Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

À vállalati partvezetosêg megtárgyalta c-». •—---■ -- - ------------ . I rn—nw miiBJii——M—1------1 I---------- - ji - ­ü zem- és munkaszervezés a Volánnál Több mint négy évvel ez­előtt, 1971. december 1-én ho­zott a Központi Bizottság ha­tározatot az üzem- és munka- szervezés továbbfejlesztéséről. A párthatározatot kormány- határozat és miniszteri hatá­rozatok követték, majd el­készültek a vállalati progra­mok is. A határozat hosszabb távra szól, mint ahogy az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése sem máról holnap­ra megoldható feladat. Ezért szükséges időnkint elővenni a határozatot, a vál­lalati programot és elemezni, hol tartanak, mit végeztek el eddig, mit kell tenni ezután. A szekszárdi Volán Vállalat pártvezetősége évente tűzi na­pirendre az üzem- és munka- szervezési határozat végrehaj­tásának helyzetét. Ezúttal ne­gyedízben került erre sor. A VÄLLALAT PROGRAMJÁNAK BEKÉSZÍTÉSEKOR már figyelembe vették a Vo­lán különleges helyzetét. Ter­mészetesen itt is „belülről” kellett kiindulni és a megvaló­sítás mércéje: Hogyan hatnak az intézkedések a vállalati gazdálkodásra, a szállítási esz­közök jobb kihasználása, a volumen növelése, az élő­munka ésszerűbb felhasználá­sa tegye gazdaságosabbá a ter­melést, növelje a vállalati nye­reséget. Ám a vállalat szoros kapcsolatban áll egy sor más vállalattal, intézménnyel, sőt a megye egész lakosságával. Másutt sem, de itt különösen pines helye valamiféle Öncélú gazdaságosságra” való törek­vésnek, az üzem- és munka­szervezést úgy kell fejleszteni, korszerűsíteni, hogy ez ne csak a vállalati nyereségben tük­röződjék, hanem kihasson, mégpedig kedvezően — a te­herszállításban — a fuvaroz­tatók gazdálkodására, a sze­mélyszállításban pedig a foko­zódó igények kulturáltabb ki­elégítésére. A PROGRAM HOSSZÚ TAVRA SZÓL, az első ütemben — lényegében a negyedik ötéves terv idősza­kára — a szervezőmunka fel­tételeinek megteremtését, a szervező tevékenység kibonta­koztatását, olyan szervezési cél­kitűzések megvalósítását irá­nyozták elő. amelyek rövid idő alatt elvégezhetők és ered­ményt hoznak. Az ötödik öt­éves tervben valósítják meg az ' átfogó, komplex szerve­zést. A vállalat jelentős eredmé­nyeket ért el az elmúlt évek­ben. Évről évre 18—20 száza­lékkal növelte „termelését”, nyeresége is nagyobb, ennek megfelelően nő a dolgozók személyi jövedelme (1975-ben 5,2 százalékkal nőtt a bér- színvonal). Számos intézkedést hoztak, így új bérrendszert dolgoztak ki a tehergépjármű­vezetőknél, autóbusz-vezetők­nél, -kalauzoknál, növelve a magasabb . teljesítményekre való ösztönzést, érdekeltséget. Szervezési intézkedésekkel — alkalmazotti normatívák ki­alakításával, helyi bértömeg- érdekeltség kidolgozásávál — csökkentették az alkalmazot­ti létszámot. Miközben csök­kentették a forgalmi dolgozók munkaidejét (átlagosan havi 250-ről 210 órára, az idén pe­dig 191 óra az előirányzat), növelték a gépjárművek kapa­citás-kihasználását. A karban­tartásnál bevezették a hárorrt műszakot, ne kelljen „produk­tív időben” sokat állniok ja­vítás miatt a járműveknek. A javításokat akkor végezzék el, amikor különben is állnának a teherautók, buszok. Űj, kor­szerű autóbuszokat vásárolt a vállalat, ezeket olyan járatok­ra osztották be, ahol jó úton, nagyobb távolságokon, kapa­citásukat a lehető legnagyobb mértékben kihasználva közle­kedhetnek. Az eszközkihaszná­lásnak az élőmunka ésszerű felhasználásának ugyanis csak egyik lehetősége az, hogy csökkentik járművenként az üzemanyag-fogyasztást, javít­ják a produktív és a „rezsi”- kilométerek arányát. Ennél sokkal többet hoz a vállalat „konyhájára”, ha a különféle feladatokra ésszerűen osztják el a járműveket, a korszerűb­beket, gazdaságosabb üzeipűe- ket járatják azokon a vonala­kon, amelyeken nagyobb a teljesítmény. Emelkedett a személyszál­lítás kulturáltsága az elmúlt években, szinte ugrásszerűen nőtt a helyi járatok száma és forgalma. .