Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

1

Környezetvédelmi őrjárat

Fásítsunk! De hogyan is miirt?

a Hazafias Népfront “r;

zetvédelmi munkaközössége egy Pécsett megrendezett tájjellegű értekezleten képviseltette magát, ahol Tolna megye részéről korreferátum és felszólalás hangzott el. A kor- referátumban ismertettem a „környezetvédelmi mintaközség” előírásainak elveit. Az országos vezetőség, valamint a résztvevők követésre alkalmasnak találták a szabályzatot. A leendő minta, községnek egyik feladatául vállalni kell egy tervszerűen Végrehajtott fásítást. A hangsúly itt a tervszerűségen van, mert az eddigi fásításokat nagy lelkesedéssel végezték ugyan, de a csemetékkel már senki sem törődött, kitördelték, elnyomta a gaz. Az értekezlet egyik felszólalója szellemesen és egyben szomorúan megállapította, hogy ha az a sok fa, amit elültettünk, mind megnőhetett volna, ma nem látnánk a fáktól az erdőt.

A fásítás eredményessége ott dől el, hogy a fásítás előtt mennyi szakértelemmel történt a tervezés és a fásítás után milyen kitartó ápolással gondozták a csemetéket.

Mert először tervezni kell: milyen a talaj, az éghajlat.

milyen fák tájhonosak. Mekkora legyen a terület és milyen minőségű és mennyiségű társadalmi munkát vállal a település. Vannak-e gépek, mit vállalnak gépi és kézi munkában. Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy az eredményes fásítás nem egy, hanem legalább három- vagy négyévi munkát kíván. Fontos, hogy valamelyik társadalmi szerv gondnokságot vállaljon a végzendő munkáért.

Mindent egybevetve

sítás

komoly munkaerő-gazdálkodási és erkölcsi feladat. Az erkölcsi mag ott rejtőzik, hogy ha egy kampányszerű fásítás az ebek harmincadjára kerül. akkor a társadalmi munkába vetett hit és isénv helyett a jövőben — érthetően — egykedvűséggel, sőt ellenállással fogunk találkozni. Eljártunk a bajai erdőigazgatónál, szakemberekkel konzul, táltunk és a következő ígéretet kaptuk: az erdőigazgatóság vállalja néhány község fásításának tervezését és ad hozzá csemetét vagy husángot.

Előzetes tervezésben szerepelhet utca, park, parkerdő, vagy roncsolt területek fásítása. Roncsolt területek alatt

olyan senki földjét értjük, amely főleg települések végein található, rontja a város, község képét, de szinte vonzza a szemétíerakodást. Nem ritka kép, hogy egy községből először az illegálisan létesült szeméttelep fogadja az érkezőt és ha elhagyjuk a községet, akkor a település utolsó nyoma ismét egy szeméttelep.

A Hazafias Népfront vállalja a közvetítést a község és erdőigazgatóság között, de az a kérésünk, hogy jól megfontolt, felelősséget vállaló kezdeményezéssel jelentkezzenek a községek. Nem árt, ha egy pár sort szentelünk a fásítás értelmének. Az ember biológiai közösségben él a természettel: talajjal, vízzel, levegővel. növényekkel, fákkal, állatokkal, madarakkal, még a bogarakkal is. Valamennyi szerves lény kölcsönhatást gyakorol egymásra, a hatások kiegyenlítődnek és így jön létre a biológiai egyensúly. Ha felborul az egyensúly, mert valamelyik tényező károsodik, vagy hiányzik, akkor annak hatása következményekkel jár a többire, a többi is károsodik. Az embernek még mindig legdrágább kincse az egészség, a felborult biológiai egyensúlyban az ember károsodva él, ennek következméhyei lesznek, melyek a népesség egészségében felmérhetően jelentkeznek. A fáknak a biológiai szerepe nagypn sokrétű, de nézzük ezt most csak az ember pldaláról.

Tudni kell, &,.• 1“

geznek, mint az ember és az állatok. Nekünk a levegő oxi. géntartalmára van szükségünk. amit elhasználva szénsav formájában lélegezünk ki. A fáknak a szénsavra igen nagy szükségük van, mert ebből a levél laboratóriumában fontos anyagcseretermékeket gyárt, majd a felesleges oxi. gént „kilélegzi”. A fa a település tüdeje. Kell-e külön hangsúlyozni, mennyire szűk. ségünk van a friss oxigénre és mennyire szükséges, hogy a települések szénsavval szeny. nyezett levegőjéből ismét oxigént nyerjünk?

A fák megszűrik az utcai zajt, ' a zaj a fák között letompul. Egy 30 méter széles fasor már 25 százalékkal csökkenti a zajt. Tűlevelű fák esetében ez a zajszűrés még erősebb.

Kevéssé ismert tulajdonsága a fáknak, hogy megkötik a baktériumokat és így csíraapasztó hatásuk van. Felméréssel igazolták, hogy az er. dőkben üdült dolgozók között kevesebb betegség fordult elő az év folyamán, mint a másik ellenőrzött csoport tagjai között, akik nem erdőkben töltötték a szabadságukat. Hogy a fák megfogják, lekötik á port, art nem Set! külön

bizonyítani. Nézzük meg az ablak előtt álló fasort, hogy mennyi por rakódott rájuk, ez ' a por fák nélkül a szobákat szennyezné.

Vízgazdálkodási szempont-- ból a fásítás előnyösebb a fü. vesítésnél. mert a pázsit vízigénye nagyobb. '.*»

Uóniil egy pár szót az ül« ■ Cylll tetett fák védelméről. Sok vád éri a gyerekeket 1 Mit kell többek között tenni a fák érdekében? Neveljük rá a gyerekeket a fák szereteté. re. ismerjék meg a fák neveit, tulajdonságait, a fák kapcsolatait az emberrel, madarakkal és így barátok lesznek. Olyan kirándulásokat kell szervezni, ahol szakember elmagyarázza a fák életét, nevét és mindent, ami a fákkal összefügg, elsősorban a mi érdekeinket. Fel kell kérni az illetékes erdészetet, adjon erdészt, aki a gyerekeket elkíséri és őket a természetjárás so. rán oktatja. Az oktatás során ne feledkezzünk meg a parkokról, ott vannai a legféltettebb fák és ott tesznek bennük legtöbbször kárt.

Kérjük' a települések vezetőit, fontolják meg, hogy kell-e fásítani, akamak-e fásítani és ha igen és ha vállalják a munkát, akkor keressenek meg bennünket.

Dr. Szelényi Béla

HNF környezetvédelmi

munkaközösség elnöke

Környezetünk

A

z állatokat a falvakban kurjongatással hajtani, hangosan fűrészelni és jeget törni nem szabad” — mondta ki a múlt század közepén életbe lépett egészség- védelmi törvény. S nem ez volt az első intézkedés, mely az emberért, az ember érdekében történt; hisz már ennél jóval előbb megtiltották, hogy a kenderáztatók vízét a folyókba engedjék. Csordát hajtó, fát hasogató elődeink bizonyára meglepődnének és zavartan pislognának, ha csak néhány percet is a főútvonalak szélén töltenének. A zajt, a motorzúgást mi szinte már észre se vesszük, annyira megszoktuk, kipufogógázzal teli. tett levegőt szívunk, ha kirán- • dulunk, konzervdobozokat, papírhalmokat kerülgetünk, s arra se igen gondolunk, hogy milyen kárt okozhat a lefolyóba öntött vegyszeres mosóvíz.

Környezetvédelmi bélyegző nélkül ugyan, de már eddig is jó néhány intézkedés született, mely bennünket, embereket kívánt megóvni, a káros környezeti hatásoktól. A Váci Cementgyárban az elmúlt évben például 4Q millió forintot fordítottak a lég. szennyezés megelőzésére, a Hejőcsabai Cementgyárban pedig speciális szűrőt alkalmaznak, s így a városban lévő nagy mennyiségű nyersanyagot feldolgozó üzem nem ontja a finom port a környékre. Uj üzemet nem lehet építeni szennyvíztisztító nélkül, s a gyárak kéménye sem lehet ma már kétszáz méternél alacsonyabb. A kutatók a mező- gazdasági üzemekben keleífte- ző szennyvíz hasznosításának új módszerét dolgozzák ki, vizsgálják a vegyszeres növényvédelemnél alkalmazott kémiai szerek hatásmechanizmusát az emberen, s a csapadék. mennyiségén kívül elemzik annak minőségét is.

Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a képviselők jóváhagyták a legfontosabb tennivalókat összefoglaló kömye. zetvédelmi törvényt. Szavaztak azok a képviselők is, akik maguk is valamelyik környezetvédelmi szempontból problémás ipari üzem vezetői, s az új törvény nem kevés tennivalót szab meg a számukra. De nekik is, mint valamennyi vállalati, üzemi vezetőnek, egyszer és mindenkorra be kell látniuk, hogy a termelés és a környezetvédelem érdekeit mielőbb egyeztetni kell. Mert igaz. hogy minden ipari, vagy mezőgazdaság,- üzemben előállított termék költségét növeli az az összeg, amit szenny, víztisztítóra, légszűrőre és egyéb berendezésekre fordítanak, de igaz az is. hogy minden környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedés a dolgozó ember érdekében történik. S itt semmi más nem lehet a mérce, mint az ember, aki szocialista politikánk középpontjában áll, s akinek a védelmében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, s kötelező mindent megtenni még akkor is, ha az súlyos milliókba, milliárdokba kerül. A környezetszennyezés nem ismer országhatárokat, s az ellene való küzdelem rengeteg tennivalót ad határainkon belül és kívül is. r

É

ppen ezért van szükség arra a nemzetközi ősz. szefogásra, ami más or. szágok hasonló intézményeivel együtt nálunk ezentúl a komoly felelősséggel bíró Környezetvédelmi Tanács kezében összpontosul. A tanács koordinálja a különböző tárcák munkáját, javaslatokat dolgoz ki, fejlesztési terveket készít és intézkedéseket hoz a szennyvízgócok felszámolására.

Az elmúlt időszakban a társadalom nagy érdeklődéssé] fordult a törvényjavaslat felé; különböző fórumokon számtalan kiegészítő javaslat hangzott el, melyet a törvény ké. szítői messzemenően figyelembe vettek. Nem véletlen, hogy az előkészítő munkában olyan sokan részt vettek; gondoljunk csak a kútmérgezések- re. a Dunán úszó pakuraszigetekre, a bányagödrökbe borított szemétre, és legfontosabb nyersanyagunkra az ivóvízre, amit sokszor kilométereken át kell a lelőhelyről a felhasználókhoz vezetgetni, s tisztítására derítőket, drága bérén, dezéseket építenek. Ezekke] minden hazájáért, embertársaiért aggódó állampolgár tisztában van, s kész is, nemcsak beszélni róla, hanem tenni is a tisztább környezet megteremtése érdekében. Magyarországon a környezetszennyezés nem ölt olyan aggasztó méreteket, mint más, nálunk fejlettebb ipari országokban. De még most, idejében kellett hat. hatos intézkedésekkel elejét venni a bajoknak, mert hol. nap, holnapután már késő, hisz a szénmonoxidot. a szeny- nyezett vizet, a porral telített vattafelhőket nem lehet megszokni.

A környezetvédelmi törvény, s annak a vállalatokra, üzemekre vonatkozó végrehajtási utasítása mindenképpen hasznos, jó és időszerű, önmagában azon. ban kevés. Környezetünk vé. delmét népmozgalommá kell tenni, éreznie kell mindenkinek saját felelősségét. Mert az ember nemcsak szenved a környezeti ártalmaktól, hanem szennyez is. Természetesen ez nagyságában nem mérhető a nagyüzemekéhez, de ha mind a tízmillióan meggondolatlanul, felelőtlenül szórjuk szét az élet melléktermékeit, már jelentős mennyiségről beszélhetünk. A házak homlokzátán gyakorta olvasni a kiírást: „Tiszta udvar, rendes ház.” Jó lenne, ha ez nemcsak kapun belül lenne érvényes, hanem azon kívül is: utcákon,

tereken, falvakban, városokban, földjeinken, erdeinkben egyaránt.

A kujbisevi kutatóközpontban elkezdődött a Volga—Urál terület vízkészletei védelmi és komplex felhasználási tervének kidolgozása. Ez azért szükséges, mert több ezer hatalmas ipari létesítmény működik és épül a Volga és Urál folyók mentén, többek között kohászati, vegyipari és olajipari üzemek. Növekszik a települések száma. A három legnagyobb városban — Gorkijban, Kujbisevben és Szverd- lovszkban — a lakosok száma meghaladja az egymilliót, sok a százezren felüli lélekszámú város is.

Mi a teendő, hogy e rohamos urbanizáció ne okozzon kárt Európa legnagyobb folyójának és mellékágainak tisztaságában?

A kujbisevi szakemberek terve — a népgazdaság fejlődési ütemét szem előtt tartva — javaslatokat tartalmaz a termelőerők racionális elosztására, a mezőgazdaság és halA Volga védelme

gazdaság fejlesztésére, az ivóvízellátás javítására, valamint a víztároló medencék üdülési, turisztikai és sportlehetőségeinek kihasználására.

Ugyanakkor a terv a váró- ■ sok és üzemek számára szabályozza a folyók szennyezettségét csökkentő tisztítóberendezések építését is. Hogy mennyire időszerű ez a feladat, azt a következő adatok bizonyítják. Az elmúlt 7—8 év alatt a Volga, a Káma és az Urál folyók mentén, másfél- szeresére növekedett az ipari vízlevezető lefolyók száma. A folyók szennyezettsége mégis csökkent. Ezt úgy érték el, hogy a tisztítóberendezések számát a négyszeresére növelték.

A kujbisevi tervezők munkája, valamint a Szovjetunió víztartalékainak komplex fel- . használás! és védelmi ' terve 2000-ig határozza meg a fejlődés útját.

Mindez még nem jelent végleges megoldást. Kiszámították ugyanis, hogy Szilézia folyóinak közel 50 százaléka a megengedettnél ma is szennye- zettebb és évenként közel 550 000 tonna por szennyezi Szilézia levegőjét is.

sát teszik lehetővé. A feltárt források vizét már most széleskörűen felhasználják. Hidrotechnikai létesítmények épülnek, s így az ivóvíz több száz állattenyésztő telepre eljut.

Sziléziai természetvédelem

Az utóbbi három évben Sziléziában 93 ipari és kommunális víz- és levegőtisztító létesítményt építettek. Ez lehetővé tette, hogy a szennyvizeknek immár 35 százaléka megtisztítva kerül a folyókba (520 000 köbméter naponta), a levegőbe jutott pormennyiség pedig 30 százalékkal csökkent.

vízforrások

Föld alatti

Kazahsztán hidrogeológusai újabb gazdag föld alatti vízforrásokat fedeztek fel, melyek több mint ezer hektár aszályos föld öntözését és mintegy félmillió hektár legelő vízellátá-