Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
< VILÁG PROl ETÂRJAÎe EGYESÜLJÉTEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG MSZMP TOLNA ME GYEI B IZQTTSAGANAK L A P J A VASÁRNAP 1976. morc, 28. XXVI. é»f. 75. «óm. ARA: 1,20 FI A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV. ötéves terv időszakában I. A IV. ötéves tervidőszakban a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a növekedés majdnem teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emel. kedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista' nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és jelentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés tervszerűségét és a bérarányok javítását központi intézkedések is segítették, A munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeni — társa, dalmi juttatások. A népesedés- politikai intézkedések és a demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészség- ügyi és kulturális körülményéi. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek, A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, a tervidőszak második felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világpiaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatásodat, az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatásai ellenére töretlen volt. A IV. ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése Terv ■ Tény v ®z 1975. év az 1970. év %-ában Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi 1 felhasználása Ezen belül: lakosság fogyasztása , felhalmozás Ipari termelés Építőipari termelés ■ Mezőgazdasági termelés, 1971—1975 évek az 1966—1970 évek százalékban Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére Lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom volumene Az 1971—1975. é mennyiségben a lakásépítés, 1000 db a szocialista szektor beruházásai-, milliárd Ft. II. Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és Viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2 százalék, kai. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 130—132 135 130—132 129 129—130 128 131 132 132—134 137 141—143 128 r 115—116 118 116—118 118 125—127 125 140 en összesen 135 400 438 480—500 574 A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,3 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a felhalmozásé 32 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A fogyasztás a tervezettet megközelítő ütemben, a félhalmozás az előirányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya 1975-ben....1963. évi árakon 75:25 százaink volt; hasonló az 1970. évihez. Az előző ötéves időszakhoz képest a felhalmozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését és nagyobb része növelte az állóeszköz-állományt A készletfelhalmozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyeíisúlyi helyzetre. Ipar Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több mint 35 százalékkal emel. kedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelés- növekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75— 80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyag- ráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszköz-állománya öt év, alatt 39 százalékkal bővült. Minden ágazatban sor került kapacitásbővítő, korszerűsítő beruházásokra. Az ipari beruházások 22,8 százaléka jutott a bányászatnak és a villamosenergia-iparnak, 7,7 százaléka a kohászatnak, 16,2 százaléka a gépiparnak, 18,9 százaléka a vegyiparnak. 8,6 százaléka az építőanyag-iparnak, 13,3 százaléka a könnyűiparnak és 11,2 százaléka az élelmiszeriparnak. A gépek és berendezések kihasználása nem változott számottevően. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 36 százalékkal, a szövetkezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az 1970. évi 34 százalékról 3l százalékra csökkent. a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedett. Az Ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a gépipar teljesítette túl tervét. Számottevően elmaradt az előirányzattól az építőanyag-ipar. A szocialista/ipar termelésének növekedése 1975-ben 1970-hez képest százalék Terv Tény Bányászat 7 9 Villamosenegria-ipar 45 44 Kohászat 24 27 Gépipar 33 47 Építőanyag-ipar 55 28 Vegyipar 53 65 Könnyű- és egyéb ipar 34 34 Élelmiszeripar 22 25 összesen; 32—34 37 Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött. A tervidőszak folyamán fokozódtak a termékszerkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére irányuló vállalati kezdeményezések. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energiafelhasználásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben. 57 százalékra melkedett. Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgáztermelés mellett következett be. A szén- hidrogének importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre. 1975-ben a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban elkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a' Testvériség szovjet—magyár földgáz- vezeték I. szakasza. — A vil- lamosenergia-termelés öt év alatt 41 százalékkal nőtt A hengerelt acéltermelés 31 százalékkal emelkedett. Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgozottságú termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hidegenvont csőé kb. másfél- szeresre. Az alumíniumprogram keretében a bauxittermelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról 756 számunkból: EMLÉKE TISZTA FORRÁS (4. old.) SÁRI JÓZSEF ÉLETMŰVE (5. old.) TÖBB EMBERSÉGET (6. old.) PÁLYAVÁLASZTÁSI SEGÍTSÉG AZ MMG-IÔL (6. old.) NYOLCVAN ÉVE SZÜLETETT GAOANYl JENŐ (8. old.) FIATAL LÁNY FEKETE SZEMÜVEGGEL (9. old.) MÁGAZIN (10—11. old.) ezerre, az alumínium félgyártmányoké majdnem 00 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó alumínium-felhasználás 1970- ben 9,6 kg, 1975-ben több min* 12 kg volt A közúti járműprog’-am végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok ég részegységek termelése. Egveidijű- leg csökkent a traktor- és tehergépkocsi-gyártás. így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentősen bővült az export. 1975-ben 10 700 autóbuszt készítettek, 79 százalékkal többet^ mint 1970-ben,- a Rába-MAN-motorok gyártása az 1971. évinek több mint 3,5-szeresére nőtt A számítástechnikai programnak megfelelően a számítástechnikai termékek gyártása többszörösére emelkedett Jelentősen nőtt az elektronikus elemek, alkatrészek termelése is. Eszterga-, maró- és fúrógépekből kevesebbet termeltek, mint 1970-ben. A KGS Írországokkal együttműködve több új, gazdaságos mező gazsági gápfajta sorozatgyártását kezdték meg. Lényegesen meghaladta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és exportja. A gépipari fogyasztási cikkek közül a háztartási villamos hűtőszekrények termelése 1,8-szeresre, a háztartási villamos tűzhelyeké 3,5-szeres- re, a magnetofonoké 43 százalékkal nőtt. A gépiparban az új termékek bevezetése mellett számos korszerűtlen termék termelését megszüntették, a termékcserélődés üteme azonban nem volt kielégítő. A petrolkémiai program alaplétesítménye, a Tiszai Ve- gvíkombinát új olefinműve 250 ezer tonna műanyagfeldolgozó kapacitással megkezdte üzemszerű termelését A pvc-por termelés csaknem 3-szorosra, ‘ a vegyi szálaké több, mint 2-szeresre emelkedett. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszeriparban és a gumiiparban volt a leggyorsabb. A műtrágyatermelés — hatóanyag tartalomban — 22 százalékkal emelkedett. (Folytatás a 2. oldalon). \ 1968. évi árakon — megközelítette az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forint- * tál több volt az előző öt évinél. Öt év alatt a termelő ágazatokban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jöveaelem növekedését megközelítően emelkedett. A termelő állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott,
