést érdemel a fejlődés tervszerűsége és ütemessége. Az ország , nemzeti jövedelme esztendőről esztendőre egyenletesen — és ' természetesen folyamatosan — nőtt s ez az egyenletes fejlődés jellemezte ezúttal nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság termelését is. Az 1971—1975-ös esztendőkben a termelés mennyiségi és értékelőirányzatait kisebb mértékben túlhaladtuk; ám ennél is jelentősebb, hogy a gazdaságfejlesztés tartalmát és lényegét képviselő feladatok közül is egynéhányat a tervezettnél nagyobb mértékben vittünk a megvalósítás, a végrehajtás útjára. , Ebben az összefüggésben szólhatunk az anyagi termelés ágázátainak munkatermelékenységéről, amelynek javulása az iparban csaknem 100 százalékkal járult hozzá a termelés bővítéséhez, a mezőgazdaságban pedig teljes egészében ebből : származott a termelés elmúlt tervidőszakbeli többlete. A termelés és a termelékenység lépéstartása népgazdasági szinten is érvényesült: a termelő ágazatok együttes termelékenysége öt év alatt 33 százalékkal, azaz csaknem olyan mértékben gyarapodott, mint gazdasági munkánk végső eredménye, a nemzeti jövedelem. Minden tervjelentésnek a dolog természete szerint az előirányzat a mércéje. A Központi Statisztikai Hivatal mostani jelentése is a tervelőirányzatokból indul ki, amikor szövegben és számokban értékeli és összegezi az 1971—1975 közötti gazdasági, társadalmi előrehaladást. Ez a viszonyítás és szemlélet jogos és reális. Csakhogy most már új tervidőszakban élünk és dolgozunk s bár munkánkat arra alapozzuk, amit korábban elvégeztünk, figyelmünket mai és holnapi teendőink kötik le. Bennünket most nemcsak az érdekelhet a már lezárult tervidőszak munkamérlegéből, amit magunk mögött hagytunk, hanem sokkal inkább a tervidőszak olyan eredményei és teljesítményei, amelyeket az elkövetkezendő években jócskán felül kell múlnunk ahhoz, hogy gazdasági fejlődésünk töretlen maradjon. A munkatermelékenység aktív szerepe a termelés bővítésében elismerésre méltó és jó dolog. Ezt a mostani tervidőszakban is fenn kell tartani, mert ez is nélkülözhetetlen összetevője a termelés hatékonyságának. Erről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a népgazdaság eszközállományát jobban hasznosítjuk, mint 1971—1975-ben. A lezárult tervidőszakban ugyanis az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt használtunk fel — iparban és mezőgazdaságban egyaránt —, s a termelés fajlagos anyagi ráfordítása nem változott, nem javult. A munka produktivitása tekintetében előrehaladtunk, de szerfelett kevés történt annak érdekében, hogy a termelés összes ráfordításai is csökkenjenek. Ezekben az esztendőkben, az 5. ötéves terv időszakában nemzeti jövedelmünket teljes egészében a társadalmi munka termelékenységének fokozása révén kell és lehet növelni; következésképpen ez az a gazdálkodási terület — népgazdasági és vállalati szinten azonos módon —, ahol többet kell nyújtani, jobban kell dolgozni, mint eddig. Tulajdoniképpen ehhez csatlakozik az a másik teendő is, amelyet a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének megszilárdítása igényel. A probléma indítékai, okai jól ismertek, következményei ugyancsak. Most az a teendőnk, hogy a világpiaci változások okozta veszteségeket ellensúlyozzuk, takarékosan gazdálkodjunk anyaggal, energiával, munkaerővel, eközben termelésünk és kivitelünk szerkezetét a megváltozott követelményekhez igazítsuk. A széles körű, — sokféle teendőt tartalmazó — feladat, teljesítésének a kulcsa újólag a társadalmi termelés javuló hatékonysága, hisz végső soron arról van szó, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló munkaerővel, anyaggal, munka- és termelőszközzel kell nagyobb értéket előállítani. Az ötéves tervek mindegyike alap és folytatás. A 4. ötéves terv — a teljesítéséről szóló jelentés sok tényt, bizonyítékot nyújt erre — a gazdaság legtöbb területén a tervezettnél jobbat, többet hozott létre. Nem ünneprontás meglátni és megjelölni elmúlt esztendőkbeli gazdasági munkánknak azokat a csomópontjait is, ahol a jobb munkára, a nagyobb eredményre való törekvés időszerű és égetően szükséges. Tanácskozik a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa Szófia, Nagy Károly és Te- •mesi János, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn délelőtt a szófiai Universiade csarnok kongresszusi termében —, amelyet Leninnek, a bolgár pártot megalapító Dimiter Blagoev- nek és Georgi Dimitrovnak az arcképeivel díszítettek fel — megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa. A tanácskozáson- 1575 küldött vesz részt, mindegyikük félezer kommunista ■képviseletében. Todor Zsivkov .megnyitó szavai után Sztanko Todorov, a politikai bizottság tagja, miniszterelnök a kongresszus külföldi vendégeit üdvözölte; a tanácskozás ünnepélyes megnyitásának pilianatáA nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője a beszámolási időszakban az enyhülési folyamat és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére vonatkozó lenini elvek megszilárdulása volt — állapította meg a kongresszus elé terjesztett beszámoló első, a világhelyzetről és a BKP nemzetközi tevékenységéről szóló részében Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára. Az erőviszonyok a két kongresszus közötban már 94 ország 103 kommunista és