Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Beszélgetés a párttagokkal B párttagsági könyvek cseréjének egyik leg- felelősségteljesebb ak­tusa kezdődik a következő na­pokban, az egyéni beszélgetés a párttagokkal. A tagkönyvcsere előkészíté­sének első szakasza lezárult. December végéig az irányító pártszervek kidolgozták a vég­rehajtást szolgáló intézkedési terveket, s azokat a testületi ülések elfogadták. Mindenütt megtartották az alapszervezeti össztitkári értekezleteket. Az alapszervezetek az éves beszá­moló taggyűléseken — máso­dik napirendi pontként — megismerték a Központi Bi­zottság levelét, a vezetőség javaslata alapján elfogadták az aiapszervezet intézkedési ter­vét, amely tartalmazza e csak­nem egész éves program „me­netrendjét” közte a beszélgető csoportokat, a beszélgetések időpontját. A vezetőség min­denütt felhívta a tagság fi­gyelmét a tagkönyvcsere poli­tikai jelentőségére, fontossá­gára, céljára, arra, hogy a be­szélgetésre nemcsak a vezető­ségnek, a beszélgető csopor­toknak, hanem a párttagoknak is alaposan fel kell készülniük. A beszélgetést lebonyolító cso­portok (kéttagú vezetőség ese­tén a titkár és helyettese bo­nyolítja le, nagyobb alapszer­vezeteknél a vezetőségi tagok­ból és pártbizalmiakból hoz­ták létre). A felkészítést ezek­ben a napokban végzik el a pártszervek. Az alapszervezetekben az egyéni beszélgetések ütemét úgy kell megszabni, az idővel gazdálkodni, hogy a vezetőség eleget tudjon tenni más irá­nyú feladatainak is. A beszél­getések március 1-gyel kez­dődnek és július végéig feje­ződnek be. Ez nem jelenti azt, hogy előbb nem lehet befejez­ni. Azonban az egyéni beszél­getéseket semmiképp sem sza-. bad elsietni. E zek akkor lesznek iga­zán eredményesek, ha körültekintően, egyé­nekre szabva, a helyi körül­ményeket figyelembe véve ter­vezik meg a vezetőségek. Való­színű, hogy egy tíztagú alap- szervezetben az egyéni beszél­getések lefolytatásához egy hó­nap is sok és egy 80—90 tagú pártszervezetben pedig két hó­nap is kevés. Az alapszervezeteknek olyan bizalomteli légkört kell terem­teniük a tagkönyvcsere elő­készítése és lebonyolítása so­rán, hogy minden kommunis­ta őszintén, kritikusan és ön­kritikusan vegyen részt az eszmecserében. Erre egyrészt már a taggyűléseken is felhív­ták a párttagság figyelmét, de' sok múlik a beszélgetések elő­készítésén és lebonyolításán. A vezetőségeknek meg kell beszélniük egyénileg az alap­szervezethez tartozó párttagok feladatait. Merítsenek az ed­dig lezajlott beszámoló tag­gyűlések tapasztalataiból, kér­jék ki a pártcsoport-bizaimiak véleményét, ha a vezetőség szükségesnek ítéli, kérjen in­formációt onnan, ahol a párt­tag pártmegbízatását végzi. (KISZ, szakszervezet, nép­front). Az alapszervezet veze­tőségének minden előítélet, személyes elfogultság nélkül, nagy körültekintéssel kell ki­alakítani véleményét. Az elő­zetesen kialakított vélemény a beszélgetés során változhat, te­hát ahhoz nem szabad mere­ven ragaszkodni, önkritikusan kell vizsgálni azt is, hogy mennyiben hibás a pártveze­tőség abban, hogy egyesek nem rendelkeznek pártmegbízatás­sal, nem vonták be őket a pártoktatásba, stb. A z egyéni beszélgetések módot adnak arra, hogy a vezetőségek jobban megismerkedjenek az alap­szervezethez tartozó vala­mennyi párttaggal, kikérjék véleményüket, javaslataikat az alapszervezet munkájára vo­natkozóan, megállapítsák, hogy van-e mindenkinek pártmun­kája, kinek van gondja, prob­lémája és ezek megoldásához milyen segítséget tud adni az alapszervezet. À