Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
f t Új vonások a szovjet társadalmi életben f A GAZDASÁGPOLITIKA totón, talán legtöbb helyet szoknak a tendenciáknak az elemzése kapott az SZKP kongresszusán, amelyek a szovjet társadalom fejlődésé, jről szólnak. A legnagyobb, a legértékesebb eredmények között említették a felszólalók azt, hogy az utóbbi években még erősebb lett a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége, új vonásokkal gazdagodott a szovjet társadalom élete: Nagy szerepe van ebben annak a ténynek, hogy a párt gazdasági és politikai tevékenységét egyaránt az elviség. b megfontoltság, a stabilitás Jellemzi. Ahogy a gazdasági alapok erősödnek, úgy fordul egyre nagyobb figyelem az ember formálására, a személyiség sokoldalú fejlesztésére, a szocialista életmód tökéletesítésére. S hogy ez a folyamat mennyire felgyorsult, arra csupán két tényt említenénk a sok közül. Az egyik: a csaknem 16 millió kommunistát tömörítő SZKP összetétele minőségileg is nagymértékben javult az utóbbi években. A számszerű növekedést pedig — az elmúlt három évtized alatt a létszám megháromszorozódott — objektív tendenciaként lehet értékelni, amely többek • között Jelzi a párt vezető szerepének, tekintélyének erősödését. A másik: a Szovjetunióban gyakorlatilag általánossá vált a középiskolai végzettség, ami ugyancsak figyelmet érdemlő társadalmi eredmény. Nagy hangsúlyt kapott a kongresszuson az a tétel, hogy a gazdasági hatékonyság emelése nem önmagáért történik, legfőbb célja a szovjet emberek jólétének további növelése, munka- és életfeltételeinek Javítása. Az egy lakosra jutó reáljövedelem öt év alatt mintegy 25 százalékkal növekedett Ebben az időszakban 56 millió ember költözött jobb lakásba. Növelték a nyugdíjakat, a diákösztöndíjakat — összességében csaknem kétszer annyit fordítottak szociális célokra, mint az előző tervidőszakban. Az életszínvonal növekedése azonban azt is követeli a szovjet társadalomtól — mint erre többen rámutattak —, hogy az ideológiai nevelő munkára, a tudatformálás- » az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítson, mivel a smote 1 ieta életformát és gondóik adásmódot nem lebet „a lakáskulccsal együtt az emberek kezébe adni”. Mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatokból kiolvasható, hogy a szovjet társadalom elindult azon az úton, amely a kommunizmus felépítéséhez vezet. Ebben a munkában nagy feladat hárul a tanácsokra is — a szovjetekre —, amelyeknek hatáskörét az előző kongresszus óta jelentősen növelték, s ez új lendületet vitt munkájukba. Ugyancsak nagy gondot fordítottak a törvényhozás tökéletesítésére, a szocialista jogrendet, a jogi normákat a társadalmi fejlettség jelenlegi szintjéhez igazították. Éppen a kongresszuson hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev: „Nyilvánvalóan itt az ideje, hogy kiadjuk a szovjet állam törvény- könyvét. Ez hozzá fog járulni egész jogrendünk stabilitásának növeléséhez.” A szovjet társadalmi szervezetek munkája is tökéletesedik, mind több lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy az állampolgárok még aktívabban vehessenek részt a társadalom ügyeinek intézésében. A szak- szervezetek is egyre jobban betöltik azt a szerepüket, amely a dolgozók érdek- és jogvédelméből rájuk hárul. A kongresszuson sokoldalúan elemezték azt a tételt is: valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppen úgy a szocializmus is elképzelhetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül. Ebben a vonatkozásban is szükségszerű a már elért eredmények összefoglalása, rendszerezése, ami a Szovjetunió új alkotmánya tervezetének kidolgozását sürgeti. Ezen a munkán szintén dolgoznak és az elkészült tervezetet össznépi vitára bocsátják. Az eddig nyilvánosságra hozott elképzelésekből kiderül, hogy az új alkotmányban rögzítik majd azt az elvet, amely például előírja: a végrehajtó szerveket az eddiginél szigorúbb rendszer alapján számoltassák be a választott testületek előtt. Az ilyen és ehhez hasonló momentumok, célkitűzések is jelzik: a Szovjetunióban továbbra is elsőrendű feladatnak tekintik az állam szocialista jellegének erősítését, a demokrácia fejlesztését. OS- EJ Inílőnyv és értél A könyvben eddig az volt a legszebb, hogy értékét elsősorban a tartalom adta. A ré. gi csúnya olcsókönyvtáras könyvben ugyanaz a Tolsztoj-, ugyanaz a Móricz-, vagy Jó- kai-regény volt, mint a drágább, de még mindig nem drága bőrkötéses életmű, vagy díszkiadásban. Két egyforma könyv tulajdonképpen kevesebb, mint egy, mert a második már felesleges. Nálunk a könyv nem árucikk, maga a kereskedelmi ár fordítottan arányos a valódi, művészi értékkel. Annak keli többet fizetni, aki „olcsó” irodalmat akar vásárolni. Az egész világon divat a miniatürizálás. Körülbelül tíz éve a magyar nyomdaipar is gyárt minikönyveket. Az ad. dig még csak rendben van, amíg egy-egy évfordulóra, történelmi, vagy irodalmi jubileumra minikönyvben is meg. jelentek a világirodalom je- les írásművei. Érdekes volt a Kommunista kiáltvány, vagy az Internacionálé több nyelvű mini-kiadása. A Petőfi-évfor. dulóra is jelent meg szép minikönyv. A megjelenéssel együtt elkezdődött a gyűjtés is. Aztán már képzőművészeti alkotások is napvilágot láttak miniatűr formában. Azt már senki sem érti, miért? A minikönyveket ugyanis nem lehet olvasni. A kicsi képek meg már végképp élvezhetetlenek. A szekszárdi könyvesbolt egyik kirakatában van öt kis könyv. Az áruk ötven és kilencven forint között mozog. Az egyik például ötvenért KRESZ-táblákat tartalmaz. A gyűjtők veszik, hármasával őket. Vajon ebben az esetben is úgy keli felfogni az értékrendet, mint a normális, és olvasható méretű könyveknél? Minél drágább, annál kevésbé értékes művészi szempontból? — Ihárosi — Aitmatov hősei a iilmvásznon A kirgiziai nemzeti filmstúdióban nemrég elkészült a neves kirgiz író „Fehér hajó” című regényének filmváltozata. Csingiz Ajtmatov szerint a műveiből készült filminterpretációk között ez a film a legsikerültebb. A film központi figurája egy távoli favágótele- püiésen felnevelkedett kisfiú, akinek szerepét egy frunzei iskolás — Nurgazi Szadigalijev — alakítja, kitűnően. Szlovákiai képek A nyugat-szlovákiai Vágbesztercén (Povazská Bystrica) a ré« gi, kis ipartelep munkásai nyomorúságos viskókba^ éltek. Az utóbbi években sokszorosára fejlesztették a város gépiparát, az új lakónegyedekben, a képen látható szép épületekben talált otthonra a munkásoknak már csaknem négyötöde. A szlovák nemzeti felkelés hős városának, Besztercebányának egyik idegenforgalmi látnivalója: a hegyilakók kettévágott kalapjára emlékeztető beton emlékmű, ahol a Partizán- múzeum gazdag anyagát mutatják meg. CBerenhaut Róbert felvételei). Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás * Néhány élesebb szemű nevelő azonban nem volt ilyen biztos a dologban. Nyugtalanította őket, hogy az ifjú, voltaképpen kiismerhetetlen. A KÜLÖNÖS HERCEG Az arisztokrata növendékek kiváltsága volt a jezsuitáknál, hogy a nyári szünetben tervszerűen sorra látogatták a különböző tartományok jezsuita rendházait. 