Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Leonyid Brezssiyev előterjesztette a központi bizottság iisszámoléját (Folytatás a 4. oldalról.) ! Az enyhülés semmiképpen lem hatálytalanítja és nem is hatálytalaníthatja, vagy vál­toztathatja meg az osztályharc törvényeit. Nem titkoljuk, hogy mi az enyhülésben a szocializmus és kommunizmus békés építésé­hez szükséges kedvezőbb fel­tételek megteremtésének út­ját látjuk. Ami pedig azt a balos színe- ' zetű állítást illeti, hogy a bé­kés egymás mellett élés állító­lag majdnem „a kapitalizmus segítését” „a társadalmi-poli­tikai helyzet befagyasztását" jelenti, mi ezt válaszoljuk: minden forradalom elsősorban az adott társadalom belső fej­lődésének törvényszerű ered­ménye. Maga az élet is cá­folja a „befagyasztásról” szóló kiagyalásokat. Elég ha azokra a nagy forradalmi átalakulá­sokra gondolunk, amelyek az utóbbi években mentek végbe a világban. összegezve az elmondotta­kat, a központi bizottság teljes joggal jelentheti a kongresz- szusnak, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete olyan szi­lárd, mint amilyen még soha sem volt. Az elért eredményekre tá­maszkodva, most új feladato­kat tűzünk ki nemzetközi sí­kon. A kitűzendő program sir kerében való bizakodásunkat arra alapítjuk, hogy az egész szovjet nép támogatja a párt irányvonalát. Ez a politikánk minden nép alapvető érdekeit szolgálja. Ezé a politikáé a jö­vő! Fejezte be beszámolójának nemzetközi részét az SZKP KB főtitkára. II. Hz ötéves terv eredménye! és a párt gazdaságpolitikájának tő feladatai Bőséges anyagot tartalmaz az SZKP Központi Bizottsá­gának a tervezete „A szovjet népgazdaság-fejlesztés 1976— 80-ra szóló fő irányairól” — mondotta ezután az előadó. Ez lehetővé teszi annak elbírálá­sát, hogy mit végeztünk a be­számoló időszakban és milyen feladatok állnak az ország előtt. 1.1 kilencedik ötéves terv eredményei Amennyiben a kilencedik öt­éves terv általános eredmé­nyeire gondolunk, a legfonto­sabb abban foglalható össze, hogy a szovjet nép önfeláldo­zó munkája, a párt irányító és szervezői tevékenysége bizto­sította a gazdaság szüntelen növekedését. Az ötéves terv alapvető társadalmi és gazda­sági feladatait megoldottuk. A kilencedik ötéves terv nem hasonlítható más idősza­kokhoz. Minden előző ötéves tervidőszaknál jóval nagyobb növekedést értünk el az ipari termelésben, a beruházások­ban, valamint a nép jólétének emelésével kapcsolatos új in­tézkedések foganatosítására szükséges állami előirányza­tokban. Még impozánsabb lett azoknak a fontos termékfaj­táknak a listája, amelyek vo­lumenében a Szovjetunió első helyre került a világon. A szénhez, a vasérchez, a ce­menthez és több más termék­hez az elmúlt években csatla­kozott az acél, a kőolaj, a mű­trágya. Az ipari termelés volumene, amint ezt az irányelvek elő­irányozták, öt év alatt 43 szá­zalékkal növekedett. Külön szeretném kiemelni a beruházások méreteit. Vala­mennyi gazdasági ágba össze­sen több mint 500 milliárd ru­belt ruháztunk be, ami lehető­vé tette az alapvető termelési alapok másfélszeres növelését. Meg kell említeni a sikereket annak a megoldásában, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt meg — a nép életszínvonalának emelé­sében. Az ország történelmében nem volt még eddig példa olyan széles körű szociális programra, mint az, amelyet a beszámolási időszakban hajtot­tunk végre. Az ötéves terv alatt 56 mil­lió ember költözhetett jobb la. kásba. 40 százalékkal növeked­tek a társadalmi fogyasztási alapokból származó kifizetések és kedvezmények. Növelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok nyugdíját és se­gélyét, a diákok ösztöndíját. A másik alapvető probléma, amelynek megoldásában szin­tén előbbre jutottunk, — ez a mezőgazdaság fellendítés'’, mű­szaki megújítása, a kolhozok és a szovhozok gazdasági meg­szilárdítása. A párt, a központi bizottság és a politikai bizottság lanka­datlan figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak. A kongresszus küldöttei tud­ják, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése az elmúlt öt évben a természet erőivel vívott rend­kívül súlyos küzdelemben zaj­lott le. öt év alatt csupán egyetlen, az 1973-as esztendő volt jó, két évben pedig — 1972-ben és 1975-ben — hallat­lanul nagy aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A körülmé­nyek ilyen kedvezőtlen egybe­esésével falvaink egyetlen öt­éves tervidőszakban sem talál­koztak. A párt által