Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
Eddig huszonöt falugyűlés Két és fél ezer résztvevő MegyeszeHe folynak a falugyűlések, amelynek keretében a községi népfrontbizottság beszámol elmúlt négyévi tevékenységéről, a tanács képviselője tájékoztatást ad a köz- igazgatási, főként községfejlesztési munkákról és a további tervekről. Ugyanitt megválasztják az új népfrontbizottságot, annak tisztségviselőit az elkövetkező öt évre. A két hét tapasztalatairól Csajbók Kálmánnal, a megyei népfrontbizottság titkárával folytatott beszélgetésünk alapján tájékoztatjuk olvasóinkat. A közélet1 iránti érdeklődést mutatja az, hogy az eddigi huszonöt falugyűlésen több mint kétezer-ötszázán vettek részt. Különösen örvendetes, hogy a jelenvoltak húsz százaléka fiatal — harminc év alatti —, s mintegy negyvenöt százalék nő volt. Az új bizottságokban is nőtt a fiatalok és a nők aránya. A bisottsági tagok sorában eddig harminc százalékos a cserélődés. Általában nem azért került sor cserékre, mert a régiek nem feleltek meg, hanem az elhalálozás, elköltözés mellett a fiatalítás a a fő ok, valamint az, hogy néhány amúgy is túlterhelt ember vállaláról levegyenek egy funkciót. Különben is kívánatos, hogy egy-egy település lakosai közül minél többen vegyenek részt a közéletben. Az eddigiek során hatvanötén szólaltak fel a vitában. Nyílt, őszinte véleménynyilvánítás a jellemző. Nemcsak arról van szó, hogy elismeréssel, vagy bírálva foglalkoztak az elmúlt négy évvel, hanem arról is — és ennek örülni kell —, hogy munkát, segítséget ajánlottak valamennyien. Érzik az emberek azt a szerepet, amelyet a népfrontbizottság a település politikai életének alakításában, formálásában betölt. Akár a községfeilesztésben kifejtett tevékenységet, akár béke és barátsági estek szervezésével a testvéri népek megismertetése, megszerettetése érdekében való tudatformálást, vagy a lakosság jó közérzetének kialakítására ’ való törekvést nézzük, népfrontbizottságaink hasznos munkát végeztek. A községfejlesztési szándékokat illetően a felszólalók hangoztatták, tudják, hogy az anyagi lehetőségek korlátozottak, de a társadalmi segítség növelésével a korlátozott lehetőségek mellett is tudnak szép eredményeket elérni. Szinte mindenütt szóba került az eddigiekben az óvoda- és iskola- bővítés, játszótérépítés, községrendezés, a vízellátás javítása, a kulturáltabb közlekedés megszervezése, hogy csak néhány példát ragadjunk kj a sorból. A javaslatok, a felajánlások most már szerepelnek a községek 1976. évi terveiben. Az új fiépfrontbizottságok feladata tehát adott: szervezni a munkát az elhatározott Célok megvalósítására. A falugyűlések kiválóan alkalmasak arra, hogy még szorosabb kapcsolatot teremtsenek a tanácsok és a népfrontbizottságok, illetve az egész lakosság között. Az itteni cselekvő részvétel, majd a továbbiakban a tervek valóra váltása érdekében kifejtett munka a közéletiség jó iskolája. A falugyűlések eddigi mérlege jó, az új népfrontbizottságok hasznos útravalót kaptak. L. Gy. Szekszárdi termelőszövetkezetek Csapadékos esztendő után, közepes évet zártak Ä három szekszárdi termelőszövetkezet — a Béri Balogh Ádám, a Garay János és a Jóreménység — az elmúlt évben összesen 5016 hektáron gazdálkodott. A szövetkezetek a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló adottságokkal rendelkeznek; különösen jók a feltételei a ' szőlő- és gyümölcstermesztésnek, szépen díszük a kenyér- és takarmánygabona, és