Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

II csendes amerikai Képcsarnok-kiállítás Szekszárdon A Kulturális Kaleidoszkóp « heti ajánlata kulturális kirándu­lásokat tervező brigádok, KISZ-esek részére: Graham Greene regényének elolvasására van lehetőség, hiszen, a nagy sikerű könyv nálunk is megjelent. Így a Thália Színház előadását érde­mes úgy megnézni, hogy előt­te ismerjük már a regény- változatot is. A kettős élmény *— amihez kapcsolódhat egy közelmúltban játszott tévéfilm emléke is — elősegítheti a ki­rándulás utáni vita, beszélge­tés hatásosságát. A darab főszerepeit Kozák Folytatva a haladó hagyo­mányokat, az idei könyvhéten is sok érdekes újdonság szol­gál a könyvbarátok örömére! a hazai és a világirodalom klasszikus és kortásj alkotá­sain kívül politikai, társada. lomtudományi. művészettör­téneti és ismeretterjesztő mű­vek sora kerül a könyvesbol­tokba. . Megemlékeznek Berzsenyi Dániel születésének 200. év. fordulójáról: összes művei, va. lamint egy kéziratos vers- gyűjteménye jelenik meg ha­sonmás kiadásban. Gellért Oszkár és Vas István életmű, vét elemző monográfiák is­mertetik; Bálint György, ülés Fndre, Illyés Gyula és Sőtér István tanulmánykötetein kí­vül Simon István Irószobám című, íróportrékat kínáló gyűjteményes kötete lát nap­világot. Regénnyel „jelenke. zik” Krúdy Gyula, Bóka László. Németh László, Ter- sánszky Józsj Jenő, a maiak közül Déry Tibor és Szakonyi Károly. Drámairodalmunk leg­újabb és legszínvonalasabb darabjait a Rivalda című an. András, Nagy Attila, Inke László, Drahota Andrea és Mécs Károly játsszák. A röviden összefoglalt tar­talom: A Vietnamban állomá­sozó amerikai misszió egyik tagját Pylet, meggyilkolják. A vizsgálat során visszaidéződik a múlt. Pyle és Fowler hadi- tudósítóként jött Saigonba. Fowler életét egy alkalommal Pyle menti meg, de elcsábítja szeretőjét, Phuongot. Az utób­bi idők saigoni bomba- merényleteinek szálai az ame­rikai misszióhoz vezetnek. Fowler nem kerülheti el, hogy levonja a következtetéseket. tológia adja közre. E műfaj újdonságai kös^ sorolhatok Karinthy Ferenc, Sütő And­rás és Hernádi Gyula művei. Trifonov, Bogomolov, KU Boll. Graham Greene, Graves, Vargas Llosa neve jelzi, hogy a kiadók gazdagon merítettek a kortárs világirodalomból. Fülep Lajos, Bemáth Aurél, Pátzay Pál és Pogány Frigyes könyvei képviselik a művé. szettörténetj irodalmat, ezen­kívül Dési-Huber István és Szabó Vladimir alkotásait mu­tatja be egy-egy kiadvány. Lukács György két alapvető műve, ezenkívül a magyar munkásmozgalom történetét és dokumentumait feldolgozó ki­adványok szerepelnek a ter. vekben. A muzsika barátai a régen várt Wagner-operakalauzt, va­lamint magyar népballadákról és barokk zenéről szóló kiad. ványt vehetnek kézbe. Fekete Sándor. Páskándí Géza és Vi­dor Miklós az ifjúsághoz szól; a kisgyermekek számára pedig a mindig várt képeskönyvek, leporellók készülnek. Az idei év első kiállítását nyitják meg ma, Szekszárdon, a Képcsarnok Vállalat Szinyei Merse termében. Negyvenöt képpel mutatko­zik be a szekszárdi közönség­nek Koch Vilmos festőmű­vész. A vásárlással egybekö­tött tárlaton az érdeklődők ha­zai és külföldi témájú tájké­peket, városképeket, néhány csendéletet és figurális kom­pozíciót láthatnak. Köztük: Tolnai dombok, Gemenci erdő és a Szekszárdi utca című ké- pckct is« Koch Vilmos 1927. február 12-én született Budapesten. Jogi egyetemet végzett, feste­ni Dombrovszky László sza­badiskolájában tanult 1957 óta a Művészeti Alap tagja. Ettől kezdve több országos ki­Hiánypótló kiállítás nyílt Debrecenben, ötven nagy tab­lón mutatják be az ország leg­szebb műemlékeit, mintegy dokumentálva azt a munkát, amit a magyar műemlékvéde­lem az utóbbi harminc évben végzett. A kiállítás dokumen­táló szerepe mellett minden bizonnyal olyan hatást is ki­fejt, hogy felkelti nézői ér­deklődését néhány szép, de ke­vésbé ismert műemlékünk iránt, A televízió Már láthattuk a televízió új ismeretterjesztő filmsorozatá­nak első részét, amely a Ba­laton „őstörténetével” foglal­kozott. A Balatonról még egy film készült, majd a tatabá­nyai medencéből látunk felvé­teleket, melyek azt dokumen­tálják, hogy hogyan formálja az ipar — az ember — a tájat a maga képére. Az Alpok alja című film a kőszegi hegysé­get mutatja be, majd szá­munkra különösen érdekes ré­sze következik a sorozatnak: Címe Tolnai dombvidék. állításon vett részt. Első ön­álló kiállítása 1966-ban a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­ben volt, ezt követte 1973-ban a második, a miskolci Szőnyi István-teremben, amelyet a Képcsarnok rendezett. Tanulmányúton járt Olasz­országban, Svájcban és Pá­rizsban. Képeit a hazai közön­ségen kívül szívesen nézték meg és vásárolták a külföl­diek, nemcsak Európában, ha­nem Japánban is. Alkotásait hangsúlyozott kontúr és deko- rativitás jellemzi. Bizonyára örömmel fogadja bemutatko­zását a szekszárdi közönség is. A kiállítás március 18-tól áp­rilis 1-ig, naponta 9 óra 30 perctől 18 óráig tekinthető meg. Itt, Tolnában például keve­sen hallottunk a hajdúsági műemlékekről, a nagykereki Bocskai-várról, az álmosdi Kölcsey-házról vagy a berety- tyóújfalui templomokról, ame­lyeket a kiállítás bemutat Igaz, ha Debrecenben va­gyunk, akkor a kiállítás meg­tekintése mellé már nem ne­héz egy hajdúsági kirándu­lást is beiktatni, hogy ne csu­pán képen lássuk a műemlé­keket ... műsorából Az Ölombetűs vallomások című dokumentumfilm-soro- zat is folytatódik. Az újság­írás „nagy öregjei” közül most Ruffy Péter vall életéről, a hivatásról. A könnyűzene kedvelői szá­mára is ígérkezik meglepe­tés: Ismerős hangok címmel negyedévenként új sorozat je­lentkezik, melyben a legnép­szerűbb előadók és a televízió jól ismert személyiségei be­szélgetnek, s közben felidéz­nek egy-egy sikeres számot a popzene, a jazz világából. A Magyar nyelv hete Tizedik alkalommal rendezi meg a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat a magyar nyelv hetét. Ebből az alkalom­ból kereste fel dr. Grétsy László nyelvészt, a TIT buda­pesti szervezete nyelvi szak­osztályának elnökét az MTI munkatársa. — Amikor 1967 tavaszán si budapesti szervezet a Kossuth- klubbaa először vállalkozott nyelvi előadássorozatának megrendezésére, sokan az anyanyelvi ismeretterjesztés új lehetőségeit látták benne — mondotta. Ez a sorozat valój ban új fórumot adott a nyel­vi gondok, nehézségek meg­vitatására, megbeszélésére, á nyelvművelés, nyelvi ismeret- terjesztés szakembereinek a .közönséggel való találkozás­ra”. Akkor, az induláskor méá nem, mostan a jubileumi ma­gyar nyelvi hét küszöbén azon­ban már elmondhatjuk: a TIT igen nagy és igen nemes dolgot művelt ezzel a kezdeményezés­sel. Nem azért, — vagy leg­alábbis nem elsősorban azérli —, mert a magyar nyelv heté­nek előadásait, nyelvhelyessé­gi vitáit általában szívesen fogadja a hallgatóság. A leg­fontosabb az, hogy az eltelt tíz év alatt a magyar nyelv hete közüggyé vált. Egyre több megyei szervezet vállalkozott a magyar nyelv hetének gondo­zására, így az ötödik évtől kezdve már célszerűnek lát­szott ezt a rendezvényt szerve­zetileg js országossá tennij Oly módon, hogy minden év­ben egy-egy megyei TIT-' centrum legyen a magyar nyelv hete központi előadássorozaté-,' nak gazdája. Ennek a szerepnek a vállai lása ma már rangot,, elisme­rést jelent. Az idén ez a meg­tiszteltetés Nyíregyházának ju­tott Március 22—28 között ott ad találkozót egymásnMc a nyelvész TIT-előadók szí ne - java, s minden remény meg. van arra, hogy a nyíregyházi; azaz a szabolcs-szatmári hét méltán sorakozik majd a ko­rábbiak mellé, 1 fiz ünnepi könyvhét újdonságai Kiállítás a műemlékvédelemről Kongresszus előtt Bulgáriában (3.) w Életszínvonal és w m egység A KIRAKATOK, az utcán Járó jól öltözött emberek, a bölcsődék, az óvodák, az is­kolák, a jó orvosi ellátás és még sok minden mutatja azt, hogy az emberek jól élnek. A tervek pedig arra adnak vá­laszt: hogyan élnek majd. A BKP téziseiben találtam egy táblázatot. Ebben kimutat­ták, milyen szintet értek el 1975-ben és mit biztosít a terv 1980-ban. 1980-ra csak egy va­lami csökken: a lisztfogyasz­tás. Az 1975-ös 157 kilós egy lakosra eső lisztfogyasztást 150 kilóra csökkentik. Ezt a hús, a zöldség, a gyümölcs, a cukor fogyasztásának növelésével kí­vánják elérni. 1975-ben Bulgá­riában egy lakosra 57 kiló hűk jutott, 1980-ban 70 kiló jut. Tejből évi 174 litert fogyasz­tott minden bolgár állampol­gár 1975-ben, 1980-ban 220 li­tert fogyaszthat. 145 tojás he­lyett 200-at törhet fel szemé­lyenként a bolgár háziasszony és az eddigi 94 kilóval szem­ben 150 kiló zöldség jut a csa­ládok minden egyes tagjára— Száz családra számítva 130 rádió, nyolcvan televízió, ki­lencven hűtőgép és 26 gépko­csi jut az eddigi 106,9 rádió­val, 60,3 televízióval, 61 hűtő­géppel és 16 személygépkocsi­val szemben. Bulgáriában az emberek öt­ven százaléka felújított vagy új lakásban lakik. Voltam né­hány lakásban. A lakások kor­szerűek, szépek, tágasak. A VI. ötéves tervben 242 ezer új lakást adtak át, a hetedikben. 400—420 ezer átadását terve­zik. 1990-ig összesen 1,6 millió lakást építenek és ezzel elérik, hogy minden családtagnak kü­lön szobája legyen. Ezekben a lakásokban táv. fűtés adja majd a meleget és átlag alapterületük a mostani nyolcvanról nyolcvanöt négy­zetméterre nő. SOKAT TETTEK és tesznek a gyermekekért, az anyákért, az emberekért. Már 1975-ben szinte teljessé vált az ötnapos munkahét, az iskolás gyerme­kek ingyen kapják a tanköny­vet, nőtt az anyák fizetett pót- szabadsága. A VII. ötéves tervben a bölcsődék, óvodák építése, a szolgáltatóhálózat építése meg­gyorsul. Kiépítik az öregek napkőziötthon-hálózatát. A terv szerint 1976-tól 1980-ig évente 4 százalékkal nő a reálbér, népgazdasági ágazattá válik a közétkeztetés, a választék bő­vítése érdekében 20 százalékra növekszik az importcikkek ará­nya— Az emberek tudják, hogy az életszínvonal további emelése attól függ: hogyan nő a haté­konyság, hogyan dolgoznak. ERRŐL A HOGYANRÓL esett a legtöbb szó azokan a gyűléseken, amelyeken mint­egy 3,5 millió ember vett részt. — Az emberek egyre tevé­kenyebben vesznek részt a politika alakításában — mond­ta Jelene Szobeva, a Hazafias Front osztályvezetője. A már említett 3,5 millió ember rész­vétele is ezt mutatja. De mu­tatja sok más is. 1973-ban pél­dául mintegy hárommillióan vitatták meg a helyi tanácsok munkáját. A hatodik ötéves terv ide­jén spontán módon bontako­zott ki egy kömyezetátalakító, környezetvédő és azt szebbé tevő mozgalom. Ezt a mozgal­mat felkarolta a Hazafias Front és ennek eredménye­ként az elmúlt évben 1 740 000 család 6,6 millió társadalmi munkaórát vállalt. És több mint tízmniió társadalmi mun­kaórát teljesített, T — Nemrég jártam a burga- szi körzetben. Öröm volt látni a tiszta utcákat, rendbe ho­zott házakat. Nemcsak az em­berek, a városok, községek is versenyeznek egymással: ki tesz többet a környezetéért — újságolta Jelena Szobeva és hozzátette: — Az idén már több mint 12 millió társadalmi munkaórát vállaltak az embe­rek. Társadalmi munkában se­gítenek bölcsődét, sportpályát is építeni, önkéntes munká­val erdőt telepítenek. A bol­gár emberek nemcsak egyetér­tenek a párt politikájával, de tettekkel is támogatják azt. Az emberek megértették azt is, hogy több húsra van szükség. A nagyüzemek a megnöveke­dett igényeket még nem tud­ják teljes mértékben kielégí­teni. Szükség volt, van és lesz a háztáji gazdaságok tevékeny­ségére is. Ma már a háztáji gazdaságokban is egyre többet termelnek. Bulgáriában, akivel csak be­széltem, azt mondta : a párt he­lyes és jó politikát folytatott eddig is. A kiadott tézisek is azt bizonyítják, hogy a jövő­ben is mindent megtesz a párt és a kormány a nép jólétének, a Bolgár Népköztársaság fel­virágoztatásának érdekében. A további sikeres munkának biztosítva van mind a belső, mind a külső feltétele. Bulgá­ria a szocialista országok nagy közösségének tagja. Azé a nagy közösségé, amely a béke leg­főbb biztosítéka. AZ EMBEREK annak tudaJ tában cselekszenek, hogy or­száguk a VI. ötéves tervvel is­mét nagy lépést tett előre. Ezt érzik is, mert családjuk többet költhet, mint egy évvel ez­előtt, a boltokban több és szebb áru kapható, ha ők maguk nem, akkor rokonaik vagy ba­rátaik költöztek új, szebb la-« kásba. Látják, hogy az ország­ban új üzemek, szociális és kulturális létesítmények épül­tek. Tudják, hogy ebben az év­ben is 7,8 százalékkal nő a fo­gyasztási cikkek gyártása, az ipari jellegű szolgáltatásoké 11,2 százalékkal emelkedik és az idén meghaladják a 3367 millió levât a szociális-kultu­rális, tudományos és nevelési, egészségügyi és társadalom- biztosítási célokra fordítható kiadások. BULGÁRIÁBAN a párt programja a nép programja. A nép és a párt egységet képez abban a kérdésben is, hogy a jövőt csak a szocialista orszá­gok közösségének kereteiben formálhatják biztonságosan. „A bolgár nép bizakodva tekint a jövőbe — jelentette ki Todo- Zsivkov —, hiszen belekóstolt már a szocializmus gyümölcsei­be: ez a nép hisz munkájának mindent átalakító erejében.” SZALA1 JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents