Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Leonyid Srezseiyev előterjesztette a központi bizottság iseszámoléját __ - . m , r _r ' —« JJea (F olytatás az 5. oldalról.) dását. Erre kell állandóan irá­nyulnia a pártszervezetek, a szakszervezetek és a Komszo- mol figyelmének. A hatékonyságot célzó irány­vonal a 10. ötéves tervben ab­ban jut kifejezésre, hogy a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani az ipari termelés növekedésének körülbelül 90 százalékát, a mezőgazdasági és építőipari termelés egész növekedését. Egészében az ország nemzeti jövedelme növekedésének 85— 90 százalékát a munka haté­konyságának növelésével kell elérni, szemben az elmúlt öt­éves terv nyolcvanszázalékos arányával. A tizedik ötéves tervben elő­irányzott népgazdaságfejleszté­si mutatókat az előző ötéves tervénél kisebb ütemben nö­vekvő beruházásokkal kell el­érni. A beruházások összvolu- mene rendkívül jelentős lesz — 630 milliárd rubel nagy­ságrendű. A kilencedik ötéves tervben végrehajtott 42 száza­lékos növekedéssel szemben azonban ez alkalommal 24—26 százalékkal emelkedik majd. Azért tartjuk ezt célszerűnek, mert fontos, hogy a már meg­lévő berendezések, a már lét­rehozott kapacitások teljesebb kihasználására helyezzük a hangsúlyt. Ez a népgazdaság intenzivebbé tételének irány­vonalát is jelenti. A holnap radikális in­tézkedéseket követel. Megkell változtatni magához a terve­zéshez és a beruházások fel- használásához való viszonyt, a már meglévő termelést és az új beruházásokat egységes egészként kell tervezni. A be­ruházási kereteket a minisz­tériumok és a vezető szervek számára nem általában, nem is új objektumok létesítésére, hanem a termelés tervezett nö­velésére kell odaítélni. Az anyagi és pénzügyi erőforrá­sokat első,sorban a meglévő vállalatok technikai berende­zéseinek felújítására és re­konstrukciójára kell irányíta­ni, oda, ahol a termelési ka­pacitást új beruházások nélkül vagy aránylag kisebb beruhá­zással lehet bővíteni. Gyorsan, gazdaságosan és korszerű technikával kell épí­teni — ez a beruházások ma­gas fokú hatékonyságának alapfeltétele. A tizedik ötéves terv, akár­csak valamennyi ötéves terv, szocialista hazánkat alkotó va. lamennyi köztársaság, nemzet és nemzetiség fejlesztésének programja lesz. Az országos keretek között kialakult egysé­ges gazdasági szervezet jelenti a népek barátságának és együttműködésének szilárd anyagi alapját Az SZKP Központi Bizott­sága elégedettséggel állapítja meg, hogy „A Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1980. évi fej­lesztésének fő irányai” című tervezetet valamennyi terüle­ten, határterületen és köztár­saságban a politikai aktivitás légkörében, tárgyszerűen vitat­ták meg. A központi bizottság politikai bizottsága által létrehozott kü­lönbizottság a dolgozók által előterjesztett javaslatokat meg­vizsgálja, azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves terven folyó munka so­rán — mondotta az előadó. 3. n gazdaság fejlesztésinek súlyponti kérdései a jelenlegi szakaszban Elsőrendű feladat marad a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása. A párt központi bizottsága és a kormány utasítására az aka­démiai intézetek, a miniszté­riumokkal és irányító szervek­kel közösen elkészítették a tu­dományos-műszaki fejlődés és annak társadalmi-gazdasági kö­vetkezményei 1976—1990-re szóló komplex programterve­zetét. Ezt a munkát feltétlenül folytatni kell, mivel szerves részét képezi a most folyó és a távlati tervezésnek, olyan támpontokat ad, amelyek is­merete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdaságirányítás. A tudományos és műszaki forradalom alapvető változáso­fl mezőgazdaság további fejlesztése össznépi feladat À mezőgazdaság területén a párt két egymással összefüggő célt tűz ki. Az első: az országot megbízhatóan el kell látni élel­miszerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal, és ehhez mindig elegendő tartalékkal kell ren­delkezni. És a második: tovább kell haladnunk a városi és fa­lusi élet anyagi és kulturális viszonyainak közelítése útján, ami programunk követelmé­nyeiben szerepel. Realisták vagyunk'. Jól tud­juk, hogy a mezőgazdasági ter­melés- minőségi átalakítása időt, munkát, hatalmas befek­tetéseket igényel. Mi több: szá­mos, elsősorban objektív törté­nelmi okokból csak az utóbbi időben kezdtünk nagy anyagi eszközöket fordítani ennek az ágazatnak a fejlesztésére. A szovjethatalom évei- alatt a mezőgazdaságra" fordított 320 lik. Ezen a téren már érzékel­hető eredményeket értünk el. Az új ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére a tervek szerint 172 milliárd ru­belt fordítunk, vagyis 41 mii. liárddal többet, mint az el- múlt ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét a ter­vek szerint 14—17 százalékkal kell emelni az elmúlt ötéves tervhez képest. Az évi gabona, termést átlagban minimáli­san 35—40 millió tonnával kell növelni. Sok a tennivalónk az állat- tenyésztés területén is. Meg kell gyorsítani az intenzív módszerek bevezetését, növelni kell a termelékenységet és növelni a szarvasmarha- és szárnyasállományt. Újból hangsúlyozni szeretném, hogy az állattenyésztés fellendülé­sének alapja továbbra is a takarmányozás. Nekünk, a kommunizmus építőinak a mezőgazdaságot még egy szempont alapján kell vizsgálnunk — ez pedig a környezetvédelem. Ez a probléma nemcsak az ipart foglalkoztatja. A földművelő és állattenyésztő munka lé­nyegében az élő természet, a bennünket körülvevő termé­szetes környezet felhasználása az ember szükségleteinek ki­elégítésére. B szektorba tarlóié iparágak iejlesztése kát követel a gazdasági tevé­kenység stílusában és módsze­reiben, határozott harcot igé­nyel a vaskalapossággal és ru­tinnal szemben, igényli a tu­domány valódi tiszteletét, azt, hogy támaszkodjunk rá, szá­moljunk vele. Követeli a ter­vezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítését, annak érdeké­ben, hogy olyan viszonyokat hozzunk létre, amelyek teljes mértékben előmozdítják az egész láncolat minél gyorsabb végigjárását — a találmánytól a tömegtermelésig. Mindez a legteljesebb mér­tékben pártfeladat és talán egész gazdasági építőmunkánk, ban nincs ma aktuálisabb és felelősségteljesebb feladat. Az emberiség története szá­mos példát ismer arra, hogy a természetet terméketlen, élet­telen, az ember számára el­lenséges környezetté lehet vál­toztatni. A természetet azon­ban lehet nemesíteni is. Ne­künk ezt kell tennünk elvtár­sak, segítenünk kell a termé­szetnek, hogy még teljesebben feltárja életerőit. „Virágzó táj” — ez az egyszerű kifeje­zés mindenki előtt ismert, így emlegetik azokat a földe­ket, ahol az emberek ismere­te és tapasztalata, a természet­hez való ragaszkodása és sze- retete valóban csodáltat hozott létre. Ez a mi, Gzocialista utunk. A mezőgazdaságra te­hát úgy kell tekintenünk, mint a környezet hatalmas, ál­landóan működő mechanizmu­sára, amely alkalmas az élő természeti gazdaság feltárásá­ra. Es a természet mindezt visszafizeti. A párt a mezőgazdaság to­vábbi fellendítését az egyik legfontosabb állami, országos feladatnak tekinti. E feladat megoldásához a gazdaság ósz- szes ágazatának megfelelően hozzá kell járulnia. A dolgozók jólétének fokozása elengedhetetlenül megköveteli a lakosság áruvásárlási és szol­gáltatási igényeinek még tel­jesebb kielégítését. A pénz jö­vedelmek növekedése ugyanis önmagában még nem jelenti az életszínvonal reális emelését. Ráadásul egyes árucikkek hiá­nya, a szolgáltatások mennyi­ségi korlátozottsága csökkenti a munka anyagi ösztönzésének lehetőségeit. Éppen ezért a párt a mezőgazdaság gyors ütemű fellendítésével együtt rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az úgynevezett B szektorba tartozó iparágak fej­lesztésének. Az eredmények ellenére j| központi bizottság azon a vé­leményen van, hogy a B szek­tor ágazatainak helyzete nem elégíthet ki bennünket Nem­csak arról van szó. hogy a mezőgazdasági nyersanyagok­nak a rossz termés okozta hiánya miatt a könnyű- és élelmiszeripar több területén nem sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. Sokkal átfo­góbban és határozottabban kell felvetnünk a kérdést Önök emlékeznek arra, hogy a XXIV. kongresszus megállapí­totta: gyökeresen meg kell változtatnunk hozzáállásunkat mindahhoz, ami az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos, mind mennyiségileg, mind minőségileg lényegesen növel­nünk kell az árutermelést es a szolgáltatásokat Meg kell „ mondani, hogy ad a feladatot énem sikerült maradéktalanul l teljesíteni. Még most sem ta­nultuk meg, hogy a nehézipar fejlesztésének gyors ütemével egy időben, fokozzuk a B szek­tor, valamint a szolgáltatások szférájának fejlesztését Folytatva a B szektorija, va­lamint az azt kiszolgáló ter­melési ágazatokba, a kereske­delembe és a szolgáltatások szférájában irányuló beruhá­¥ 3 !6 * iá lő. február 25. milliárd rubel beruházásból 213 milliárd az elmúlt két öt­éves terv időszakára esett. A mezőgazdasági beruházá­sok három alapvető területre összpontosultak : Gépesítés. A kolhozok é6 a szovhozok az elmúlt tíz év alatt több mint 3 millió trak. tort és 900 000 betakarító­kombájnt, 1 millió 800 ezer teherautót és különleges gép. kocsit, sok milliárd rubel ér­tékű más mezőgazdasági gépi berendezést kaptak: a mező­gazdasági munka energia, ellátottsága megkétszereződött Talajjavítás. 6,4 millió hek­tár öntözött és több mint 6 millió hektár lecsapolt terű- , retet állították a mezőgazda. sági termelés szolgálatába. Kemizálás. 1966-tól 1975-ig a műtrágyák felhasználása 2,8-szeresére, a kémiai nö. vényvédő szerek felhasználása kétszeresére nőtt Mindez szilárd, megbízható alapot teremtett, amelyen a mezőgazdaság a gazdaság ma­gasan fejlett szektorává vá. zások növelését, fokoznunk kell a követelményeket mind­azokkal szemben, akik a gaz­daság e területének fejlődését tervezik és irányítják. A kulcsfontosságú gazdasá­gi problémák között — mon­dotta Brezsnyev a továbbiak­ban — egyre nagyobb jelentő­sége van a külgazdasági kap­csolatok fejlődésének. Mindez egyenes következménye nép­gazdaságunk gyors növekedé­sének és azoknak a hatalmas Változásoknak, amelyek szer­te a világon mennek végbe, s a béke és az enyhülés politi­kájának eredményei. A külgazdasági kapcsolatok­ban hatékony eszközt látunk mind a politikai, mind a gaz­dasági feladatok megoldásának előmozdításához. A gazdasági integráció útján növekszik a szocialista közösség ereje és összeforrottsága. A fejlődő or­szágokkal való együttműködés megkönnyíti ezeknek az or­szágoknak gazdasági és társa­dalmi életük haladó irányban történő átalakítását Végül a tőkés országokkal való gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatok megszi­lárdítják és kiszélesítik a bé­kés egymás mellett élés poli­tikájának anyagi alapját A többi országhoz hasonló­an mi is arra törekszünk, hogy a külgazdasági kapcsola­tokból származó előnyöket felhasználjuk a gazdasági fel­adatok sikeres megoldását cél­zó pótlólagos lehetőségek moz­gósítására, időmegtakarításra, • termelés hatékonyságának fokozására, a tudományos és technikai haladás meggyorsí­tására. A kilencedik ötéves tervben az előirányzottnál lényegesen nagyobb sikereket értünk el ezen a téren. A külkereskedel­mi forgalom volumene az 1970- es 22 milliárd rubelről 1975- ben 51 milliárd rubelre nőtt Gyors ütemben fejlődött ex­portunk is, és