Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

-*tS&**' Kâdenmwka . -r­7 • > • ' •• •-• ••« ‘V .t » . v • ,w. > ,,, Demokratizmus és pátiirányítás Î. szocialista demokrácia fejlődéséből következően szűk* séges a kádermunka demokra­tikus vonásainak erősítése” — állapítja meg a Központi Bi­zottság 1973, november 28-i határozata. A demokratikus vonások erősítéséről van szó, te. hát egy olyan folyamat továbbfejlesztéséről, amely már jóval a határozat előtt megindult. A káder- és sze­mélyzeti munkát ma már a nyíltság jellemzi, megszuht a korábbi titokzatosság. A veze­tők munkájának, magatartá­sának megítélésében, a káder­kérdések eldöntésében nőtt a testületek szerepe, felelőssége, nagyobb a beleszólásuk a szakszervezeteknek. A káder­hatáskörök decentralizálásá­val egyre jobban megvalósul az az elv, hogy a káderek ügyében ott döntenek, ahol a legjobban ismerik őket. A demokratizmust is erősíti a káderutánpótlás forrásainak szélesítése, a dolgozók legte­hetségesebbjeinek bevonása a vezetésbe. Minél több tehetsé­ges munkás, paraszt és értel­miségi kerüljön fontos vezetői beosztásba. Ez ma még nem halad megfelelő ütemben, kü­lönösen a nők és fiatalok be­vonása terén van mit pótolni. Ma már általános, hogy a vezetők munkájának, maga­tartásának megítélésénél kiké­rik a környezet, a munkatár­sak véleményét, érvényesül a határozatban megfogalmazott joguk a szakszervezeteknek is. Kevésbé általános ma még a KISZ bevonása, holott a ha­tározat kimondja: „A fiatalok esetében a KISZ is rendel­kezzen véleményezési joggal.” A demokratizmus a káder­munkában bevált ellenszere a szubjektivizmusnak, elejét ve­szi annak is, hogy egyes ve­zetők visszaéljenek beosztá­sukkal. Bár a vezetők túlnyo­mó többsége bevált, minden tekintetben megfelel a köve­telményeknek. rájuk tovább ra js számítani lehet és kell, de ahol e téren nehézségek van­nak, rendszerint a demokrati­kus légkör is hiányzik. A pártszerveknek, párt- alapszervezeteknek feladata irányítani, ellenőrizni a párt káderpolitikai elveinek érvé­nyesítését, az 1973. november 28-i határozat megvalósítását. Sok történt az elmúlt több mint két esztendő alatt e té. ren. Ma már a pártszerveze­tekben egységesen értelmezik a határozatot, kialakultak a határozat megvalósításának keretei, intézkedési terveket készítettek az alapszervezetek is és ellenőrzik a határozat megvalósulását, a különféle főhatóságok által kiadott uta­sításoknak megfelelően a vál­lalatoknál/ szövetkezeteknél, intézményeknél elkészültek a. feladattervek. R endezték a hatáskörö­ket, a véleményezési jogkört és ez — első­sorban a felsőbb pártszervek szintjén — érvényesül. A párt- irányítás és -ellenőrzés ugyan­is nemcsak a párt káderpoli­tikai elveinek érvényesülésére vonatkozik, hanem a konkrét, személyi ügyekben való dön­tésekre is. E téren jelentős előrehaladás történt, ám alap­szervezeti vonatkozásban van még tennivaló. Az általános ma már az, hogy az alapszer­vezetek érvényesítik vélemé­nyezési jogukat azokról a ve­zető káderekről hozott szemé­lyi döntéseknél, akik hatás, körükbe tartoznak —' tag­gyűlési határozat alapján. Ám a Központi Bizottság határo­zatának ama kitétele, mely szerint „a pártalapszervezet joga, hogy a gazdasági, intéz, ményi, hivatali vezetőkétől el­térő vélemény esetén a fel­sőbb pártszervhez fordulhas­son; és a kérdés eldöntéséig, az adott kádér ügyében ne szülessen döntés” még nem mindenütt- érvényesük,; , Az egyik Tolna megyei üzemben a párt- és szakszervezet veze­tősége úgy látta, hogy az üzem vezetője — több ok miatt — alkalmatlan munkaköre betöl­téséhez. A vezető felettese ezt nem fogadta el, hathónapi „próbaidőt” kért. Ám a hat hónap után mégis kiderült, hogy az illető alkalmatlan, le kellett váltani. T ehát a helybeli mozgal­mi vezetőknek igazuk volt. ám megalkudtak, nem voltak következetesek ál. láspontjuk érvényesítésében. Uj momentum a határozat­ban: a véleményezési jogkör annyit jelent, hogy a pártve­zetőség és a gazdasági, intéz­ményi vezetés közti véle­ményeltérés esetén a/személyi döntést nem lehet végrehajta­ni, ez esetben felsőbb szinten kell tisztázni az eltérést és így közös álláspontra jutni. Semmiképpen sem felel meg