Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

­AZ ÜGYESKEDÉS RECEPTJE: Vásárolj egy. az Ingatlanközvetítő által 45:000 forint­ra értékelt állami házat 241 négyszögöles telkén még altkor is, ha a helyi tanács v. b. az értékesítéssel meg­bízott OTP javaslatára 10 százalékkal emeli a vételárat és készpénzfizetésre kötelez. Vedd meg gyorsan az üre. sen álló házat, kivált, ha a Vb-határozat ellenére meg tudod bundázni, hogy az eladással megbízott OTP 15 éves hitelt ad. Vezesd be a vizet, pofozd kicsit helyre ingatlanodat, majd kb. 2 évig ülj a babéraidon. Két év máivá viszont add el 150—145 ezerért a 49 500-ért vásá­rolt házat, mert szemesnek áll a világ, vaknak az ala­mizsna. (De azért túlságosan ne dicsekedj ügyességed­del, mert az a helyzet, hogy a többséget képviselő „ügyetlenek'’ nem szeretik, megakadályozzák, elítélik az ilyen gyarapodást. Pórul js járhatsz, mert nagyjából egyidős az emberiséggel az a tapasztáiat, hogy a me. nedzserek, bátorítok, magára hagyják a túl ügyest, mi- helyt a tisztesség vétót emeL) Panasz és vallomás Alacsony, fiatal kora ellené­re erősen kopaszodó férfi top. pan a szerkesztőségi'szób'ábá és jóhiszeműséget sugárzó. szemé­ben harag villámlik. mert vele: kibabráltak. A férfi Horváth József, a TOTÉV betanított lakatosa, 3 gyerekes családapa, aki éppen a gyerekek miatt szeretné a nekik adható kedvezmények igénybevételével megoldani pillanatnyilag rossz lakáshely­zetét. Van egy háza, aminek megközelítését a volt tulajdo­nos — bizonyos Körösztös — tí évig megengedte a telkén-át. Üjabban sajnálja azt az 50- cen. tfs gyalogösvényt, ezért a> szán­táson át kellene közlekedniük és kicsik a gyerekeit., Hogyan járjanak innen isf!t6}&b&? Ho­gyan hordjanak vizet? Ásott ^útjukban rendre megkukaco- sodik a víz; . . — Nagyon átdobtak roondja homlokát törölgetve és az asztalra teszi a csellel visz- szaszerzett megállapodást, amit néhány napja elvettek tő. lg, T- Biztosan nem ok nélkül — jegyzi meg és kérdőn néz, hogy en mit gondolok? Válasz helyett vallomás* a bevezetőben leírt receptet nem játékos kedv sugallta, hanem az élet, nem is az ország más vidékén történt ami ihlette, hanem Nagydorogon. — Szóval átdobták? Igen. Méghozzá olyan vala. ki. aki tanácson dolgozik és ilyenként csak egyenes útjai lehetnek. Kis híján mégis majdnem rásózott ez az ember 145 ezerért egy olyan házat, amit nem egészen 50 ezerért vett és 15 éves törlesztésre... — Másik házra alkudtam, a Vörösmarty utcai Hadi-félére 120 ezerért, de jött a Kurkó Gergely, hogy ne vegyem meg azt a házat, mert ha az övét vészem meg, jobban járok. Àmî azt illeti, jó, hogy nem járt „olyan” jól, mert a tulaj nem árulta el a tárgyalások kezdetekor, hogy a tanács nem adott engedélyt a Görgey utca 5. szám alatti ház értékesítésé­re. Később sem tudhatta Hor­váth József, hogy nem igaz az írásos megállapodásnak az a ki­tétele, hogy: „a fenti jogügy­lethez a tanács hozzájárult”. (A megállapodást tanúk hitelesí­tették.) ■ Még valamit elhallgatott az az ember, amit Horváth József szerint nem lett volna szabad elhallgatnia. Erre az ingatlanra építési tilalom van. mert a nagyközség 1974-ben elkészült általános rendezési terve sze­rint érinti majd a telket a bel­területi útszabályozás. Ezenkí. vül azt sem mondta meg Hor­váth éknak, hogy 1975. szeptem­ber 2-án írásban kérte a ta­nácstól lakóháza eladásának engedélyezését, s abban egye. bek között arra. hivatkozott, hogy „az- épület jelenleg lak­ható ugyan, de állaga régi, el. avult, eléggé ■ rossz állapotban van”. , ; ; r , • : * Ide m£r az újságíró kérdése kívánkozik’ Vajon hány száz. ezer forintért árusítaná Kurkó Gergely a .15 éves- kölcsönre, vett házat, ha állaga nem lenne régi, elavult’és rossz? Vagy; az Ingatlanközvetítő becsüse ott­hon hagyta a szemüvegét,, ami­kor — már nem az államnak, hanem — Kurkó Gergely, tu­lajdonosnak becsült az 1973n első negyedévi 45 000 után. 1976 februárjában 137 ezer fo-, rint értéket? Más is megjárta mondja Horváth József. Bi. zony, meg. Hagyjuk hát ezért magára őt, hiszen azóta talált másik megvásárolható lakóhá­zat és szilárd elhatározása, hogy többé nem vezetik félre. Hát szóval... Tavaly szep­temberben, amikor pedig a ta­nács elutasította az imént em­lített értékesítési kérelmet —, tehát nem volt akkor sem alapja a ház árusításának — Pélj, János, Nagydorog, Bem utcai lakosnak kis híján a tu. lajdonába ment át Kurkó Ger­gely háza 150 000 forintos áron. A vevő — szintén tájékozatlan volt, ami az építési tilalmat, a ház valódi állapotát illeti — le is előlegezte ingatlant, hogy biztos legyen a dolog. Mégis meghiúsult a bolt, pedig Kurkó is „megvette” már 180 ezerért az általa kiszemelt, üresen álló ■ lakóházat, de ez az adásvételi ügylet is kútba fúlt... A Görgey utcai háztól való szabadulás szándékát Kurkó először azzal festette alá, hogy vásárolni akar másikat, ké­sőbb építési szándékára'hivat-- kozott. De ezzel még nem tel­jes a repertoár, mert ajánlotta a nagyközségi tanácsnak azt is, hogy lakóházát üresként vegye át értékesítésre... Közben — mert micsoda erő­ket képes felvonultatni a sógor- komasági.-j— sókan próbálták .• menedz-t^ini Kurkó' Gergely ügyét rokoni.' baráti, és egyéb alapon. Sikertelenül. ‘ 1 A nagyközségi, közös tanácsi Végrehajtó bizottsága'különbeni, még- ai <68 1973*. V. - 25. vb. sz.! határozatában megenge'dhptet- lénnék," erkölcstelennek 'minő­sítette ait äz eljárásit, armfr Kurkó Gergelÿ .alkalmazotti ezért őt a' vb. írásbeli ’figyeli* mezíetéáb'eh részesítette. 1 ' ­Utólag úgy tűnik, hogy akkor* több kellett volna ennél, mert ki lett játszva a vb-nek a ház értékesítésére ‘ vonatkozó' dón-1 tése. Az igazgatási előadó más­ként készítófte lél az OTP-Vel az értékesítésről1 szóló szerző­dést.- oedig ■ a tanács 1973. ápri­lis 11-i keltezésű levélében kö­zölte, hogy; „az OTP áz üresén álló állami ingatlant 100 szá­zalékos árön értékesítheti. Elég egyértelmű, -hogy ez készpénz- fizetést jelent, Hallgatni arany, tartják az ügyben érdekeltek, noha alkalmanként a csend" is’ sokatmondó. Aki beszél, ma­gyarázkodik: „nem így, nem azért, én elítéltem és elítélem. A vb. döntése nélkül egyébként sem adható el a Görgey utca 5. sz. alatti ház.” Van olyan, en. nél többre bátor ember is. akj kimondja, hogy: „szemesnek éli a világ, mert ugye a piacról élünk”. Ezenközben a Görgey utcai ház a nagyközség botrányköve. Suttognak és sokfélét az embe­rek. Egyesek tudnj vélik, hogy „rövidesen elcsapják a tanács elnökét”, aki ellen egészen más ügyben folyik fegyelmi-.eljárás. . Horváth József csak azt pa­naszolja sértett méltósággal, hogy neki egy dolog fáj. — Az bánt, ho^y nem hoz. zánk húzott az, akinek hozzánk kellett volna húznia, de meg­mondom még neki egyszer. Nagyon helyes! Mondja meg, mert erről is beszélnek az em­berek, és nagyon jó, ha elmond­ják a véleményüket. Véleményem nekem Is van. Ezt fejezi ki ez a rioort, ezért írom le; netn igaz, hogy' hall­gatni arany, az sem állja meg1 a helyét, hogy értelmetlenség szólni! Bármi természetű ügyes.’ kedést csak úgy akadályozha­tunk meg, ha szól az, akinek megalapozott mondanivalója'* van! (A zárómondatot nyoma-.- tékkal ajánlom azoknak, akik•’ -telefonásatásokkal próbálták - megakadályozni a riport meg­jelenését!) LÁSZLÓ IBOLYA I V • ; Í Feldolgozhatatlan élmények 3 . * -, -, t >■' í ' " 4 V • :* " t Amikor a gyerek furcsákat tesz A mi csőszerűt tart a kezében; Balázs megma­ber fekszik, a negyedik, a legnagyobb, Vala- hatéves K. Balázs rajzán három pálcika-em- gyarázza: a három már hulla, a negyedik „lepiszto- lyozta” őket. ’ Kaiázska, miért rajzolsz ilyesmit? > • Péterke az óvoda kerítésének szorítja Katit, és ölelgeti. Középső csoportosok. Péterke szerint; így kell csinálni a szerelmeseknek. Honnan tudod, hol láttad? * ■ Zsófi elmélyülten álldogál egy sarokban magában motyog. Egyszer felsikolt és szaladni kezd. „Csak (gondolkodtam, és akkor úgy éreztem, hogy jön a bá­csi és megöl.” Miért képzelődsz gyilkosokról, Zsófi?! M Szanyó Tiborné és Varjas Jánosné óvónők: — Az utóbbi években gyakori téma nevelési ér­tekezleten, szülői értekezleten a gyerekek televízió- és mozinézése. Minden alkalommal elmondjuk, hogy milyen következményekkel jár, de sajnos, nem sok eredménnyel. A szülők jelentős része megengedi a kisgyereknek, hogy végignézze az esti .televíziós műsort, va|y éppen elviszi magával a moziba!, ha olyan filmet játszanak, amit nem akar elmulaszta­ni. A gyerek nem érti — nem is értheti még — amit lát, de azok a foszlányok, amelyek megragadnak em­lékezetében, napokig foglalkoztatják. Leginkább ak­kor látjuk, amikor kalandfilmet, vagy krimit vetí­tenek a tévében.-v A gyerekek játékban fejezik ki azt, ami kitölti a gondolataikat. Lejátsszák a filmeket is: „bunyóz­nak”, durvák, erőszakoskodnak. Vagy éppen szerel­mi jeleneteket rögtönöznek, amivel mélyen megle­pik a szülőket is, akik tőlünk kérdezgetik, hogy ugyan hol láthat ilyesmit a kisfiú, vagy kislány. — A rendszeresen televíziózó gyerekek fáradtan jönnek óvodába, itt is nyugtalanok. A szülők azt mondják, majd kipiheni magát a gyerek nálunk, hisz az óvodában úgyis csak játszik. Csakhogy ezek a játékok meghatározott célúak, segítségükkel készül­nek a gyerekek az iskolára. Amelyik óvodás képte­len rendszeresen részt venni a foglalkozásokon, az nem készül fel az iskolára sem. ________ — A játékaikon, rajzaikon kívül a beszédük is árulkodik: az a gyerek, akmek a „nevelését” a szü­lők a televízióra bízzák, szegényebb szókincsű, ha sok információt is kap, keveset tud feldolgozni. — A tévéműsorok nagyon jól beleilleszthetők a nevelésbe: az esti mesét, a gyerekműsorokat jó, ha megnézik, de mindig meg kell velük beszélni. A gyerekek lelkes tornázok, attól sem kell eltiltani őket — A válogatás nélküli élmények nemcsak meg­zavarják a kisgyerekeket, de károsan befolyásolják személyiségük kialakulását is! Gaál Lászlóné és Nagy Tiborné