Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
Jogszabályokról — röviden • • ¥ ON KEROEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Letiltás kezességvállalás miatt Horváth István (Kötesd, Rákóczi utca 375.) olvasónk szerkesztőségünknek írott levelében előadta, hogy 1974- ben idősebb G. M. részére vállalt OTP-kölcsönnél kezességet. Emiatt nyugdijából körülbelül 700 forintot fogtak le. G. M. azt állítja, hogy OTP-tartozását kiegyenlítette, s hogy olvasónknak sem adósa. Dudás Anitái, az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának igazgatója válaszolt: „Idősebb G. M. és felesége 1971-ben 8000 forintos mezőgazdasági hitelt vett igénybe Horváth István kezességvállalása mellett. Ez a kölcsön 1973 nyarán megszűnt. Az anyag átvizsgálása során megállapítottuk, hogy egy ízben, 1973 májusában bocsátottunk ki a panaszos ellen illetményletiltást 797 forint erejéig akkori munkáltatójához, a kölesdi Egyetértés Tsz-hez. A munkáltatótól letiltásunkra júniusban 284 forint érkezett be a számlára. Azért csak ennyi, mert időközben a különbözetet a panaszos munkáltatója — ugyancsak letiltás hatására — kiegyenlítette. Ily módon nem érthető a panaszbeadványban hozzávetőlegesen 700 forint erejéig megjelölt összeg kifogásolása. Ami a 284 forintot illeti, amelyet az adós helyett a panaszos fizetett, ez az összeg visz- szakövetelhető. Ennek érdekében a panaszos keresse fel igazgatóságunkat, ahoi) a fenti összeg erejéig a végrehajtási jogot javára engedményezzük. A panaszoslevélben írott 1974-es évszám feltehetően elírás lehet; ugyanis a panaszos fia egyik kölcsönénél szintén szerepelt kezesként. Minthogy fia a fizetési kötelezettségnek nem tett eleget, ékkor már valóban a panaszos nyugdíját tiltottuk le, de nem a kifogásolt 700 forint körüli összegben, hanem ennél többet. Igazgatóságunk mindkét esetben a törvényesség teljes betartásával járt el.” Kistermelők támogatása Tázer György (Dombon, gátőrház) olvasónk arról érdeklődött a Népújságnál, hogy milyen kedvezmények illetik meg a szarvasmarhát háztájiban tartó személyeket György József, a Tolna megyei Tanács V. B. Szekszárdi Járási Hivatalának elnöke válaszolt: „Az MSZMP XI. kongresszusának határozata kimondja, továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Ennek megfelelően jelent meg a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 42/1975. (XI. 15.) PM—MÉM. sz. együttes redelete a mezőgazda- sági üzemek támogatásáról, amelynek hatálya kiterjed a mezőgazdasági kistermelőkre is. A rendelet 23. §-a a mezőgazdasági kistermelők szarvasmarhatenyésztésének állami támogatását szabályozza, amelyet részletesen a 10. számú melléklet tartalmaz. Az idén január elsejétől hatályos rendelet több kedvezményt — támogatást — nyújt a kistermelőknek, mint a korábban hatályos rendelkezés. Az új jogszabály szerint állami támogatás részükre tehén tartása után jár, éspedig egy tehénre 1500 forint a tehén egy évig történt tartásának utólagos igazolása esetén; a második és minden további tehén után az állami támogatás évente 3000 forint; de ha a kistermelő vállalja, hogy tehenét vagy teheneit az első ellés- től számított négy évig tenyésztésben tartja, a fenti támogatásra előre jogosult, tehát egy tehén után 6000 forint, a második és minden további tehén után 12 000 forint állami támogatást vehet igénybe. Az állami támogatás tehát tehénre vonatkozik; borjúra nem. Megfelelő, jó származású üszőt a gazdáknak a megyei állattenyésztési felügyelőség tud biztosítani. Az állami támogatás iránti kérelmet a községi tanácsnál rendelkezésre álló formanyomtatványon kell kérni. Részletesebb felvilágosítást a hivatalunknál működő járási-városi állat- tenyésztési felügyelő nyújt az érdekelteknek.” Mór meleg a Ickás Lehmann Józsefné (Dombó- váu Népköztársaság útja 14. I. 3.) olvasónk azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy társasházukban immár harmadik éve nem kielégítő a fűtés. Olvasónk nem tartotta kizártnak, hogy a kényelmetlenség oka a radiátorokban vagy azok karbantartásának nem kielégítő voltában rejlik. Regényi Károly, a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet elnöke felelt: „A panaszos abban a 24 lakásos panelépületben lakástulajdonos, amelynek átadására 1973-ban került sor. Szövetkezetünk végezte a létesítmény szak-szerelőipari és gépészeti munkáit. Valóban több panasz érkezett a fűtésre. Az 1974. december 12-i bejárás alkalmával a tervező, a beruházó, a kivitelező, az üzemeltető közös jegyzőkönyvben állapította meg, hogy a fűtés- szerelést előírásosan végeztük, s hogy a fűtés elégtelensége beszabályozási problémákból adódik. A beszabályozást — az idén február 11-én kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint — elvégeztük; a fűtés kielégítő. Ezt1 Lehmann Józsefné is elismeri. Az épületben garanciális kötelezettségünknek eleget tettünk.” Telefonszámunk : 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Ketten Üzbegisztánból Beszélgetés kongresszusi küldöttekkel A több mint 15 millió párttagot mintegy 5 ezer küldött képviseli az SZKP XXV. kongresszusán. Az Üzbég Szövetségi Szocialista Köztársaság kommunistái megyénként 15 küldöttet választottak. Közülük mutatunk be kettőt. KUTATÓINTÉZET TÍZEZER MUNKATÁRSSAL M. Mirzejeziv, a Széder nevet viselő gyümölcs- és szőlőkutató intézet igazgatója. Az intézet, amely Szamarkand mellett mintegy ezer hektár területen végzi a kutatási munkát, egy, az Üzbegisztánban működő 117 tudományos központ közül. — Húsz éve állok az intézet élén — mondotta M. Mirzejeziv. — Minden egyes ismert gyümölcsből — almából, körtéből, szilvából, stb.— 50—100 fajtát kísérletezünk ki. A legjobb termést hozókat szanorít- juk, s azt bocsátjuk a kolhozok, szovhozok rendelkezésére. Az igazgató amellett, hogy kiválóan vezeti az intézetet — arait a Lenin-rend és több más magas elismerés bizonyít —■, maga is ismert kutató. Nevéhez 5—6 olyan szőlőfajta kikísérletezése fűződik, amely az éhség-sztyeppétól „elhódított” sivatagos földeken több kilós szőlőfürtöket terem: A csonthéjasok kísérletezésében is igen szép eredményeket ért el. Néhány éve pedig azzal foglalkozik, milyen gyümölcsfajták élnek meg leginkább a hegyek lejtőin. A Mirzejeziv vezette kutatóintézetnek nagy része van abban, hogy az Üzbég Szövetségi Köztársaság 448 ezer négyzet- kilométer területéből, amelynek mindössze 10 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre, olyan fajtákat sikerült elterjesztem, amelyek nemcsak a köztársaságot látják el friss gyümölccsé}, szőlővel, hanem szállítani is tudnak belőlük az ország más területéire is. Az igazgató — a pártszervezet titkárának szavai szerint — mint kommunista is nagy elismerést vívott ki. Nem köny- nyű olyan kutatóközpontot vezetni, ahol az idénymunka idején 10—12 ezer ember dolgozik. Ez csak úgy lehetséges, hogy a legjobb emberi tulajdonságokkal rendelkezik. M. Mirzejeziv érdemeit dicséri, hogy a kutatók közül minden harmadik dolgozó valamilyen kitüntetés tulajdonosa. M. Mirzejeziv volt az, aki bevezette az intézetnél a tudományos munkatársak ötévenkénti mi- hősítését, mert mint hangsúlyozza: tudniuk kell a kutatóknak, mi róluk a vélemény. NÉGYMILLIÓ RUBEL A TARSOLYBAN A Lenin-renddel kitüntetett Buhara megye küldöttei között van Muhinov elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Muhinov elvtárs és még 14 küldött azokat a kommunistákat képviseli, akik az üzbég A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló korábbi jogszabályt módosította a pénz. ügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 3/1976. (II. 11.) PM—ÉVM—MüM számú együttes rendelete, melynek részletes közlésére a terjedelem korlátái miatt nincs lehetőség, annyit mégis idézünk a jogszabályból, hogy: „Támogatást lehet nyújtani a toldaléképítés, hez is, ha a) azzal a lakás legalább egy lakószobával bővül és b) a tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi feladató, kát ellátó szakigazgatási szerve (lakásügyi hatóság) igazolja, hogy a bővítés jogos lakásigényt old meg.” A rendelet megjelent a Magyar Közlöny f. évj 10. számában. A munkaügyi miniszter 4/1976. (II. 14.) MüM. számú rendelete a munkaügyi viták ■ eldöntéséről szóló korábbi jog. szabályt módosítja, rendelkezéseire elsősorban a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek és tagjainak figyelmét hívjuk fel. Hangsúlyozzuk, hogy a jövőben új tárgyalási határnapot az