Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2- oldalról). Â beruházások alakulása 1971-75-ben Milliárd; Ft 1966—1970 (folyó árakon) %-ában (összehason­lítható árakon) Ipar 207,7 138,8 Építőipar 14,9 160,0 Mezőgazdaság, erdő­gazdálkodás, vízgazdálkodás 109,8 147,5 Szállítás és hírközlés 77,3 145,1 : Kereskedelem 26,4 201,6 termelő beruházások 436,1 145,5 nem termelő beruházások 137,6 Í73,8 A beruházási kifizetések ösz- szege minden döntési kategó­riában meghaladta a tervezet­tet. Az összes beruházáson be­lül a nagyberuházások és az egyéb állami beruházások ará­nya lényegében megfelelt az előirányzatnak, a célcsoportos beruházásoké kisebb, a válla­latiaké nagyobb volt a terve­zettnél. A tervidőszakban számos nagyberuházást helyeztek üzembe, közöttük a péti új műtrágyagyárat, a visontai Gagarin hőerőművet, a Thorez külfejtést, a Tiszai Vegyi Kom­binát olefinművét, a budapes­ti metró kelet—nyugati sza­kaszát. A vállalati beruházásokon belül a tervidőszak folyamán nőtt az állami és csökkent a szövetkezeti szektor beruházá­sainak az aránya. Az állami támogatással megvalósítottvál- ialati beruházások erőteljesen, a kizárólag isaját forrásból megvalósított beruházások mérsékeltebben növekedtek. Az építési beruházások vo­lumene az előző ötéves időszak, hoz képest 50' százalékkal, a gépi beruházásoké 60 száza­lékkal nőtt. 1971—1975-ben az összes beruházás 48,4 százalé­ka volt építés, 42,7 százaléka gép és 8,9 százaléka egyéb be­ruházás. A gépberuházásokon belül az import gépberuházá­sok nőttek nagyobb mérték­ben, de a bélföldi gépberuhá­zások növekedése is - jelentős volt. A szocialista szektorbán öt év alatt folyó árakon 519 milliárd forint beruházást he­lyeztek üzembe. A befejezet­len beruházások .állománya 1975 végén megközelítően 117 milliárd forint volt. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresőit száma-' öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1Ö76. január i-éh Äegh'äXä'dtsp az 5,1 millió főt. A keresők száma kisebb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében á nők munkába állásából adó­dott, akiknek aránya az aktív keresőkön belül az 1971. ja­nuár 1-i 41,9 százalékról 1976. január 1-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazda­ságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kismérté­kű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgo­zó kötelező munkaidejét csök­kentették. 1975 végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka- a dolgozott rövidített, munka-, időben, az öt évvel azelőtti 65 százálékkal szemben. A szocialista szektorban fog­lalkoztatott munkások és al­kalmazottak névleges havi át­lagkeresete — a különféle bér- kiegészítésekkel együtt — 1975. •ben több mint 35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal csaknem 15 száza­lékos emelkedését, az egy ke­resőre jutó reálbér 1975-ben — a tervnek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a mun­kások reálbére 18 százalékkal, — az állami iparban dolgozó munkásoké 22 százalékkal —, a szellemi foglalkozásúaké 17 százalékkal emelkedett! A munkás, és alkalmazotti csalá­dok munkavégzésből származó egy főre jutó jövedelmeit a reálbérek emelkedése mellett növelte a foglalkoztatottság bővülése is. A termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiból származó keresetek reálértéke összesen kb 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal, valamint a tsz-tagok és alkalmazottak számának jelentős csökkenése folytán, ,a közös gazdaságokból szárma­zó egy tsz-tagra és -alkalma­zottra jutó reálkereset növe­kedése meghaladta a 30 száza­lékot 3À lakosság háztáji ék kisegít tő gazdaságokból.; származó- tiszta jövedelmének összege a-“termeiés, és a ráfordítások különbsége — 1975-beri'19W-* hez képest lényegében nem változott. Gyors ütemben - - nőttek a pénzbeni és természeti társa­dalmi juttatások, és arányuk az összes jövedelmen belül az 1970. évi nem egészen. 