munkáspártjának, forradalmi és demokratikus szervezetének delegációi voltak jelen. A küldöttségek vezetői — a bolgár párt vezetőivel, a bolgár munkásosztály képviselőivel együtt — az elnökségben foglalnak helyet, közöttük Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai- Bizottságának tagja és mások. . ‘ 1 A kongresszus vezető szerveinek — titkárságának, mandátumvizsgáló bizottságának, szerkesztő bizottságának, stb. — megválasztása után a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a péntekig tartó tanácskozás napirendjét. Eszerint Tor ti időszakban kétségtelenül a béke, a demokrácia, és a szocializmus javára változtak meg. Erről szólva kiemelte a .szocialista és a tőkés országok, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződések, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét. „Az új nemzetközi légkör kialakításában és megszilárdításában döntő jelentőségű a Szovjetunió, az SZKP hozzájárulása” — állapította meg Todor Zsivkov, majd rámutatott: „A Öor Zsivkov," a BKP Közpon-' ti Bizottságának első titkára — a napirend első pontjaként — előterjeszti a központi 'bizottság beszámolóját a párt X. és XI. kongresszusa közötti időszakban végzett tennivalókról és a soron következő feladatairól. Ezt követően a központi ellenőrző és revíziós bizottság beszámolójára kerül sor, amelyet Sztojan Karad- zsov, a bizottság elnöke is-' mértét.. Utolsó napirendi pont lesz a BKP vezető szervednek megválasztása. A XI. kongresszus napirendi jénefcí megerősítése »után Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, $ megkezdte. beszámolóját. békeoffenzíva. . elválaszthatatlanul kötődik Leonyid Brézs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának nevéhez és tevékenységéhez.” A BKP Központi Bizottságának első titkára ezután Bulgária és a többi szocialista or. szág dinamikusan fejlődő kétoldalú kapcsolatairól, a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának fontosságáról szólott. „A Bolgár Kommunista (Folytatás a 2. oldalon) Todor Zsivkov beszámolója KISZ-küldöttgyűlések A% elmúlt hét végén tartották a járási, városi küldött- gyűléseket. Szombaton a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi járásban, vasárnap pedig a tamási járásban, Dombóvár és Szekszárd városban tartottak küldöttértekezletet. Bonyhádi járás A járási KISZ-bizottságnak az elmúlt két év munkájáról készített beszámolóját Krizsán István, a járási bizottság titkára terjesztette a küldött- értekezlet elé. A járás KISZ- tagjai sokat tettek Bonyhád fejlesztéséért. Említésre méltó, hogy a Vietnámban felépítendő. szakmunkásképző intézet költségeihez a tervezetten felül is: hozzájárultak. A beszámolót követő vitában a járás küldöttei közül tizenheten mondták el alapszervezetük tapasztalatait. Felszólalt Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára is, aki hozzászólásában elismerően nyilatkozott az ifjúság munkájáról. A párt feladatul szabta meg az ifjúsági szövetségnek a kommunista hazafi- ság és internacionalizmusra nevelést. Daradics Ferenc elmondotta, hogy ezt a munkát az ifjúsági szövetség jól végzi. A járási küldöttértekezlet befejezésül megválasztotta az új tisztségviselőit. A bonyhádi járási bizottság új titkára Hauck Ferenc lett. Szekszárd város Vasárnap délelőtt tartották meg Szekszárd város küldötteinek tanácskozását. A gyűlésen megjelent és az. elnökségben helyet foglalt dr. Rúzsa János, a városi pán bizottság első titkára is. A városi bizottság beszámolóját Kamarás Györgyné, a városi bizottság titkára terjesztette a küldöttértekezlet elé. A felszólalók — számszerűit 27-en — javaslataikkal, észrevételeikkel kiegészítették a beszámolót. Dr. Rúzsa János hozzászólásában elismeréssel nyilatkozott az ifjúsági munka városi helyzetéről, köszönetét fejezte ki a fiataloknak a városért végzett társadalmi munkáért, majd rövid tájékoztatást adott az ötéves tervidőszakban az ifjúságra háruló feladatokról. Kérte a fiatalokat, hogy a városfejlesztést társadalmi munkájukkal ezután is támogassák. Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára hozzászólásában a KISZ-munka szervezettségéről beszélt és kiemelte a KISZ—úttörő-kapcsolatokat, majd köszönetét mondott a városi KlSZ-bizott- ságnak azért,' hogy sok me-' gyei rendezvénynek volt jó házigazdája. A városi KlSZ-bi- zottság titkárául újból Kamarás Györgynél választották meg. . . . lÁt;,.... A tamási járás küldötteinek értekezletén megjelent és az elnökségben foglalt helyet Lukács Gyula, az MSZMP KB munkatársa. A járási bizottság beszámolóját Horváth László első titkár terjesztette elő. Tizenkét hozzászólás hangzott eh A KISZ járási bizottsága a réteg- munkával, a mezőgazdasági területen dolgozó fiatalok helyzetével kiemelten foglalkozott. Dobos Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára értékelte a járás kétéves munkáját és beszélt az elkövetkezendő évek feladatairól. Janos Jeromos, a járási pártbizottság első titkára hozzászólásában képet adott a járás gazdasági, politikai helyzetéről, részletesen foglalkozott a pártnak a KISZ ifjúságpolitikai munkáját irányító, segítő tevékenységével. A vita után a küldöttek megválasztották az új járási bizottságot és a pénzügyi ellenőrző bizottságot. A KISZ tamási Járási. Bizottságának új titkára Szőllőssi Klára lett. (Folytatás a 2. oldalon)
