Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
I Eredeti helyszín >1 Kulturális kaleidoszkóp e heti v/ánlata kulturális kirándulást tervező brigádoknak, KlSZ-eseknek* A Vígszínház kamaraszínházának, a Pesti Színháznak (címe: V. kerület Váci utca 9. Telefon: 180-292) már volt néhány emlékezetes bemutatója. (Itt. játszották először a Macska játékot, az Adáshibát, a Pesti Színházban látható az Egy őrült naplója.) Most ismét nagy sikerű új darabot játszanak, Csurka István tragikomédiáját. Az előadás mél- tatói minden esetben, külön szólnak az egyik főszereplőről, Sulyok Máriáról, aki felejtIdén kilencedszer rendezik meg Szombathelyen a nyári egyetemet. Az érdeklődőket nemcsak a téma — az urbanisztika — vonzza, hanem a város is, amelynek sajátos hangulata és környékének számos látnivalója van. Az urbanisztikai nyári egyetem az európai középvárosok urbanisztikai kérdései közül az 1976. évben — alaptémaként — az idegenforgalmi célSzínhdzaínlc A Nemzeti Színház finnországi vendégjátékának most érkezett el hozzánk a sajtó- visszhangja. A helsinki lapok egyöntetű elismeréssel fogadhetetlen alakítást nyújt az „I. Örömanya” szerepében. Rajta kívül Farkas Antal, Bánki Zsuzsa, Bárdy György, Tordy Géza játsszák a fontosabb szerepeket. A darab rövid tartalma: Eredeti helyszínen forgat egy filmes forgatócsoport. A munkát azonban mindig megzavarja valami. A színészek először türelmesen próbálnak dolgozni a felfordulásban, de amikor kiderül, hogy a rendező bizonytalanságai miatt nem lehet igazi alkotói légkört teremteni, nem hajlandók tovább dolgozni. Ebből természetesen ismét bonyodalmak támadnak.» kitűzéseknek a regionális tervezésben játszott szerepével foglalkozik. A kurzus augusztus nyolctól húszig tart, szívesen várják a belföldi vendégeket is, habár a részvételi díj meglehetősen magas (2500 forint). A szakmai előadások mellett művészeti műsorok, rendezvények, kirándulások szerepelnek a programban, amelyre május 30-ig lehet jelentkezni a szombathelyi TIT- néJL a világban ták Marton László elképzelését, a mai kosztümökben, újra értelmezve előadott Moliére- darabot, a Feleségek iskoláját. A Hekingin Sanomaí kritikusa így ír: A magyar vendégek által színre vitt Feleségek, iskolája a Nemzeti Színházban megfelelt a várakozásnak. Moliére-hez, mint élő íróhoz viszonyultak. A szövegben a még ma is élő problémákat hangsúlyozták. A Moliére-hagyományt semmibe vették, mintha nem is hallottak volna róla. Az előadást újszerűén csinálták meg, a szöveg alapján, az azt követő események konkretizálására. Ugyanezt elmondhatjuk sok hazai klasszikus feldolgozásról, de Moliére-ről aligha. A világ különböző színházaiban Molière műveinek új, sajátos hangvételű bemutatása nem szokatlan jelenség, de nálunk meglehetősen ritka. Molière emberismeretének mélységét és humorának félelmetességét A cseh nyelven értő érdeklődőknek kiváló lehetősége van megismerkedni egy-egy külföldi nemzet íróival. A prágai Odeon kiadó már néhány éve igen hasznos segédkönyveket jelentet meg: egy-egy külföldi nemzeti íróinak szótárát. Ez idáig hét ilyen kiadvány jelent meg, j amelyek a francia, az olasz, a lengyel és a magyar szépírókkal, továbbá Észak-Európa, Ázsia, Afrika, Spanyolország és Portugália irodalmáraival foglalkoznak. A segédkönyveken dolgozó tudományos munkakollektívák egységes koncepcióhoz alkalmazkodnak. Minden egyes kötet az illető irodalom fejlődésével foglalkozó bevezetéssel kezdődik, s a tulajdonképpeni lexikális rész az írók életrajzi adatait, irodalmi tevékenységük jellemzését és műveik bibliográfiáját tartalmazza. Ezt időrendi táblázatok egészítik ki, amelyek időegységben mutatják be a történelmi eseményeket a kulturális eseményekkel. így lehetővé teszik, fcáluriS mindenekelőtt Uuno Laakson nagy Moliére-szere- peiben tapasztaltuk. Molière a. legtöbb finn színházban kitűnő egészségnek örvendő kedves öregúr és mester. De milyen mértékben tartották nálunk mostanában valóban fontos írónak az öreg mestert? Talán inkább különlegességnek tartották, amit egyszer örömmel, máskor azonban csupán tisztelettel vesznek elő „az ünneplő ruha zsebének rej- tekéből.” (Sztanyiszlavszkij). A fiatal magyar művészek által színpadra vitt Moliére-t látva, a szemlélőben az a gondolat támad, mily kevéssé látszik érdekelni Molière a finn színházművészek fiatal nemzedékét. Pedig az az idő úgy tűnik elmúlt, amikor Molière lebecsülése az újjáéledő színházi gondolkodás számára szinte magától értetődő volt. hogy az olvasó a szótárban szereplő egyes irodalmi és kulturális eseményeket az egységes kultúrtörténet megfelelő időpontjába helyezhesse be. A kiadványokban az egyes írókon kívül kisebb terjedelemben kritikusokkal, filológusokkal, történészekkel és filozófusokkal is foglalkoznak. Besorolnak néhány olyan összefüggő kiegészítő adatot is, amely az egyes irodalmak specifikus jelenségeit, vagy tipikus zsánereit magyarázza meg. így például az észak-európai írók szótárában minden szükséges adatot elolvashatunk az ún. szágákról, az ó-izlandi és ó-norvég költészetről, a francia szótárban többek között olvashatunk az ó-francia eposzokról, a magyar szótár egyes címszavai Magyarország irodalomtudománya fejlődéséről, à Csehszlovákiában kiadott magyar irodalmi művekről adnak tájékoztatást. S terved 3aerint îîama resta» kiadják a görög, aztán a bolgár és jugoszláv szépírók szótárát. Később sorra kerül majd a többi nép, nyelvterület is. Ilyen jellegű sorozat eddig csak Csehszlovákiában jelent meg. Szobrokf kerámiák Két budapesti stúdiókiállf- tásról érkezett hír a napokban. Az egyiket március 24-én nyitották a Stúdió Galériában (V. kerület,' Bajcsy-Zsilinszky út 52.), ahol Szabolcs Péter szobrászművész kiállítása látható. A harmincöt éves művész diósgyőri születésű, a főiskola elvégzése óta Zalaegerszegen él és dolgozik. Több városban megtalálhatók köztéren felállított munkái, néhány szobrát közintézmények, múzeumok őrzik. Elsősorban vörösrezet használ műveihez, de néhány szép alkotása fából készült. Bőd Éva keramikus kiállítása március 25-től látható Budapesten, a Csók István Galériában (Váci utca 25.) így ír róla Koczogh Ákos: „Hamar meghódította a közönségét, mert magas hőfokon égetett agyaggal, s vizet át nem eresztővel jelentkezett, s nemigen elterjedt tüzes mázakkal, kobaltokkal , türkizekkel, vörösekkel.» Edénytesteit íelhasít- ja, s a hasított szalagokból ornamentikát, edényfalain ujjúval negatív formát képez, vagy felmetszve az edény felületét, a metszés vonalán felszabadult anyagot vissza pödri, mintha folyondáros agyagzsinórokkal ölelné körül a korongolt vázák«" Savaria nyári egyetem Külföldi írók szótárai Gerencsér M'lclós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 4. Gyermekeinek élt és a gazdálkodásnak. Tisztán látva a fiára leselkedő veszedelmet, biztonsága érdekében az óvatosság legcsekélyebb követelményeiről sem feledkezett meg. A gyermek fizikai létbiztonságával párhuzamosan aprólékos figyelmet fordított szellemi neveltetésére. Anyósa, Báthori Zsófia azt akarta, hogy a gyermek Rákóczit a Habsburg-dinasztia Iránti hűségre dresszírozzák tanítói. Hadd legyen belőle Bécs szájaíze szerinti főúr, aki lojalitása fejében különbül élhet roppant birtokai révén, mint akárhány szegényebb király. Zrínyi Ilona szerint szó sem lehetett arról, hogy fia lemondjon a hazája iránti hivatásáról, ha majd eljön az ő ideje. Szakítva a Bécsnek hódoló anyóssal, Zrínyi Ilona végképp elhagyta Sárospatakot, Munkács várát rendezte be gyermekei és a maga számára végleges otthonnak. Ez a véglegesség azonban csak a szándéka szerint lett igaz. A valóság drasztikusan módosította Zrínyi Ilona elhatározását, s a végleges otthon néhány év alatt utolsó otthonná változott. De ha rövid időre is, Munkács várába beköltözött a családi boldogság. Évtizedes távoliét után özvegy Rákócziné találkozott öccsével, Zrínyi Jánossal, a császári tiszttel. Egy alkalommal kilovagolt az ifjú a Munkács körüli erdőségekbe, ahol foglyul ejtették Thököly kurucai. Fogságában állandóan kérlelték, álljon a kurucok pártjára, de hajthatatlan maradt. Zrínyi Jánost végül szabadon engedték Thököly parancsára, Zrínyi Ilonára való tekintettel. A fiatal tiszt így akaratlanul is közreműködött a kuruc vezér és a főrangú özvegy összelsmerkedésében. Thököly huszonöt esztendős dalia volt, férfiszépség, legendás hírnévvel. Zrínyi Ilona, bár idősebb, gyönyörű asszony. Első találkozásukkor semmi akadályt nem láttak eléggé nagynak ahhoz, hogy le ne küzdjék a kölcsönös szerelem erejével. Pedig ugyancsak hatalmas ellenkezéssel kellett szembeszállniuk. A császári udvar és Báthori Zsófia környezete hallani sem akart a házasságról. Végül Sze- lepcsényi György esztergomi prímás és Gubasóczy nyitrai püspök szívós közbenjárására engedett Bécs, csak Thököly békefeltételeit utasították vissza. Híven megszokott határozottságához, a fiatal kuruc vezér gyorsan Budán termett, szövetséget kötött a törökkel, ezután rögtön visszatért Munkácsra, megtartani esküvőjét. Az 1682. június 15-én kötött házasság valóban a holtig tartó szerelem megpecsételése volt. Zrínyi Ilona méltán hitte, hogy a maga sorsával együtt született hősre, talpig jelle- mes emberre bízza gyermekeit. LÖPOROS LECKÉK A kavargás, forrongás, a nyugalomrontó események csak pillanatokat hagytak az idillde. Nagy változásoktól volt terhes az idő, sorsfordító mozgolódások formálták Európa történelmét. A kis Rákóczi egyelőre semmi kárát nem szenvedte az ordas kornak. Úgy élhetett és tanulhatott, mintha béke lett volna. Neveltetését, taníttatását egy tűzön-vízen át hűséges szabolcsi nemesre, Kőrösy Györgyre bízta Zrínyi Ilona, miközben maga is sokat foglalkozott gyermekével. Kőrösy éjjel-nappal Rákóczival volt, ő gondozta, ételeit 5 készítette. Segítőjeként Badinyi János zólyomi nemes és Bárkány János fe- rencrendi szerzetes buzgólkodott. De amikor Thököly lett a nevelőapa, a könyvek mellől gyakran a nyergébe vette a fiút, szoktatta a tábori élethez, a katonás edzettséghez. Alig gyaníthatta a hétesztendős Rákóczi, hogy később a nélkülözésekkel, szenvedésekkel teli hadjáratok idején mennyire hasznára válnak majd ezek a korai leckék. Bármennyire szerette családját a kuruc vezér, rövidesen meg kellett válnia tőle. Szakadatlan hadakozásban teltek napjai és a távolabbi veszélyes vállalkozásokra nem vihette magával a vezéri sorsra szánt apró katonát. Kevéssel a házasságkötés után elfoglalta Kassát, a bányavárosokat, egészen Fülekig ellenőrzése alatt tartotta Felső-Magyarországot. A pillanatnyi állás szerint szerencsés jövőnek nézett elébe, Kőrösy György tehát nyugodtan oktathatta a tudományokra kis tanítványát, aki rendre szép vizsgákkal jutott túl iskolái alsó osztályain. Thököly Imre ekkor már rég a függetlenségi törekvések egyedüli, kimagasló vezére. Királyi címet kapott a portától, de nem fogadta el. Csak a „Felső-Magyarország fejedelme” címet viselte. Rettegett harcosak serege engedelmeskedett szavára. Azonban a vakmerő, szerencsés harcos kevéssé értett a politikához. Elkövette azt a végzetes hibát, hogy a haza ügyét mereven a török győzelmeihez kötötte. Pedig az ozmán birodalom már csak az igényei szerint volt nagy, erejének megroppanása gyorsan közeledett. Európában elcsendesedtek az évszázados vallásháborúk, egyre szilárdabb lett a protestánsok és a pápisták közös szándéka, hogy ki kell űzni a szultánt a keresztény Európából. A várható hadmozdulatok fő színtere nem lehetett más, mint Magyarország. Tisztában volt a porta a készülődő offenzívával, ezért megelőző hadjárattal kívánta elejét venni a csapásnak. Kara Musztafa óriási sereggel vonult Bécs ellen 1683 tavaszán. Thököly az ő oldalán szállt táborba. Ennek a világtörténelmi eseménynek részben a kis Rákóczi is szemtanúja volt, mert Pozsonyig ő is eljutott a sereggel. A nyolcéves gyermek szorgalmasan gyakorolta a latint Bárkány Jánossal közben a puskaporos leckékből is kijutott neki. Thököly bizonyosra vette a török győzelmet, ám keserűen csalatkozott. Mindenesetre baj nélkül hazakerült Munkácsra a gyermek Rákóczi, noha a megvadultan menekülő török tábor majdnem legázolta. A győzők nagy diadalt ültek a tőrökön. Nemcsak Bécs alól űzték el, de a Duna völgyében előrenyomulva birtokukba vették Esztergomot és Párkányt, ahonnan már csak egy lendület kellett a legközelebbi és legfontosabb hadászati célig, Budáig. Thököly Imre elszigetelődött. Az egész Európát képviselő roppant zsoldos erővel szemben nem sok babér teremhetett számára, ha mégoly elszánt kuruc csapatok fölött rendelkezett is. Hűségéért közönnyel, sőt bizalmatlansággal fizetett a török. Visszaszorult északkeletre, a viszonylag nyugodt országrészbe, amelynek biztos középpontja volt Munkács vára. Megpróbált kitörni politikai elzártságából, tájékozódott a nyugati hatalmaknál. Franciaország barátságát kereste, de már késő volt. Megkísérelte felélénkíteni szövetségét á törökkel, ez ügyben a hódoltsági terület török vezetőinél puhatolódzott. Legnagyobb megdöbbenésére Nagyváradon vasra verték a budai pasa parancsára és Belgrádba hurcolták 1685 októberében. (Foktatjuk) 1 I