23 szá­zalékról 27 fölé emelkedett. A természetbeni juttatások nö­vekedése az oktatási, egész­ségügyi, kulturális, stb. ellátás fejlődésével függött össze. - A pénzbeni . társadalmi juttatá­sok összege öt év alatt 22,1 milliárd forintról 45,2 milliárd forintra- emelkedett. Ez min­denekelőtt az időskorúak el­tartásához, s a gyermekneve­lés költségeihez való társadal­mi hozzájárulás fokozódásából adódott. ‘ >­A nyugdíjasok száma 1975. végén 1,8 millió volt, 350 ezer­rel több, ndiht öt évvel koráb­ban. Az egy nyugdíjasra jutó havi átlagos nyugdíj 1970-bén 765 forint, 1975-ben 1259 fo­rintot tett ii. A kifizetett^ ösz- szes nyugdíj összege öt év alatt 13 pailliárd forintból 26,8 milliárd forintra emelkedett. A tervidőszak folyamán . több ízben emelték a családi pótlé­kot és sor került a gyermek­gondozási. segély ! emelésére is. A segélyt igénybe vevők szá­ma jelentősén nőtt. Mind­ennek eredményeként a családi pótlék és a gyermekgondozási segély összege együttvéve az 1970. évi 4 milliárd forintról 1975-ben 9,4 milliárd forintra emelkedett. A munkavégzésből származó jövedelem, valamint a társa­dalmi juttatások növekedése azt eredményezte, hogy az összlakosság egy ; főre jutó reáljövedelme 1975-ben 25 szá­zalékkal meghaladta1 az 1970: évit. A növekedés megfelelt, a tervben előirányzottnak. A munkásháztártások egy főre jutó összes reáljövedelme 26 százalékkal, a szellemi dolgo­zóké 22 százalékkal, a szövet­kezeti parasztságé 28 százalék­kal nőtt. .. .. ,! A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően, ösz- •zesen 28 százalékkal, egy fő­re számítva több mint 25 szá­zalékkal nőtt. Az összes fo­gyasztáson belül az élelmisze­rek és élvezeti cikkek, vala­mint a ruházati cikkek fo­gyasztásának aránya csökkent, a tartós.fogyasztási cikkeké és az egyéb iparcikkeké, továbbá a szolgáltatásoké emelkedett. Több fontos élelmiszer — köztük a hús és hal, a tojás, a cukor — fogyasztása a terve­zettnél jobban emelkedett, a tej és tejtermékek, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasz­tás színvonala viszoht az elő­irányzottnál kevésbé nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül a mosógép, a hűtőszekrény és a személygépkocsi-állomány a tervezettnél gyorsabban, a te­levíziós készülékek száma va­lamivel lassabban emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt összehasonlítható árakon a tervezettnél valami­vel mérsékeltebben, 35 száza­lékkal nőtt. . A lakosság által igénybe vert szolgáltatások közül leggyor­sabban fejlődtek a korszerű igényeket kielégítő szolgálta­tások, mint a járműjavítás, a háztartási gépek és híradás- technikai cikkek javítása, a la­kásjavítás, a textiltisztítás, stb. A fogyasztás hövekedése mellett nőttek a lakosság meg­takarításai is. A takarékbetét­állomány 1975. év végén 81,2 milliárd forint volt, 93 száza­lékkal több az 1970. év végi­nél. Áralakulás A tervidőszak második félé­ben kibontakozott világpiaci áremelkedések elsősorban a behozatalban nagy súllyal sze­replő • energiahordozókat, 4?,- nyersanyagokat érintették. Az 1975. évi behozatali árak 47 százalékkalvoltak magasab­bak az 1970. évieknél. A kivi­tel nagyobb részét kitevő ipa­ri késztermékek és élelmisze­rek világpiaci ára kisebb mér­tékben emelkedett, a kivitel árszínvonala 1975-ben 22 szá­zalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Az ipari termelői árak 1971 —1974 években mérsékelten, évi átlagban 2,4 százalékkal, négy év alatt összesen 10 szá­zalékkal emelkedtek. 1975-ben viszonylag széles körű árren­dezésre került sor, amelynek következtében az ipar belföl­di értékesítési árai átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az ipar 1975. évi termelői árszínvonala 22 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. A kivitelező építőipar átlagos árszínvonala öt év alatt 17 százalékkal emelkedett. Az építkezések, különösen a la­kásépítés költségei az áremel­kedésnél nagyobb mértékben nőttek. A lakásépítési költsé­gek emelkedésében — a laká­sok területének növekedése és a felszereltség javulása mellett —szerepe, volt a korszerű, de költségesebb technológiák el­terjedésének is. A beruházá­sok árszínvonala 1970-től 1975- ig 13 százalékkal emelkedett. Legnagyobb az építés-, vala­mint az import gépberuházá­sok árainak emelkedése volt. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1975- ben 15 százalékkal volt maga­sabb, mint öt évvel korábban. A tervidőszak folyamán a cu­korrépa, a dohány, a vágó­marha és a tej felvásárlási árát emelték jelentősebben. Emelkedett a zöldség és a gyü­mölcs felvásárlási és piaci ára is. Az áruszállítási tarifák öt­százalékos emelésére 1975-ben került sor az üzemanyagár emelkedése miatt. A . kiskereskedelmi árak 1975-ben 15,8 százalékkal vol­tak magasabbak, mint' 1970- ben. A tervidőszakban a-z alap­vető élelmiszerek közül a tej- és tejtermékek, valamint a cu­kor árát emeltek központi in­tézkedésekkel, a többi élelmi­szer ára. lényegében nem vál­tozott. Az élvezeti cikkek át­lagos bolti árszínvonala, nagy­részt; a szeszes italok és a do­hányáruk központi áremelése folytán, öt év alatt 22 száza­lékkal emelkedett: A ruházati cikkek árainak átlagos 16 szá­zalékos emelkedése piaci hatá­sok és hatósági árintézkedé­sek egyenlegéként alakult ki. A vegyes iparcikkek kiskeres­kedelmi árszínvonala 1970.-tól 1975-ig 17 százalékkal emelke­dett, részben a tüzelőanyagok és energiahordozók, valamint egyes építőanyagok hatósági áremelése, részben a szaba­dabb árformákban bekövetke­zett piaci hatások következté­ben. A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mel­Népmozgalom és Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971 elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az élve születések és halálozások különbsége — az előző öt évi 3,6-ról 4,2-re emelkedett. . 1971—1975. években össze­sén 841 ezer gyermek született, 12 százaléKkal több. mint az előző öt évoen. Ezer iaKosra öt év átlagában 16,1 élve szü­letés jutott. A születési arány- '• szám a tervidőszak folyamara jelentősen' emelkedett: az 1970. évi 14,7-ről 1975-ben 18,4-re. A születésszám emelkedésében szerepe volt a népesedéspoli­tikai intézkedéseknek, vala­mint annak, hogy nagyobb lét­számú korosztályok léptek szülőképes korba. 1971—ÍÓ75;' években TS«»»'* sen 622 ezren haltak meg, 10,4 százalékkal többen, mint áz előző'" öt éVbenr Ezer ‘lakosra- évj átlagban 11,9 halálozás ju­tott. A csecsemőhaianuóság csökkent: 1971—1975. évek át­lagában ezer élve szülöttre 33,8 egy éven aluli halálozás jutott, az előző öt évi 36,6-del szemben. A IV. ötéves terv időszaká­ban V Községét nyilVcUuiutiak Vcuussa. jeiemeg az oi»z.a^uan 83 varos- és 3 iuu Község van. 197 6. januar 1-én a KvKossag 5u,2 szazaiéba éit varosoKuan. 3id ezerrel tuoo, mint ot ev­vel azeiott. 197 ü vegén az egészségügyi dolgozók szama ko. 126 ezer vou, 21 ezerrel tuoo, mint ot évvel koraooan. Az orvosok száma 2d bodorul 2/ lOU-ra, a gyógyszerészeké és egyéb egeszsegugyi személyzeté 17 ooo-rol i01 000-re emelke­dett. ut ev alatt az összes or­vosi körzeten, szama 1j,ü szá­zaléknál nőit, 1975. év végen az általános Körzeti orvosi ál­lások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A kórházi ágyak száma a tervidőszak foiyamán 45uO-Zal nótt és 1975 végén megközelí­tette a 89 ezret. A kórnazj há­lózat fejlesztése során toooek között buaapesten bővítették a Gyali úti, a Tétényi úti kór. házat, felépült a budapesti szemklinika, a váci és az ajkai kórház. A bölcsődék befogadóképes­sége öt év alatt 9900 férő­hellyel bővült és 1975. év vé­gén 49 900 volt. A bölcsődés korú gyermekek 10,4 százalé­ka járt bölcsődébe. Az 1975. év végén a gyermekgondozási segélyt 265 ezer nő vette igénybe, 98 ezerrel több, mmt 1970. azonos időpontjában. Az óvodai férőhelyek száma a XV. ötéves terv idején 209 ezerről 296 ezerre nőtt, az előirányzottnál nagyobb mér­tékben. Száz óvodás korú gyer­mek közül 1970-ben 58. 1975- ben 76 járt óvodába. Az 1975—76-os tanévben a különböző oktatási fokozato­kon 1,8 millióan tanulnak. Az alsó- és középfokú oktatás lett tartalmazza a piaci árak,, valamint a szolgáltatások árá­nak változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően egyes, a lakosság szélesebb ré­tegeit érintő hatósági ár­emeléseket megfelelő jövede­lempolitikai intézkedések kő-, vettek. így pl. a lakbéremelés­sel, a tüzelő- és fűtőanyag­áremeléssel járó többletki­adást az érintettek nagyobb ré­szénél, a tej- és tejtermékek áremelésével járó többletki­adást a nyugdíjasoknál, a csa­ládi pótlékben és gyermek- gondozási segélyben részesü­lőknél kompenzálták. A lakos­ság nomináljövedelmének nö­vekedése a fogyasztói árak emelkedése mellett is biztosí­totta a reálbérek és reáljöve­delmek terv szerinti alakulá­sa t, kulturális ellátás nappali tagozatain — a meg- felelő korú népesség számának csökkenésével összefüggésben — kevesebben, a felsőoktatás, ban többen tanulnak, mint 1970—71-ben. Öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a felnőttoktatásban részt vevők száma. Jelenleg az esti és le­velező tagozatokon kb. 280 ez­ren tanulnak. A 6—13. éves tanköteles gyermekek lényegé­ben valamennyien iskolába járnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanuló, valamivel nagyobb hányada, mint öt évvel korábban volt. A 14—17. évesek 36 százaléka tanul középiskolában az öt év. vei azelőtti 80 százalékkal szemben. Egyetemista, vagy fő-, iskolás a 18—22. évesek 6.9 százaléka.. Ez az arány 1970— 71. ben 6,-3 százalék volt. A. színházak és múzeumok látogatottsága a IV. ötéves terv idején nőtt, a mozilátogatásoké csökkent 1975 végén ezer lak­kosra 226 televízió-előfizető ju­tott. 32 százalékkal több, mint 1970-ben. A kiadott könyvek száma öt év alatt 34 100 volt, példányszáma 323 içilliô. A megjelent könyvek száma az előző ötéves időszakhoz képest 10 800-zal, példányszámuk 87 millióval emelkedett. Idegenforgalom Öt év alatt külföldi állam­polgárok több, mint 37 millió esetben látogattak Magyaror. szágra, ebből 32 millió esetben a szocialista országokból. Ugyanebben az időszakban a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országok­ba irányult. Az idegenforga. lom a tervidőszakon belül je­lentősen növekedett. 1975-ben külföldiek 9,4 millió alkalom­mal látogattak Magyarország­ra, 3 millióval többször, mint 1970-ben. A szocialista orszá­gokból érkezők száma 8,2 mil­lió volt. 2,7 millióval több az öt évvel korábbinál. A tervidőszak utolsó évében magyar állampolgárok 3,5 mil­lió esetben utaztak külföldre, az öt évvei azelőtti 1 millió­val szemben. A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szállodai férőhely lé. tesült, a tervezettnél kevesebb. 1975-ben a szállodai férőhelyek száma 29 400 volt, az egyéo szálláshelyek (kempingek, tű. ristaszállások, fizetövéndég- látás, stb.) 123 300 férőhellyel rendelkeztek. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb. A kereskedelmi szálláshe­lyek 1975-ben összesen 5 mil­lió vendéget fogadtak, 1 millió­val többet, mint öt évvel ko­rábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt. 600 ezerrel több az 1970. évinél. ■ Budapest, 1976. március 27. Központi Statisztikai Hivatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents