Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Leonyid Brezssiyev előterjesztette a központi bizottság iisszámoléját (Folytatás a 4. oldalról.) ! Az enyhülés semmiképpen lem hatálytalanítja és nem is hatálytalaníthatja, vagy változtathatja meg az osztályharc törvényeit. Nem titkoljuk, hogy mi az enyhülésben a szocializmus és kommunizmus békés építéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésének útját látjuk. Ami pedig azt a balos színe- ' zetű állítást illeti, hogy a békés egymás mellett élés állítólag majdnem „a kapitalizmus segítését” „a társadalmi-politikai helyzet befagyasztását" jelenti, mi ezt válaszoljuk: minden forradalom elsősorban az adott társadalom belső fejlődésének törvényszerű eredménye. Maga az élet is cáfolja a „befagyasztásról” szóló kiagyalásokat. Elég ha azokra a nagy forradalmi átalakulásokra gondolunk, amelyek az utóbbi években mentek végbe a világban. összegezve az elmondottakat, a központi bizottság teljes joggal jelentheti a kongresz- szusnak, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete olyan szilárd, mint amilyen még soha sem volt. Az elért eredményekre támaszkodva, most új feladatokat tűzünk ki nemzetközi síkon. A kitűzendő program sir kerében való bizakodásunkat arra alapítjuk, hogy az egész szovjet nép támogatja a párt irányvonalát. Ez a politikánk minden nép alapvető érdekeit szolgálja. Ezé a politikáé a jövő! Fejezte be beszámolójának nemzetközi részét az SZKP KB főtitkára. II. Hz ötéves terv eredménye! és a párt gazdaságpolitikájának tő feladatai Bőséges anyagot tartalmaz az SZKP Központi Bizottságának a tervezete „A szovjet népgazdaság-fejlesztés 1976— 80-ra szóló fő irányairól” — mondotta ezután az előadó. Ez lehetővé teszi annak elbírálását, hogy mit végeztünk a beszámoló időszakban és milyen feladatok állnak az ország előtt. 1.1 kilencedik ötéves terv eredményei Amennyiben a kilencedik ötéves terv általános eredményeire gondolunk, a legfontosabb abban foglalható össze, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervezői tevékenysége biztosította a gazdaság szüntelen növekedését. Az ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatait megoldottuk. A kilencedik ötéves terv nem hasonlítható más időszakokhoz. Minden előző ötéves tervidőszaknál jóval nagyobb növekedést értünk el az ipari termelésben, a beruházásokban, valamint a nép jólétének emelésével kapcsolatos új intézkedések foganatosítására szükséges állami előirányzatokban. Még impozánsabb lett azoknak a fontos termékfajtáknak a listája, amelyek volumenében a Szovjetunió első helyre került a világon. A szénhez, a vasérchez, a cementhez és több más termékhez az elmúlt években csatlakozott az acél, a kőolaj, a műtrágya. Az ipari termelés volumene, amint ezt az irányelvek előirányozták, öt év alatt 43 százalékkal növekedett. Külön szeretném kiemelni a beruházások méreteit. Valamennyi gazdasági ágba összesen több mint 500 milliárd rubelt ruháztunk be, ami lehetővé tette az alapvető termelési alapok másfélszeres növelését. Meg kell említeni a sikereket annak a megoldásában, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt meg — a nép életszínvonalának emelésében. Az ország történelmében nem volt még eddig példa olyan széles körű szociális programra, mint az, amelyet a beszámolási időszakban hajtottunk végre. Az ötéves terv alatt 56 millió ember költözhetett jobb la. kásba. 40 százalékkal növekedtek a társadalmi fogyasztási alapokból származó kifizetések és kedvezmények. Növelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok nyugdíját és segélyét, a diákok ösztöndíját. A másik alapvető probléma, amelynek megoldásában szintén előbbre jutottunk, — ez a mezőgazdaság fellendítés'’, műszaki megújítása, a kolhozok és a szovhozok gazdasági megszilárdítása. A párt, a központi bizottság és a politikai bizottság lankadatlan figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak. A kongresszus küldöttei tudják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az elmúlt öt évben a természet erőivel vívott rendkívül súlyos küzdelemben zajlott le. öt év alatt csupán egyetlen, az 1973-as esztendő volt jó, két évben pedig — 1972-ben és 1975-ben — hallatlanul nagy aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A körülmények ilyen kedvezőtlen egybeesésével falvaink egyetlen ötéves tervidőszakban sem találkoztak. A párt által foganatosított határozott intézkedések, az a megfeszített, sőt minden túlzás nélkül hősies munka, amellyel a kolhozokban és a szovhozok- ban reagáltak a központi bizottság felhívására, lényegesen enyhítette a helyzetet. A mezőgazdaságban egészében véve, tovább növekedett a termelés. A kilencedik ötéves tervidőszakban nem csekély eredményeket értünk el az olyan mélyreható probléma megoldásában, mint a termelés hatékonyságának emelése. A legáltalánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység felgyorsult növekedése. Ennek köszönhető az iparban a termékgyarapodás 84 százaléka, az építkezésben 78 százaléka, a mezőgazdaságban pedig az egész gyarapodás. Ez alatt az idő alatt az iparban a termelési alapok mintegy 40 százalékát, a mezőgazdaságban pedig 56 százalékát újítottuk meg. Még egy fontos probléma,’ amelyet nagy arányokban oldottunk meg a kilencedik ötéves tervidőszakban — ez az ország tüzelőenergia-, fém- és nyersanyag-szükségletének biztosítása. Gazdaságfejlesztésünk iránya és jellege tökéletesen megfelelt az SZKP XXIV. kongresz- szusa elvi előírásainak és irányelveinek. A kommunista párt irányításával a kilencedik ötéves tervidőszakban újabb hatalmas lépést tettünk a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, a nép életszínvonalának emelésében, az ország biztonságának szavatolásában. Ez a párt által a XXIV. és a XXV. kongresszus közötti Időszakban ki.- fejtett gazdasági tevékenység politikai eredménye. Ez a szovjet emberek hősies munkájának fő eredménye. A gazdasági fejlődés problémáit érintve Leonyid Brezs- nyev így folytatta: Az objektív természetű ne. hézségekről már szóltam. A rossz termelést hozó évek hatása szükségszerűen tükröződött a mezőgazdasági termelésben és egyes közszükségleti cikkek gyártásában, a nemzeti jövedelem növekedésének üte. mében. i De nemcsak objektív okokról van szó, és ezt nyíltan meg kell mondani. Nem mindig és nem mindenütt dolgoztunk úgy, ahogy ezt saját határozataink követelték. A tervezés tökéletesítése, a gazdasági mechanizmus átalakítása, a termelés intenzívebbé tételét célzó irányvolna a tervezettnél lassabban valósult meg. , 2. d pár! gazdasági stratégiád és a tizedik ötéves terv sajátosságai Er F5 feladatainkat, a gazdasági tevékenység alapvető \iű. nyalt tekintve a kiience._ik és a tizedik ötéves terv mintegy egységes egészet alkot — nakiiangsúiyozta az előadó. A párt gazdaságpolitikájának hosszú távú orientációjáról van szó. A legfőbb volt és marad a nép anyagi és kulturális életszínvonalának szaka, datlan emelése. A gazdasági stratégia magában foglalja azoknak az eszközöknek, utaknak pontos meghatározá. sát is, amelyek a kitűzött célokhoz vezetnek. Ez a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztését, hatékonyságának fokozását, a tudományos-műszaki haladás - meg. gyorsítását, a munka termeié, kenyságének növelését, a munka minőségének teljes erőnkből való javítását jelenti a népgazdaság minden láncszemében. Az előző kongresszus határozatainak megfelelően a tizedik ötéves terv előkészítése az ország 1990-ig szóló távlati gazdaságfejlesztési irányvonalainak kidolgozásával egyidejűleg folyt. A 15 évre szóló orientáló megállapítások természetesen nem lehetnek és nern is kell. hogy annyira direktíva jellegűek és részletesek legyenek, mint az ötéves tervek. Rendeltetésük más'; az. hogy jó előre meghatároz, zák az előttünk álló feladatok jellegét és mértékét, összpontosítsák az erőket megoldásukra, világosabban jelezzék az esetleges problémákat és nehézségeket, megkönnyítsék az ötéves terv keretein túlnövő programok és tervezetek kidolgozását és végrehajtását A konkrét számokon, a távlati feladatokon még sokat kell dolgoznunk. A már elvégzett számításokból azon. ban k" nil:, hogy az 1976— 10C3-O7 években a.Z ország körülbelül kétszer’ akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal r'ndc’krUk majd, mint az elmúlt tizenöt évben. À számos új lehetőség mindenekelőtt a szovjet emberek anyagi jólétének további növelésére, munka, és életfeltételeik javítására, az egészségügy, a közművelődés, a kultúra jelentős előrelépésére vonatkozik, mindarra, ami elősegíti az új ember formálását, a személyiség sokoldalú fejlődését, a szocialista életmód tökéletesítését. A tizedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16—18 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdálkodásból származó jövedelmét pedig 24—27 százalékkal kívánjuk növelni. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási ala. pókból történő kifizetések és juttatások 28—30 százalékkal növekednek. A könnyű, és élelmiszeripar, valamint a lakossági szolgáltatások szférájának fejlesztésére a tizedik ötéves tervben több mint 31 milliárd rubelt fordítunk, hat- milliárddal többet, mint az előző ötéves tervben. A kiskereskedelmi áruforgalom volumenét 60 milli. árd rubellel kívánjuk növelni. A központi bizottság a fő irányok tervezetének kidolgozása során különleges figyelmet fordított a lakásépítésre. Az ötéves terv előirányzata: 550 millió négyzetméter. összetett, mindenoldalú formában igyekszünk megoldani a lakáskérdást. Az egészségügy fejlesztésére a tizedik ötéves tervben jelentős anyagi eszközöket fordítunk. Ezeket rendeltetésszerűen és teljes mértékben fel kell használni. Hz ország gazdasági ereiének további növelése A párt gazdasági stratégiájának mind a tizedik ötéves terv, mind hosszabb távlatok tekintetében tengelyében áll az ország gazdasági erejének további növelése, termelési alapok bővítése és gyökeres felújítása, a nehéziparnak —a gazdaság alapjának — szakadatlan, kiegyensúlyozott növelése. Ez hatalmas feladatokat állít azok elég az ágazatok elé, amelyeknek ki kell elégíteniük az országnak a fémek, fűtőanyagok, energia, vegyipari termékek, erdő- és építőanyagok irtot egyre növekvő igényét. Különleges felelősség hárul azokra az ágazatokra, amelyek a népgazdaság minden szféráját modern gépekkel és berendezésekkel hivatottak ellátni. Tovább fejlesztjük egyebek közt a nyugat-szibériai komplexumot, amely távlatilag az- országos ellátáshoz a kőolajnak és földgáznak mintegy felét, a műguminak és a műanyagnak jelentős részét adhatja. Alapvetően új szakaszt tervezünk a kelet-szibériai termelőerők kiaknázásában. Egyedül a szajanszki komplexum, amelynek az energiát a világ legnagyobb kapacitású erőmüve, a Szajan-Susenszkaja vízi- erőmű szolgáltatja, számos olyan ipari létesítményt foglal majd magában, amelyek fémkohászatra és gépgyártásra szakosodnak. Nagy jelentősége van a bajkai—amuri vasútvonal építésének. Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelékenységének gyors növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának nagymértékű emelése. A hatékonyságra való támaszkodás — és erről újra és újra szólnunk kell — egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. A nyolcvanas években nem további munkaerők bevonására kell majd számítanunk, hanem csupán. a munka terme-, lékenységének növelésére. Az ország energia- és nyersz anyag-szükséglete állandóan nő, ezek termelése pedig egyre drágábbá válik. Következésképpen annak érdekében, hogy ne kelljen rendkívüli mértékben növelni a beruházásokat, el kell érni, hogy a forrásokat ésszerűbben hasz* náljuk fel. A népgazdaság fejlődésének mértékében, a városok és ipari központok növekedésének arányában egyre több anyagi eszközt igényel, majd a környezetvédelem. Az új ötéves terv e téren nagy szerepet játszik, nem hiába nevezték el a hatékonyság és minőség ötéves tervének. Természetesen nem íeledke* zünk meg a mennyiségről sem. így a nemzeti jövedelmet 1980-ban 457,5 milliárd rubelre tervezzük, vagyis 96 mii* liárddal kívánjuk növelni. Az ipari termelés értéke majdnem 197 milliárd rubellel nő, és meghaladja majd a 720 milliárdot. ítezel együtt számos vonatkozásban a növekedés üteme valamivel alacsonyabb letsz, mint a kilencedik ötéves tervben. Bizonyos mértékig ebben tükröződnek az előző évek nehézségei. A legfontosabb, hogy ebben az ötéves tervben a népgazdaság fejlesztésének na-, gyobb kiegyensúlyozottságot és arányosságot igyekeztünk biztosítani, jobb feltételeket teremteni a munka minőségi mutatóinak emeléséhez. A minőség problémáját nagyon átfogóan értelmezzük. Ez magában foglalja a gazdasági tevékenység minden vonatkozását. a magasszintű minőség a munkával és az anyagi eszközökkel való takarékosságot, az exportlehetőségek növelését, végső fokon pedig a társadalom igényeinek jobb, teljesebb kielégítését jelenti. Ezért kell a termelés minőségének növelésére ráállítani a tervezés és irányítás egész. mechanizmusát, az anyagi és' erkölcsi ösztönzés egész rendszerét, a mérnökök és tervezők erőfeszítéseit, a munkások tu« (Folytatás a 6. oldalon.)
