Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

y * magazin * magazin * magazin * A váz alá merülés bajnokai Amerikai kutatók megvizs­gálták a fókák merülőképessé­gét Az állatok hátára mély­ségmérő és időregisztráló ké­szülékeket rögzítettek, és vas­tag jégpáncélba fúrt nyíláso­kon át egy több kilométer su­garú, repedésektől és lyukak­tól mentes jégtábla alá bocsá­tották le a kísérleti fókákat. Az állatok eleinte a nyílás kö­zelében maradtak és csak ké­sőbb merültek alá hosszabb időre. Több mint 200o kísérlet so­rán megállapították, hogy egyes fókafajok táplálkozás cél­jából 200—100 méteres mély­ségbe is lemerülnek. Az elért maximális mélység 600 méter volt, amit egy Weddel-fóká- nál mértek. A merülés átlagos sebességét percenként 55 mé­ternek találták, a merülés idő­tartama pedig 10—20 percet tett ki. Egy kifejlett nőstény állította fel a rekordot: több mint 43 percet töltött aláme­rülve a jeges vízben. A fókák testükben igen sok oxigént tudnak elraktározni, mivel sok vérük van, és az igen gazdag hemoglobinban (oxigént lekötő vörös színezék­ben). Ez az oxigéntartalék tá­volról sem lenne elég ahhoz, hogy huzamos alámerüléskor az oxigénigényt fedezze. A fó­kák azonban a merüléskor igen takarékosan használják az oxigánkészletüket. Szívverésük jelentősen lelassul, s a vér­áramlás főként az olyan lé­nyeges szervekre korlátozódik, mint az agy és a szív, miköz­ben testük többi részében csökken a véráramlás sebes­sége. Azt még ma sem tudjuk, hogv a fóka szervezete a nagy- mélységben miként birkózik meg a hatalmas nyomóssal. Tény, hogy a fókáknak például nincs orrmelléküre- gük, nyilván azért* hogy nagyobb mélységben azt a víznyomás ne Top­panthassa össze. A merülő- képesség többi titka még fel­derítésre vár. Potyautas — Az autóbuszon úgy nézett rám az ellenőr, mintha nem lett volna je­gyem. — És te? — Én meg úgy néztem rá, mintha lett volna je­gy eml Turistaszálló k. i egyik legmagasajo épülete lesz a Lenin-hegyen épülő központi turistaszálló (képünk a makettjét ábrázol­ja), amely egyszerre 1300 ven­déget tud majd fogadni. A szálló földszintjén és legfelső emeletén az éttermek egyúttal klubok is lesznek, ahol talál­kozhatnak az alpinizmust, a turisztika1 a vízitúrákat és vadászatot kedvelők. Á lavinák sebessége Egy jellegzetes, jól kifejlett lavinának két része különböz­tethető meg: egyrészt az úgy­nevezett mag, amely sűrű hó­tömegekből áll és a talaj men­tén folyadékhoz hasonlóan fo­lyik: másrészt pedig egy hó­porból álló felhő. Ez a hópor­felhő különösen jól fejlődik ki a száraz hóból álló lavinák­nál. A legnagyobb mozgási se­bességek a magban lépnek fel. Még a lavina magjában meg­figyelt legkisebb sebesség is 10 méter/másod perc, de kivé­telesen 60—80 méter/másod­perc sebesség is előfordulhat. Nem csodálhatjuk ezek után, hogy a lezuhanó lavina még repülő madarakat is utolérhet és megölhet. Vérkeriigést serkentő : ‘ üiódizer ' A kaunasi orvosi egyetem professzora, Bredikisz, olyan készüléket talált fel, amely villamos árammal serkenti a lábizmok működését. A szov­jet orvos szerint a készülék serkenti a végtagok vérkerin­gését, és megakadályozza fogy a hosszasan ágyban fekvő idegeknél trombózis lépjen .el. Karakói - több színben Évente több mint 10 millió ka- •aküiprámet — a világtermelés több mint felét — állítanak elő a Szovjetunióban. Különösen a szí­nes — szürke, platina- bronz- és oorostyánszínű — jkarakülprémek keresettek. Az állattenyésztő szak­embereknek — a divat szeszélye­it szolgáló — bármely színre könnyen festhető-fehér karakült ^.került kitenyészteníök. Az olvasó hangja Tisztelt Szerkesztőségi ; - 1 Olvastam a „Mikor keletkezett a földi• élet?"- c..'tud,ormányos hírt a Tolna megyei Népújság 1976.'január 18-ári megjelent szá- 1 mának Magazin c. rovatában. , - • ( : ■ Ez a hír ugyan tényeken alapszikodé magán viseli a hír­szerzés jés hírátadás áttételes voltának ebben az esetben eléggé markáns hibáit. Azaz Borisz Tyimofejev szovjet tudás adatai nem a földi élet keletkezésére vonatkoznak," hanem az ! ún. „ukrán pajzsból", 6 km-es mélységből felszínre hozott kristályos kőzet egysejtű vízinövényeire. Ezeknek 2-milliárd .réves-kora, nem tudni (mert a hírből nem derül ki) mihez viszonyítva „hárorr.szoV idő-’ sebb"? Mert ha a mintában talált élőlények jól megőrződött ál­lapotát vesszük figyelembe, akkor, is csak kétszer idősebbek az Ausztrália Amadeus medencéjében talált algák koránál. Nem derül ki a hírből, hogy miért tartották azon a kongresz- szuson szenzációsnak a szakemberek ezt a tudományos ered­ményt. Feltehetően azért, mert ismét egy bizonyítékkal nőtt az ősi, „korai", akkor már 1,5 milliárd éves élet bizonyítékainak szá­ma, méghozzá az eddigi bizonyítékoktól távolabb eső területen: Európában. Ezenkívül bizonyára az eddigiektől eltérő fajok sze­repeltek a mintában, s így feltehetően az élőlények fejlődéséhez szolgáltatott új, pontos adatokat. — Tehát anélkül is szenzációs a hír, hogy azt a földi élet keletkezésére akarnák vonatkoztatni mindenáron. Fehérvári Or* Szekszárd Humor Szerény kívánság az apuci!... Farsang .-kalof — Nem kérek sokat Évike, csak egy „icipici” helyet a szívében... Kék fény (Kicsit rövidlátóJ (Kallus rajzai)

Next

/
Thumbnails
Contents