Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

Jogszabályokról — röviden • • ¥ ON KEROEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Letiltás kezességvállalás miatt Horváth István (Kötesd, Rá­kóczi utca 375.) olvasónk szerkesztőségünknek írott le­velében előadta, hogy 1974- ben idősebb G. M. részére vállalt OTP-kölcsönnél ke­zességet. Emiatt nyugdijá­ból körülbelül 700 forintot fogtak le. G. M. azt állítja, hogy OTP-tartozását kiegyen­lítette, s hogy olvasónknak sem adósa. Dudás Anitái, az Országos Takarékpénztár Tolna me­gyei Igazgatóságának igaz­gatója válaszolt: „Idősebb G. M. és felesége 1971-ben 8000 forintos mezőgazdasá­gi hitelt vett igénybe Hor­váth István kezességválla­lása mellett. Ez a kölcsön 1973 nyarán megszűnt. Az anyag átvizsgálása során megállapítottuk, hogy egy ízben, 1973 májusában bo­csátottunk ki a panaszos ellen illetményletiltást 797 forint erejéig akkori mun­káltatójához, a kölesdi Egyetértés Tsz-hez. A mun­káltatótól letiltásunkra jú­niusban 284 forint érkezett be a számlára. Azért csak ennyi, mert időközben a különbözetet a panaszos munkáltatója — ugyancsak letiltás hatására — ki­egyenlítette. Ily módon nem érthető a panaszbead­ványban hozzávetőlegesen 700 forint erejéig megjelölt összeg kifogásolása. Ami a 284 forintot illeti, amelyet az adós helyett a panaszos fizetett, ez az összeg visz- szakövetelhető. Ennek ér­dekében a panaszos keres­se fel igazgatóságunkat, ahoi) a fenti összeg erejéig a végrehajtási jogot javára engedményezzük. A pana­szoslevélben írott 1974-es év­szám feltehetően elírás le­het; ugyanis a panaszos fia egyik kölcsönénél szintén szerepelt kezesként. Mint­hogy fia a fizetési kötele­zettségnek nem tett eleget, ékkor már valóban a pa­naszos nyugdíját tiltottuk le, de nem a kifogásolt 700 forint körüli összegben, ha­nem ennél többet. Igazga­tóságunk mindkét esetben a törvényesség teljes betar­tásával járt el.” Kistermelők támogatása Tázer György (Dombon, gátőrház) olvasónk arról ér­deklődött a Népújságnál, hogy milyen kedvezmények illetik meg a szarvasmarhát háztájiban tartó személyeket György József, a Tolna megyei Tanács V. B. Szek­szárdi Járási Hivatalának elnöke válaszolt: „Az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozata kimondja, továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését. Ennek megfelelően jelent meg a pénzügyminiszter és a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 42/1975. (XI. 15.) PM—MÉM. sz. együt­tes redelete a mezőgazda- sági üzemek támogatásáról, amelynek hatálya kiterjed a mezőgazdasági kisterme­lőkre is. A rendelet 23. §-a a mezőgazdasági kis­termelők szarvasmarha­tenyésztésének állami tá­mogatását szabályozza, amelyet részletesen a 10. számú melléklet tartalmaz. Az idén január elsejétől hatályos rendelet több ked­vezményt — támogatást — nyújt a kistermelőknek, mint a korábban hatályos rendelkezés. Az új jogsza­bály szerint állami támo­gatás részükre tehén tar­tása után jár, éspedig egy tehénre 1500 forint a te­hén egy évig történt tartá­sának utólagos igazolása esetén; a második és min­den további tehén után az állami támogatás évente 3000 forint; de ha a kister­melő vállalja, hogy tehenét vagy teheneit az első ellés- től számított négy évig te­nyésztésben tartja, a fenti támogatásra előre jogosult, tehát egy tehén után 6000 forint, a második és min­den további tehén után 12 000 forint állami támo­gatást vehet igénybe. Az állami támogatás tehát te­hénre vonatkozik; borjúra nem. Megfelelő, jó szárma­zású üszőt a gazdáknak a megyei állattenyésztési fel­ügyelőség tud biztosítani. Az állami támogatás iránti kérelmet a községi tanács­nál rendelkezésre álló for­manyomtatványon kell kér­ni. Részletesebb felvilágo­sítást a hivatalunknál mű­ködő járási-városi állat- tenyésztési felügyelő nyújt az érdekelteknek.” Mór meleg a Ickás Lehmann Józsefné (Dombó- váu Népköztársaság útja 14. I. 3.) olvasónk azzal a pa­nasszal fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy társasházuk­ban immár harmadik éve nem kielégítő a fűtés. Olva­sónk nem tartotta kizártnak, hogy a kényelmetlenség oka a radiátorokban vagy azok karbantartásának nem kielé­gítő voltában rejlik. Regényi Károly, a dom­bóvári Unió Ipari Szövet­kezet elnöke felelt: „A pa­naszos abban a 24 lakásos panelépületben lakástulaj­donos, amelynek átadására 1973-ban került sor. Szö­vetkezetünk végezte a léte­sítmény szak-szerelőipari és gépészeti munkáit. Va­lóban több panasz érkezett a fűtésre. Az 1974. decem­ber 12-i bejárás alkalmá­val a tervező, a beruházó, a kivitelező, az üzemeltető közös jegyzőkönyvben álla­pította meg, hogy a fűtés- szerelést előírásosan végez­tük, s hogy a fűtés elégte­lensége beszabályozási problémákból adódik. A beszabályozást — az idén február 11-én kelt jegyző­könyv tanúsága szerint — elvégeztük; a fűtés kielé­gítő. Ezt1 Lehmann József­né is elismeri. Az épület­ben garanciális kötelezett­ségünknek eleget tettünk.” Telefonszámunk : 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Ketten Üzbegisztánból Beszélgetés kongresszusi küldöttekkel A több mint 15 millió párt­tagot mintegy 5 ezer küldött képviseli az SZKP XXV. kong­resszusán. Az Üzbég Szövetsé­gi Szocialista Köztársaság kommunistái megyénként 15 küldöttet választottak. Közülük mutatunk be kettőt. KUTATÓINTÉZET TÍZEZER MUNKATÁRSSAL M. Mirzejeziv, a Széder ne­vet viselő gyümölcs- és szőlő­kutató intézet igazgatója. Az intézet, amely Szamarkand mellett mintegy ezer hektár területen végzi a kutatási mun­kát, egy, az Üzbegisztánban működő 117 tudományos köz­pont közül. — Húsz éve állok az intézet élén — mondotta M. Mirzeje­ziv. — Minden egyes ismert gyümölcsből — almából, kör­téből, szilvából, stb.— 50—100 fajtát kísérletezünk ki. A leg­jobb termést hozókat szanorít- juk, s azt bocsátjuk a kolho­zok, szovhozok rendelkezésére. Az igazgató amellett, hogy kiválóan vezeti az intézetet — arait a Lenin-rend és több más magas elismerés bizonyít —■, maga is ismert kutató. Nevé­hez 5—6 olyan szőlőfajta ki­kísérletezése fűződik, amely az éhség-sztyeppétól „elhódított” sivatagos földeken több kilós szőlőfürtöket terem: A csont­héjasok kísérletezésében is igen szép eredményeket ért el. Né­hány éve pedig azzal foglal­kozik, milyen gyümölcsfajták élnek meg leginkább a hegyek lejtőin. A Mirzejeziv vezette kutató­intézetnek nagy része van ab­ban, hogy az Üzbég Szövetségi Köztársaság 448 ezer négyzet- kilométer területéből, amely­nek mindössze 10 százaléka al­kalmas mezőgazdasági műve­lésre, olyan fajtákat sikerült elterjesztem, amelyek nemcsak a köztársaságot látják el friss gyümölccsé}, szőlővel, hanem szállítani is tudnak belőlük az ország más területéire is. Az igazgató — a pártszerve­zet titkárának szavai szerint — mint kommunista is nagy el­ismerést vívott ki. Nem köny- nyű olyan kutatóközpontot ve­zetni, ahol az idénymunka ide­jén 10—12 ezer ember dolgo­zik. Ez csak úgy lehetséges, hogy a legjobb emberi tulaj­donságokkal rendelkezik. M. Mirzejeziv érdemeit dicséri, hogy a kutatók közül minden harmadik dolgozó valamilyen kitüntetés tulajdonosa. M. Mir­zejeziv volt az, aki bevezette az intézetnél a tudományos munkatársak ötévenkénti mi- hősítését, mert mint hangsú­lyozza: tudniuk kell a kutatók­nak, mi róluk a vélemény. NÉGYMILLIÓ RUBEL A TARSOLYBAN A Lenin-renddel kitüntetett Buhara megye küldöttei között van Muhinov elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Muhinov elvtárs és még 14 küldött azokat a kommunistá­kat képviseli, akik az üzbég A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló korábbi jogszabályt módosította a pénz. ügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 3/1976. (II. 11.) PM—ÉVM—MüM számú együttes rendelete, melynek részletes közlésére a terjedelem korlátái miatt nincs lehetőség, annyit mégis idézünk a jogsza­bályból, hogy: „Támogatást le­het nyújtani a toldaléképítés, hez is, ha a) azzal a lakás leg­alább egy lakószobával bővül és b) a tanács végrehajtó bi­zottságának lakásügyi feladató, kát ellátó szakigazgatási szerve (lakásügyi hatóság) igazolja, hogy a bővítés jogos lakás­igényt old meg.” A rendelet megjelent a Magyar Közlöny f. évj 10. számában. A munkaügyi miniszter 4/1976. (II. 14.) MüM. számú rendelete a munkaügyi viták ■ eldöntéséről szóló korábbi jog. szabályt módosítja, rendelkezé­seire elsősorban a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek és tagjainak figyelmét hívjuk fel. Hangsúlyozzuk, hogy a jövőben új tárgyalási határnapot az el­halasztott tárgyalástól számí­tott nyolc napon belüli idő­pontra kell kitűzni, ezzel is biztosítva a munkaügyi viták mielőbbi elintézését. (Magyar Közlöny f. évi 11. szám.) Az emeletráépítésekről és a tetőtérbeépítésekröl szól az épí­tésügyi ős városfejlesztési mi. niszter és a pénzügyminiszter 0/1976. (II. 17.) ÉVM—PM. szá­mú együttes rendelete, amely lehetővé teszi, hogy az építtetői feladatokat — a jogszabályban meghatározott feltételek fenn­állása esetén — a munkáltató lássa el. Ha viszont aTáépítés folytán keletkező tanácsi bérla­kások építtetője a tanácsi ház. kezelési szerv, a létesítési költ­ségek viselésére megállapodhat — ugyancsak a rendeletben meghatározott feltételek fenn­állása esetén — akár a lakások köztársaság déli részén élnek. Buhara megyét egymillió 140 ezren lakják, 80 nemzetiséget képviselve. Az egység, az össze- forrottság azonban olyan erős, hogy nekik már nem is tűnik fel a sok nemzetiség. — Buhara megyét — amelyet képviselek — az SZKP XXIII. kongresszusáig úgy tartották számon, mint mezőgazdasági megyét. Ma pedig már egy agrár-ipari települést képvise­lünk — mondotta Muhinov elvtárs. A 107 kolhozban és az 50 szovhozban változatlanul a fő­termék a gyapot, de miután földgázlelőhelyre bukkantak, elkezdték azt kitermelni. Cső­vezetéket fektettek le, s ta­valy már 29 milliárd köbmé­ter gázt továbbítottak. Az utóbbi időben műtrágyagyárat építettek, elkezdték az érc- kibányászást is. Jelentős az aranybányászat. — Nem jöttünk üres kézzel az SZKP XXV. kongresszusá­ra. 1976 januárjában 4 millió rubellel teljesítette túl a me­gye havi tervét. Ez a buharai- ak ajándéka a kongresszusnak — mondotta. Muhinov elvtárs a megyei pártbizottság ideológiai titkára, s így az emberek megváltozott leendő bérlőivel, akár a mun­káltató szervvel. (Magyar Köz­löny f. évi 12. szám.) A közlekedés, és postaügyi miniszter 1/1976. (II. 17.) KPM. számú rendelete a járművek várakozásáért szedhető díjak, ról szól. szabályozza, hogy mi­lyen várakozóhelyeken szedhe. tő várakozási díj (csak jármű­vek közlekedésére alkalmas és korlátozott látási viszonyok kö­zött kellően megvilágítható vá­rakozóhelyeken!), a várakozási díj összege tekintetében kü­lönbséget kell tenni őrzött és nem őrzött várakozóhelyek kö. zött, pontosan meghatározza annak a szervnek a kötelessé­géit is, amely a várakozási díj szedésére jogosult. (Köteles a várakozóhelyet tisztán tartani, kellő megvilágításáról gondos, kodni stb.) A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 12. számában je. lent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 3. számában megjelent arra a Tájékoztatóra, amely a lakosság kenyérellátásának ja­vításáról szól, és amely szerint „a sütőiparban a kenyér minő. ségének további javítása érde­kében valamennyi üzemben fe- lül kell vizsgálni az alkalma, zott technológiát”, törekedni kell a hosszabb ideig fogyaszt, ható kenyértípusok gyártásá­nak fokozására, a kereskede­lemben pedig „úgy kell feladni a napi rendeléseket, hogy abból a fogyasztók igénye nyitástól zárásig kielégíthető legyen...” A Kereskedelmi Értesítő L évi 3. száma közli a Kereske. delmi és Vendéglátóipari Fű. iskola felvételi vizsgáira való jelentkezés rendjét. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész életéről beszél legszívesebben! Az októberi forradalomig 100 emberből csak kettő tudott ír- ni-olvasni. Most 360 ezren ta­nulnak a megyében. Ez azt je­lenti, hogy minden harmadik lakos képezi magát, 16 ezer pedagógus dolgozik a megyé­ben, 50 tudományos központjuk van. A megyében igen jő a párt­munka. A 46 ezer kommunista példát mutat a termelésben, a tanulásban, s Muhinov elvtárs már a holnapra gondoL — A legfontosabb feladatunk lesz a közeljövőben, hogy min­denki — legyen az párttag} vagy pártonkívüli —, megis­merje az SZKP XXV. kong­resszusának “határozatait. En­nek érdekében két lépcsőben végezzük a munkát. A tömeg­kommunikációs eszközök tu­dósításain, cikkein túlmenőleg (a megyei újság 109 ezer pél­dányban jelenik meg üzbég és kazány nyelven), élmény- beszámolókat tartunk majd, s már döntöttünk arról is, hogy a pártoktatás keretein belül is feldolgozzuk a kongresszus anyagát — mondotta a megyei ideológiai titkár. FODOR LÁSZLÓ 1

Next

/
Thumbnails
Contents