Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
Erasmus, Voltaire és Remain Rolland nyomában Három halhatatlan humanista. Mindháromra jellemző aggodalmuk az emberiság egyes rétegeinek sötét hajlamai miatt, ahogy Szerb Antal nevezte: a Drang nach Unten újra meg újra feltűnő áramai miatt. S mindhárman nagy le- ve'ezők voltak, a legközvetlenebb irodalmi műfaj, a levél, mesterei. Erasmus sírját alig találjuk Bázelben. A székesegyház építése óta a legnagyobb restaurálása alatt áll. Óriási fölfordulás benn és körülötte is. A dóm belseje vagy egy méterre föl van ásva, mintha kincsek után kutatnának. Szo- morkodunk, hogy a keresett r övezetes történelmi emléket, Erasmus sírját, ' nem fogjuk tudni megközelíteni. Ide-oda kerengve feleségem egyszeresük észreveszi a folyosón Erasmus síremlékét. A reneszánsz betűkkel kivésett hosz- Kzú szövegről még képeslapot is szerzünk. Klasszikus me‘szA8Ű betűi éppolyan egyszerűek, amilyen őmaga volt. Láttam Camb- ridge-ben is dolgozószobáját. Egyszerű kis kuckó, benne fttödfé'száz év előtti karosszéke és íróasztala, igen, íróasztala, mert neki másra nem volt szüksége, sem kastélyra, s-m nagy személyzetre. A dómtól nem messze nvil:k a szűk kis utca, ahol házacskáin áll, és ahonnan mindennap r"éoegetve, sírlát most ma- Rába foglaló termálom előtt oór lépest kellett csak tennie, hogy odaérien munkahelyére, a neves Froheniu* nyomdába. Könnyű volt megtalálni a sarokházat, fényárban ü^zo't, már-már azt hittük, valami mondÄn mulatóhely, de erről szó sines. Bőrnek ötlettel bib- i*ofil könyvkereskedés működik a baidani hí-es nvomda épületében. Itt készültek a ma Is műremekszámba menő gyönyörű könyvek és röpl rátok, a'ig néhány évtizeddel a könyvnyomtatás föltalálása előtt, az új találmány magas művészetté fejlődött darabjai. Erasmus itt' korrigálta és nyomtatta háborúellenes, az egyesült Euróoán elmélkedő röolratait. vigasztalását II. Laios királyunk özvegyének, Mária királynének, aki aztán egves tanítványait, roint Németalföld kormányzóig, magánál tartotta Brüsszelben. Innen küldte bíztató, bátorító leveleit a kelet.európai néoek bámulatosán képzett humanista íróinak és tudóséinak. Persze, ezek ékes latmságsal íródtak. Annál csodálatosabb, hony közvetlen tanítványai érmen a 'nemzeti irodalmok megindítói lettek. Vonatkozik ez elsősorban <, krakkói egyetemre, a XVI. s7ázad első man-mr íróira, az e’ső maevar anvnnveH’ű tankönyvek, nve'vtanok, bibliafordítások szerzőire is. Az egész reformáció kora- beli magvar irodalmon végigvonul Erasmusnak és barátainak, elsősorban Melanchton- nak elvrendszere: a reformáció kiilönhöző árnyalatainak, de elsősorban a svájci változatoknak elterjedés» az ő kezdeménye nyomán történhetett. Munkássága olyan óriási és sokrétű, hogy idVM időre föi- föltámad. Icv halálának 400. éves évfordulójára. 1956-ban, Magyarországon éppen az ál- ta'am szervezett Apollo-cso- port végezte korszerű értelmezését. Thienemann Tivadar „Mohács és Erasmus" című úttörő tanulmánya nyomán (Dávid Ferenc és Dudith András ébresztése neki köszönhető) Bóka László. Kardos Tibor, Mátrai László és Trencsénvi- Waldapfel Imre ma U helytálló és külföldön la értékelt tanulmányokban ünnepelték. Thomas Mann élete végén re- gényt akart írni Erasmusról. A második világháborúban éa utána őt tartotta eszmény- és példakénének. Voltaire leveleinek Javót Ferneyből datálta. Magyar- országon általában azt hiszik, hogy ez Genf egyik külvárosa. Erről szó sincs. Először le nem is Svájcban, hanem francia földön fekszik, 13 kilométerre Génitől. Mai neve: Penney.- Voltaire. A főtéren ott áll a szobra, a felirattal: „Penney pátriárkája”. Az emberiséget apránként igvekeziett- megváltani, elhatározta, hogy itt kastélyán kívül mintafalut létesít két gvárral. kórházzal, iskolával. Hat Házikó állt a helyén, amikor nekifogott. A zord Jurából csalogatott le parasztokat. Az utódok elég későn hálálták meg, a szobrot is jő 6záz év múlva emelték. Kastélya után érdeklődve a főtér járókelői nem tudtak fölvilágo- sítást adni, bár a szálloda, a presszó és az áruházi mütyür- kék tömege mind Voltaire nevét viseli. A könyvkereskedésben azonban csak egyetlen könyv volt található pátriárkájukról. Pedig az utóbbi években kitűnő új monográfiák keletkeztek róla. A postára kellett bemenni, hogy kastélyát megtaláljuk. Az egész nagyon hasonlít a cenki Széchenyi- kastélvra, talán még valamivel nc.gvobb is, az o^szágúttól hosszú fasor vezet odáig. Igazgatója nemrég halt meg, két lárva Kanadában nvaral, a portásnő pedig nyárom nem hajlandó kinyitni sem a parkot. sem az épületet. Hát nem is itt, a Voltaire révén világhírűvé vált kisvárosban ketf keresni a Voltaire- kuitusz mai tűzhelyét. Volt neki háza bent Genfben is, ma ea a tulajdamképnenl Irodalmi múzeum. De nem is a múzeum, hanem egyetlen ember a Vol- taire-kultusz motorja. Ez Theodor Besterman, az UNESCO egyik alapítója és hosszú évekig a könyvtári osztály vezetője. (A második világháború után évekig a magyar könyvtárak nagy barátja és támogatója.) A Bibliográfiák Világ- bibliográfiájának szerkesztője a világirodalom legnagyobb levelezését gyűjtötte Ö6sze és adta ki 107 kötetben. Húsz országból húszezernél több Vol- taire-levelet közöl 1953 és 1965 között megjelent hatalmas gyűjteményében. De csaknem ugyanilyen méretű a „Tanulmányok Voltaire-ről és a XVIII. századró’” című könyv- sorozata: eddig 76 kötet emlékezés Voltaire ismerőseinek tollából. Nemrég megjelent Voltaire-életrajza azt bizonyítja, hogy mint Karinthy mondta: „Minden másképpen van”. Romain Rolland Burgundia fia volt. Itt élt a párizsi egyetemre kerüléséig. Illyés mondta egyszer, hogy ez a vidék Tolnára, Baranyára hasonlít; valóban, csak époen monumentálisabb. A szőlőhegyek tövében futunk Clamley felé. Az egvik présház előtt tereferélő odavalósiaktól érdeklődünk a nagv író szülőháza iránt. Már be is fordultunk az obiigát dóm mellett, már ott is vagyunk a Romain Rolland utáa végén. Az első francia űrtől érdeklődünk, de sejtelme sincs. Erre visszafelé indulunk. A harmadik ház egy váreríd- szerű épület. Ennek sarkán egy szerény kis táMa jelzi: ez Romain Rolland szülőháza. Jómódú köztegvző t°h»tet.t oz apja, mert most három intézmény is van a nagy házban: eev bölcsőde, pgv művelődési otthon és az írónak szentelt múzeum. A házat megkerülve egy téren tőt a mellszobra. Ide-oda járunk, le- leüldögélünk, mélyen belenézve a Colas Breugnon-szerű férfiak és felejthetetlen lányalakjai arcába és szemébe. A futó néma Ismeretség nem mond semmit, de hisz eleget mondanak nagyszámú művei. A második világháború elkerülhetetlenségét látva hazatért önkéntes svájci száműzetéséből. Élete utolsó hat évét Vézelay-ben töltötte, egy Beethoven-életrajzon dolgozva. , Vézelay ma ötszáz lelket számláló falu, csak éppen Európa legnagyobb román stílű székesegyháza van fölötte. Egyszerű, minden cifraság nélküli, monumentalitásában is annyira racioná'is szerkezetű, mint Romain Rolland egész munkássága. Belépünk a székesegyházba, a bámulatos akusztikájú épület valami furcsa zenétől zeng. Közelebb megyünk a muzsika forrásához, öt japán ül körben, régi hangszereken játszva. A szünetben megismerkedünk, a közép- és reneszánsz kori zene japán rajongói, Okamoto Ichiro, mint Bartók és Kodály hazáiáhól érkezettet, nyomban barátságába fogad. Eurónai körúton vannak, minden évben három hónapig, nálunk még nem jártak. De ér- d»ir'ődvp hanták, hogy a reneszánsz zenét nálunk is egyre többen szeretik, sőt, művelik. Ahogy a Vézelay-i szikes- egyház világos tagoltságában Rimáin Rolland életművét idézik elénk, úgv ez a barátság európaiak és ázsja!ak között az ő nagy gondolatát. A zsla eurónai recenziójának szükségességét eleveníti meg. GÁL ISTVÁN Nincs szebb dolog a fémárad íszntnál. Humoristához illő. férfias mesterség. Mielőtt elindulunk, meg- iszunk egy kivét. S az Hős hu- morvdász felnéz az égre: — Ma pomnás nnounk lesz! — Nagyvadra mégy? — Majd bolond leszek — fe'"li S. — Megelégszem ki- sebekkel is. Majd írok eny humoreszket a vendéglátóiparról. L. álmos szemmel jelentkezik a szerkesztőségben. — Vgy érzem, ma formában vagyok... — mondja ma- oah'-rfosm. L. remek humor- ve disz. Biztos kézzel céloz és mindig nyugodt, türelmes. Ha t^mira vadászik, makacsul követi a térvét, Arknn-hokron át. Még akkor is. ha körben köv-'yen megütheti a bokáját. A Nap már magasan jár az éann. A háziasszonyok elin- A,lUak élelmiszer-beszerző kör- út'v.kra. Néhány fiatal lány m''s* tír »is«?« a fészkére. Vajon merre járhattak nz éjszaka? K-svtirta*v; énekelni kezdelek a zsebrádiók és tülkölnek az autók: éled a termi- szr*! A hnmoris*ák elindulnak tw ■."pdá-zatra, de mielőtt el- i—laíMnak. a fővadász, akit iísi'rkesatörek is neveznek, ismétai'en a lelkűkre köti: — Piti témákra re lőjetek! r--\ fontos témák kerüljenek tevékre! Elfoglalom a helyemet. Egy 1 KV-tisztviselő húz el mellettem. Néhány perc múlva egy mezei akte*.olngati kacsázik cl az orrom előtt. S"*o Példány. Lehet vagy száz k ló — -uha nélkül —, de annyit írtunk már a bűi .Gráciáról... Várakozás közben elolvasom a lapokat. Hátha kapok valami jó tippet. Sajnos semmi.. Várok.. A humoristának tudnia kell várni, ha témára vadászik. Hirtelen furcsa zajt hallok. Mi ez a furcsa zai? Na persze, külföldi turisták. Egy egész kis csapat. Mennek vásárolni. Mindent megvesznek, ami a kezük ügyibe kerül, tehát hasznosak. Ne bántsuk őket! A magyar kereskedelem a város több pontján csapdát állított nekik. Ezeket nevezik üzleteknek. A teríték Újra csak azt mondom: nincs szebb dolog a téma- vadászatnál. S ez a csend! Milyen csodálatos, idégn yuotató ez « csend. Csak az autók fékezése haitik, meg kukásko- cslk csörömpölése, de azért csend van. Ha nem fütyül « rendőr-rigó, és nem csivitel- nek a du más fajtához tartozó városi járókelők. — Na, sikerült már valami“ — tűnik fel mellettem, szivarral a szájában S. — Sajnos, még semmi, S neked? Mcgmutatia a tarisznyáját: félig kész humoreszk van benne. — Miről írtál? — Sport. Futball. . Könnyű zsákmány lehetett. Én valami más témára vadászom. De ml legyen az. amiről írhatnék? Munkamorál? Közművelődés? Pazarlás? Ez a szerencsétől is függ. A humorvadász-szerencsétől. Már jó ideje járom a területet, de még sehol semmi. Fiv hana azt súgja bennem: .Mire vársz? írjál valamit a kereskede.iomről. Nem is ke’l törni a fejedet: a téma szinte magától hullik « vadász ölébe”. Nem. Még várok. De mire? L. is visszafelé tart. Oldal- táskáiéban három k irta glossza a vendéglátóiparról és egv hosszabb szatíra, ugyancsak a vendéglátóiparról. — Menj el a Szabadság térre! — javasolja nekem L. — S nézz meg a Televízióban egy-két tévéjátékot, ram/ egv szórakoztató műsort! Mindjárt lesz témád! Nem is rossz ötlet. Elindulok a Szabadság tér felé vezető csapáson. De vénül mégse menyek el a Televízióba. Cserkelés közben ugyanis megtaláltam a témát. Már tudom, miről fogok írni... A humorvadászat befejez tével meoszemléljük a sorba- rakott terítéket. — Volt már jobb is! — mondja a f áradás*. — Neked mi a témád? — fordul oda hozzám. •— Én arról írtam, hogyan vadásznak témákra a humoristák. És a e-kk címe az lesz, hogy: „Teríték”. így született meg ez az írás. MIKES GYÖRGY Agárdi madonna íari'.ig iái s:/biu (. __________________________