kedvező feltételek mellett jó eredményeket hoz az állattartás is. A szövetkezetek az 1975-ös évet rœszabb körülmények között kezdték, mint az előző éveket. Az őszi mélyszántásból közel 400 hektár felszántása az őszi esőzések miatt a té- U és a kora tavaszi időszakra húzódott át. Ennek ellenére a tavaszi munkák megfelelő ütemben haladtak. A tavaly júniusi csapadékos időjárás miatt a napraforgó, a szója és az őszi búza termésátlaga alacsonyabb lett a tervezettnél. Őszi búzából még így is 40 mázsa fölött, kukoricából pedig 50 mázsa fölött alakult az átlagtermés. A záporok következtében a három termelőszövetkezetben közel '350 hektár állt hetekig néhol egész tenyészidőben a víz alatt. Ennek tulajdonítható, hogy a korábban nagyobb termést hozó növénytermesztésben a három termelőszövetkezetben 4 millió 900 ezer forint kiesés volt, a kieséseket más ágazatokból pótolták. Csökkent a számosállatlétszám: 1974-ben 100 hektárra 24, tavaly pedig már csak 16 számos állat jutott. A csökkenés abból adódik, hogy a Garay János szövetkezet felszámolta sertésállományát. A meglévő sertéstelepek korszerűtlenek voltak, nem tudták biztosítani a gazdaságos termelést. A termelőszövetkezetek a Közgazdaságtudományi Egyetem tanulmányterve alapján az állattenyésztés fejlesztésére intézkedési tervet dolgoztak - ki. A szőlőrekonstrukció 1978 végéig leköti a szövetkezet fejlesztési lehetőségét, s csak ezután kerülhet sor az állattenyésztés korszerűsítésére. A borvidék rekonstrukciója együtt történik a város védelmét szolgáló víz- és iszapelöntés élleni védelemmel. A termelőszövetkezetek nagyüzemi szőlőtelepítése — anyagi erejükhöz mérten — lassan halad. Jelenleg 240 hektáron hagyományos, 124 hektáron pedig kordonos művelésű a szőlő. A csapadékos időjárás következtében fellépő peronoszpóra- és lisztharmatfertőzés, valamint az alacsony cukorfok miatt a szövetkezetekben nem sikerült teljesíteni a szőlő bevételi tervét. Korszerűség — nagyobb haszon íUár több mint egy hónapja új, korszerű istállóval gyarapodó tt a györkönyi tsz. A 118 férőhelyes, korszerű tehenészeti istállót még a teljes műszaki átadás előtt betelepítették, mert a régi helyen nem volt megoldott az álhatók fejése. Az új istálló — amely kétmillió forintba került — várhatóka hasznos beruházásnak ígérkezik és a tejhozain növelése ré- ' ■ !.. jen jneg is térül» Párímegbízatások A TAGKÖNYVCSERÉT megelőző beszélgetésekre készülve a pártalapszervezetek vezetőségei most mindenütt áttekintik a pártmegbízatások rendszerét. Számba veszik, vajón a legfontosabb feladatok megoldására irányulnak-e, kellően összhangban állnak-e a párttagok képességeivel, érdeklődési körével. Számos párttag esetében nincs szükség semmiféle fejtörésre. Hiszen igen sokan töltenek be különféle választott tisztségeket a pártszervekben és az alapszervezetekben. a különféle társadalmi mozgalmakban, tömegszervezetekben. Számukra az elsődleges megbízatás e tisztség jó ellátása. Örvendetes, hogy ma már csak nagyon elvétve fordul elő a tömegszervezeti munka lebecsülése: jóformán minden pártvezetőség megfelelően értékeli, ha a pártszervezet valamelyik tagja, mondjuk szakszervezeti bizalmi, a KISZ-szervezet propagandistája vagy az ifjúsági klub vezetője, népi ellenőr, az MSZBT-tagcsoportot, avagy a műszakiakat összefogó társadalmi szervezet tevékenységét szervezi. Gondot inkább a munkahelyen kívül folytatott társadalmi tevékenység értékelése okoz. Tagjainak a lakó- területi közéletben való .részvételét némelyik párt- szervezet még mindig valamiféle „hobbi”-ként kezeli, a szabad idő magánügyként felfogható eltöltéseként. S nem úgy, ahogyan kellene: megbecsülendő pártmunkaként, amelynek jó ellátását az illető kommunista alapszervezetének is figyelemmel kell kísérnie, értékelnie és szükség esetén segítenie. A beszélgetések jó alkalmat jelentenek arra, hogy ezt a szemléletet végképp száműzzék, s a fontos pártmegbízatások között vegyék számba, ha valaki tanácstag, népfronttestület tagja, lakóbizottságot irányit, avagy a fiatalokkal foglalkozik a lakóterületen: az ifjúsági szervezetben, a szülői munkaközösségben, sportegyesületben, vagy művészeti csoportban. MINT A PÉLDÁK is tanúsítják, a párttagok számottevő része valamilyen rendszeres elfoglaltsággal járó, állandó közéleti-mozgalmi feladatot lát el. (S a kör szélesebb az említettnél, hiszen ide kell sorolnunk a párt- és tömegszervezeti oktatás propagandistáit, a munkásőröket, az irányító mozgalmi testületek állandó aktivistáit, munkabizottságaik tagjait és így tovább.) Hasznos és célszerű, ha minden rendszeres elfoglaltsággal járó közéleti feladatot állandó pártmegbízatásként is rögzítenek, megerősítenek. Ám bármilyen sok is az ilyen feladat, minden párttagnak mégsem jut belőle. S nem is kell, hogy jusson, hiszen a közvetlen munkahelyi feladatok ellátásával kapcsolatban is nagyon sok olyan teeendő adódik, amely a kommunisták felelősségteljes részvételét igényli. A párthatározatokat mindenekelőtt a munkahelyeken kell a gyakorlatban megvalósítani — legyen szó akár a gazdálkodásra, a termelésre vonatkozó határozatokról, akár a közoktatás, a közművelődés, a tudományok fejlesztését célzó állásfoglalásokról, illetve a közgondolkodás formálásáról. A pártszervezetek időről időre áttekintik ezzel kapcsolatos munkájukat, s megszabják a további teendőket. Ahol a feladatok meghatározása konkrét és kézzelfogható — s arra kell törekednünk, hogy ez mindenütt így legyen —, ott számos párttag részére kínálkozik tennivaló. Ezeket helyes pártmegbízatássá formálni, s azután ily módon számon kérni, értékelni teljesítésüket. NEMCSAK AZÉRT SZÜKSÉGES ez, hogy tovább növekedjék a pártmegbízatással rendelkezők száma, s ezáltal fokozódjék a párttagság aktivitása. Még fontosabb indok, hogy maga az élet állít elénk ilyen feladatokat. Ma az üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban a korábbinál nehezebb feltételek mellett kell eleget tenni a színvonalasabb, hatékonyabb gazdálkodás követelményeinek, s ez szükségszerűen érinti a pártmegbízatások rendszerét is. Pártmegbízatásként kaphatják kommunista munkások, hogy felvilágosító szóval, személyes példamutatással, a gyakorlatlanabbak segítésével mozdítsák elő műhelyük, üzemrészük áttérését valamilyen új, gazdaságosabb gyártmány előállítására, megtakarítást hozó, korszerűbb technológiai eljárás alkalmazására. Pártmegbízatásként lehet politikai munkával elősegíteni a munkaerő bizonyos átcsoportosítását a gazdálkodás szükségletei szerint. Pártmegbízatásul adható kommunista termelésirányítóknak a munkaszervezés fejlesztésével kapcsolatos többletterhek vállalása, a munkások szakmai képzésének segítése, netán az ügyvitel öntevékeny ésszerűsítése. SZÉLES TEHÁT a pártmegbízatások skálája. De a legfontosabb az, hogy közülük egy se legyen formális, hogy mindegyik valamilyen valóságos probléma megoldását, tényleges feladat ellátását szolgálja. GYENES LÁSZLÓ