ennek a követelménynek az, ha például az alapszervezeti vezetőség megelégszik azzal, hogy ha személyi döntésekben a gazdasági vezetés csak a titkár véleményét kéri ki. „Az üzem vezetője valamely gazdasági vezető minősítésé­nek elkészítése előtt kikéri a párttitkár véleményét és azt a minősítésbe beépíti” — az egyik Tolna megyei üzem ve­zetőjének jelentésében, beszá. mólójában szerepel ez a mon­dat. Természetesen helyes, ha a minősítés elkészítésekor mi­nél több ember véleményére támaszkodnak, kikérik a párt­titkár véleményét is. Ez azon­ban nem elég. Hatályossá akkor válik a minősítés, ha azt teljes egészében az alap­szervezet vezetősége elé ter. jesztik és az jóváhagyja. És itt nincs helye sietségnek — előfordul, hogy a főható­ság gyorsan kér személyi ügyekben javaslatot, és azzal az ürüggyel, hogy „nincs idő a vezetőség összehívására”, a titkár jóváhagyását kérik. . Több alapszervezetnél e!őforr dúlt már, hogy ez esetben nem mondtak le a testületi állás, .'.foglalásról, mint aho"*y az is,...., hogy az Olyan minősítést, ami­vel a vezetőség nem értett egyet, visszaadták további ki­egészítésre. A kádermunka demokra­tikus vonásait tovább kell fejleszteni, ez azonban csak a pártirányítás és -ellenőrzés ja­vításával következhet be. J. J. Tavaszi mezgazd'S'gi gépszállítások Jő munkák végeztek a kéményseprők Tegnap délelőtt Szekszár- don tartotta meg éves terme­lési tanácskozását — Esküdt Lajos igazgató elnökletével — a Tolna megyei Tüze'éstechni- kai és Kéményseprő Vállalat. A dolgozók 105.9 százalékra teljesítették ' 1975. évi tervü­ket; g az 1974. évihez képest több mint negyedmillió fo­rinttal növelték a vállalat ár­bevételét. A kéményseprő — alaptala­nul — még most is úgy szere­pel a köztudatban, hogy éven­te kikotorja a kéményt, álta­lában szerencsét hoz, s hogy újévre virradó éjjel malaccal mutatkozik... Nos, a való­ságban ennél lényegesen több­ről van szó. Korunk kémény­seprőjének fontos feladatai közé tartozik a tüzeléstechni­kai berendezések karbantartá­sa, a megelőző tűzrendészet szabályai érvényesüléséinek elősegítése is. Csöglei (István 1976. március 17. őrnagy, a megyei tűzoltó­parancsnokság helyettes veze­tője a hozzászólások során el­ismeréssel emlékezett meg ar­ról, hogy a kéményseprők fi­gyelmeztetésének eredménye­ként igen sok épületben vál­tották ki a tűzveszélyes, ké­ménybe beépített gerendát. A hozzászóló arról is megemlé­kezett, hogy tekintélyes1 számú kéményseprő tevékenykedik eredményesen az önkéntes tűzoltóegyesületekben. A feladatok növekedése az egyik, a szakmában elérhető tisztes kereset a másik oka annak, hogy a vállalathoz szí-, vesen mennek dolgozni a fia­talok. Jelenleg mintegy fél­tucat tizenéves dolgozik sike­resen a vállalatnál. Az ünnepélyes termelési ta­nácskozáson vette át a Kiváló dolgozó kitüntetést Mező Jó- zsefné csoportvezető, ugyan­akkor kapták meg jutalmukat a kongresszusi és a felsza­badulási munkversenyben leg jobb eredményt elért d bóvái körzet dolgozói. Vasúton és országúton meg­kezdődött a tavaszi szállítási szezon az AGROTRGSZT-nél. Érkeznek a külföldi gépek, és a hazai gyárak is most teljesí­tik az első negyedévre szóló megrendelések hátralévő téte­leit. A fővárosi és a vidéki kereskedelmi ' központokban nagy a forgalom. Az AGROTRÖSZT, tájékoz­tatása szerint hiánytalanul megérkeztek a telepekre, il­letve részben már a megren­delő üzemekbe . is a tavaszi vetéshez szükséges román gyártmányú, SPC—6-os kuko­ricavető gépek, amelyek rövi­desen munkába állnak a föl­deken. A telepek 500 gépet vettek át, a raktárakban lévő további 40 géppel együtt ma­radéktalanul kielégítik a me­zőgazdaság igényeit. A mun­kagépek közül a nagy telje­sítményű traktorokhoz szük­séges modern KLC-mintájú ekék első idei nagyobb szál­lítmánya már a telepeken van, ugyanúgv á;tvették a Kecske­méti MEZŐGÉP Vállalat által gyártott Kombi 8,8 mintájú cukorrépa -magágy előkészítő gép első idei sorozatát is. A tavaszi szállításokhoz szükséges pótkocsikból ele­gendő a készlet, több mint 1800 van a raktárakban.' Az integráció hétköznapjai — - ■ —« Szelektív iparfejlesztés — KGST-eflyiiltműködéssel Az elmúlt" évek hazai iparfejlesztési tapasztalatai is