tagkönyvcsere előkészíté­se, az egyéni beszélgetések tapasztalatainak értékelése a taggyűlés feladata, amit au­gusztus végéig minden alap- szervezetben meg kell tartani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak ebben az időben le­het értékelő taggyűlést össze­hívni. Azonban a pártszerve­zetekben, ahol befejezték a beszélgetéseket — és a vezető­ség a tapasztalatokat összegez­te — a taggyűléseket folyama­tosan meg kell tartani. A tag­gyűléseken a párttagokról nem kell egyéni értékelést adni. Egyéni indokolással viszont — ha ilyen lesz — elő kell ter­jeszteni a törlési javaslatokat, be kell jelenteni a kilépési ké­relmeket, a pártbüntetés fór- lésére tett javaslatokat. A pártszervezetekben a párttagokkal folytatott beszél­getésekkel egy időben el kell végezni a párttagok összeírá­sát. A vezetőség feladata, hogy az összeírólapok alapján, a változásokat átvezessék az alapszervezet párttagnyilván­tartó lapján. E zzel az aktussal a párt- szervezetekben a tag­könyvcsere előkészítése befejeződik. Az új párttagsági könyveket november—decem­berben ünnepélyes taggyűlé­seken kell kiosztani a párt­tagoknak. Az SZMT társadalombiztosítási bizottságának jogorvoslati munkája Pincehely AFESZ-küldöttgyülés Az SZMT társadalombizto­sítási bizottsága a biztosítottak érdekvédelmi szerve. Kettős, feladatot lát el: társadalom- biztosítási, egészségügyi .moz­galmi feladatokat, valamint jogorvoslati és ügyviteli di­ódátokat. Jelen esetben a bi­zottság társadalombiztosítási és főként jogorvoslati tevé­kenységével foglalkozunk. A SZAKSZERVEZETI mun­kában is érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy mindenki, aki a törvény hatá­lya alá tartozik, megkapja az Őt jogosan megillető szolgál­tatásokat. Ugyanakkor — a kérdés másik oldala —, aki jogtalanul vett igénybe szol­gáltatást, azt fizesse vissza. Mindennek megítélésére első fokon az üzemi társadalombiz­tosítási tanács, másodfokon — fellebbezés folytán — a társa­dalombiztosítási bizottság jo­gosult Annak fontosságát hangsú­lyozni sem kell, hogy a dolgo­zók társadalombiztosítással kapcsolatos vitás ügyeit első fokon ott intézik, ahol azok jelentkeznek. így a legtöbb esetben a munkahelyen vég­leg eldönthetik, kinek van iga­za. Ilyenek például a családi- pótlék-* táppénztúlfizetés, Gtb. Az SZMT társadalombiztosí­tási bizottsága legutóbbi ülé­sén — a tapasztalatokra tá­maszkodva — megállapította, hogy az üzemi társadalombiz­tosítási tanácsok kellő felelős­ségérzettel, lelkiismeretesség­gel végzik munkájukat, de ta­pasztalni még félénkséget is. A félénkség főleg olyan eset­ben jelentkezik, amikor na­gyobb összegű túlfizetésről van szó. Ha ugyanis jóhisze­műséget állapítanak meg a dolgozó részéről, akkor a vál­lalat legtöbb esetben az ügy­intézővel térítteti meg az ösz- szeget, vagy annak egy részét még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy zsúfolt irodában dolgo­zó, túlterhelt emberről van szó. A rosszhiszeműséget meg­állapítani megint nehéz, mert nehéz bizonyítani. így aztán ilyen esetekben az SZMT tár­sadalombiztosítási bizottság­unk el! dönterto. (, -. példa: a megye egyik kő Ipdzeaiébea egy dolgozó harmincezer forintot vett fel családi pótlék címén. Az üzemi társadalombiztosítási tanács határozatában „rosszhiszemű­séget” állapított meg, de ugyanakkor szóban felszólítot­ta a dolgozót, hogy fellebbez­zen az SZMT társadalombiz­tosítási bizottságához, helyet­te meg is írták a fellebbezést, valamint azt a javaslatukat, hogy a TB engedje el az ösz- szeget, mert