• ül Mindezen eredmények elle­nére állapította meg a párt*»­vezetőség, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység­ben. CSAK KEZDETIEK AZ EREDMÉNYEK, a szervezési terv még nem vált a vállalati terv teljesíté­sének hatékony eszközévé. A munkának az ötödik ötéves tervben kell teljességében ki­bontakoznia. Erősíteni kell a szervezési apparátust — alkal­mazotti létszámstop lévén, belső erők átcsoportosításával. Megbízást kell adni külső szer­veknek elemzésre, szervezési program készítésére. Joggal kifogásolta az egyik vezetősé­gi tag, hogy míg a munkahe­lyeken, munkairányító munka­körben kevés a mérnök, a vál­lalat igazgatási apparátusában sok. Jobban, kell támaszkodni a dolgozók véleményére, ész­revételeire. A munkahelyeken téma, hogy ott all egy éve a félmillió forintért vásárolt olajregeneráló berendezés, tét­lenül. Nincsenek meg a fel­tételei az üzembe helyezésé­nek, holott már vegyészmérnö­ke is van a vállalatnak. A karbantartók jogosan emelnek Szót azért, hogy amíg az or­szág különböző részeiből jön- riek a vállalatok és milliós ér­tékben visznek alkatrészeket a bontótelepről (évente több száz „lefutott” autóbuszt szed­nek szét a vállalat bontótele­pén), a vállalati karbantartó részlegek alig veszik igénybe ézt az alltatrészforrá&t, NÖVELNI KEEE A HARMADIK HÚSZAK „SÜLYÄT” a karbantartásnál, nappalra „repülőbrigádot” kell szervez­ni, amelyik azonnal elvégzi a kisebb javítást — izzócsere, ablaktörlőlapát-csere stb. — ami pár perces munka, de még mindig előfordul, hogy órákat kell várni rá. Ki kell alakíta­ni azt a szemléletet, hogy a munkaszervezés megjavításá­ban nemcsak az illetékes — ezt a tevékenységet összefogó — új, vállalati osztálynak van feladata, hanem mindenkinek. És itt nem lehet figyelembe Venni azt, hogy esetenként ké­nyelmetlen valakinek pótkocsit kötnie a teherautó után, sőt, arra kell törekedni, hogy mi­nél több legyen a pótkocsis fuvar. És nemcsak az anyagi érdekeltség növelésével, ha­nem meggyőző szóval, ha szükséges utasítással is elő kell segíteni, hogy a karban­tartók vállalják a három­műszakos munkát. Magától ér­tetődik, hogy ha a busznak „menetrendi” járatai közt van egy-két óra állásideje, sze­mélyzete ez idő alatt vállalja a „soronkívüli” — vagy akár rendszeressé tett — rövidebb járatot. Az üzem- és munkaszerve­zési tevékenységnek a most kezdődött ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN kell kibontakoznia a vállalat­nál. Az intézkedéseket ellen­őrzik a vállalatnál működő pártszervezetek, beszámoltat­ják az illetékeseket, de sajá­tos eszközeikkel segítenek a szervezés megvalósítását szol­gáló ' -szemlélet kialakításában is. Szeszfőzde és gazdaságosság Jövőnk jelzőszámai Alig voltam tíz éves, ami­kor egy alkalommal betop­pantam a szomszédékhoz. Már az előszobában roppant gya­nús szag fogadott. Megdöb­bentően hasonlított ahhoz, ami a sarki talponálló ajtaján „freccsen” ki a gyanútlan já­rókelő arcába. A konyhában fokozódott a rejtély. Tekerőző kígyóként sziszegő, ujjnyi vastag rézcsövek, gőzben do­hogó lábosok... Az egyik cső Végén lassan, megfontoltan csepegett valami. Megoldódott a titok. Hulladék szilvájából pálinkát főzött a szomszéd, „El ne járjon a szád” — kap­tam pz intelmet. Bűnös dolog lehet ez — ennyi maradt meg bennem a pálinkafőzés mágiá­jából. Erre gondoltam, amikor be­léptem a tolnai tsz pálinka­főző üzemébe. Minden ugyan­olyan volt, mint a szomszéd­nál — akkor. Csak persze jóval nagyobb. A kívül taka­ros kis ház, fenn a szőlők kö­zött, a domboldalon, nem árul­kodott róla, hogy egy szesz­főzde rejtőzik a falai között. De benn: Két jókora kazán ontotta a meleget — amolyan pokolbeli méretű — üstök alatt. Az egyikben hatalmas fakanállal kevergette a cseppet . sem bizalomgerjesztő külsejű „szószt" egy csizmás, kalapos férfi. Társa hasonló öltözék­ben, hasonló tartalmú vödrö­ket cipelt az üstökhöz. A teremnyi helyiség sarká­ban modern lepárlók álltak. Az áttetsző üvegtartályba egymást taszigálva csöpögtek a kristálytiszta pálinkacsöp- pek. — Hát ez a munkahelyünk — mutat körbe Nemes Pál. — 1967 óta dolgozunk együtt — néz kollégájára, Pozsonyi Mi- hályra. — Akkor építette a téesz, hogy gazdaságosan fel tudják dolgozni a szőlészetből, gyü­mölcsösből visszamaradó mel­lékterméket. Ma már más gaz­daságoknak is dolgozunk. Évente 20—25 vagon cefrét • főzünk ki. Tavaly másfél mil­lió forint volt a haszon a pá­linkán. És mindez abból, ami másként veszendőbe ment volna... No, kóstolják meg, hogy tényleg kár lett volna érte. Gyűszűnyi kupicákat tesz az asztalra. „Egészségünkre” koppannak egyszerre a poha­rak. Kint a hideg szél most már veszít erejéből a pálinka kel­lemes melegével szemben. Le­het, hogy mégsem olyan bű­nös dolog a pálinkafőzés, jut eszembe a gyerekkori emlék. Főleg persze így, ha egy közösségnek jelent számottevő anyagi hasznot. Neuu-s tai es t uzsunyi i.u...áiy gondosan végzik a paunaa ^okolását Fotó: GoMvald Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből BERUHÁZÁS (milliárd Ff) 870 Ipar; a . Mezőgazdaság: 105-107 Szállítás és hírközlés: 105-107 -Közúthálózat: 43-45 Belkereskedelem: 33-34 Egyéb: 227-24 A beruházások előirányzatai.

Next

/
Thumbnails
Contents