Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
kz SZKP XXV. kongresszusa ®l&? Mindenki többet akar tenni Testvérmegyénk dolgozói is készBinek a kongresszusra NEMCSAK A SZOVJETUNIÓ, a szocialista országok, az egész világ népei ismerik már a Szovjetunió X. ötéves tervének, a népgazdaság fejlődésének fő vonalait. Közzétették a tervezetet, amelyet a közeljövőben összeülő XXV. kongresszus is megtárgyal. Mj jellemzi ezt a tervez-1-t? Ä szovjet nép anyagi é- turális jólétének fokozás. í cél. A konkrét termelési feladatokat is ebből a szempontból vizsgálják és a termelési feladatokat, mint utat jelölik meg e cél eléréséhez. Ez volt az alapvető célja már a IX. ötéves tervnek is. Ezt mutatják a IX. ötéves terv adatai is. A IX. ötéves tervben 70 százalékkal több anyagi eszközt fordítottak az életszínvonal-növelő intézkedésekre, mint a VIII-ban. 24 százalékkal nőtt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme és mintegy 56 millió ember lakásviszonyai javultak meg. A X. ötéves tervben a reáljövedelem- növekedést 20—22 százalékra tervezik, nőnek az átlagbérek és mintegy 30 százalékkal többet fordítanak a különböző járulékos kedvezményekre, az úgynevezett „borítékon kívüli” juttatásra. A IX. ötéves terv eredményeire építve, a X. ötéves terv főbb célkitűzéseinek Ismeretében készül a szovjet nép, természetesen testvér-megyénk, Tambov megye lakossága is a XXV. kongresszusra. A TAMBOVSZKAJA PRAVDA számait lapozgatva kitűnik: az egész megye megmozdult. A politikai, gazdasági, kulturális élet minden területén számba veszik a IX. ötéves terv eredményeit, megtárgyalják a X. ötéves tervben megjelölt feladatok teljesítését. A XXV. kongresszus tiszteletére, a tervek túlteljesítése érdekében széles körű munka- verseny-mozgalom bontakozott ki. Hasonló, de méreteiben természetesen nagyobb, mint a XI. kongresszus előtt és után. A rasszkazoVói kolhozközi társulásban is megbeszélték a feladatokat. Az irányelvekben is rögzítik: a jövőben még nagyobb szerepük lesz a különböző társulásoknak. Beváltak. Hogy mire képesek ezek a társulások, azt jól mutatja a rasv.kazovóiak példája is. E társulás tagjai elhatározták: terven felül 87 tonnával több húst adnak a XXV. kongresz- szus tiszteletére. De nemcsak a mennyiség, a minőség is nagy szerephez jut a felajánlásokban. A tambovi városi pártbizottság megtárgyalta a tambovi Elektromos Készülékek Gyára kollektívájának vállalását. E gyár kollektívája elsőként csatlakozott a moszkvai Vlagyimir Iljics gyár munkásainak felhívásához, amelynek lényege: a munkások garantálják a jó minőséget. A tambovi Elektromos Készülékek Gyára dolgozói ezen felül vállaltak még: 20 százalékkal növelik a munka termelékenységét, túlteljesítik a tervet. A városi pártbizottság felhívással fordult Tambov dolgozóihoz: csatlakozzanak e mozgalomhoz. '*■ nPHBflfl A. Rogyionov, a rasszkazo- vói bőrgyár igazgatója terjedelmes cikkben számol be az elért eredményekről és a feladatokról. Cikkében elmondja: az utóbbi években alig volt reklamáció a termékeikre. Ez nem jelenti azonban azt, hogy e területen már nincs is tennivaló. A legtöbbet azonban a választékbő vitásért kell tenni. Nagyobb választékot kell, hogy biztosítsanak a tambovi cipőgyárnak, mert az igények nőttek, az emberek sokféle, sokszínű cipő közül szeretnének választani maguknak. A SZOVJET EMBEREK, — így a Tambov megyeiek is — keresik, kutatják a még feltáratlan lehetőségeket. A közlekedési vállalat igazgatója azt bizonyítja: megfelelő szervezéssel, hogyan sikerült nagy mennyiségű áramot, üzemanyagot megtakarítani, hogyan vált hatékonyabbá a munkájuk. Az elért eredményekre építve ezt a hatékonyságot tovább kívánják növelni. A tokárévszkiji párttaggyű- íésen is megállapították: nagyobbak a lehetőségek. Ezek viszont azt is jelentik, hogy a feladatok is nagyobbak. A lehetőségeket jobban kihasználva azonban túlteljesíthetik a tervüket. Tambov Szovjet kerületének kommunistái is megtárgyalták a tennivalókat és határoztak Is: a kerület minden üzemében december 28-ra teljesítik ez éves tervet. A termelés- növekedés 00 százalékát a munkatermelékenység emelés sével biztosítják. Mindezekhez hozzászámítva az új, termelékenyebb gépeket vállalták:két százalékkal túlteljesítik a tervet. A X. ÖTÉVES TERV előirányzatai megalapozottak, teljesíthetők, de nem könnyen. Az alapot a IX. és az azt megelőző ötéves tervek eredményei biztosítlák, a teljesítést, Illetve túlteljesítést pedig az az óriási lelkesedés, tenniaka- rás, hozzáértés biztosítja, amely a szovjet embereket jellemzi. Emberek, országok, történetek nyolcszor 150 = a kétségbeeséssel a cím után ítélkező olvasó bizonnyal azt hiszi, hogy szerfölött rossz viszonyban vagyok a matematikával, ha még azt sem tudom kiszámítani, hogy mennyi nyolcszor 150. Nos, hogy a számoláshoz milyen a viszonyom, ne találgassa senki. Jóval túl negyvenedik évemen is azok a leglidércesebb álmaim, amikor a hátsó pad sokak által irigyelt biztonságából nálam sokkal jobb matematikusokra érdemes tanárnőm a tábla elé szólít, hogy folytassam a példa megoldását. Ilyenkor verítékezve ébredek és még így is hálásan a sorsnak, hogy álom volt az egész. De azért annyit csak megtanultam, hogy mennyi nyolcszor 150. A címbe foglalt „eredmény” Moszkvában jött ki és nem is nekem, hanem egy kedves utitársunknak. Második napunkat töltöttük a Szovjetunió hétmilliós fővárosában. Még alig ismertük Moszkvát, de azt már tudtuk — hátunk mögött Kijevvel és Leningráddal —, hogy el lehetne tölteni heteket, hónapokat itt és még ihindig 'találnánk új felfedeznivalókat. A kissé feszesre sikerült programba kevés fért el. így a szabad időnket arra használtuk, hogy egyéni utakra induljunk, előbb alaposan tisztázva, merre, mit lehet megtalálni, hogyan kell odajutni, odajutván redig, miként lehet bejutni. Mert ez is nagy kérdés. Hogy milyen nagy, arra Leningrád- I r.n döbbentünk rá. Az Ermi- Kzsiiak naponta 20 000 látogatnia van és a bejutásban azok ' elő. yt, akik csopor- I ;;""i L?js’entve érkeznek. Igyekeztünk hát mi is csoportba verődni és keríteni vállalkozásunk élére legalább egy oroszul beszélő utitársat. Aligha mondok nagyot, ha azt mondom, hogy Moszkvában nemcsak a kalandozó természetű magyar turista tud istentelenül eltévedni. Tájékozódási képessége csődöt mondhat annak a szovjet állampolgárnak is, aki a szocialista szovjet köztársaságok valamelyikéből érkezik először a fővárosba. Neki viszont hatalmas előnye van a vendéggel szemben: kérdezősködni tud és olvasni is a tájékozódást segítő kiírásokat. Ezzel szemben a magányos bolyongásra vállalkozó idegen csak mutogatni tud, következésképpen meg sem lepődhet, ha úgy jár, mint a szólásmondásbeli néma gyerek. Nem értik a szavát, éppen ezért segíteni sem tudnak a baján. Amiként azon a vállalkozókedvű fiatalemberen is nehezen tudtak segíteni, aki eldöntötte, ha nem tart vele senki, akkor ő egyedül indul el metrózni. Hősömet rendkívüli módon érdekelte a föld alatti tömegközlekedés, főként az, hogy a moszkvai metró hossza eléri a 150 kilométert. — Ezt én megnézem magamnak — mondá igen magabiztosan és mi még a vacsora- asztal mellett latolgattuk, merre menjünk, mit csináljunk még mielőtt nyugovóra térnénk, ő már elindult a Szmo- lenszlkij Bulváron lévő Belgrád Szállóból, hogy 'beutazza Moszkvát. Mondanom sem kell, vállalkozókedvét egyáltalán nem befolyásolta, hogy egyedül kellett Indulnia. Pedig jósolgatták neki, hogy „baj lesz öregem. Egy kukkot sem tudsz oroszul.” Az aggodalom tárgya homorított egyet és legyintett, hogy senki se féltse őt. Mutogatni perfektül tud, ezenkívül istenuccse, ő akár bekötött szemmel is visszatalál oda, ahol egyszer már járt. Sokalltuk kicsit a legénykedést, de amint elment, meg is feledkeztünk róla. Utána meg szétszéledtünk, ki Moszk- va-parti sétára indult, ki pedig valódi babkávé-partira moszkvai ismerőseihez. Másnap reggel arról Jutott eszünkbe a földalatti kiránduló, hogy üresen állt a helye és asztaltársai fokozódó közderültség közepette mesélték el, hogy igencsak pórul járt szegényke. / — Két rendőr hozta haza, de teljesen ki volt borulva. Te kaporszakállú öregisteni Belekeveredett talán valami nem rendes dologba? — hüle- deztünk. Keveredett a csudát! Csupán csak megkevefedett. Addig metrózott keresztbe és hosszába, hogy zárt a metró, ő meg ott találta magát egy soha nem látott városrészben. Addig nyolcszor „mérte” le a metró vonalának hosszát és már nagyon meg volt ijedve. Makogás és mutogatás. A jószándékú éjszakai járókelők nem sokat bajlódtak vele, miután felfogták, hogy itt segíteni nehéz, mert nem tudni mit akar tőlük az egyre dúl- tabb ember. Szóltak a két arra tévedő rendőrnek. Ezeknek is alaposan meggyűlt vele a bajuk, mert a derék turista kezét-lábát használva arról tudta fölvilágosítani a csupa készség két rendőrt, hogy Belgrádba akar utazni, holott Szegényke csak a fejét akarta álomra hajtani végre a Belgrád Szállóban! Nem lévén a kollektív útlevél atyánkfiánál, ugyancsak sok időbe telt, amikor a rend két, akkorra már kissé elkeserített őre kapisgál- ni kezdte, hogy itt nem Moszkvából elutazni szándékozó vendégről van szó. Bizonyosak a dolgukban nem voltak, de elindultak azért fürge kis kocsijukkal a Belgrád Szálló felé. Nyertek. A földalatti vándorát viszont addigra a sírás kerülgette. Nagyon zilált állapotban toppant éppen a másik oldalukra forduló szobatársai közé. — Azt hittem, hogy már soha nem kerülök ágyba — sóhajtotta a 6ziverősítőnek kitöltött grúz konyak felhörpinté- se után és olyan mély álomba zuhant, hogy reggel a többiek rádiózására sem ébredt föl. Föléhredt viszont dél tájékán és nem lehetetlen, hogy életében először most szeretett volna láthatatlan emberré változni. Addigra már mindenki tudta, hogy az éjszaka néhány órájára elveszett, s becsületes megtalálóit Ugyancsak megizzasztotta, mire azok leadták a szálloda portáján: — Tudod miért nem találtál haza egyedül? r- froclizták az asztaltársak. — Azért, mert nem kötötted be a szemedet! — A mutogatás se mehet neked valami perfektül. Úgy látszik ezt még gyakorolnod kell! M erh akart vége lenni fiz ugratásnak. Még itt Szekszárd alatt is Interjúvolták szegényt a többiek, hogy kér-e maga mellé uti- marsallt, vagy- kössék be a szemét, hogy biztosan hazataláljon. Hazatalált. De nem esküdnék meg arra, hogy elveszésének történetét elmesélte itthon. LÁSZLÓ IBOLYA a »oviét nők — tentes posztokon Mindjárt a szocialista fórra« dalom győzelme után a szovjet hatálom törvényben mond« ta ki a nők és férfiak egyenlőségét — de ez a törvény csak utat nyitott, hiszen a nők előrehaladását sok minden akadályozta. így például, hogy minden negyedik nő tudott csak írni és olvasni .., Bár & nők analfabétizmusát gyorsan felszámolták, évek kellettek ahhoz, hogy az évszázados elő-, ítéletek falát áttörjék. Különösen nagy teher nehe^ zedett az élenjáró nők vállára. Árgus szemekkel figyelték sokan a férfiak közül; ha hibázik — azt női mivoltának tulajdoníthassák. Sok bátorság, határozottság kellett Uvarovának, az első munkásnőből lett gyárigazgatónak, a moszkvai városi tanács tagjának, Alekszandra Kollontájnak, a szovjet kormány első nőtagjának, de még Valentyina Tyereskovának is.., A statisztika azt mutatja* hogy Szovjetunióban a felső- és középiskolai végzettségűek fele — csaknem 12 millió — nő. Minden harmadik mérnök vagy jogász a „gyengébb nem”-hez tartozik. Négy orvosból három, öt tudományos munkatársból kettő — nő. Pozícióikat. szilárdan tartják, a felső- és középfokú tanintézmények hallgatóinak fele leány vagy asszony. Az iparvállalatoknál, kolho-' zokban, szovhozokban, hivatalokban több mint félmillió női vezetőt találunk. A szövetségi köztársaságokban 27 minisz». ternő tevékenykedik. ■■ d Moszkvai koreográfiái intézet Az utóbbi évtized során £ moszkvai Nagy Színház balett-társulatának csaknem a fele kicserélődött: az új tagok száma meghaladja a százat-/ Ezek a táncosok csaknem kié vétel nélkül a moszkvai Koreográfiái Intézetben végeztek, amely két évvel ezelőtt ünnepelte megalapításának 200, évfordulóját. Az intézetben egy hat és egy nyolc évig oktató tagozat működik. A jövő táncosai és táncosnői már az első évtől kezdve készülnek jövendőbeli fellépéseikre: az oktatási programok elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak a színpadi gyakorlatoknak. Az 1975—1976-os szezonban a növendékeit a Nagy Színház közelgő 200. évfordulójának szentelik előadásaikat a fiatalok az önálló koncerteken kívül a színház társulatának előadásain is részt vesznek. Tenger-atlasz A tengereket ismertető at laszsorozat kiadását kezdtél meg nemrégiben a Szovjet unióban. A térképeket szovje tudósok állítják össze a haza és külföldi anyagok alapján amelyeket a legutóbbi évek ben gyűjtöttek össze a külön féle országok tudományos ku tatóhajói. 1975 végén jelen me§ a Csendes-óceánnal fog lalkozó eLső kötet, amely 500< méteres mélységig jellemzi a: óceánt. Igen érdekesek és értékesek a nagyobb víz alatti földrengések központjait Ismertető anyagok. Az atlasz legrészletesebb fejezte a hidrogeológiával fog. lalkozik, A térképek a tengervíz hőmérsékletéről, Bótartal- f".árA, sűrűségéről, az áram- latokról és a szelekről is ad- nak értékes felvilágos-' 'sokat A sorozat köv tkező '3tetr* ®z Atlanti, és a>: 'ndia u\a^d,
