Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

* magazin * magazin * magazin * * - - - — ...... - ■■ B ánya az erőmű mellett A Mátra hegység déli lan­káin több mint egy évtized alatt kiépült Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb külfejtéses szénbányája, a Thorez bányaüzem. Visontán 1964-ben kezdték meg a kül­fejtéses bánya nyitását és 1969-ben termelték ki az első lignitet. A szomszédos hő­erőműnek 1970-ben már 1,5 millió tonna szenet adtak át. Az elmúlt esztendőben meg­közelítette a 6 millió tonnát, 1976-ban pedig el fogja érni a 6,5 millió tonnát — az ország széntermelésének egynegyedét •— a bánya termelése. Az ötö-' dik ötéves terv során 6,8—7,2 millió tonna lesz a bánya­üzem hozama évente, attól függően, hogy mennyit igé­nyel a Gagarin Hőerőmű. A visontai szénmezőn az utóbbi években olyan nagy teljesítményű és automata ve­zérlésű gépek jelentek meg —, ezek egyike látható a képen —, amilyeneket először alkal­maztak hazánkban és ame­lyek a magyar szénbányászat­ban eddig példa nélküli ma­gas eredményekre képesek. Az NDK-ban gyártott óriás gépekkel való munka elsajá­títása nem kis erőfeszítésbe került az ott dolgozóknak, hi­szen korábban nem alkal­mazott eljárások és módsze­rek bevezetéséről volt szó. Hazai sebességváltók A Csepel Autógyár pesterzsébeti gyárában 4—5 és 6 foko­zatú, szinkronizált sebességváltókat gyártanak. A gyáregy­ségben az idén több mint tizenkétezer darab sebességváltót állítanak elő a hazai járműipar részére. Képünkön: Filéz János az utolsó alkatrészeket szereli a sebességváltókra. Kamcsaticai gejzírek Kamcsatka déli részén, a Pauzsetka folyó völgyében gej­zírek törnek az ég felé, forró víz szökell a magasba, vízpára homályosítja el az eget. Órán­ként közel 350 tonna förró vizet lövellnek a források a Pauzseitka folyóba. A talaj hő­mérséklete sok helyen még egyméteres mélységben is el­éri a száz fokot. A hegyekben a kialudt vulkánok közelében, a föld alatti hő hatására órán­ként 100 tonna vízgőz keletke­zik. A korlátlan mértékben ren­delkezésre álló meleg víz és gőz adta a tudósoknak azt az ötletet, hogy itt létesítsék a Szovjetunió első geotermikus erőművét, melynek teljesít­ménye ma már -feléri az 5000 kilowattot.-A tudósok állandó figyelem­mel kísérik a kísérleti ipari erőművet. Vizsgálják a vízben és a gőzben lévő szennyező anyagok hatását a gépegysé­gek alkatrészein, számba veszik a hőforrás energiatartalékait, felderítő fúrásokat végeznek. Védett negyed Taskentben Üzbegisztán fővárosának, Taskentnek központját védetté nyilvánították. Az elmúlt szá­zadok a város szívét sajátos szabadtéri múzeummá alakí­tották, amelyben csaknem minden kor kézjegyét megta­lálhatjuk. A két évezredes várossal csaknem egyidős a citadella. Romjai szomszédságában XVI. századi emlékek találhatók: a Kukeldas medresz és a Dzsá­mi mecset Csodálatos színeze­tet adnak a városrésznek az ősi lakóházak, a kézműiparo- sok műhelyei, és az üzletsorok. A védett kerületbe idővel a köztársaság • területéről néhány ősi emlékművet is áttelepíte­nek. A Kaukázusontúl első atomerőműve Ä2 Ararat festői völgyében. nem messzire Jerevántól, Szovjet-Örményország fővárositól, szerelik a Kaukázusontúl első atomerőművét. A köztársaság iparának és mezőgazdá­ságának dinamikus, fejlődésével megnőtt a .villamosenergia­igény is. Ugyanakkor a köztársaság vízerőtartalékai nagyon korlátozottak, jelentősebb ásványi fűtőanyagkészletei pedig nincsenek. A megoldás — az atomenergetika fejlesztése. Hőerőműben égymilliárd kilowattóra villamos energia ter­meléséhez 350 ezer tonna fűtőanyag szükséges, me'. ;ek szállítására hatezer vagont kellene igénybe venni. Az atom­erőmű ugyanennyi villamos energia termelésére csak néhány tonna nukleáris fűtőanyagot fogyaszt. Az örmény atomerő-' mű fokozott szeizmikus veszélyességű körzetben, épül. Ezért a tervezők és építők figyelembe vették -a létesítmény föld­rengésbiztos kivitelezéséhez szükséges rendszabályokat: aát atomerőműre még a kilences erősségű földrengések sem ve­szélyesek. '• Alma-Ata közelében örök­zöld fenyők és aranyló nyír­fák között, a hegyi napfény ragyogó sugarai alatt felszí k a Medeo korcsolyapálya. A, pályát rekordgyámak is ne­vezik. Felavatása óta 71 hiva­talos világrekordot állította; : fel rajta. Ezek közül húszat az elmúlt télen, a korcsolya­pálya nagyszabású rekonst­rukciója után. A pálya je­lenleg a szovjet korcsolya­válogatott edzéseinek bázisa. Szombaton és vasárnap a pályát nemcsak a sportolók használják. Alma-ataiak ezrei és a kazah főváros vendegei töltik itt pihenőidejüket. A hatalmas hűtőberendezés segítségével a Medeo jégpán­célját mág 39 fokos melegben is meg tudják óvni az olva­dástól. A pihenőknek sport­kölcsönző, étterem, eszpresz- szó és büfé áll rendelkezésé­re. A jágstadion mellett nem­rég egy új, 336 személyes szálloda kezdte meg működé­sét. MEDEO

Next

/
Thumbnails
Contents