becsületes, szor­galmas emberről van szó és a „rosszhiszeműség” nem is áll.) A társadalombiztosítási bi­zottság tavaly hetvennégy ügyet tárgyalt, a nyugdíj­szakbizottság pedig 545 ügy­ben hozott határozatot. Feltű­nően sok esetben volt a hatá­rozat elutasító. Ennek oka, hogy sokan nem értenek egyet az orvosszakérőti bizottság vé- ’ leményével, ha az nem állapít meg 67 százalékos rokkantsá­got. Ennek kapcsán előtérbe került sok esetben egy gond, amely szerint, ha a dolgozó ré­szére időleges rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg —- egy vagy két évre —, ezzel az időszakos rokkant problémá­ja nem megoldott. A volt munkahely ugyanis — az ese­tek többségében — megszün­teti a munkaviszonyt. Sajnos ezzel kapcsolatban a Munka Törvénykönyve sem intézke­dik megnyugtatóan. Egyébként rokkantsági nyugdíjat csak ab­ban. az esetben állapít meg a TB, ha a dolgozó munkahelye nem tud úgynevezett könnyű munkát biztosítani, vagy a dolgozó eredeti szakmájában nem foglalkoztatható. (Egy példa: Egyensúlyzavarokkal küzdő pedagógusnő — aki gyakran eszméletét is veszti — semmiképp sem dolgozhat gyerekek között. Egy évig rokkantsági nyugdíjat kap, majd újból felülvizsgálandó.) A TÁRSADALOMBIZTOSÍ­TÁSI bizottság, a rokkant- nyugdíjasok érdekében, a SZOT illetékeseinek javasolta a vonatkozó törvények módo­sítását olyképpen, hogy az üzemek — a katonaidőhöz és a gyermekgondozási segélyen eltöltött időhöz hasonlóan — a rokkantnyugdíjas munkaviszo­nyát ne szüntethessék meg. L. Gy. Vasárnap tartotta küldött- gyűlését a Pincehely és Vidé­ke ÁFÉSZ. A MESZOV-öt Csapó Jenő, a revizori iroda vezetője képviselte. A vita­indító beszámolót Németh Zol­tán, az ÁFÉSZ igazgatóságá­nak elnöke tartotta. Többek között elmondta, hogy a szö­vetkezet tavaly húsz új taggal gyarapodott. A tagság 1975- ben 47 ezer forint, — immár visszakapott — kölcsönnel is segítette a szövetkezet munká­ját. Az ÁFÉSZ tavaly egy ön- kiszolgáló élelmiszer- és ház­tartási bolttal, továbbá egy benzinkúttal, két olajkúttal és egy tápbolttal bővítette háló­zatát. A kockázati alap helyes felhasználása előnyös vásárlá­si lehetőséget biztosított a la­kosság részére, ugyanakkor az ÁFÉSZ árukészlete összetéte­lét is javította. Az ÁFÉSZ ta­valyi nyeresége több mint két­millió forint volt. A közeli jövő feladatai kö­zött említette Horváth Zoltán az egészséges táplálkozás el­terjesztését, a szórakoztatás színvonalának emelését A kis­termelők munkáját segítendő fejleszti az ÁFÉSZ a fóliás Fejlődik a szekszárdi gyógy­növényfeldolgozó telep. Az utóbbi években az anyarozst átvevő és kiválogató bázissá vált a Herbária Gyógynövény­forgalmi Közös Vállalat szek­szárdi üzeme. A keselyűsi úti telepre az ország minden ré­széből, főleg Fejér megyéből és a Bakony vidékéről a tava­lyi termésből százhetven va­gon anyarozsos keveréket szál­lítottak az ÁFÉSZ-ekkel szer­ződött termelőszövetkezetek és szakcsoportok. Barcsi Komélné, a szekszár­di telep vezetője, tájékoztatá­sunkra azt is elmondotta, hogy üzemüknél jelentős rekonst­rukcióra kerül sor. A már meglévő épületben új feldol­termesztóst. Tagjainak a csont­héjas gyümölcsfa csemeték be­szerzésekor 50 százalékos ár- kedvezményt nyújt. Az' "Igaz­gatóság elnöke megemlékezett arról.is, hogy kívánatos volna a fiatalság 'leörétiéri TtédVét ébreszteni a méhészkedéshez, a gyümölcstermesztéshez, — hiszen az ezekkel foglalkozó tagok lassacskán kiöregednek a munkából. A Pincehely és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszerforgalma a IV. ötéves terv idején 61 szá­zalékkal, ruházati forgalma azonban csak 4,7 százalékkal növekedett; a szövetkezet fej­lődése sem volt oly egyenle­tes, mint sok más ÁFÉSZ-é. A fejlődés egyenletességét a jól szervezett és életképes ÁFÉSZ kicsinysége akadályozta. En­nek ismeretében döntött úgy a küldöttgyűlés — jó gazdákra jellemző alapos vita után —, hogy az ÁFÉSZ egyesüljön a nagyobb és gazdaságilag erő­sebb Simontornya és Vidéke AFÉSZ-szel. Áz egyesülésről, annak végrehajtása előtt, még részközgyűléseken is dönteni keik gozó-csarnokot, anyagraktáro­zót alakítanak ki, s bővítik a szelektáló gépparkot. A követ­kező évadban már korszerűbb körülmények között, jobban gépesítve akarják munkájukat folytatni. Az anyarozs kész­áruvá feldolgozásának, kiválo­gatásának mostani idénye a múlt év augusztusától az idei június végéig tart. Júliusban már — előreláthatólag — be­érik a következő termés. Az ismert időjárási nehézségek miatt ebbén az évadban száz vagonnyival kevesebb anya­rozsos keveréket szállítottak Dé a szekszárdi üzembe, anya rozs tart alma azonban ha­sonló a tavalyihoz. — Miért Fejér megyében és Ányarozs-válogató bázis Háztáji Új ösztönzők A háztáji és kisegítő gaz­daságok tevékenységét a népgazdaság nem nélkülöz­heti. A tejtermelés növelé­se érdekében az eddiginél nagyobb mértékben támo­gatja az állam az állattartó gazdákat. Ebben az évben új rendszer ösztönzi az állat­tartást. Ezek szerint az első te­hénre továbbra is évi 1500 forint, a második és min­den további tehénre évi háromezer forint juttatást kapnak a jószágtartó gaz­dák. Lehetőség van arra. hogy az 1976. január elseje után beállított vemhes üszőre négyéves tenyész­tésben tartási kötelezettsé­get vállaljanak, s ezzel egy- időben a négy évre eső tá­mogatást egy összegben megkapják. Ez az összeg hatezer forint akkor, ha az első tehénről van szó, és 12 ezer forint akkor, ha az újonnan beállított vemhes, üsző második, harmadik, vagy ennél több tehenet jelent Négyéves tenyésztés­ben tartásra csak vemhes üsző (első borjas tehén) beállítása esetén köthet szerződést az állattartó; akár saját tenyésztésű, akár vásárolt üszőről van szó. Vemhes üszőt a megyei, ál­lattenyésztési felügyelődé - gén keresztül OTP-köl-. csönnel is vásárolhatnak, de beszerezhétík' "közvetle-. ;; nül más termelőktől is. hDtoasífsscütf •• ' Amennyiben négy évnél- korábban a tenyésztésből bármilyen okból kiesik a tehén, a hátra lévő időre, esedékes, arányos kész- pénzösszeget vissza kell téríteni. Ha valaki nem töt négyéves szerző­dést, az első elléstől szá­mított egy év letelte után válik igényjogosulttá az 1500, vagy a 3 ezer forin­tos állami támogatásra — a tehénlétszámtól függően. A támogatás iránti kérelmet a helyi tanácshoz kell be­nyújtani, ahol részletes fel­világosítást adnak. Az él-er adásra kínált üszőborjakat az állattenyésztési fel­ügyelőség továbbra is fel- , vásárolja. Szekszárdon a Bakony vidékén termesztik a legtöbb anyarozst? — Ott legkedvezőbb a te­rületi adottság. Különösen a Bakony széltől védett, erdők­kel övezett, párás részein... — Egyébként elég nehéz, hosszadalmas munka az anya­rozs kiválogatása. Ebben, az idényben átlagosan négy-öt százalékos keverékekét szállí­tottak be ■— közölte Hortobá­gyi Mihály üzemvezető-helyet­tes. Eddig mintegy hat vagon- nyi anyarozst válogattak ki. Az értékes hatóanyagokat tar­talmazó anyarozst a Kőbányai Gyógyszergyárnak szállítják. A 170 vagon keverékből mintegy 15 vagon készárut nyernek. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents