Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
• • ¥ OM HERD” Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Á leltározás: vagyonvédelem András Ilona (Bálaszék, Deák Ferenc utca 15.) olvasónk szerkesztőségünkhöz írott levelében helytelenítette, hogy a bátaszéki vas-műszaki bolt sokáig — március 1-től 21-ig — tart zárva. Tudomása szerint a kunszentmiklási ÁFÉSZ-áruházban két nap elegendő volt a leltározásra. András Ilona az iránt is érdeklődött, hogy a bátaszéki bolt tavaly hány napig volt zárva leltározás miatt. Tóth Mihály, a Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke válaszolt: „Szövetkezetünk 11. számú vas-műszaki boltjában 1975- ben október 20-tól november 19-ig folyt leltározás. Ez a leltár átadó-átvevő leltár volt, ugyanis új egységvezető került beállításra. Ezzel egy időben az egységből kivontuk a háztartási és vegyi árut. Uj háztartási boltot hoztunk létre. E leltár felvételére minden körülmények között sor került vcjlna, még akkor is, ha nem változik az üzletvezető személye; hiszen jelentős értékű árukészlet került át egv másik üzletbe. Véleményünk szerint az egyhónapos leltározási idő reális, mivel sok apró árut kellett felleltározni. Tekintettel arra, hogy új üzletvezető került beállításra, a fennálló rendelkezések és leltározási szabályzatunk szerint három, illetve hat hónapon belül ellenőrző leltárt kell felvenni. Szövetkezetünk leltározási kötelezettségének minden körülmények között eleget tesz, még annak árán is. ha időlegesen egyes árucikkekből — de nerri napi fogyasztási cikkekből! — az ellátás nincs folvamatosan biztosítva. Ezt indokolja a társadalmi tulajdon védelme.” Néha nem értjük Orsós Ferenc (Váralja, Sziget utca 1.) olvasónk szerkesztőségünkhöz írott levelében előadta, hogy 1972-ben szenvedett csonkulásos balesete éta fizetésemelésben nem részesült, több munkatársa azonban igen. Nem változott a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott járadék mértéke sem. Olvasónk ■— amint írja —, munkáltatójától egy ízben kapott 583 forintot, ezt azonban a következő hónapban levonták tőle. Gráf Konrád akna vezető és Nemes Dénes telepvezető (Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetvezetősége) felelt: „Orsós Ferenc dolgozónk 1972 áprilisában szenvedett csonkulásos balesetet. Ennek következtében egy ujját amputálni kellett. Körzetünk munkaügyi döntőbizottsága 1972-re a kereset és táppénz közötti különbözetet 1973. január 5-én megítélte, azt vállalatunk Orsós Ferenc részére átutalta. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy Orsós Ferencnek a balesetet megelőző évi átlagkeresete műszakonként 112 forint volt. 1973. január elseje óta a kártalanítás összegét műszakonként 140 forintos átlagkeresettel számoltuk; tehát az előírt 12 százaléknál jóval magasabb, 25 százalékos - bérfejlesztést hajtottunk végre. 1975. április elsején újabb négyszázaiékor bér- fejlesztést hajtottunk végre és ezzel a kártalanítás alapját műszakonként 146 forintra emeltük. 1976. február elsején vállalatunk újabb hatszázalékos bér- fejlesztést irt elő, amelynek végrehajtása folyamatban van. Nem fedj a valóságot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra vonatkozó adat sem. Orsós Ferencnek a megállapított kiegészítés 1973-ban 340 forint volt, most pedig 420 forint. A levelükben említett 583 forintos kifizetésre és az azt követő levonásra vonatkozó adatot nem találtunk.” Szerkesztőségünk megjegyzése: ön kérdez rovatunkhoz hetenként lényegesen több levél érkezik, mint amennyinek lapunkban helyet tudunk biztosítani. A sok-sok levél között csak elvétve akad olyan, amilyen Orsós Ferencé, amely számos valótlanságot tartalmaz. Érthetetlen számunkra, miért kell (?) efféle valótlanságokkal számos embernek fölösleges munkát adni. Megszabott fe'ekméretek Bagó Béla (Paks, Domb utca 44.) olvasónk megírta lapunknak, hogy szeretné értékesíteni 28x22 méteres paksi ingatlanát, de nem talál rá vevőt, mivel a nagyközségi tanács ad ki a telekre építési engedélyt. Olvasónk úgy tudja, hogy az övénél kisebb telekre is adtak már Pakson építési engedélyt. Kérdezte, hogyan volna megszerezhető ez az engedély. Szederkényi László, Paks nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szervének vezetője válaszolt: „Az 5/1974. (V. 24.) ÉVM. sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat 53. §-a előírja, hogy a legkisebb kialakítható telek méretei a következők. Szélesség (utcai homlokvonal): 14 méter, mélység: 25 méter. Mivel a nevezett telek mélysége csak 22 méter, új telket csupán a szomszédos telek egy részének igénybevételével lehet kialakítani.” w Tefe'onszámunk : 129-01, 123-61. Ml VDLÜSZOLUNK Jogszabályokról — röviden A közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szól a közlekedés- és postaügyi miniszter 2/1976. (II. 29.) KPM számú rendelete, melynek maradéktalan végrehajtása valamennyiünk számára kétségtelenül biztonságosabbá fogja tenni a közúton történő közlekedést. A forgalmi rend kialakításának általános szabályai közül itt csak néhányat emelünk ki: „A közúti jelzéseket úgy kell elhelyezni, hogy a forgalmi rendet a forgalom, ban részt vevők — helyisme. rét hiányában is — kellő távolságból és félreérthetetlenül felismerhessék. Az útkereszteződések és környékük forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője a) világosan felismerhesse, hogy útkereszteződéshez érkezik, b) a jelentősebb útkereszteződéseknél a különféle úticélok elérése érdekében követendő útirányokról tájékozódhasson. Lakott területen — ha van közvilágítás — a kijelölt gyalogátkelőhely teljes területét meg kell világítani. Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illető, leg az úttesten lévő — a közlekedés biztonságát veszélyeztető — akadályt piros-fehér sávozású korláttal, terelőfüzérrel vagy terelőkúpokkal el kell keríteni, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül kellő számú — legalább 150 méterről jól látható, folyamatos piros vagy villogó borostyánsárga fényt adó — lámpával meg kell jelölni.” Kimondja a jogszabály azt is, hogy a közúti jelzéseket tisztán, jó és üzemképes állapot, ban kell tartani, gondoskodni kell azok rendszeres ellenőrzéséről is. A mezőgazdaság; és élelme, zésügyi miniszter 9/1976. (III. 2.) MÉM számú rendelete az állatok forgalmáról, levá. gásáról, valamint a hús éé húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja többek között, hogy az állami gazdaság, a termelő- szövetkezet, továbbá a fogyasztási, értékesítő és be. szerző szövetkezet sertést a mezőgazdasági kistermelőktől a felvásárló vállalat részére felvásárolhat; egyéb állatot —- a vágómarha és a vágóborjú kivételével — bármely termelőtől felvásárolhat. A Minisztertanács 4/1976; (III. 4.) számú, az igazságügyi szakértőkről szóló rendeletéből itt csupán ennyit idézünk: „A munkáltató a munkaviszonyban lévő kijelölt igazságügyi szakértőt a szakértői vélemény előterjesztéséhez, a tárgyaláson való meg. jelenéséhez, illetőleg a helyszíni szemle elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkája alól mentesíteni és részére erre az időre átlaga keresetet fizetni.” Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Nehézipari Érte. sítő f. évi 6. számában megjelent arra a közleményre, amely a balesetek miatti kártérítési igények elbírálásával kapcsolatban megállapítja; hogy „nem mindenütt megfelelő a dolgozók tájékoztatása jogaik érvényesítésére, más. részt az esetek elbírálásánál nem veszik mindenkor figyelembe az eset körülményeiből adódó jogos igényeket.” Az Építésügyi Értesítő f. évi 5. számában útmutató található az 1976. évi nyere- ségváltozás kiszámításához, a SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 8. számában pedig ugyancsak útmutató ad eligazítást a gyümölcspálinkák termelésével és forgalmával összefüggő egyes rendelkezések módosí- fásával kapcsolatban. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Kongresszus előtt Bulgáriában (2 ) Agráripari komplexumok AMIKOR ÁTMENTEM a Marica folyót átszelő új hídon és megláttam a koszteneci agráripari komplexum épületeit, már elképzelni sem tudtam: milyen lehetett a 85 évvel ezelőtt megalakult első bolgár szövetkezet a Balkán hegység egyik festői völgyében, az aprócska Mirkovóban. Messzire nyúlnak Bulgáriában a szövetkezés hagyományai. Egy kis faluból indultak és behálózták az önálló szövetkezetek az egész országot. Néhány éve új fejlődési szakaszba léptek a bplgár szövetkezetek. Létrejöttek az agráripari komplexumok. Olyanok, sőt nagyobbak, mint a koszteneci, amit Jordan An- donov elnök mutatott be. 1970- ben két hónapi előkészítő munka : gyúlésezés, vitatkozás után úgy határoztak, hogy három termelőszövetkezetből megalakítják a Marica agráripari komplexumot, amelynek székhelye Kosztenecben, ebben a kisvárosban lesz. 1971- től dolgoznak együtt. És már az első év eredményei azt bizonyították: jól döntöttek. Kosztenec vonzáskörzetében, a volt három szövetkezet területén mintegy 24 ezer ember & és ebből 3600-at az agráripari komplexum foglalkoztat. Tizenkétezer hektáron gazdálkodnak. Intenzíven. Minden egy kézben van: a termelés, a feldolgozás, a szállítás és ezeken kívül még ipari termékeket is előállítanak. Főleg gyümölcstermesztéssel és állattehyésztéssel foglalkoznak. A gyümölcsöt nemcsak termelik, de fel is dolgozzák. Van szörpgyáruk, hűtőházuk. Ipari üzemeikben különböző közszükségleti cikkeket gyártanak, autó- és gépjavító műhelyük kielégíti a lakosság szolgáltatási és szállítási igényeit is. — Amellett, hogy az agráripari komplexumokban biztonságosabb a termelés, jobban ki lehet használni a korszerű gépeket, a tudomány eredményeit, van egy másik nagy előny is. A munkaerő is egy kézben van, — magyarázta Jordán Andonov elnök — és ennek is köszönhető, hogy terveinket eddig mindig túlteljesítettük. A dolgozók napi átlagjövedelme 6,5 leva (száz forintért 5,94 levât adnak Bulgáriában). Szí annak ellenére tudtuk biztosítani, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan rossz időjárás a környékünkön, mint az elmúlt évben. — Besegítenek egymásnak a különböző üzemágak dolgozói? — Természetesen. A hűtőház és a szörpgyár dolgozóinak a terve csak tíz hónapra szól. Tíz Hónapig dolgoznak az üzemekben, két hónapig, a betakarítás idején gyümölcsöt, szamócát szednek. A téli időszakban a növénytermesztésben dolgozók kapnak munkát az ipari üzemeinkben. JELENLEG 170 ilyen agráripari komplexum működik Bulgáriában. Akad köztük kisebb is, nagyobb is ennél. Van olyan is, amelyik 24 ezer hektár szőlőterületen gazdálkodik 6400 dolgozóval. Ezt még ülve mondta el Sztoján Jakimov osztályvezető, aki a földművelésügyi minisztériumban az agráripari komplexumokkal foglalkozik. Felállt és a térképhez ment. A falon Bulgária sokszínű térképe lógott. Sztoján Jakimov szabálytalan köröket, cikcakk vonalakat írt le a kezével. — A jövőben tovább fejlődnek az agráripari komplexumok. Összesen huszonnyolc körzetet szeretnénk kialakítani. Bulgáriában négy nagy területen termelik a gyümölcsöt, három helyen a virzsínia dohányt, a Duna mentén búzát és kukoricát termelnek, Dél- Bulgáriában rizs, gyapot és zöldség terem, a Fekete-tenger partján húzódnak a nagy szőlőtermelő területek ... — Hosszú évszázadok alatt kialakult egy-egy terület növény- és állatkultúrája. Erre akarunk mi építeni. Méghozzá úgy, hogy ezeken a területeken egy kézben legyen-az irányítás, a termelés és a feldolgozás. a cukorrépatermő területekre például nemcsak cukorgyárakat építünk, de fellendítjük az állattenyésztést is. Valóságos húsgyárak épülnek majd itt a melléktermékre. Ezekben a nagygazdaságok- han jobban ki tudjuk használni a korszerű megmunkáló és betakarítógépeket, a repülőgépeket, a növényvédelem is jobban megoldható, a sok-sok tapasztalattal és tudással rendelkező szakemberek is koncentrálhatok ... Lelkesen magyarázott És hozzátette: — Sokat termelnek majd ezek az üzemek. De azért a háztáji gazdaságok egyre növekvő termelésére is számítunk. Sokat segíthetnek abban, hogy több legyen a zöldség, a hús, a gyümölcs. Nagy feladat előtt áll á bolgár mezőgazdaság is. öt év alatt mintegy 25 százalékkal növelik a mezőgazdaság termelését A továbbfejlődéshez az alapok itt is biztosítottak, a bolgár mező- gazdaság egyharmad annyi emberrel két és félszer többet, termel majd évente, mirít a második világháború előtti utolsó békeévben. Mintegy kétszázezer hektárral tovább növelik az öntözhető területet, amely jelenleg is több, mint l,i millió hektár, korszerűsítik a gépparkot... A mezőgazdaság a VII. ötéves terv időszakában mintegy 150 ezer traktoregységgel (15 lóerővel számolva) gyarapodik és mintegy 24 ezer új kombájn dolgozik majd a földeken. SZÜKSÉG IS VAN ezekre az intézkedésekre, mert nemcsak az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés növekedésétől is függ — milyen magas lesz a bolgár nép élet- színvonala 1980-ban. SZALAI JÁNOS Következik: Életszínvonal és cselekvési egység. 1976. március 17.