Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
Segítség a fizikai dolgozók tanuló gyermekeinek A z MSZMP XI. kongrasz- szusa. ismét megerősítette azon feladatunkat, hogy a „fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén sokoldalú és külön támogatásban részesüljenek.” Sok minden történt az elmúlt öt évben a tanulási esélyek egyenlősítése és a társadalmi mobilitás biztosítása érdekében. Országosan szabályozták az egyetemekre és középiskolai tanulmányokra előkészítő tanfolyamok és a középiskolások társadalmi ösztön- díjrendszerét is. Szűkebb hazánkban is sok intézkedés született. Kezdjük az áttekintést az iskolák , körzetesítésével. Általános iskolás tanulóinknak 98,2 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban és a felső tagozatban az órák 77,9 százalékát a szaktárgyakban képesített tanárók látják el. Jelentősen javult a körzeti iskolák taneszközellátása, megtörtént például az alapvető taneszközök (rádió, tv, magnó, lemezjátszó, diafiímsorozatok, hangszalagok, térképek, kémiai és biológiai egységcsomagok) pótlása. Megkezdődött az iskolák további korszerűsítése... és információhordozókkal való ellátása. Az alapvető taneszközök pótlására, a készlet fejlesztésére kapott központi támogatást (2 600 CWOO Ft) minden évben kiegészítette a megyei tanács. így, ami ellátottságunkat illeti; országosán a'z'éíisők között vagyunk. Jelenleg 649 általános iskolai tanuló diákotthoni elhelyezését tudjuk biztosítani. Az 1973/74-es tanév óta 28 hellyel bővült a diákotthoni hálózat. A következő tanévtől Gyönkön 18, Iregszemcsén 30, Dombó- várott 20 további férőhely biztosítására van lehetőség. Áz V. ötéves terv során Pakson 80 személyes diákotthon építésére nyílik mód. Gazdagodtak tehát azok az alapok, feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a fizikai dolgozók gyerekei eljussanak az őket tehetségük, képességük szerint megillető helyre. A segítségadás kiemelt politikai, pedagógiai feladattá vált és eredményei arra ösztönöznek, hogy még hatékonyabbá tegyük a fizikai dolgozók gyerekeinek adható segítség minden kipróbált és új formáját. Az 1974-es országos adatok szerint hazánkban az összes keresők 73 százaléka fizikai dolgozó. Gyerekeik továbbtanulási aránya a felsőoktatási intézményekben viszont csak 36,6 százalék, míg a középiskolákban 56,5. A megyei eredmények ennél kedvezőbbek. Az 1974-ben érettségizett 1150 tanuló közül főiskolára, egyetemre felvételizett 528, felvételt nvert 231 tanuló. A felvettek közül a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 64,8 százalék. Uiabb adat nem áll rendelkezésünkre, de okkal hisz- szük, hogy az 1975. évi felvételek csak javítottak ezen az arányon. M ostanában egyébként sokszor esik arról szó, hogy a tanulás egyenlő esélyeinek megteremtését már az óvodában meg kell kezdeni. A megye óvodás korú népességének 83 százaléka jár óvodába és részesül iskolára való felkészítésben. Ahol óvoda nincs, ott előkészítő foglalkozások vannak a hátrányok leküzdésére. Az általános iskolákra vonatkozó számos intézkedés (osztályozási reformok, házi feladatok korlátozása, pótló foglalkozások) és több kísérlet (automatikus továbbhaladás, új matematikai ■ tanterv, munkafüzetek alkalmazása,' stb.) azt a célt szolgálja, hogy a családból hozott hátrányok, különbségek gyorsabban és eredményesebben legyenek felszámolhatóak. A hatékonyabb tanítási és szakköri tevékenység mellett jelentős helyet foglalnak el a fizikai dolgozók gyerekeinek segítésében a középiskolai tanulmányokra előkészítő tanfolyamok, melyek haszna jól látható abban, hogy 