1692 nyarára Sziléziát választották. Ide készülődött Rákóczi, amikor váratlanul utasították, hogy Becsbe kell sietnie. Nem kérdezte miért. Enged elmeske - dett. Haladéktalanul elindult kísérőivel. Ekkor még fogalma sem volt. mekkora küzdelem kezdődött az ő ürügyén Kollonich Lipót bíboros és grói Aspremontné Rákóczi Julianna között. A politikus főpap saját tulajdonaként bánt a Rákóczi-birtokok- kaL Végrendeletet hamisítottak Bá- thori Zsófia nevében, ennek alapján százezer tallérra tartott igényt a jezsuita rend. Biztosra véve a zsákmányt, Kollonich pénzt veretett a Rákócziak ezüstjéből. Mindent meg kellett kísérelnie, hogy továbbra is az ifjú herceg gyámja maradjon. Am épp az uralkodó által is esküvel szentesített magyar törvények alapján szűnt meg jogcíme a további gyámkodásra. Rákóczi betöltötte (300 éve született tizenhatodik életévét, maga határozhatta meg, miként óhajt rendelkezni vagyonával, ha eléri a nagykorúságot. Legalábbis jog szerint. Más kérdés, miként lesz képes megküzdeni az ellene dolgozó gyakorlati körülményekkel. Fiatal sógora, Asp- remont gróf magas összeköttetésekkel rendelkezett, kívánságának útja volt egész a császárig. Rákóczi szerencséjére nemes rokonként viselkedett a gróf. Épp az ő közbenjárására változott meg a vakáció terve. Hasztalan protestált Kollonich, a császár a gróf kívánságának engedett. Talán éppen azért, mert maga is sokallot- ta már a jezsuita bíboros mindenhatóságát. Az utolsó pillanatig szorosan őrködött a főpap Rákóczin. Hitvány fogadót jelölt ki szálláshelyéül, eltitkolta megérkeztét, nehogy előbb beszélhessen nővérével, mint vele. Júlia azonban az összes óvintézkedés ellenére megtalálta öccsét. Egyetlen pillanat alatt szertefoszlott Rákócziban a jezsuiták által belénevelt ellenérzés. Föltámadt a régi testvéri II. Rákóczi Ferenc) szeretet, amely oly gyengéd és felhőtlen volt köztük egészen addig, amíg el nem szakították őket egymástól. > Most megbosszulta magát a kép- matatásra való idomítás. Másnap reggel érzelmeinek teljes eltitkolásával hallgatta végig az ifjú a hercegprímás ijesztgetéseit. Szó nélkül fogadta a testvérére hulló rágalmakat, s a vádat, hogy a hideg számítástól vezérelt sógora, meg a grófnál cseppet sem különb nővére romlásba akarják taszítani őt, az éretlen ifjút, hogy aztán kényük szerint rendelkezhessenek birtokaival. Rákóczi engedelmesnek mutatkozott, mire a kardinális teljesen megnyugodva bocsátotta szabadon, 1688 márciusa óta először, hogy az ifjú herceg sógora házában, a Himmelp- fort utcai palotába költözzön. Néhány nap múlva vaskos meglepetést okozott az ifjú Kollonichnak. Felkeresve gyámját, közölte, mi a szándéka a jövőre nézve. Bár kifogástalanul tartotta magát a tiszteletteljes jómodor szabályaihoz, határozottan kijelentette, nem hajlandó tovább a jezsuiták óhaja szerint élni, ura kíván maradni akaratának éppúgy, mint birtokainak. Egyúttal köszönetét mondott az eddigi gondoskodásért A bíboros nem merte szabadjára engedni dühöngését. Kemény szavakkal illette, azt jósolta, hogy nélküle a vesztébe rohan. Hivatkozott Báthori Zsófia végrendeletére és követelte a jezsuita rendet megillető százezer tallért. Noha Rákóczi kétséget kizáróan bizonyítani tudta nagyanyja végrendeletének hamisított voltát, nagyvonalúan felajánlott Kollonichnak húszezer forintot. Ezzel elváltak útjaik, legalábbis az ifjú herceg részéről. Aspremont gróf palotájában szokatlan élet várt Rákóczira. S mivel a sivár környezetben töltött évek után nehezen talált magára a nagyúri társaságban, az ő viselkedése hatott szokatlannak. A felső arisztokrácia könnyed, gyakran fesztelen életmódja eleinte valósággal megbénította. Zárkózottságával egyesekben csalódást keltett. Társalgási gyakorlatlanságát félszegségnek vélték. Ha kérdezték, szívesen válaszolga- tott, de magától nem vett részt a beszélgetésben. A családját övező nagy nimbuszhoz sehogy nem illett magatartása. (Folytatjuk) > rf
