Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

Végei ért a parlament kétnapos ülésszaka Hazai krónika (Folytatás az 1. oldalról) A hatékonyabb gazdálko­dásnak, a termékszerkezet át­alakításának fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított ter­mékek gyártásának korlátozá­sa, illetve megszüntetése, — amennyiben a gazdaságosság feltételei nem biztosíthatók. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fej­lődés ellenére néhány termék­ből, mint például fürdőkádból* automata mosógépből, villa­mos szerelési cikkekből és for­róvíztárolókból a hazai gyártás nem tudta az igényeket k'elé­gíteni. Most a meghozott in­tézkedésekkel, a termelőkapa­citások bővítésével, licencek és gyártási eljárások megvá­sárlásával mód lesz arra, hogy forróvíztárolóból, villamos sze­relési cikkekből már az V. öt­éves tervidőszak első éveiben kielégíthessük az igényeket Jobb lesz az automata mosó­gép ellátás is. Az új beruházás befejezése után, várhatóan 1978-tól a licenc alapján gyár­tott automata mosógépek ke­reslete és kínálata egyensúly­ban lesz Az öntöttvas fürdő­kádgyártás rekonstrukciója vi­szont csak a tervidőszak vé­gén valósul meg, így az ellátás javulása csak azután várható. Továbbra sem lesz elegendő az úgynevezett kötőelemekből és kábelekből Természetesen in­tézkedtünk — például a Csa­vargyár egyes telepeit vidékre költöztetjük, a melegüzemet félújítjuk — mindez azonban kevés. Újabb megoldásokat kell keresnünk és további in­tézkedéseket kell tennünk, hogy az igényeket maradékta­lanul kielégíthessük. A hatékonyság növelése, a hagy sorozatú gazdaságos gyár­tás megvalósítása érdekében felmértük a párhuzamos gyár­tásokat is — mondotta a mi­niszter. Megállapítottuk, hogy a gépipar több területén is van párhuzamos gyártás, ahol lehetséges a párhuzamos gyár­tást megszüntetjük. A kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás di­namikus fejlesztése. A mező- gazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet tervezett fejlesz­téséhez több mint 34 milliárd forint értékű gépet és beren­dezést a hazai gépgyártásnak kell biztosítania, emellett még teljesítenie kell a szocialista exportkötelezettségeket és fo­koznia kell a tőkés exportot is. E feladatok hatékony és ered­ményes megvalósítására a kormány a MEZÖGÉP- TRÖSZT feletti felügyeleti ha­táskört a Kohó- és Gépipari Minisztériumra ruházta. A felügyelet átvételével le­hetővé válik, a termelési pár. huzamosságok felszámolása, a kapacitások jobb kihasználása, a gazdaságosabb termékszer. kezet kialakítása, valamint a nemzetközi szakosodással és kooperációval a konvertálható árualapok bővítése. Az egyen­letes és biztonságos termelés érdekében fontos feladatunk­nak tartjuk az előgyártmányok — így az öntvények és a ko­vácsolt darabok — általában a? alkatrész-gyártás fejleszté­sének meggyorsítását. • A szelektív fejlesztésnek, termelési és export feladata­ink teljesítésének, a hatékony­ság növelésének fontos felté­tele a munkaerő-gazdálkodás javítása. E téren elhatározott legfontosabb intézkedéseink az átlagosnál nagyobb ütemben fejlesztendő területeken biz­tosítanunk kell' a szükséges létszámot Ennek egyik esz­köze a nem kellő hatékony­sággal dolgozó telepek, üze­mek, gyáregységek átcsoporto­sítása. Az utóbbi időben e téren kedvező tapasztalatokat sze­reztünk. A termelőerők kon­centrálásával — a telephelyest hatékonyságának növelésére eddig a MEZÖGÉPTRÖSZT- tól lg termelőegységet, a ta­nácsoktól pedig 13 vállalatot vettünk át és csatoltunk haté­konyan és gyorsan fejleszten­dő vállalatainkhoz. Ezen az úton kívánunk tovább halad­ni. — Számottevőek a tartalé­kaink a korszerű technika ha­tékonyabb kihasználásában is; a gépiparban a műszakszám alig éri el az 1,2-et, ugyan­akkor a nullára leírt gépek és berendezések értéke mintegy 22 százalék. Fontos feladat te­hát a korszerűtlen gépek na­gyobb mértékű selejtezése és az igy felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a műszak­szám növelésével — a korsze­rű, nagy hatékonyságú gépek­re. — Tapasztalataink szerint igen sok helyen csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Az elmúlt években nem ala­kult megfelelően a vállalatok belső foglalkoztatási struktú­rája sem. Számos vállalatnál a munkáslétszám stagnálása, illetve csökkenése mellett je­lentős mértékben növekedett az alkalmazotti, különösen az adminisztratív létszám. A felvételi zárlat mellett célul tűztük ki az adminisztra­tív munka racionalizálásával, a munkás—alkalmazotti lét­számarány kétszázalékos javu­lását már 1976-ban. A válla­latoknál túlszervezettség is ta­pasztalható, ennek következté­ben, indokolatlanul és jelentő­sen nőtt a vezetők száma. — Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az ener­giatakarékosság, az energia­racionalizálási program vég­rehajtása. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 4i százaléka szervezési intézkedések, 38 szá­zaléka pedig a szocialista munka verseny és brigádmoz­galom eredményeként való­sult meg. Az idén és a követ­kező években a nagy energia- igényű technológiákra energia­felhasználási normákat dol­goztatunk ki és vezettetünk be. Számításaink szerint a ter­vezett intézkedésekkel évente átlagosan 2,5 százalékos fajla­gos energiaköltség-megtakarí­tás érhető el Folyamatosan feladatunk az anyagtakaré­kosság is. Ma már megállapít­ható, hogy az elmúlt esztendő intézkedései megközelítően 1,9 milliárd forint értékű anyag­megtakarítást eredményeztek. Sokat mondó tény, hogy ez a megtakarítás szinte valameny- nyi vállalatnál szorosan kap­csolódott a konstrukciók és a technológiák módosításához, a hulladékanyagok hasznosításá­hoz, a tőkés import csökken­téséhez. Ez már szemléleti vál­tozást is jelez, hiszen a taka­rékosság és a gyártmány- és gyártásfejlesztés már nem kü­lönül el egymástól. Most, a vállalati V. ötéves tervek ké­szítésének időszakában és a végrehajtás menetében a fel­adatok ilyen megközelítésére van szükség. Jórészt ezen mú­lik annak a jogos népgazdasá­gi követelménynek a teljesíté­se is, hogy gyorsuljon a kész­letek forgási sebessége. Ez ugyanis az utóbbi években kedvezőtlenül alakult. Az V. ötéves tervben megha­tározott feladatok sikeres megoldásában jelentős szere­pe van a vezetési színvonal erősítésének, a kádermunka fejlesztésének, a kezdeménye­zőkészségnek, a politikai, szakmai felkészültségnek. — Ma már a szemléleti egység — csak úgy általában kevés. Most olyan cselekvési egység kell — és nem általában, hanem konkrét munkahelyen, konkrét vállalati kérdésekben —, amely eredményt, a népgazda Ságnak is kívánatos teljesít­ményt hoz — mondotta. A mi­nisztériumi vezetés ezt a mér­cét állította a felügyelete alá Urtozó vállalati vezetők elé. Az eredményes munka el­engedhetetlen feltétele a válla­latoknál — és a minisztérium­ban is — a vezetés színvona­lának emelése. A növekvő követelmények­nek megfelelő igénnyel vizs­gáltuk és elemeztük káderállo­mányunk helyzetét, összetéte­lét, ezen belül külön a nagy- vállalatok felső vezetését. Úgy látjuk, hogy a tárca területén ma az utánpótlás biztosítása a személyzeti munka legfonto­sabb feladata. A vállalatok vezetőinek nagy többsége tisztában van azzal, hogy az üzemi demok­rácia kiszélesítése, színvona­lának javítása nem öncél, ha­nem mindennapi munkájának leghatékonyabb segítő eszköze. Ebben különösen nagy segít­séget nyújthat az egyre erő­södő szocialista brigádmozga­lom, amellyel a dolgozók szé­les köre vonható be a vezetés feladatainak megoldásába, s ugyanakkor elősegíti a szo­cialista ember formálását is. A miniszter beszámolója után Kangyalka Antal Csong- rád megyei képviselő, a Buda- pes' Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója, Weiszböck Rezsőné, Győr-Sop- ron megyei képviselő, a Sop­roni Szőnyeggyár igazgatója, dr. Molnár Endre, budapesti képviselő, az MSZMP buda­pesti bizottságának titkára, dr. Novák Béla, Pest megyei kép. viselő, a Csepel' Autógyár ve­zérigazgatója. Bartha István, Hajdú megyei képviselő, a debreceni városi pártbizott. ság titkára. Varga István bu­dapesti képviselő, az Újpesti Gépelemgyár lakatosa szólalt fel A beszámolóhoz több hozzá­szóló nem jelentkezett. így az elnök a vitát bezárta, s ismét Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszternek adott szót. Nemeslaki Tivadar megkö­szönte a vitában elhangzotta­kat, kiegészítő észrevételeket, a felszólalók általános egyet, értését beszámolójával. A ple­náris ülésen elhangzott javas, latok, ugyanúgy, mint az or­szággyűlés ipari bizottságának tanácskozásain elmondott kép­viselői tapasztalatok — mon­dotta — igen hasznos taná­csokat jelentenek a tárca mun. kájához. Utalt a miniszter ar. ra is, hogy a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a gép­ipar szelektív fejlesztésének koncepcióját, amelyre építve elkészítették — a vállalatve­zetőknek megküldték a tárca 1976. évi cselekvési program­ját. A célok reálisak, a felada­tok megvalósíthatók, végre­hajtásukhoz azonban nélkülöz­hetetlen a segítség valameny. nyi területről. A közös munka alapvető biztosítéka a felada­tok sikeres végrehajtásának — e gondolat jegyében kérte a kohó- és gépipari miniszter, hogy beszámolóját és a parla­ment, felszólalásokra adott válaszát az országgyűlés fo­gadja eL Ezután az országgyűlés ha­tározatban egyhangúlag tudo­másul vette és jóváhagyta Ne­meslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és a felszólalá. sokra adott válaszát. Ezzel az országgyűlés tava­szi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját. 1976. március 20. Nemes Dezső Veszprém megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZMP Központi Bi­zottsága Politikai Főiskolájá­nak rektora pénteken Veszp­rém megyébe látogatott A vendéget Kovács Gyula és Balogh Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta a megye társadalmi, politikai és gazda­sági helyzetéről és az V. ötéves terv megyei koncepciójáról. A Politikai Bizottság tag­ja ezután a fűzfői ipartelepek­re látogatott, majd a Fűzfői Nitrokémiai ipartelepek párt- aktíva-értkezletén előadást tartott időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről. Nemes Dezső délután felke­reste a veszprémi vegyipari egyetemet. Vízügyi együttműködés Tegnap Győrött befejező­dött az osztrák—magyar víz­ügyi albizottság egyhetes ma­gyarországi ülésszaka. A két ország közötti megállapodások lényeges pontja, hogy Szent- gotthárd térségében osztrák és magyar területen körtöltéseket építenek. Ezek a Rába árvizei ellen nyújtanak majd biztonságot mindkét oldalon. Ugyancsak megállapodás született a R ;pce folyóval kapcsolatban. A Fertő-tavon mindkét ré­szen folynak a vizsgálatok. Folytatják mindkét oldalon a Pinka folyó szabályozását is. Az eredményes magyarországi tárgyalások után az albizott­ság hétfőn Ausztriában, Eisenstadtban folytatja üléséi 10 milliárd kártérítés a mezőgazdaságnak Az Állami Biztosító ered­ményes tevékenységéről adott számot, további terveit ismer­tette hagyományos tavaszi sajtótájékoztatóján Gerebe- nics Imre vezérigazgató teg­nap a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségénél. Elmondotta, hogy a IV. öt­éves tervidőszakban a mező- gazdaság elemi káraira csak­nem 10 milliárd forintot, az állami vállalatok vagyonbiz­tosításaira 1,3 milliárd fo­rintot fizettek ki. A lakosság­nak folyósított kártérítés ösz- szege meghaladta a 4 milliárd forintot, a kötelező gépjármű­felelősség biztosítás alapján több mint másfél milliárd fo­rintot térítettek a károsultak­nak. Különösen nagy kárt okoztak a kiterjedt, szokatla­nul erős jégverések, így a leg­nagyobb összeg, 2,9 milliárd forint, ezúttal is a mezőgazda­ságnak jutott. Sikertelen merényletet kísé­reltek meg pénteken délelőtt Karami libanoni miniszterel­nök, Szaeb Szalem egykori mi­niszterelnök, tekintélyes mu­zulmán politikus és Kamal Asszad, a libanoni parlament elnöke ellen. A három politi­kus néhány újságírónak és li­banoni pártok képviselőinek kíséretében a tervek szerint péntek délelőtt Damaszkuszba utazott volna. A nemzetközi repülőtér katonai gépeknek fenntartott részén várakozó szíriai gépet abban a pillanat­ban, amikor Karami és Szalem fedélzetére lépett (Kamal Asz- szad néhány percet késett),, ra­kétatalálat érte. A gyúitótöl- tetű rakétától a gép pillana­tok alatt lángba borult — a politikusoknak azonban sike­rült sértetlenül elhagyniok fe­Ä következőkben az ÁB tő-’ rekszik az adminisztrációs^ ügyviteli munka egyszerűsítés sére, így többek közt a hoszJ szadalmas hagyatéki eljárás végzését sem kell megvárni-! uk az örökösöknek, az összeg felvételéhez elegendő a ta­nács úgynevezett öröklési bH zonyítványa. Az AFIT-tal kötött szerző­dés nyomán továbbfejlesztet­ték a gépjárműkár-rendezést is: Budapesten nyolc, vidéken 30 AFIT-telepen rendszeresít tettek ÁB-kirendeTtséget, így, egy helyen intézik a kárfelvé­telt és a javításokat is. ] Munkásör­sajtótájékoztató Kétnapos sajtótájékoztatS kezdődött tegnap Békéscsabán^ a munkásőrség helyzetéről munkájáróL Az első , napon Tóth Pál a munkásőrség Bé­kés megyei parancsnoka is-’ mertette a testület megyei egységeinek tevékenységét. Ezután Pakó József, a mun­kásőrség országos parancs^ nokságának sajtó- és prop at gandaosztály-vezetője adott számot arról hogyan segíti a testület az ifjúság hazafias^ honvédelmi nevelését. Kiemel­te; országosan csaknem száz­negyven Ifjú Gárda szak­alegység működik, mintegy húszezer munkásőr-úttörővel foglalkoznak közvetlenül , Felújították a niklai Berzsenyi-múzeumot Uj állandó kiállítást rendez­nek a megújított niklai kúJ rián, a Berzsenyi Dániel em­lékmúzeumban. A Petőfi Iro­dalmi Múzeum tájékoztatása szerint: a felújítás során még egy helyiséggel bővült a kiállí­tási tér, így lehetőség adódik arra, hogy az irodalmi alkotá­sok mellett korabeli tárgyak­kal is érzékeltessék a költS világát, irodalmi munkássá­gát. Az emlékmúzeum egyik szo­bájában Berzsenyi gyermek­korát idéző tárgyak, klasszi­cista bútorok láthatók majd. A nagy ódaköltő művelt, felvi­lágosodás kori verseil episzto­láit, prózai tanulmányait más- más szobában állítják ki. Kü­lön helyiségben kap helyet az egyszerű paraszti enteriőr, „A mezei szorgalom néhány aka­dályozásáról” szóló hires nem­zetgazdasági értekezésének háttereként. A költő emlékét őrzi a régi kert, s azok a fák is, amelyeket Berzsenyi ülte­tett, és számos versének mo­tívuma volt. Berzsenyi egész életét, köl­tői pályáját demonstráló ál­landó kiállítást május elején nyitják meg újra, a költő szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából. délzetét. A hatóságok azonnal megkezdték a vizsgálatot a me­rénylet ügyében. A repülőtéri merénylet olyan időpontban következett be, amikor az ismét fellángolt harcok már az ország egész te­rületére kiterjednek. Mint a hírügynökségek megjegyzik, a libanoni politikusok az alig 90 kilométeres utat azért akarták repülőgépen megtenni, mert a Damaszkuszba vezető útvona­lon gyakorlatilag nem lehet közlekedni. Ahdab tábornok, az ország ideiglenes katonai kormányzó­ja újabb felhívást intézett Frangié elnökhöz és abban is­mét kilátásba helyezi a fegy­veres beavatkozást az államfő lemondásának kikényszerítésé­re. Merénylet libanoni politikusok ellen

Next

/
Thumbnails
Contents