foganatosított határozott intézkedések, az a megfeszített, sőt minden túlzás nélkül hősies munka, amellyel a kolhozokban és a szovhozok- ban reagáltak a központi bi­zottság felhívására, lényegesen enyhítette a helyzetet. A me­zőgazdaságban egészében véve, tovább növekedett a termelés. A kilencedik ötéves tervidő­szakban nem csekély eredmé­nyeket értünk el az olyan mélyreható probléma megoldá­sában, mint a termelés haté­konyságának emelése. A leg­általánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység felgyor­sult növekedése. Ennek kö­szönhető az iparban a termék­gyarapodás 84 százaléka, az építkezésben 78 százaléka, a mezőgazdaságban pedig az egész gyarapodás. Ez alatt az idő alatt az iparban a termelé­si alapok mintegy 40 százalékát, a mezőgazdaságban pedig 56 százalékát újítottuk meg. Még egy fontos probléma,’ amelyet nagy arányokban ol­dottunk meg a kilencedik öt­éves tervidőszakban — ez az ország tüzelőenergia-, fém- és nyersanyag-szükségletének biz­tosítása. Gazdaságfejlesztésünk iránya és jellege tökéletesen megfe­lelt az SZKP XXIV. kongresz- szusa elvi előírásainak és irányelveinek. A kommunista párt irányításával a kilencedik ötéves tervidőszakban újabb hatalmas lépést tettünk a kom­munizmus anyagi-műszaki bá­zisának megteremtésében, a nép életszínvonalának emelé­sében, az ország biztonságának szavatolásában. Ez a párt ál­tal a XXIV. és a XXV. kong­resszus közötti Időszakban ki.- fejtett gazdasági tevékenység politikai eredménye. Ez a szov­jet emberek hősies munkájá­nak fő eredménye. A gazdasági fejlődés prob­lémáit érintve Leonyid Brezs- nyev így folytatta: Az objektív természetű ne. hézségekről már szóltam. A rossz termelést hozó évek hatá­sa szükségszerűen tükröződött a mezőgazdasági termelésben és egyes közszükségleti cik­kek gyártásában, a nemzeti jövedelem növekedésének üte. mében. i De nemcsak objektív okokról van szó, és ezt nyíltan meg kell mondani. Nem mindig és nem mindenütt dolgoztunk úgy, ahogy ezt saját határo­zataink követelték. A tervezés tökéletesítése, a gazdasági mechanizmus átalakítása, a termelés intenzívebbé tételét célzó irányvolna a tervezett­nél lassabban valósult meg. , 2. d pár! gazdasági stratégiád és a tizedik ötéves terv sajátosságai Er F5 feladatainkat, a gazda­sági tevékenység alapvető \iű. nyalt tekintve a kiience._ik és a tizedik ötéves terv mintegy egységes egészet alkot — nakiiangsúiyozta az előadó. A párt gazdaságpolitikájának hosszú távú orientációjáról van szó. A legfőbb volt és marad a nép anyagi és kulturális életszínvonalának szaka, datlan emelése. A gazda­sági stratégia magában foglal­ja azoknak az eszközöknek, utaknak pontos meghatározá. sát is, amelyek a kitűzött célok­hoz vezetnek. Ez a társadalmi termelés dinamikus és ará­nyos fejlesztését, hatékonysá­gának fokozását, a tudomá­nyos-műszaki haladás - meg. gyorsítását, a munka termeié, kenyságének növelését, a mun­ka minőségének teljes erőnk­ből való javítását jelenti a népgazdaság minden láncsze­mében. Az előző kongresszus hatá­rozatainak megfelelően a ti­zedik ötéves terv előkészítése az ország 1990-ig szóló táv­lati gazdaságfejlesztési irány­vonalainak kidolgozásával egy­idejűleg folyt. A 15 évre szóló orientáló megállapítások ter­mészetesen nem lehetnek és nern is kell. hogy annyira di­rektíva jellegűek és részlete­sek legyenek, mint az ötéves tervek. Rendeltetésük más'; az. hogy jó előre meghatároz, zák az előttünk álló feladatok jellegét és mértékét, összpon­tosítsák az erőket megoldá­sukra, világosabban jelezzék az esetleges problémákat és nehézségeket, megkönnyítsék az ötéves terv keretein túl­növő programok és tervezetek kidolgozását és végrehajtását A konkrét számokon, a táv­lati feladatokon még sokat kell dolgoznunk. A már el­végzett számításokból azon. ban k" nil:, hogy az 1976— 10C3-O7 években a.Z ország kö­rülbelül kétszer’ akkora anya­gi és pénzügyi forrásokkal r'ndc’krUk majd, mint az elmúlt tizenöt évben. À számos új lehetőség mindenekelőtt a szovjet em­berek anyagi jólétének to­vábbi növelésére, munka, és életfeltételeik javítására, az egészségügy, a közművelődés, a kultúra jelentős előrelépé­sére vonatkozik, mindarra, ami elősegíti az új ember formálását, a személyiség sok­oldalú fejlődését, a szocialista életmód tökéletesítését. A tizedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16—18 százalékkal, a kolhozparasz­toknak a közös gazdálkodás­ból származó jövedelmét pedig 24—27 százalékkal kívánjuk növelni. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási ala. pókból történő kifizetések és juttatások 28—30 százalékkal növekednek. A könnyű, és élelmiszeripar, valamint a la­kossági szolgáltatások szférá­jának fejlesztésére a tizedik ötéves tervben több mint 31 milliárd rubelt fordítunk, hat- milliárddal többet, mint az előző ötéves tervben. A kiskereskedelmi áru­forgalom volumenét 60 milli. árd rubellel kívánjuk növelni. A központi bizottság a fő irányok tervezetének kidolgo­zása során különleges figyel­met fordított a lakásépítésre. Az ötéves terv előirányzata: 550 millió négyzetméter. összetett, mindenoldalú for­mában igyekszünk megoldani a lakáskérdást. Az egészség­ügy fejlesztésére a tizedik öt­éves tervben jelentős anyagi eszközöket fordítunk. Ezeket rendeltetésszerűen és teljes mértékben fel kell használni. Hz ország gazdasági ereiének további növelése A párt gazdasági stratégiá­jának mind a tizedik ötéves terv, mind hosszabb távlatok tekintetében tengelyében áll az ország gazdasági erejének további növelése, termelési alapok bővítése és gyökeres felújítása, a nehéziparnak —a gazdaság alapjának — szaka­datlan, kiegyensúlyozott növe­lése. Ez hatalmas feladatokat ál­lít azok elég az ágazatok elé, amelyeknek ki kell elégíteniük az országnak a fémek, fűtő­anyagok, energia, vegyipari termékek, erdő- és építőanya­gok irtot egyre növekvő igé­nyét. Különleges felelősség hárul azokra az ágazatokra, amelyek a népgazdaság minden szférá­ját modern gépekkel és be­rendezésekkel hivatottak el­látni. Tovább fejlesztjük egyebek közt a nyugat-szibériai komp­lexumot, amely távlatilag az- országos ellátáshoz a kőolaj­nak és földgáznak mintegy fe­lét, a műguminak és a mű­anyagnak jelentős részét ad­hatja. Alapvetően új szakaszt ter­vezünk a kelet-szibériai ter­melőerők kiaknázásában. Egye­dül a szajanszki komplexum, amelynek az energiát a világ legnagyobb kapacitású erőmü­ve, a Szajan-Susenszkaja vízi- erőmű szolgáltatja, számos olyan ipari létesítményt foglal majd magában, amelyek fém­kohászatra és gépgyártásra szakosodnak. Nagy jelentősége van a baj­kai—amuri vasútvonal építé­sének. Ahhoz, hogy sikeresen old­juk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társa­dalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelé­kenységének gyors növelése, a társadalmi termelés hatékony­ságának nagymértékű emelé­se. A hatékonyságra való tá­maszkodás — és erről újra és újra szólnunk kell — egész gazdasági stratégiánk legfon­tosabb alkotórésze. A nyolcvanas években nem további munkaerők bevonásá­ra kell majd számítanunk, ha­nem csupán. a munka terme-, lékenységének növelésére. Az ország energia- és nyersz anyag-szükséglete állandóan nő, ezek termelése pedig egy­re drágábbá válik. Követke­zésképpen annak érdekében, hogy ne kelljen rendkívüli mértékben növelni a beruhá­zásokat, el kell érni, hogy a forrásokat ésszerűbben hasz* náljuk fel. A népgazdaság fejlődésének mértékében, a városok és ipa­ri központok növekedésének arányában egyre több anyagi eszközt igényel, majd a kör­nyezetvédelem. Az új ötéves terv e téren nagy szerepet játszik, nem hiá­ba nevezték el a hatékonyság és minőség ötéves tervének. Természetesen nem íeledke* zünk meg a mennyiségről sem. így a nemzeti jövedelmet 1980-ban 457,5 milliárd rubel­re tervezzük, vagyis 96 mii* liárddal kívánjuk növelni. Az ipari termelés értéke majd­nem 197 milliárd rubellel nő, és meghaladja majd a 720 milliárdot. ítezel együtt számos vonat­kozásban a növekedés üteme valamivel alacsonyabb letsz, mint a kilencedik ötéves terv­ben. Bizonyos mértékig ebben tükröződnek az előző évek ne­hézségei. A legfontosabb, hogy ebben az ötéves tervben a népgazdaság fejlesztésének na-, gyobb kiegyensúlyozottságot és arányosságot igyekeztünk biz­tosítani, jobb feltételeket te­remteni a munka minőségi mu­tatóinak emeléséhez. A minőség problémáját na­gyon átfogóan értelmezzük. Ez magában foglalja a gazdasági tevékenység minden vonatko­zását. a magasszintű minőség a munkával és az anyagi esz­közökkel való takarékosságot, az exportlehetőségek növelé­sét, végső fokon pedig a tár­sadalom igényeinek jobb, tel­jesebb kielégítését jelenti. Ezért kell a termelés minősé­gének növelésére ráállítani a tervezés és irányítás egész. mechanizmusát, az anyagi és' erkölcsi ösztönzés egész rend­szerét, a mérnökök és tervezők erőfeszítéseit, a munkások tu« (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents