Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a* 1. oldalról). Az építőanyag-ipari termékek közül a cementtermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton íödémgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több mint 1970-ben, a falburkolócsempe- termelés. csaknem meghatszorozódott. Az építési technológia változásával egyidejűleg a tégla- és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagokból jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termékszerkezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasználása. A bútoripar temfelése b4 százalékkal nőtt, hasonló mértékű termelékenység-emelkedés mellett. A textilipar 24 százalékos termelésnövekedésén belül a küiszovûipçï 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több, mint 1370-ben. Az élelmiszeripar, ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalékkal. 1974- ig még a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozott a tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen termés- eredményei miatt, visszaesett. 1975- ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. Az ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt. Hasonló ütemben, viszonylag egyenletesen, az előző öt évinél szélesebb választékban emelkedett a nagy- és kiskereskedelem részére történő értékesítés. Termelőfelhasználásra 29 százalékkal értékes!, tett többet az ipar, mint 1970- ben, és ezzel — néhány anyag kivételével — biztosította a megfelelő anyagellátást. A beruházási célú értékesítés, jelentősebb évenkénti ingadozás mellett. 1975-ben 35 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Az ipar export célra 51 százalékkal növelte értékesítését. Jelentősen nőttek a termelési kooperáció keretében lebonyo- lított exportszállítások. A szocialista ipar 1975-ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970- ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a vil- lamosenergia-iparban, a villa, mosgép-iparban, a híradás, technikai iparban, a műszer, iparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatokban. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves terv. időszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt, A növekedés 1972—1973-ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben — lassult, a tervidőszak második három évében, köztük 1975-ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket. A tsz-elc építőipari közös vállalkozásai 1975-ben lényegében ugyanannyit termeltek, mint 1970. ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, a termelés növekedésének a tervezettnél nagyobb hányada származott a termelékenység emelkedéséből. Ebben a gépesítés fokozódásának. az előregyártás széleskörű elterjedésének volt dösttő szerepe. Debrecenben, Szege, den és Budapesten a tervnek megfelelően, Veszprémben és Kecskeméten az eredeti terven felül házgyár létesült. Az építőipari gépek teljesítőképessége másfélszeresre nőtt, minden fontosabb munkafolyamat gépesítettsége emelkedett. Növekvő, a tervezettnél azonban kisebb mértékben került alkalmazásra a kônÿ- nyűszerkezetes építési mód. Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyag-ipar és más iparágak termelésnövekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag-termelésű, két. Az építmények kivitelezés! ideje — a munkák fokozottabb koncentrációjával és a műszaki fejlődéssel összefüggésben — a III. ötéves tervidőszakhoz képest kismértékben csökkent. Az építkezések előkészítése és szervezettsége azonban nem javult kielégítően. öt év alatt 438 ezer lakás épült. 38 ezerrel több a terve, zettnél és ezzel az 1961—1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítés; terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakás, építés kevesebb, az egyéni la. kásépítés több volt a tervezettnél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások áltlagos szobaszáma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körűvé vált a lakótelepi építkezés, javult a kapcsolódó — szolgáltató, egészségügyi, kulturális, stb — létesítményekkel való ellátás. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971—1975-ben 23 százalékkal volt több. mint az 1966—1970. években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség, és gyümölcs, termelésben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fokozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyagfelhaszná. lás — elsősorban az ipari anyagok felhasználásának jelentős fokozódása miatt — továbbra ís gyorsabban nőtt, mint a termelés. Számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa, a vonóerőkapacitás 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági üzemek öt év alatt több traktort, munkagépet, tehergépkocsit szereztek be, mint az előző ötéves tervidőszakban. A nagyüze. mekben a gabonabetakarítást gyakorlatilag teljes egészében gépekkel végezték, a kukoricacső- és szárbetakarítás gépesítettsége 85—95 százalékra emelkedett. A cukorrépa- és a burgonyakiszedés gépesítettsége is javult. Az állattenyész. tés fejlesztését az állami hozzájárulással épült nagyüzemi sertés- és szarvasmarha, tenyésztő telepek segítették: öt év alatt több mint 380 ezer szarvasmarha- és 1,4 millió sertésférőhelyet helyeztek üzembe. A műtrágya-felhasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt és 1975-ben 1,8-szerese voltaz öt évvel korábbinak. Egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott, az 1970. évi 150 kg-mai szem. ben. A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A szemestermények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedésének döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésé, ben. 1971—1675-ben évente átlagosan 4,3 millió tonna búza <és 5,9 zniUió tonna kukorica termett, majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségének. A búza hektáronkénti terméshozama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 mázsával több az előző öt év átlagánál és 4—5 mázsával több a tervezettnél. A gabonatermesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékeltebben emelkedett. A burgonyatermés — csökkenő fogyasztás mellett — kevesebb volt, mint az előző öt évben. A cukorrépatermés annyi volt, mint az előző tervidőszakban, a répa cukortartalma az utóbbi években csökkent. A szálas takar, mányok termelése lényegében a korább; szinten maradt. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertés-termelés emelkedett a leggyorsabban: 1975- ben 1,1 millió tonna volt, madjnem 1,6—szerese az 1970. évinek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a három éven. kénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg, az 1975. év végi állomány az előző évihez képest csökkent, de így is valamivel nagyobb volt az ötéves tervben számítottnál. Az 1975. évi vágómarhatermelés 378 ezer tonna volt, 17 százalékkal több, mint 1970-ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a tehénállomány 1975. végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban. A tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágottbaromfi-termelés 1975-ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett. Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak' végén 1 545 000 hektár, volt, az ország földterületének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fakitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Ezen belül az iparifa-termelés 22 százalékkal nőtt. a tűzifatermelés 13 százalékkal csökkent. A közüzemi vízművek 1970- ben 520 millió köbméter, 1975. ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban részesült a lakosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben, és a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsatornahálózatba. Az öntözésre berendezett terület 1975. év végén 487 ezer hektár volt Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970- ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a cső. vezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 száza, lékkai, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség megkétszereződött. A vasúti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszállításban tovább nőtt az autóbusz-közlekedés, valamint a személygépkocsik szerepe. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz- hálózatba. 1975. végén az ösz- szes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni, öt év alatt a távolsági személy- szállításban 10,5 százalékkal nőtt az utasok száma, ezen belül autóbuszon 35,0 százalékkal, repülőgépen 29,6 százalékkal többen, vasúton 11,9 százalékkal kevesebben utaztak. A helyi személyszállításban a villamoson utazók száma 1970- től 1975-ig majdnem 20 százalékkal csökkent. Budapesten a metrón utazók száma, részben a hálózatbővítés következtében, mintegy háromszorosára nőtt. A helyi közlekedést lebonyolító autóbuszokon 1975- ben 32,2 százalékkal többen utaztak, mint 1970-ben. A vasúti közlekedésben folytatódott' a pálya- és gördülő- állomány, valamint a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt és 1975-ben 1198 km volt, az összhálózat 15,4 százaléka. A vasút a tervezettnél több villamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1970. évi 66 százalékról 90 százalékra emelkedett-nyírna# Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forgalomnak az M 1-es gyorsforgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszt, az M 7-es autópályát Balatonaligáig, valamint a Balatonalíga—Za- márdi közötti autóutak A meglévő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Uj hidakat, alul- és felüljárókat építettek. A közlekedési vállalatok a tervidőszakban 4750 új autóbuszt szereztek be, ami a kiselejtezett autóbuszok pótlása mellett 1500 db-bal növelte az állományt, öt év alatt 75 metrókocsit, 130 villamoskocsit és több új modem MÁV-szerel- vényt állítottak forgalomba. Az ország tehergépkocsi-állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi-állomány az őt évvel ezelőtti 240 ezerről 530 ezerre emelkedett. Ebből a lakosság tulajdonában 551 ezer volt. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növekedés kisebb voit a tervezettnél. A tervidőszakban megkezdődött a távhívás bevezetése és 1975. év végén az összes főállomás 55 százaléka volt bekapcsolva a települések közvetlen összeköttetés-rendszerébe. A tervidőszak folyamán üzembe helyezték az új rövid- hullámú rádióállomást Jászberényben, megkezdték Solton a középhullámú adóállomás építését. A Tv I. műsorát sugárzó hálózat újabb adókkal bővült, s a vételi lehetőségek javítására átjátszóadók telepítésére került sor. Megkezdődött a Tv II. műsorának és a színes adásoknak a közvetítése. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehasonlítható árakon csaknem 1,5-szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonylatában volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsé- kéltebben nőtt. A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban, több mint 80 százalékkal, a gépimport nőtt. Az energiahordozók behozatala több mint 60 százalékkal az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek importja pedig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, kb 30— 32 százalékkal haladta míg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek behozatala is. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett. Javult az export áruszerkezete. Legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére a gépek kivitele nőtt, ezen belül elsősorban a komplett gyárberendezéseké, a műszereké, a közlekedési eszközöké, a szerszámgépeké és egyéb fémmegmunkáló gépeké. Fogyasztási iparcikkekből 1975-ben 56 százalékkal, élelmiszerekből 40 százalékkal exportáltak többet, mint 5 évvel korábban. összehasonlítható árakon a kivitel növekedése meghaladta a behozatalét, folyó deviza- árakon számolva azonban az import 109 százalékkal, az export 92 százalékkal nőtt. Ez abból adódott, hogy a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak. A cserearáhy romlásából származó árveszteség, valamint a kedvezőtlen tőkés exportlehetőségek miatt a forgalomban jelentős passzívum keletkezett. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben az öt év forgalmának egyenlege aktív, a nem szocialista országok viszonylatában passzív volt. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira öt év alatt — folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15 —20 százalékkal többet. Az összegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejlesztések mennyi, sági előirányzatai nem teljesültek. A növekedés mértéke hasonlÇ volt, mint a III. ötéves tervidőszakban, összehasonlítható árakon 51 százalék. A beruházások volumene kb 10 százalékkal haladta meg a tervezettét. A nem termelő beruházások összege, a terv célkitűzésének megfelelően, nagyobb mértékben nőtt, mint a termelő beruházásoké. 1971—1975-ben a nem termelő beruházások volumene 73,8 százalékkal, a termelő beruházásoké 45,5 százalékkal haladta meg az 1966— 1970. évit. (Folytatás a 3. oldalon).