1970-től 66.1 százalékra emelkedett a középiskolákba felvett fizikai dolgozó gyerekek aránya. A kis iskolákban tanulók részére — mivel ezeknek az alacsony tanulólétszám miatt helyben nem szervezhető előkészítő tanfolyam — nyári bentlakásos előkészítőket szervezünk. Sajnálatosként jegyzendő meg, hogy az említett tanfolyamokon nem mindig azok a tanulók vesznek részt, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne. Olyanok is kimaradnak, akik a tanfolyamokon szerezhető több tudás birtokában válnának esélyessé a továbbtanulásra. A kimaradás mögött legtöbbször a szülői akarat húzódik meg. Ezért kellene tovább tágítani a tehetséges gyerekek szüleivel való kapcsolatokat, meggyőzve a szülőket gyerekeik továbbtanulásának társadalmi, egyéni hasznáról, kívánatosságáról. Az általános iskolát végzetteknek 91,5 százaléka tanul tovább megyénk középfokú oktatási intézményeiben. Az eredményesebb iskoláztatás következménye, hogy a jelen tanévben az első osztályosok 74.2 százaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. Az arányok alakulásával elégedettek lehetünk, külön gondot kell azonban fordítani arra, hogy a gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiban is emelkedjék a munkás- és parasztfiatalok száma. I smeretes, hogy a középiskolákban új formák keretében folytatódik a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítése, a velük való törődés. A szakkörök, egyetemi előkészítők, kollégiumi felvételi előnyök, kollégiumi és menzatérítési kedvezmények, útiköltségtérítés, egyéni foglalkozások, mind-mind köny- nyítik a fiatalok tanulmányi munkáját, boldogulását. Az elmúlt 3 évben nőtt a • továbbtanulást segítő iskolai tanfolyamok, felvételi előkészítők száma a megyében és azokon 200-zal többen tanultak,- mint korábban. Csökkent ugyanakkor az igény a bentlakásos, tanítási szünetekben szervezett évközi felkészítők, táborok iránt. Kivétel a táborok közül a dombori orosz nyelvi tábor, mely nyaranta hetvennél is több tanulót foglalkoztat. Az elmúlt évek alatt az egyetemi, főiskolai előkészítő- tanfolyamok sikere érdekében jó munkakapcsolat alakult ki az SZMT, a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya között Az együttműködés tárgyát, a széles körű segítő munka eredményeit mérlegelve mégsem lehetünk minden tekintetben elégedettek. Nem minden esetben realizálódik ugyanis a be-- fektetett szellemi és anyagi erő, például a lemorzsolódások csökkentésében vagy a több egyetemi, főiskolai felvételben. Kimondhatjuk azt is, hogy a gyorsabb előrehaladás akadályai — a nem elég hatékony pedagógiai módszerek mellett — a tanulók és a szülők köny- nyű lemondásában is keresendők. E zért van szükség a jövőben az iskolák és kol- légiurmok tartalmi munkájának javítására, továbbá arra is, hogy több idő, energia jusson a munkás- és parasztszülők meggyőzésére: ne mondjanak le olyan könnyen tehetséges lányaik és fiaik egyetemi, főiskolai taníttatásáról. Ne mondjanak le már csak azért sem, mert gyermekeik a tanulás minden szintjén egyre- sokoldalúbb támogatást élvezhetnek! ■ . A íiéttüű pária A decsi Pusztai Tóth János- nét, Sára nénit, kézügyessége* hagyományszeretete és -továbbadása, no meg mesélő-- kedve tette híressé. Háromlábú babáit főleg a külföldiek' keresik, „tomyösbársonyt” helybeli megrendelésekre készít. Amikor a „héttülkű pártáról” kérdem, történetével a. török hódoltság idejébe vezet*.- A nép az ősi szabad hazára ) gondolva állított emléket hét-- ; tülkű párta formájában, a: honfoglalóknak és a hét vezér- . nek. Századunk elején mái* • nem találkozunk a héttülkű ; pártával. 