nemcsak a nyersanyagok terén, hanem a gépek és berendezések külön­böző fajtáinak vonatkozásában is, beleértve az atomreaktoro­kat, áramfejlesztőket, a repülő­gépeket és szerszámgépeket is. A Szovjetunió részt vett több 6záz külföldi ipari objektum építésében. A X. ötéves tervben előirá­nyoztuk a külkereskedelmi forgalom jelentős növelését. Fontos kérdés — a külgaz­dasági kapcsolatok új formái­nak fejlesztése, amelyek túl­lépnek a szokásos kereskede­lem keretein, kiszélesítik le­hetőségeinket és általában a legnagyobb hatékonyságot biz­tosítják. Itt többek köiött azokra a kompenzációs megállapodások­ra gondolok, amelyek során teljes mértékben a mi álla­munk tulajdonában lévő új üzemek jönnek létre külföldi cégekkel való együttműkö­désben. Hiteleket, berendezé­seket, licenceket nyújtanak számunkra, és mi olyan termé­kekkel fizetünk, amelyeket ezekben vagy más üzemekben állítanak elő. Ilyen jellegű megállapodások eddig főleg a nyersanyagot és félkész termé­keket termelő ágazatokban jöttek létre. De itt az ideje szé­lesíteni ezek hatókörét, be­vonni a feldolgozóipart is, fel­kutatni a termelési kooperáció új módjait. Külgazdasági politikánkat Összehangoljuk a testvéri or­szágokkal. Az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záródokumentumának: szellemében a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa a tag­országok kormányainak nevé­ben hivatalos kapcsolatok lé­tesítését javasolta az Európai Gazdasági Közösségnek. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának átnyúj­tottuk a kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás­tervezetet, amely kedvező fel­tételek kialakítását irányozza elő a két szervezet és a hoz­zájuk tartozó országok közötti egyenjogú együttműködéshez. Mi készek vagyunk erre. I gazdaságirányítás, a gazdasági mechanizmus — az új követelmények színvonalán Ä' szervezés a döntő lánc. szem, vagyis a gazdaságirá­nyítás további tökéletesítése a szó legszélesebb értelmében. Most, amikor már komoly ta­pasztalat gyűlt össze, amikor jobban kirajzolódtak a hala­dási irányok, meggyorsíthat­juk és meg is kell gyorsíta. nunk a gazdasági mechaniz­mus átszervezését. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervezés tökéletesíté­sét. Ae a feladat áll előttünk, hogy emeljük a tervezőmunka színvonalát, összhangba hoz­zuk azt az új méretekkel, gaz­daságunk arculatával, a kor új követelményeivel. Az irányító, mindenekelőtt pedig a tervezői tevékenységet a végső népgazdasági ered­ményekre kell összpontosítani. » Nem élég csak szem előtt tartani, hogy a termelés végső célja a különböző társadalmi szükségletek kielégítése, ha­nem le is kell vonni ebből a gyakorlati következtetéseket. Az egyik ilyen következtetés pedig kétségtelenül az, hogy a fogyasztók nagyobb lehető­séget kapjanak a termelés be. folyásolására^ akár a nyers-' anyagokról és anyagokról, gé­pekről és berendezésekről, akár a tömegfogyasztási cik. kékről van is sző. Ebben a vonatkozásban lényeges javí­tásra szorul a gazdasági mechanizmus számos láncsze­me. A munka másik iránya: a gazdasági ösztönzők és emelők — az önálló gazdasá­gi elszámolás, a nyereség, síz ár és a prémium — helye; sebb kihasználása. < Más szóval, tökéletesíteni kell az olyan mutatók egész rendszerét, amelyek a minisz­tériumok, egyesülések és vál­lalatok tevékenysége, s mindé« nekelőtt munkájuk hatékony« sága és minősége értékelésé­nek alapjául szolgálnak. Ezek a mutatók arra híva« tottak, hogy egyesítsék a doL gozók érdekeit a vállalat ér­dekeivel, a vállalat érdekeit az állam érdekeivel, arra ősz« tönözzenek, hogy feszített ter. veket fogadjanak el (és ter­mészetesen teljesítsenek), erő­forrásokat takarítsanak meg,' csökkentsék az önköltséget és (Folytatás a 7. oldalad ,,

Next

/
Thumbnails
Contents