Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
✓ VTT.SQ PROJETAWÂf. FGYESDUETEKf TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK [APJA SZOMBAT 1976. fflárc. 20. XXVI. tvt 68. szám, ARA: #,90 n fiz országgyűlés elfogadta a környezetvédelemről szélé törvényt Véget ért a parlament kétnapos ülésszaka Pénteken — délelőtt 10 órától — folytatta tanácskozását az országgyűlés, tavaszi ülésszakának második napirendi témája, az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága, nck első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fook Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A napirendnek megfelelően megkezdett vitában elsőként Nánási László (Szolnok m. 11. vk.), a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke ka. pott szót. Dr. Radnai Éva, Fejér megyei képviselő, a dunaújvárosi rendelőintézet körzeti és üzemorvosa után dr. Gajdócsi István Bács megyei képviselő, megyei tanácselnök szálait fel. Ezután dr. Schnitzler István Hajdú-Bihar megyei képviselő, egyetemi tanár, Fodor Istvánná Heves megyei képviselő, tanár, dr. Schmidt Ernő Vas Bondor József Bonder József, a vitában elhangzottakat összefoglalva mindenekelőtt arra utalt: a felszólalók egyöntetűen aláhúzták az új törvény megalkotásának szükségességét. Ezzel alátámasztották az egész lakosság, a társadalom véleményét: törvény szintjére kell emelni azokat a rendelkezéseket, amelyek létünk, környezetünk természeti tényezőit védik, óvják, lehetővé és feladattá teszik a megelőző, az ártalmakat elhárító teendőket, intézkedéseket. Témakörönként reagálva a képviselői felszólalásokra, a miniszter először arra hívta fel a figyelmet: a környezetvédelem távolról sem valamiféle új dolgot jelent, folytatása, az eddiginél körültekintőbb elvégzése mindazoknak a feladatoknak, amelyek már eddig is megvoltak. A változás elsősorban a tevékenység jobb megszervezésében, a korábbinál szélesebb körű ellátásában jelentkezne. — A vízvédelem témájánál elsősorban a természetes vizek tisztaságának megőrzését kell szem előtt tartanunk — mutatott rá Bondor József. A Balaton vizének tisztasága <— Bondor József által is kiemelten — visszatérő témája volt a vitának. Hiszen a környezetvédelemhez a település, fejlesztéssel együtt hozzá tartozik az élővilág, a természeti környezet megóvása is. Ez utóbbit sürgető feladattá teszi, hogy a Balaton látogatottságában már ma elértük azt a „mértéket”, amelyet körülbelül az 1980-as évek végére vártunk. A túlnövekedett vendégforgalmat célszerű és lehetséges visszafogni más pihenőét üdülőhelyek fejlesztővel, megyei képviselő, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója kapott szót. Dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, Várhelyi József Zala megyei képviselő, erdőgazdasági üzemvezető. Di- vald Bpláné Pest megyei képviselő, laboráns, Szávó Béla budapesti képviselő, a XIV. kerületi tanács elnöke. Kornyék Istvánná Borsod megyei képviselő, üveggyári csoport- vezető volt a felszólalók sorrendje. összefoglalója például a Velencei-tó vagy a Dunakanyar mind vonzóbbá tételével. Az erdők jó levegőt, csöndet, nyugalmat adó tényezői, zöld színfoltjai életünknek, éppen ezért nem adhatunk zöldutat irtásukhoz, az erdős részek — fák, ligetek — oktalan pusztításához. Jelenleg az ország erdőterületének 93 százaléka a termelés szolgálatában áll, ke. vés tehát az ilyen kiránduló- hely. Maradéktalan szigorral kell alkalmazni azokat az előírásokat, hogy a termelési célú erdőirtások után rögtön telepítsenek is. Bondor József nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem közös ügyünk, tehát nemcsak az Országos Környezetvédelmi Tanács — mint kormányszerv — teendőit, nem is csak egyikmásik tárca feladatait jelenti. A közös ügyért közös felelősséget kell vállalni. A felelősség mindenütt helyi teendőkre sarkall, s csak a közösségi érzésből fakadó tevékenység, környezetóvás hozhat igazán kézzel fogható eredményeket. Az ilyen alapállás megsokszorozza a környezetvédelem anyagi erőforrásait is. Mert ilyen célra 500 millió forint áll rendelkezésre központilag —- amj kétségtelenül szerény ösz- szeg. Hozzá jönnek viszont azok a pénzek, amelyeket közvetve fordítunk a környezet- védelemre. Ilyen célokat szolgál például az ipari beruházások költségeinek mintegy 10— 20 százaléka. Természetvédelmi körzetnek számít az ország területének körülbelül 2,5—3 százaléka. Itt arról a speciális esetről van szó — mondta a miniszter —, hogy a természetet kell védeni az ember ellen, ttt soha nem rekonstruálható értékek elpusztulásának veszélye áll fenn, a természet ilyen kincseit nemcsak a jelennek kell óvnunk, hanem az utánunk következő generációk számára is — becses nemzeti értékként, olykor világviszonylatban és a tudomány szempontjából is újból elő nem állítható kincsként — kell megőriznünk. A miniszteri vitaösszefoglalő Után határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a parlament építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz beterjesztett együttes módosító javaslatait, majd a törvény- tervezetet általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet következett * Ebédszünet után —' a napirendnek megfelelően — Ne. meslakj Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesztette elő beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évj terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar helyzetére, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. Nemeslak! Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolója ;,A gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésében. Mind a termelés -i mind az exportnövekedésben a népgazdasági átlagnál lényegesen többet kell elérni”. — A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. — A szelektív fejlesztési koncepcióknak megfelelően az V. ötéves tervben előirányzott mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés mellett a dinamikusan fejlesztendő termékek, termékcsoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik, a dinamikusan fejlesztendő területek, illetve termékek meghatározásánál a következő főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a termék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni lehet. A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozatnagyságban. — A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó^ anyagbázisra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. — A gyártmány- és gyártásfejlesztés tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési kooperációkra és hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. _— A szűkös fejlesztési források miatt zömmel rekonstrukciókkal legyen megoldható a termelésfejlesztés. —■ A termékszerkezet átalakításának meggyorsítása elsődlegesen vállalati feladat. A módosított közgazdasági szabályozók is erre orientálják a vállalatokat. Ezt a feladatot azonban nem lehet csak a szabályozókra. vagy csak a vállalatokra bízni, ezt az elmúlt évek tapasztalatai is igazolták. Bizonyítja ezt a közúti járműfejlesztési program, amely eredetileg a gyártmányok szélesebb körének — az autóbuszok mellett tehergépkocsik, dömperek, traktorok és különféle gépjármű-főegységek kiemelt fejlesztését irányozta elő, mondta a miniszter, majd leszögezte: Feladataik elvégzése az anyagi erőforrások differenciált felhasználását, a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását követeli meg. A szelektív fejlesztést, a gépipari termékek versenyképességének fokozását csak a vállalatok és a minisztérium ösz- szehangolt együttműködésével lehet megoldani. ^Ezért a tárca kutató-fejlesztő kapacitását es pénzügyi eszközeit elsősorban a kiemelt területekre összpontosítja. Központi műszaki fejlesztési alapunk 50 százalékát az országosan és tárcaszinten kiemelt feladatokra fordítjuk, 25 százalékát pedig mind több külföldi tennék átvételére és üzemi bevezetésük meggyorsítására irányozzuk elő. (Folytatás a 2, oldalról.) Mai számunkból: KORSZERŰBE CUKORRÉPAGÉPEK A MEZŐGÉP-N& C3. NEM BÚCSÚZTATÁS (3= old.) MEGLAZULT FEGYELEM — SOKKAL TÖBB KAK («. oldj OLVASÓSZOLGALAT Nemzetküzl párttanácskozás Budapesten Tudományos és gyakorlat! jellegű tanácskozást tartottak Budapesten március 17—19-0 között a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, pártmunkások és tudományos kutatók. A résztvevők tapasztalatcserét folytattak a mai viszonyok közötti ideológiai harc néhány idős«-, rű kérdéséről, A találkozón a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Kuba! Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, 9 Mongol Népi Forradalmi Párti a Német Szocialista Egységpárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségei vettek részt. « A tanácskozás ideje alatt $ testvérpártok küldöttségei találkoztak Gyenes Andrással és Győri Imrével, az MSZMP Központi Bizottságának titkáraival. (MTI) Megnyílt a DXP kongresszusi Bonn, (MTI). Pénteken délelőtt 630 küldött és több száz meghívott vendég részvételével megnyílt Bonnban a Beethoven-csarnokban a Német Kommunista Párt országos kongresszusa. A kongresszusi beszámolót, amely a hamburgi kongresszus után eltelt időszakról és a párt harcának eredményeiről szólt, Herbert Mies, a DKP elnöke tartotta. A kongresszuson 45 kommunista és munkáspárt küldöttei vesznek részt A magyar küldöttséget Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti«