bizonyítják: az egy-egy iparágra koncentrált beru­házások csak akkor lehet­nek hatékonyak, ha a hazai fejlesztés a szocialista or­szágokkal való együttmű­ködéssel párosul. Számos nagyvállalatunk példája ezt igazolja. A- szocialista in­tegrációban rejlő lehetősé­geket kihasználva lett pél­dául a legutóbbi években az egyik legtekintélyesebb európai autóbuszgyár az Ikarusz, e gyakorlatot kö­vetve valósíthatott meg — a szocialista és a tőkés or­szágokban egyaránt — si­keresnek ítélt fejlesztést a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár; e széles körű együttműködés tette lehető­vé, hogy az elmúlt öt esz­tendő alatt huszonötszörö­sére fusson fel a Videoton­ban a számítástechnikai eszközök gyártása. A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK gyártásában kibontakozó együttműködés azonban a többitől némileg különbö­zött. A szocialista országok szakosítási gyakorlatát ed­dig főként az jellemezte, hogy a termelés felosztása­kor "a már- meglévő kapaci­tásokból indultak ki, erre építették a munkamegosz­tást, á fejlesztést! Ä kompu­tergyártásban ennek ellen­kezője történt, hiszen nem volt ipari bázis, a részt­vevő országok a terveket először a rajzasztalon egyez­tették, s ezután került sor a termelőkapacitások ki­építésére. Az egységes számítógép­rendszer kidolgozását 1969- ben határozta el hat szo­cialista ország. Az akkori döntés lényege az volt, hogy • az ESZR-programban részt vevő országok a szélesedő gazdasági integráció jegyé­ben közösen .fejlesztenek ki számítógépcsaládot, egy­szersmind felosztják maguk között a gyártásból adódó ’ feladatokat," A hét évvel ezelőtt ho­zott döntés eiső eredményét 1973 nyarán mérhették le a •szakemberek: ekkor mutat- ’ koztak be a moszkvai kiál- . Irtáson az egységes számító- géprendszer tagjai. Az ese­mény nemcsak a szocialis­ta, hanem a tőkés országok szakembereinek körében is méltán keltett feltűnést. A programban részt vevő or­szágok működő gépeket vit­tek Moszkvába, s csaknem a teljes gépsort bemutatták. A MOSZKVAI KIÁLLÍTÁS ÖTA újabb gépek, perifériáik je­lentek meg a szocialista or­szágok piacán. A szakosítá­si egyezmény alapján ha­zánk gyártja a gépcsalád legkisebb tagját az R—10- est Tavaly készült el az el­ső mini számítógép, a VT 1005-ös, amely az ügyviteli munkában alkalmazható előnyösen. A székesfehér­váriak új terméke az ugyan­csak az egységes számító- géprendszerbe illő R—12, amely 10-es társának to­vábbfejlesztett változata. Az összehangolt fejlesz­tés helyességét igazolják a piaci sikerek. Számítógépe­ink nagy vevője a Szovjet­unió, emellett a program­ban részt vevő valamennyi szocialista országba szállít­juk berendezéseinket. E biztos felvevőpiac tette le­hetővé, hogy a gépeket so­rozatban, gazdaságosan ál­lítsuk elő, egyszersmind ez a piac tette kifizetődővé a fejlesztéseket is. Mindennek eredményeképpen hazánk­ban ma már olyan számí­tástechnikai eszközöket ké­pesek előállítani a gyártók, amelyekre a fejlett számí­tástechnikai kultúrával ren­delkező tőkés országokban is van vevő. MEGALAPOZOTT TEHÁT A TERV: a Videoton az idén — 1975- höz képest — meg akarja duplázni eladásait a nem szocialista országokba. Már korábban ötvenmillió frankos keretszerződést kö­töttek a licencet adó fran­cia C. I. I. céggel, ennek alapján bővítik szállításai­kat az idén Franciaország­ba. Megvásárolták az ame­rikai Data Products sor­nyomtatójának a licencét, s 1976-ban már megkezdődik a visszaszállítás az ameri­kai eljárás alapján gyártott termékekből. Kooperációs megállapodást kötöttek a svéd Data Saab céggel, amelynek VT 1005-ös és egyéb egységeket szállíta­nak perifériák ellenében. Svédország új piacnak szá­mít, akárcsak India, ahová ugyancsak ebben az évben indulnak el az első szállít­mányok. A számítástechnikai esz­közök gyártásában mind jobban kibontakozó együtt­működés jelzi: fejlődésünk gyorsításának, a szelektív iparfejlesztésnek fő útja a szocialista integráció lehe­tőségeinek széles körű ki­használása, ezen járva jut­hatnak el a gyárak leg­könnyebben oda, hogy min­den piacon jól értékesíthe­tő . termékeket kínálhassa­nak a vásárlóknak. K. Ny. J, 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents