Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

fiatalok Ketten a legjobbak közül KISZ-ösztöndíjjal Március elején Debrecen­ben rendezték meg a ke­reskedelmi és vendéglátó- ipari iskolák „A szakma ki­váló tanulója” országos versenyét. Hét szakma 147 diákja három napon ke­resztül vetélkedett, A nyolc első helyezett közül kettő a szekszárdi iskola végzős diákja. ANDICS JANOS a hús-, hentesáru-eladó szakmában lett első helyezett. Róla már, az elmúlt évben is hallottam. Az őcsényi népi hitvilágról írt honismereti dolgozatával me­gyei második lett az ifjúsági kategóriában. 1975 nyarán részt vett a dombóvári orszá­gos honismereti tábor munká­jában. — A történelmet mindig szerettem, nem érzem azt, hogy szakmám és érdeklődési köröm „ütné” egymást. Min­dent egyszerre csinálni nem lehet, mert elaprózom a dol­gokat és igazán semmivel sem foglalkozom. Nehéz volt a szí­vem, amikor a múzeum hon. ismereti körétől megváltam. Érzem: nem mondtam örökre búcsút a honismeretnek. Ha a munkám mellett lesz időm a gyűjtésre, akkor később is folytatom. A szakmámat na­gyon szeretem, elégedett va­gyok vele. Számomra mindig nagy öröm, ha a vevőnek olyan árut tudok adni, amilyet vá­sárolni szeretne. Nem szívesen válnék meg tőle. — Úgy hallottam, nem egy díjjal tértél haza. — KÉT DÍJJAL jöttem ha­za Debrecenből. A különdíjra magam sem számítottam. A versenyen való szereplése, mért, felkészültségemért. a vevőkkel való bánásmó. dért, a magatartásomért meg­kaptam a Hajdúsági Csillag Csemege Áruház különdíját. Szüleim, tanáraim és osztály­társaim velem együtt örültek. — Mivel töltőd a szabad idő­det? — A könyveket régóta sze. retem. Jelenleg Bajcsy-Zsi- linszky Endre életét olvasom. Mindennap igyekszem úgy ha. eaérni, hogy a tv-híradót meg­nézzem. Véleményem szerint nagyon fontos a politikai mű­veltség. — Hogyan tovább? — Még nem tudom, hogy gimnáziumban-e, vagy szak. középiskolában tanulok tovább. Szeretnék leérettségizni és utána esetleg főiskolán tanul­ni. — Azonkívül? — Ha arra gondolsz, hogy elmegyek-e Szekszárdról. nyu­godt lelkiismerettel kimon­dom: nem. Szeretem a munka­helyemet, az 54-es húsboltban módom és lehetőségem van a továbbfejlődésre, a szülőfalu­mat: öcsényt, is nehezen hagy­nám el. Igaz. hogy vonathoz, buszhoz vagyok kötve, de rheg- éri vállalni a nehézségeket. BRANDT JÁNOS kozmeti. kai és vegyiáru eladó. Időbe tellett, míg a festékek és illat­szerek között eligazodott — mesélte. Ma már nemcsak az árucikkeket ismeri, hanem azt is tudja, mennyibe kerülnek. Szívesen ad a vevőknek taná­csot, útmutatást. Úgy érzi, ez. zei is bizonyítja szakmaszere­tetét. felkészültségét, tudását. — Milyen a jó vásárló? — Azt a vevőt szeretem, aki tudja, hogy mit akar. A nő­ket minden új gyártmányú il­latszer érdé' M. A forgalmat is ők adják. 1 iig türelmes va­gyok velük. Annak örülök a legjobban, ha sok a vevő. Ilyenkor érzem hasznosságo. mat. — Miért szép a munkád? — Változatos. Naponként ér­keznek új, ismeretlen áruk. Mindennap mások térnek be az üzletbe, minden vevővel másként kell bánni. — A verseny jutalmául NDK-belj utazást is kaptatok. — Még sohasem jártam kül­földön, az NDK-ról pedig sok érdekeset hallottam. Szeret­ném látni Drezdát, Lipcsét és Berlint. Azonkívül számomra ez az út kicsit tapasztalat, csere is lesz. Elég jól beszélek ném'"’ Úgy gondoltam, meg néhány illatszer- és vegyi--..ot. Vajon a nálunk forgalomba kerülő NDK-cik- kek ott is kaphatók? — Mit tervezel a jövőre nézve? — ÉRETTSÉGI bizonyít­ványt szerezni és a nyáron ki­cserélem a fényképezőgépemet. Persze csak hobbiból fotózok: autóversenyeket. VERESS Megyénk amatőr képzőmű­vészei — nagy többségük a megyei művelődési központ képzőművészeti stúdiójának tagja — az utóbbi években je­lentős országos sikereket arat­tak. Bánszky Pál, a Népműve­lési Intézet főelőadója szerint a sikerek forrása fiatal alko­tóink eredeti kezdeményező­kedvében, önálló útkereső próbálkozásaiban van. A KISZ megyei bizottsága 1975-ben ösztöndíjat alapított, hogy amatőr képzőművészeinket se­gítse törekvéseikben. Az ösztön­díjat pályázat alapján ítélték oda, s most a megyei művelő­dési központban láthatjuk is három ösztöndíjas amatőr kép­zőművészünk kiállítását. A be­mutatott anyagot a Népműve­lési Intézet és a helyi szervek zsűrije válogatta, a kiállításon helyet kaptak olyan művek is, amelyek ebben az időszakban születtek, de nem nyerték el az ‘„ösztöndíjas-mű” címet. Decs! Kiss János népműve­lőként