1890 körül egy újább,, három sávból álló leányfejék,. a tomyosbársony - jött—divat-«’ ba. A most készülő pártáknál' a : sárköziek kedvelt színét, a, pi < rosat használja Sára néni alapul. A párta abroncsa kartonból készül, piros vászonnal bevonva. Ezen, aranyos paszo- ; máayok és flitterek, a hét kú-, pocskával, tülökkel. A tülkö»- kön csúcsként egy-egy gyöngy. ■ szem. Höhnet a szírt és forma-' ismerete, ha a század elején, amikor Sára néni született,! már nem ismerték, nem vi-: selték a héttülkű pártát? Sára néni meséli: 1936-ban; dr. Pilisi Elemér néprajzkutató társaságában a temetőt járva egy sírkőre bukkantak. Egy 1797-ben. életének 16, évében elhunyt leányka sírja volt. Feltevésük szerint ő még viselhette a héttülkű pártát, A holttestet kihantoltatták és igy egy szinte épnek mondható, héttülkű pártát adhatták; át a szekszárdi múzeumnakEnnek mintájára készülnek Sára néni héttülkű pártáig KISS JÁNOS • ■ Dec*Bölcsődei, óvodai ellátás Bonyhádon Bonyhádon 1975-ben 295 gyermek született. Megyénknek ebben a községében a természetes népszaporulat évek óta 21 ezrelék. Nem kis gondot jelent tehát a bölcsődei és óvodai ellátás. A község két bölcsődéjében öszesen 70 kicsinek van hely. A községi bölcsődében megfelelő körülmények között, szakképzett gondozónők naponta 50 gyermekkel törődnek. A másik üzemi bölcsőde, a LAMPART ZIM bonyhádi gyára építette a kisgyermekes dolgozó nők- segítésére. A IV. ötéves tervben Bonyhádon bölcsődefejlesztés nem történt. Az óvodai ellátással viszont jobban állnak.- 1971—75 között 210-zel nőtt az óvodai férőhelyek száma. 1'50-hel'több gyermek kapott helyét a! községi óvodában és 60-nal több jár a cipőgyári óvodába. 1974- ben 400 gyerek járt óvodába Bonyhádon, jelenlég 647 *' az óvodások, száma. .Az-óvödás korúak összlétszáma pedig 770. .. ---------------------A IV. ötéves tervben, 1973- han épült a Bolyár utcái új óvoda 100 gyerek részére. Tavaly újították fel a Dózsa György úti óvódat. Megkezdték a Perczel utcai óvoda korszerűsítését is. A felújítás hárommillió forintba kerül, a munkákat ebben az évb*g be- fejezUb Ki mint vet... Szétszórt életek ' LEVÉLTÖREDÉKEK. Siófok, 1971. április 25. „Jólesett, persze, hogy jólesett, amit írtál rólam, hogy én vagyok az irodában, akit mindenre lehet használni, de úgy is mondhatnám, hogy kihasználnak. Csípőficammal születtem, gyerekkorom legmozgalmasabb éyeit ülve töltöttem. és irigyeltem azokat, akik szaladgálnak. Arról ábrándoztam, hogy majd én megmutatom, vagyis ba- lettáncosnő leszek. Nem lettem persze, és most hiába az újságcikk, meg minden, mégis úgy érzem, nem lettem semmi és most már nem is leszek.” Siófok, 1971. október 25. „Most valami őrülten foglalkoztat, tudod, amit már írtam, a keramikussággal kapcsolatban talán lesz valami, de még nem merem elkiabálni, nehogy ez se sikerüljön... Anyámék nem hagynak élni! Miért nem mentem még férjhez, persze nem akárkihez, illetve felőlük lehetne akárki is, csak diplomája legyen. Té jó' isten, mi lenne abból, ha tudnának Z-ről meg a két gyerekéről. De azért most kimondhatatlanul boldog vagyok, talán a terveim is sikerülnek!” * Beát gyerekkora óta ismerem. Hol feltűnik egy rövid levél . vagy }ap erejéig, hol csak a véletlen szeszélyéből találkozunk. Az élete kész regény. Édesapja üzemi párttitkár. Bea tizennégy éves kora óta heves harcban áll az apjával. A gimnáziumból eltanácsolták, mert egy galerigyanús fiú vele akarta - Bizonyítani •• a rendőrségen; megváltozott, komoly gimnazista menyasszonya-van, ót; is meghallgatták és Bea ártatlan kék szemekkel mesélte -ínéhánv-;. már nem annyira ártatlan házibuli történetét. Magániítph érettségizett. Utána rögtön Budapestre ment szövőnőnek, kerek három hónapig ki is tartott, aztán irány visz- sza-apapához. Hamarosan megszökött egy akkor még kiskorú fiatalemberrel. Két gyerekük született, albérletekben. Leg- . utóbb a Vonatban házassága viharos történetével szórakoztató tt 'és közölte, most már aztán igazán válnak. Nem az a i baj fosával} hogy vele mindig történik valami és állandó harc- ' báni áll-környezetével, hogy kibogozza végre életének saját ibiíia-kuszálta fonalát, hanem az, hogy vele mindig csak , megtörténnek a dolgok.-, - • "Éva húszonkétévesen már az ötödik munkahelyét nyüvi és nyűgnek érzi a munkát. Mindenk nek joga van a he’yét keresni az életben, s aki több nvmkahe’yet kipróbá't már, az még nem feltétlen vándormadár, de Érának semmi sem jó. Nem volt jó Pécs, pedig lakhatoU volna a szüleinél, akik becsületes munkásemberek. Főiskolára ‘ is fölvették, de egy „végzetes” szerelem miatt abbahagyta. Aztán .tanított képesítés nélkül. A faluról és kollégáiról lesújtó és sommás véleményt alkotva újból városba, most már Szekszárdra- „menekült”. Itt meg az irodában kispolgárok a kolléganői, des- poták a főnökei, lent a műhelyben pedig csupa „bunkó” dolgozik. Nem értik meg őt sehogy sem, ami nem meglepő, mert a világgal való szembenállásra és értetlenségre csak elutasítás lehet a válasz. Éva azt mondja — szabad ideje legnagyobb részében csakis saját magán gondolkozik — „keresek valamit, de nem tudom, mi az”. Ezek után senki nem csodálkozik rajta, hogy nem találja önmagát sem. • Levéltöredékek. Siófok helyett Torinó, 1973. augusztus 7. . „A helyemben egy olyan lány, aki csak férjhez akar menni és kész — nagyon boldog lehetne. Amikor veszekedünk, To- nió mindig értetlenül áll, s azt kérdi, mit akarsz? Nem dolgozol, enni kapsz, ruhát vehetsz magadnak, mi hiányzik neked? Hát mi is?... Nekem mindig minden drágább, <mert hallják a beszédemen, hogy idegen vagyok, alkudni meg nem tudok, mert nem tanultam, én itt mindig „az a magyar” maradok. A barátság is csak az üzlet megkötéséig tart. A tekintélyed annyi, amennyi a pénzed, amennyi a pozíciód. Nekem még nincs gyerekem, lehetett volna, de nem akartam.” Torinó, 1973. december 21. 4 . „Mindenkinek megvan a helye az életben, hát persze, de ebből nekem csak az a tanulság, hogy nem érek többet, mint ami vagyok, mert nem vittem többre, nem harcoltam ki többet magamnak. De ezért csak én vagyok a hibás, á nevelésem nem? A mi családunkban mindig egy álrózsaszín kispolgári légkör uralkodott. Soha senki nem politizált, ha az iskolából vittük haza a témát, leintettek bennünket, hogy ez csak a nagyok dolga. Mi mindig kicsik maradtunk, amikor huszonhét évésen néha előjött az én akaratom, a mama sírt, apuka pedig nem fogadta a köszönésem és magázott. Közeleg a karácsony,'esik az eső, de még így is didergek a lakásban, mert a központi fűtés is olajjal működik, ami itt nincs.” Képeslap. Meztelen fenekű bébi kapaszkodik az aranyozott babakocsiba. „Szeretettel értesítünk, hogy 1976. január huszonharmadi- kán kislányunk született” * A szekszárdi rendelőintézet folyosóján elképesztően rendetlen külsejű fiatal nő rohant végig. Az éppen' kllép-j asz- szisztensnővel legalább tizenöt beteg füle hallatára közli, hogy már nyolc abortusza volt, majd csak megcs nálják a kilencediket is, de ő most nem ér rá, visszajön máskor. VAJON HOVA SIETHETETT és hova fog megérkezni? És hova érk"—’• m->g a többiek, akik milliomosként herdálják el egyetlen életüket? (Folytatjuk) UIÁROSI IBOLYA