elhalasztott tárgyalástól számított nyolc napon belüli időpontra kell kitűzni, ezzel is biztosítva a munkaügyi viták mielőbbi elintézését. (Magyar Közlöny f. évi 11. szám.) Az emeletráépítésekről és a tetőtérbeépítésekröl szól az építésügyi ős városfejlesztési mi. niszter és a pénzügyminiszter 0/1976. (II. 17.) ÉVM—PM. számú együttes rendelete, amely lehetővé teszi, hogy az építtetői feladatokat — a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén — a munkáltató lássa el. Ha viszont aTáépítés folytán keletkező tanácsi bérlakások építtetője a tanácsi ház. kezelési szerv, a létesítési költségek viselésére megállapodhat — ugyancsak a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén — akár a lakások köztársaság déli részén élnek. Buhara megyét egymillió 140 ezren lakják, 80 nemzetiséget képviselve. Az egység, az össze- forrottság azonban olyan erős, hogy nekik már nem is tűnik fel a sok nemzetiség. — Buhara megyét — amelyet képviselek — az SZKP XXIII. kongresszusáig úgy tartották számon, mint mezőgazdasági megyét. Ma pedig már egy agrár-ipari települést képviselünk — mondotta Muhinov elvtárs. A 107 kolhozban és az 50 szovhozban változatlanul a főtermék a gyapot, de miután földgázlelőhelyre bukkantak, elkezdték azt kitermelni. Csővezetéket fektettek le, s tavaly már 29 milliárd köbméter gázt továbbítottak. Az utóbbi időben műtrágyagyárat építettek, elkezdték az érc- kibányászást is. Jelentős az aranybányászat. — Nem jöttünk üres kézzel az SZKP XXV. kongresszusára. 1976 januárjában 4 millió rubellel teljesítette túl a megye havi tervét. Ez a buharai- ak ajándéka a kongresszusnak — mondotta. Muhinov elvtárs a megyei pártbizottság ideológiai titkára, s így az emberek megváltozott leendő bérlőivel, akár a munkáltató szervvel. (Magyar Közlöny f. évi 12. szám.) A közlekedés, és postaügyi miniszter 1/1976. (II. 17.) KPM. számú rendelete a járművek várakozásáért szedhető díjak, ról szól. szabályozza, hogy milyen várakozóhelyeken szedhe. tő várakozási díj (csak járművek közlekedésére alkalmas és korlátozott látási viszonyok között kellően megvilágítható várakozóhelyeken!), a várakozási díj összege tekintetében különbséget kell tenni őrzött és nem őrzött várakozóhelyek kö. zött, pontosan meghatározza annak a szervnek a kötelességéit is, amely a várakozási díj szedésére jogosult. (Köteles a várakozóhelyet tisztán tartani, kellő megvilágításáról gondos, kodni stb.) A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 12. számában je. lent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 3. számában megjelent arra a Tájékoztatóra, amely a lakosság kenyérellátásának javításáról szól, és amely szerint „a sütőiparban a kenyér minő. ségének további javítása érdekében valamennyi üzemben fe- lül kell vizsgálni az alkalma, zott technológiát”, törekedni kell a hosszabb ideig fogyaszt, ható kenyértípusok gyártásának fokozására, a kereskedelemben pedig „úgy kell feladni a napi rendeléseket, hogy abból a fogyasztók igénye nyitástól zárásig kielégíthető legyen...” A Kereskedelmi Értesítő L évi 3. száma közli a Kereske. delmi és Vendéglátóipari Fű. iskola felvételi vizsgáira való jelentkezés rendjét. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész életéről beszél legszívesebben! Az októberi forradalomig 100 emberből csak kettő tudott ír- ni-olvasni. Most 360 ezren tanulnak a megyében. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik lakos képezi magát, 16 ezer pedagógus dolgozik a megyében, 50 tudományos központjuk van. A megyében igen jő a pártmunka. A 46 ezer kommunista példát mutat a termelésben, a tanulásban, s Muhinov elvtárs már a holnapra gondoL — A legfontosabb feladatunk lesz a közeljövőben, hogy mindenki — legyen az párttag} vagy pártonkívüli —, megismerje az SZKP XXV. kongresszusának “határozatait. Ennek érdekében két lépcsőben végezzük a munkát. A tömegkommunikációs eszközök tudósításain, cikkein túlmenőleg (a megyei újság 109 ezer példányban jelenik meg üzbég és kazány nyelven), élmény- beszámolókat tartunk majd, s már döntöttünk arról is, hogy a pártoktatás keretein belül is feldolgozzuk a kongresszus anyagát — mondotta a megyei ideológiai titkár. FODOR LÁSZLÓ 1