dolgozik. Eddig elsősor­ban táblaképeket mutatót be, amelyeknek ihlető’“ szülőfalu­ja, Decs és az ottani világ. Most külöolegos. zsákanvag- ból és kötélből készült fali­képeket készített, amelyekkel meglepetést keltett. Az újsze­rű munkák témavilága azonos képeiével: a Sárköz emberei, szokásai, motívumai. (1. kép.) Vass György Pakson él, víz­ügyi dolgozó. így vall magá­ról: „1970-től csak fafaragás­sal foglalkozom, ezt megelőző­en festettem. A fával való ta­lálkozás kapcsolatot jelent számomra. Melegsége, szépsé­ge és kimeríthetetlen forma­világa állandó talaja lett ösz­tönös formateremtő érzelme­imnek.” Igényes megmunkálá- sú faalkotásai erőteljes nép- művészeti ihletésről tanúskod­nak. kép.) Tóth József al­kotásai már egy más alkotói gondolatkör bizonyítékai. A bonyhádi, fiatalember, aki Tavaly karácsonyra jelent meg a Mozgó Világ című, új irodai mi-művészeti-közműve. lődési folyóirat első száma. A köszöntéssel elkéstünk (a fi­gyelemfelhívás azonban soha­se késő), mivel az 1976-os év­folyam első száma is az olva­sók kezébe került azóta. Németh László írja A kísér­letező ember c. esszékötet elő­szavában: „...a derűt szeret­ném megfogni ; a lassan reflex- szerűvé vált kísérletező ked­vet, amennyire ez lehetséges, másokkal is megkívántaim, s a védelmet, melyet nekem nyújtott, újabb nemzedékekre kiterjeszteni.” Úgy tűnik, a mai fiatal nemzedék író-művész képvi­selői. eleget téve a hívásnak, méltó fórumot találtak a tel­jes komolyságú irodalmi­közéleti tevékenység vállalá­sára. fezt olvashatjuk Barabás Jánosnak, a KISZ KB titká­rának köszöntőjében is: „A Mozgó Világ annak a fiatal író, művésznemzedéknek kíván publikációs fórumot ad­ni, amelyik már a szocialista viszonyok között született, esz­mélt, teljesíti ki a szocialista művész személyiségét.^ Elbeszélés, szociográfia, tu­dományos tanulmány, vitaindí­tó esszé; valamint grafikák, fotók, versértelmező rajzok szerves egységben váltogatják egymást. A szerzői névsor is változa­tos: a „felnőttek” közül Pás- kándi Géza, Tandori Dezső; a „középfiatal” nemzedékből Nádudvari Anna, Csapiár Vilmos, Nagy Gáspár; a leg­fiatalabbak közül pedig Pin­tér Lajos és Szokolay Zoltán neve sokat érő-ígérő irodal­mat szavatol. Részletes tartalomismerte­tésre itt nincs módunk, ezért a felelős szerkesztő, Veress Miklós asztaláról kérünk egy dialógusrészletet, „melyben az Olvasó és a Szerkesztő beszél­get”, biztatva ezzel is minden fiatalt (értve itt fiatal szelle­met, nem életkoçt) a folyóirat olvasására: „Szerkesztő: Kérem, ne ítél­jen egyetlen számból. Ha tük­rözi is törekvéseinket, ha sok is benne az új, az ön számá­ra még ismeretlen név. Egy folyóirat munkája talán csak. egy év múltával ítélhető meg, akkor döntse el, érdemes-e to­vább olvasnia.., Olvasó: Ez lesz tehát a Moz­gó Világ. De hát miért is ez a cím? Szerkesztő: Illyés Gyula ver­sének címe. Ebben olvasható a két sor, amelyet akár mottóul is írhatnánk.« „A győzelmes anyag / Őriz­ze lelkünk.” Tegyük hozzá: rajtunk, ol­vasókon is múlik, hogy így legyen. Devecserl Zoltán népművelő 1976. március 25, Decsi Kiss János faliképé. Tóth József szobra. Túra a FIN tiszteletére 1976. március 20-án, a paksi Vak Bottyán Gimná­zium ODK-tagjai egy-két napos gyalogtúrára indultak. A csoportból kilencen 100 km-es útvonalat választot­tak, tizenhatan pedig 25 km-es utat tettünk meg. Reggel 7 órakor indultunk autóbusszal Pusztákén- cséré. A csoportot két tanárunk vezette: a 25 km-es Felszabadulási emléktúrát Mitter József, a 100 km-es „A Vörös Hadsereg nyomán” túrát pedig Vajnai János. Pusztahencsétől vágtunk neki gyalog a hosszú útnak. Tengelicról továbbindulva, az erdőben egy magaslat• ponton láttuk meg azt a helyet. ahol Béri Balogh Adám sátra állt, akkor, amikor a kölesdi síkon meg­ütközött a császári seregekkel. Hosszú kilométerek után Kajdacsra érkeztünk. Itt megebédeltünk. Később kis ünnepséget rendeztek szá. munkra. Horváth Zoltán, a megyei KISZ-bizottság munkatársa köszöntött bennünket és további sikeres gyaloglást kívánt. Ezután Polányí Máté, a járási KISZ- bizottság munkatársa szólt néhány szót, és minden résztvevőnek átadta a „FIN 1976” jelvényt. RUJDER ERZSÉBET PAKS Vass György fafaragásának részletet gyártmányfejlesztőként dolgo­zik, szobrok mellett („. kép) mechanikus kompozíciókat A Mozgó Világ első számairól mutat be a kiállításokon, ezek­kel vitákat keltve, —vfé—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents