Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
V HétköznogsI hit'alősok Molnárok A malom mindig csodavilág volt számomra. Gyerekkoromban közvetlen a malom mellett laktunk. Még most is hallom a szakadatlan zúgást, ami az udvaron is hangos beszédre késztette a környékbelieket. A malomban ötszörösére erősödött zúgás, a csattogó szíjak, a forgó kerekek, a süvítő villanymotor, a mennyezetig nyúló négyszögű facsövek, a bennük sisteregve aláhulló búzaszemek titkos világa mindig vágyakozó kíváncsisággal töltött el. Ünnepnapnak számított, ha valamelyik molnár ■» beengedett, megmutatta a malmot és mi gyerekek szabadon rohangászhattünk le-fel, az emeletre vezető lépcsőkön. Ma már tudom, hogy a zúgó, csattogó szíjak, kerekek látszólagos összevisszasága, a transzmissziós meghajtás nagyon is hétköznapi, — talán már elavult — módja és az emeletes ház, a magasbá vezető lépcső sem újdonság. „A molnár az aki a lisztet őrli” —'jutott el a köztudatba, holott, a kenyérliszt őrlése csak részfeladata a molnároknak. Ök készítik a nagyüzemi állattartáshoz ma már nélkülözhetetlen fehérjedús tápanyagokat, a különböző keveréktakarmányokat. „A molnár egy kicsit ezermester is — mondta Domonkos János a hőgyészi malomban. — Talán ez ragadott meg, amikor gyerekkoromban anryd időt töltöttem apám mellett a malomban. Ö is molnár volt és nagyon szerette ezt a szakmát. Nekünk egy kicsit asztalosnak, egy kicsit lakatosnak, vagy tecnikus- nak kell lennünk. Aszerint, hogy éppen mi hibásodott meg. Az őrlést a gépek elvégzik, nekünk csak figyelni, ellenőrizni kell és kijavítani, kor- rigálni/a hibákat.” Vízimalom, szélmalom, gázmotor-, gőzgép- és villanymotor-meghajtású malom. A transzmissziót is felváltotta a különböző gépek egyedi meghajtása. A bonyhádi malomban már nem találtunk facsöveket sem. Gyermekkorom olajos fényű gépeit, áramvonalas, színes festésű burkolatok takarják el. A molnárok munkája is könnyebb lett. Már csak a legöregebbek emlékeznek arra az időre, amikor sajtárokban hordták fel a búzát a garatra. Modern, okos gépek segítik a munkájukat. Segítik, könnyítik, de a molnárokat helyettesíteni nem . tudják. Szükség van rájuk, a munkájuk eredményére. „Aki belekóstolt, aki megismerte a szakma szépségeit, az sohasem válik meg tőle” — mondta beszélgetésünkkor Szabó Antal, a tamási malomban. Nemrég hallottam, hogy Tolna megyében 160 malomipar; szakmunkás hiányzik. Nem értem» A szakma ma is gyönyörű. Ha nincs molnár, nincs aki a kenyérnek valót megőrölje... TAMÁSI — KOMÁROMI
