Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
fiatalok fiatalok fiatalok A „verdisek” Tavaly, az iskolaév végén köszönőviszonyban voltak. Most március van és ott tartunk, hogy már csak együtt emlegetik őket, a „verdisek”. A szekszárdi Garay Gimnázium három tanulójáról van szó. Blá- zer Júliáról, Mikola, Péterről és Klézli Jánosról. ÍGY KEZDŐDÖTT „A Liszt műveltségi verseny győzteseit ünnepelte az iskola, az igazgató úr már akkor mondta, hogy a következő esztendőben Verdi-verseny lesz és á gimnáziumnak ismét meg kell állnia a helyét.” „Motoszkált bennünk, hogy talán megpróbálhatnánk, aztán kiderült, a csapat összeállítói is ránk gondoltak. Valószínűleg azért, mert mind a h-'rman tanulunk zenét Verdi? Tudtuk, hogy kicsoda.»” PÉTER Magas, hosszúléptű fiú, másodikos. Tubán játszik, a szekszárdi fúvószenekar tagja. A verseny előtti időszakban Verdin kívül kizárólag a hangszerével foglalkozott. Még matematikával sem, pedig egyébként nagyon fontos számára. Fizika tagozatra Jár — a matek kedvéért — tagja a Bolyai Társaság ifjú matematikai kőiének. Szóval: matekból — menő. Valószínűleg mérnök lese —• mondja tárgyilagosan —, de aztán hozzáteszi, az •kacs kizárva, bogy zongora- hangoló vagy orgonaépítő.» Ő a csapatkapitány, „de ez nem lényeges” — jegyzi meg szigorúan, pedig most is ő viszi a szót. Régen falta a könyveket, most nincs rá ideje. (A matematikai körből is háromszor hiányzott...!) Viszont azon gondolkodik, hogy szerkeszteni kéne egy nagy tanulmány- kötetet Giuseppe Verdiről. Természetesen Jánossal és Júliával, akik — ilyen az élet — elhárítják az ötletet: „Majd meglátjuk!” ÍGY folytatódott „Husek Rezső a felkészítő tanárunk, ő dolgozta ki a módszert, aminek alapján „Verdiül tanulunk”. Minden egyebet — magnót, lemezjátszót — megkapunk, nekünk tényleg csak csinálni kell. Könyveket, tanulmányokat, kottákat, szövegkönyveket forgatunk, lemezeket hallgatunk. Eleinte hetente egyszer találkoztunk, különben ki-ki maga foglalkozott Verdivel, az utóbbi időben heti három-négy alkalommal, az utolsó héten reggeltől estig.»” „Operabérletet Is kaptunk az iskolától, legközelebb pénteken megyünk. Nagy élmény».” JOUA Tizenhét éves, tíz éve tanul zongorázni. Keveset beszél és akkor, ha kérik rá. A versenyben. a szereplés a legkevésbé kellemes számára. Különben kifejezetten természettudományos érdeklődésű, a humán tárgyakat nem szereti. Ű is a műszaki egyetemre készül, a tartalék terv: zongora tani tás. A zenéről beszél: a Verdi- verseny felfedeztette vele az operáikat. És egy furcsa dolgot következményezett; valahogy elidegenedett a popzenétől. „Egyszerre olyan jelentéktelennek találom” — mondja, csodálkozva nevet, JANOS Farmer, iskolaköpeny, hosz- szú haj. Másodikos, hegedül és zongorázik. Tartózkodó fiatalember, konkrét elképzelései nincsenek. Még minden érdekli, mindenből jó eredményei vannak, hogy mi lesz — nyitott kérdés. Szereti az izgalmas dolgokat — ezért jó a verseny — a könyveket is akkor olvassa el, ha megragadják a fantáziáját. Meséli, hogy reggel, amikor a verseny után először bejöttek az iskolába, mindenki körülöttük nyüzsgött. „Szenczi igazgató úr megmondta, azt várják tőlünk, hogy tisztességgel helytálljunk. Mégis, mindenki azt reméli, hogy mi is győzünk...” — mondja, aztán hozzáteszi, hogy jó is lenne. A FOLYTATÁS A csapatdöntő április 11-én lesz. Minden