tanítónők: — Mindjárt a legelső szülői értekezleten felhívjuk a szülők figyelmét rá, hogy a gyerekekre rossz ha­tással van, ha nem nekik való filmeket néznek, vagy egyáltalán, ha rendszeresen fent vannak este. A szü­lők többsége már hallotta ezt az óvodában is, de ta­lán nálunk már komolyabban veszik a figyelmezte­tést, hiszen végül is a gyerekük tanulmányi előme­neteléről van szó. Az elsősöknél azt tapasztaljuk, hogy estére már olyan fáradtak, hogy akkor sem tudják nézni a műsort, ha engedik nekik. —■ A gyerekek jó részén észrevesszük, ha tévézett: másnap fáradtan jön iskolába, nem tud rendesen fi« gyelni. — Egy-egy film hatása azonnal jelentkezik: csak oda kell figyelni, hogy mit játszanak, miről beszél­getnek. Egy sor nem nekik való dologtól ugyan meg­védi őket saját szelektálóképességük, otthagyják a filmet, ha nem érdekes — de sajnos a vonzó kaland- filmek, izgalmas krimik lekötik őket és gondolatai­kat,.. Dr. Fodor László főorvos, ideg- és elmeszakorvos: ! — Jók az óvónők megfigyelései és helyesek kö­vetkeztetéseik is. A feldolgozatlan é’rriények — ha nem érthető, amit a gyerek lát, hall — feszültséget szülnek és ideges ál’apot k;fakulásához vednek. A gyerek személyiségének alakulására az öröklésnél sokkal nagyobb hatással van a környezet. Ilyenkor dől el, milyen emberré válik. 8—10 éves, amikorra t képessé válik indulatai fékezésére. Ezt el is várják tőle a felnőttek, de ugyanakkor ott vannak a filmek példái, az indulatok felszabadítására... Nehéz így a gyerek helyzete. Ugyanez történik az intellektuá­lis érzelmek kialakulásakor. A felnőttek arra oktat­ják, hogy némesnek, jónak kell lenni, a képernyőn — ugyancsak felnőttek — életeket oltanak ki, gát­lástalanul szerzik a pénzt és árulják el egymást. S hogy mi miért van, azt a gyereknek nem mondja el senki. A kisgyerekek jellemző viselkedése és cselek­vése az utánzás: s hogy mit utánoznak, abban nem szelektálnak... A felnőttek sokszor nem veszik tu­domásul, hogy mekkora a gyerekek megismerési vá­gya. Ha nem irányítják, arra irányul, amire tud... A televízió sok helyre bevonul, mint szülőpótló: a gyerekekkel való foglalkozás helyett bekapcsolják a készüléket, a kisgyerek a tévé társaságában tölti el azt a, kevés időt is, amikor otthon van. A mai gye­rekeknek nem vitaminhiánya, hanem „felnőtthiánya” van. Sokkal-sokkal többet kell velük foglalkozni. Azt is el kell mondani, hogy egészen súlyos következmé­nyekkel járhat a sok rossz hatás, a környezeti lelki traumák sora: a fiata'kori bűnözésre gondolok. Az erőszakos cselekmények okai között legtöbbször ott szerepelnek ezek a korai élmények. 4 A megoldás kulcsa a szülők kezében van. Rajtuk múlik, hogy veszélyeztetik-e gyerekeiket, vagy sem, hiszen a televíziót kikapcsolni, vagy a gyereket az esti lefekvésre szoktatni — csak ők tehetik. Az orvos, az óvónő, a tanítónő véleményével szem­ben kevés érv van: kicsi a lakás, a szülők, a gyere­kek és a televízió egy szobában van, vagy: hiszen a moz'sok beengedik a gyereket is, vagy: nincs idő a házimunkára és a gyerekkel va’ó beszé'getésre egy­szerre, végül: az én gyerekemet úgy nevelem, ahogy akarom... Érvek? ,Az i’yesfaita szülői replikák szomorú cáfolata Ba­lázs, Péter, Zsófi és a többi kisgyerek zaklatott vi­lága. Virág F. É.

Next

/
Thumbnails
Contents