bizonnyal ők is részt vesznek rajta. Hogy hogyan — az csak rajtuk múlik. VIRÁG F. É. A bonyhádi ZIM-ben Alapszervezeti viták összegezése & KONGRESSZUS* levelet és a szervezeti szabályzat tervezetét minden KISZ-tag már a taggyűlések előtt kézhez < kapta és tanulmányozta. A fiatalok megértették, s a tervezet nagy részét vita nélkül el- fogadták, A fő vîtaokot a KTSZ-tag- *ág felső korhatárának eltörlése képezte. Ezzel kapcsolatban mindhárom alapszervezetnél élénk vita alakult ki — Akadtak, akik azon a véleményen voltak, hogy aki teljesíti a KISZ-tagsággal kapcsolatos kötelezettségeit, az korától függetlenül tagja lettet a sző-, petségnek. Olyas javaslatot Is fettek, mely szerint bizonyos életkor felett a KISZ-tagok tiszteletbeli tagokká válnak. Tőlük elsősorban nem a különböző akciókban való részvételt, várnák, hanem tapasztalatuk révén ideológiai és módszertani támogatást. A kongresszusi levéllel kapcsolatos vitákat az előadók úgy irányították, hogy elsősorban a saját környezetünk, munkahelyünk problémáival kapcsolatos javaslatok kerüljenek előtérbe. Természetesen elhangzottak szélesebb körben alkalmazható megoldások, javaslatok is. Többek között a KISZ-tagok vállalták, hogy fegyelmezetten, példamutatóan dolgoznak, hogy munkájukkal J97& március 18. hozzájáruljanak az V. ötéves terv gazdasági feladatainak teljesítéséhez. — A minőség- javítás, a takarékosság és a tartalékok feltárása érdekében általánossá teszik az „Ifjúsági radar akciót”. A fiatalok nyitott szemmel járnak, s jeleznek minden észrevételt, mely a jövő céljainak elérését segíti, valamint KISZ-védnökséget vállaltak az újonnan épült leszabóüzem felett, az „Alkotó ifjúság” pályázaton nagyobb létszámban, több gazdasági tevékenységet segítő munkával vesznek részt. A gazdasági vezetés több szakmai továbbképző tanfolyamot szervez, amin a fiatalok nagyobb számban vesznek részt. Az egyéni vállalásokban szerepel a 8. általánost nem végzett fiatalok meggyőzése a tanulás fontosságáról, s a vizsgákra való előkészítésről. A FIATALOK érzékenyen reagálnak a munkahelyi problémákra, véleményükkel hozzájárulnak a munkahelyi demokrácia érvényesüléséhez, valamint javaslatokat gyűjtenek a kollektív szerződés módosításához. A KISZ-tagok azzal a kéréssel fordulnak a KISZ IX. kongresszusához, hogy foglaljon állást a családalapító fiatalok még fokozottabb támogatása érdekében; főként a lakásproblémák megoldásában. Megtárgyalták a fiatalok a tömegsport fejlesztésének lehetőségét. Javasolták, hogy az MHSZ, a szocialista brigádok és a KISZ. közös összefogással, társadalmi munkában létesítsen, kispályás labdarúgó-, kézilabdapályát a gyár területén. belül, ahol munkaidő után sokan sportolhatnak. Több alkalommal szerveznek túrákat a megyében lévő szép tájakra. A fiatalok pályaválasztásának segítésére és a szakmunkástanulók politizálóbb KISZ- életének biztosítására is hangzottak el javaslatok. A tervek szerint nyáron Domboriban az úttörő—KISZ- íáborban állandó termékbemutató nyílik a megyében működő nagy gyárak termékeiből. Erre a kiállításra a LAMPART ZIM bonyhádi gyárának fiataljai is készítenék tablót, amivel munkájukat, termékeiket propagálják és esetleg többen kedvet kapnak arra, hogy náluk dolgozzanak. A politikai képzés színvonalát emelni kell — mondták a fiatalok. Az ifjúsági vitakör előadásait érdekesebbé, szemléletesebbé kell tenni az elkövetkező időszakban. A NEMZETKÖZI ifjúsági kapcsolatok erősítése érdekében vetélkedőt, előadást szerveznek az eddigi világifjúsági találkozókról. Részt vesznek a különböző nemzetközi baráti találkozókan. Egyben javasolják, hogy a KISZ KB, a Hazafias Népfronthoz hasonlóan indítson barátságvonatot a Szovjetunióba, s az ut'záson a kiemelkedő munkát végző KISZ-aktivisták vegyenek részt. „LAMPART” ZIM B«nyhád, KLSZ-bizottság Kereskedők lesznek Minden úgy kezdődött, ahogy az az újságírók rossz álmaiban szokott. A dunaföldvári ÁFÉSZ-áruház egyik osztály- vezetőjével megbeszéltük, hogy bejelenti az igazgatónak: — kereskedőtanulókról szeretnénk riportot készíteni. A megbeszélt napon az igazgató Dunaújvárosban volt, a helyettesé Veszprémben és az egyik mosolygós elárusítónő közölte velünk, hogy a tanulók viszont otthon. Ez az utóbbi közlés szerencsénkre téves volt, mert Bíró Józsefné irányításával a kötöttáru osztályon öt lány és egy fiú épp a leltározás örömeivel ismerkedett — Ez is szakmunka — mondta a vezetőjük. — Méghozzá egyike a legkellemetlenebbeknek. A kellemetlenség rakodásból áll, létrán való mászkálás- ból, csomagok, árukötegek emeltetéséből és esetleg abból, hogy Bíróné ráripakodik az egy szem férfiemberre, a III. éves Kovács Pistára: — Hogy áll az a létra, te? Nyitod ki mindjárt mind a két ágát! Nem beszéltünk eleget a balesetvédelemről? Tagadhatatlan, hogy a legfelső polc magasságából nagyot lehet esni. A tanulók — Gallai Irén, Puskás Éva és Kovács István 111. évesek. Bodor Éva, Spór Mária, Varga Mária 11. évesek — a hét három napján a szekszárdi szakiskolában vannak, és gyakorlati munkán a Korzó Áruházban. A többi gyakorlat színhelye a levegősebb dunaföldvári áruház, a gyerekek jobban is szeretik. — Mi a legnehezebb tárgy? — A történelem — ezt a másodévesek közfelkiáltással szavazzák meg, míg a végzősök egy akarattal a kereskedelmi ismereteket minősítik „rázósnak”. — A tanárok miatt? Tiltakozás. Ketten is tanúsíthatjuk kollégámmal, hogy nem Szigeti Mihályné és Kinczli Istvánná tanárnőket érte a bírálat, hanem tárgyukat. — Milyenek a kedves vevők? Szerencsére senki nem mondja, hogy kivétel és szünet nélkül kedvesek, mert ezt úgysem hinnénk el. — Ki lehet velük jönni — nagyjából így összegezhetők U válaszok. . Kivéve azzal, aki Varga Máriától táskát lopott és egy másikkal, aki viszont Bodor Évát vádolta egy olyan ötven- forintos elemelésével, ami ott Volt előtte a pulton. Egyik lányt se érheti a szófukarság vádja, élénken, színesen ecsetelik az eseteket. Bíró Józsefné közbeszól: — Azt is tessék megírni, hogy társadalmi munkában is mindig lehet számítani a tanulóinkra! íme, megíratott, óhajtása szerint. Kérdés az osztályveze. tő asszonyhoz: — Nehéz tanulókat oktatni? — Háát... néha szeretném, ha egyszerre kevesebben lennének jelen, mert elég mozgékonyak, de azért nem nehéz. Mi idősebben valamennyien már meglehetős praxissal rendelkezünk, talán van is mit tanulni tőlünk. Ok tagadhatatlanul igyekeznek. Kérdés a leendő kereskedőkhöz: — Visszajönnek végzés után ide az áruházba? —- Igen! — Tudják, hogy körülbelül milyen keresetre számíthatnak majd kezdőkként? — A jutaléktól függően 1300—1500 forintra. — Kötött valamelyikük tanulmányi szerződést az ÁFÉSZ-szál? Egyik sem kötött. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán
