Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
• • f ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Óraja vitás bosszúsággal Tarján József (7030 Paks, Lenin utca 13.) olvasónk panaszolta lapunkhoz írott levelében, hogy a Paksi ÁFÉSZ útján a Tolnai GÉM Szövetkezethez eljuttatott óráját nem javították meg. Biber László, a Gép- és Műszeripari Szövetkezet elnöke válaszolt: „Tarján József Pobjeda karóráját szövetkezetünk túrajárata hozta be javításra. A munkába vétel alkalmával megállapítottuk, hogy az órának tengelye törött el; azt garanciálisán megjavítani nem tudjuk. Tekintettel arra, hogy a Paksi ÂFÉSZ- nál lévő begyűjtőhelyünkről beszállított órákat soha nem kérik fizetőként megjavítani, az órát 1976. január 9-én visszaszállítottuk. Január 16- án garanciális megrendelő kíséretében paksi megbízottunk ismét visszaküldte az órát Tolnára. Mi ismét vissza- küldtük Paksra, mert — amint említettem —, hibáját garanciában nincs jogunk megjavítani. Megítélésem szerint sem túrajáratunk vezetője, nem a paksi begyűjtőhely megbízottja nem járt el kellő gondossággal, a helyzetről nem tájékoztatta a panaszost Jelen levelünkkel egy időben megírjuk e tényeket a panaszosnak is, és amennyiben fizetőként kéri az óra megjavítását, azt soron kívül elvégezzük." Pardon!... Nagy József (Szekszárd, Pollack Mihály utca 22.) olvasónk nevére megcímzett, a városi tanács vb. igazgatási osztálya által feladott, de csak egy üres papírlapot tartalmazó borítékot hozott be szerkesztőségünkbe. Mit kívánhatott az osztály olvasónktól í Dr. Nedók Pál tanácselnök válaszolt: „A városi tanács vb. igazgatási osztálya tanácstagi beszámolóra szóló meghívást kívánt küldeni. A stencilgép meghibásodása folytán a nyomtatott példányok közé üres iapok is kerültek. A nagy mennyiségű postázás miatt véletlenül került a borítékba az üres lap. Nagy Józsefnek utólag elküldjük a meghívót és tévedésünkért szíves elnézését kérjük." Elveszett családi pótlék Piszker Kálmán (Szekszárd, Ózsák-puszta) elvasánk szerkesztőségünkben elpanaszolta, hogy a szekszárdi Garay Tsz-ben tavaly decemberre nem kapott családi pótlékot. Elmondása szerint egyes napokon azért maradt távol a munkából, mivel önkéntesen KRESZ-tanfolyamon vett részt, másik két napon anyósának segített a sertésvágásban, agy decemberi napon pedig nem számolták el részére azt az időt, amit a tsz-ben a szállítójárműre várakozással töltött Horváth Lajos tsz-elnök válaszok levelünkre: „A jogszabály szerint a családi pátiék arra a naptári hónapra jár, amelyben a biztosított huszonegy napot biztosításban tölt. Pisrker Kálmán 1975 decemberi biztosítási ideje tizenhárom munkanap volt. Sem o KRESZ-tanfolyam, sem a várakozás idejét nem tekintettük igazolatlan hiányzásnak. Piszker Kálmán saját hibájából igazolatlanul hiányzott. A tsz minden napra tudott volna részére munkát biztosítani." Változatlanok az adagok Pap Ferencné (Szekszárd, Szőlőhegy 12.) harmadmagával írott levelében érdeklődött lapunktól, miért kisebbek a megnyitás óta az új szekszárdi önkiszolgáló étterepi adagjai. Paoné megfigyelése szerint többen már nem a menüt választják, hanem az úgynevezett választásos ételek valamelyikét. Olvasóink szeretnék tudni, létezik-e előírás az adagok nagyságára vonatkozóan, s ha igen, ellenőrzi-e valaki annak megtartását? Halász István, a Tolna megyei Vendéq látói oari Vállalat igazgatója felelt: „A panaszt megvizsgáltam, de úgy találtam, hogy az nem megalapozott. Az egységben a nyitás óta változatlan meny» nyiséaű nyersanyag felhasználásával naoonta kétféle menüt és nyolcféle á la carte ételt főznek. A menüket is, az á Ja carte ételeket is kalkulációban kidolgozott nyers- anyag-mennviséq felhasználásával készítik. Ebből következik. hoay az adónak nagyságára megyan az előírás. Megtartását _ a külső, ellenőrzésre ioqosult szerveken kívül — válla latunk ellenőrzési csoportja is ellenőrzi. Az l-es és a ll-e* menüt előre adagolják; a vendég maaa választhat, így szó sem lehet személyi kivételről. Tény, hogy egyes ó Ja carte adagok nagyobbak, mint a menüadagok, de az előbbiek nem rögzített nyersanyag-felhasználással készülnek és árban is eltérnek o menütől. Meqjeay- zem, a megnyitás óta az étterem forgalma emelkedett." Telefonszámunk: 129>01f 123*01. Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról — röviden „A Magyar Népköztársaság különös megbecsülésben és elismerésben részesíti a szocialista állam és társadalom építésében, a haza szolgálatában, a közrend biztosításában, a béke és a társadalmi haladás előmozdításában kifejtett kimagasló tevékenységet” — mondja ki az 1976. évi 3. törvényerejű rendelet, amely az állami kitüntetésekről szól. A kitüntetések viseléséről, az azokkal járó egyes kedvezményekről, a kitüntetettek pénzjutalomban történő részesítéséről, e iuta'om összegéről az Elnöki Tanács 211976. számú határozata rendelkezik, a 2/ 1976. (II. 1.) MT számú rendelet pedig az ezyes kitüntetések után járó kivételes nyűge1'átást szabályozza. A fenti jogszabályok a Maevar Közlöny f. évi 8. számában jelentek meg. Az ipari tevékenység keretében fogla’koztatott termelőszövetkezeti tagok munkadí jazásának szabályozásáról szól a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 2b 976. (II. 7.) MÉM számú rende'ete, amely hangsúlyozza, hogy „a külön jogszabályban meghatározott ipari tevékenység keretében fog'adóztatott tagok monka- d'tazását és munkaidőiét a váz«***ó« csak a termelőszövetkezetek alkalmazottainak monkabérénőt. eevéb hóníp'ie- pü ás munka'deféről szóló togszabá'v keretei között állapíthatja meg.” A nehéz’nari miniszter 1 f 19t6. (II. 71 NTM számú ren.- de’ete a hánwa!nar( technikusok (aknászoki kénzósót sza- báivo*za, kövti a technikumba történő fe’vót»! feltételeit (ezek között elsőként szerepel az általános iskola VIII. osztályának elvégzése), rendelkezik az ösztöndíjak, a tanulók térítés nélküli diákotthoni szolgáltatása tekintetében és rendelkezéseket tartalmaz természetesen a tanulmányi szerződéses tanulókra vonatkozóan is, akiknek a munkaviszonya a tanulmányok megkezdésétől azok befejezéséig szünetel, de a munkaviszonyban töltött idő számításánál ennek a szünetelésnek az időtartamát is figyelembe kell venni. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 9. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a vállalatok, egyéb gazdálkodó egységek és tanácsok számára adott, a Munkaügyi Közlöny f. évi 1. számában megjelent arra az iránymutatásra, amely a gyermekgondozási szabadságon levő, segélyben részesülő anyák fokozottabb segítésére irányul. Az ' iránymutatásból megtudjuk, hogy jelenleg 260 ezer anya van gyermekgondozási segélyen, akik az eddiginél több segítséget kell kapjanak ahhoz, hogy ez idő alatt képezhessék magukat, szak- képzettséget szerezzenek, szakmai ismereteik gyarapodjanak, erkölcsi és szükség esetén anyagi támogatásban részesüljenek. „Lényeges feladat, hogy a kisgyermeküket otthon gondozó anvák bérezés tekintetében a távollétük ideje alatt uevanolyan elbírálásban részesül ienek. mint a termelőmunkában részt vevő társaik, és távollétük ideie alatt a többi dolgozónak adott béremelést a gyermekgondozási szabadságon levők is megkapják. Fontos feladat a gyermekgondozási segélyen levő anyával a kapcsolattartás erősítése.. stb. — mondia ki az iránymutatás, és számos olyan — a jogszabályban biztosított — lehetőségre mutat rá, amellyel az eddigieknél fokozottabban kell élni. Dr. Deák Konrád fiz SZKP XXV. Kongresszusa előtt Gyapotföldek üzenete 3. A IX. ötéves terv utolsó évének vége felé, amikor elérkezett az „elszámolások” ideje, a sok öröm közé üröm is vegyült, mert bizonyossá vált, hogy a mezőgazdaság a tervezettnél alacsonyabb szemes- termény-hozamok miatt nem tudja maradéktalanul teljesíteni ötéves előirányzatait. Mentség erre akad több, mint elegendő. A meteorológusok szerint például még soha az ország történetében nem fordult elő. hogy öt, egymást követő esztendő közül háromban olyan súlyos fagyok és aszályok sújtották volna a földeket, mint 1971 és 1975 között És éppen az utolsó évben, amikor még mindent helyre lehetett volna hozni egy jó terméssel, olyan tikkasztó szárazság volt a Volga-vidéken, amilyenre nem volt példa emberemlékezet óta. A gabonatermelés nem jellemzi teljes mértékben egy ország mezőgazdaságának állapotát — mondják a szakemberek, noha jelentőségét nem szabad lebecsülni, hiszen közvetlenül hat az állattenyésztésre, a könnyűipari nyer- anyagbázisra, az élelmiszer- ipar alapanyag-ellátására. A mezőgazdaság helyzetét csak sok egyéb tényező ismeretében lehet körvonalazni. A IX. ötéves tervben a szovjet mezőgazdasági össztermék 13 százalékkal volt magasabb, mint a nyolcadikban. Ezen belül a gabonatermés átlaga csak 7 százalékkal emelkedett. És ha ez a növekedés csalódást okozott, ez is részben az új idők és új követelmények jele. ÉLTETŐ VIZ Más mezőgazdasági ágakban ugyanis bebizonyosodott, hogy a gépesítés, a talajkezelés megfelelő színvonala mellett a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatása a mostaninál sokkal nagyobb mértékben korlátozható. Ezért — a tanulságok miatt — a múlt év végén szovjet hivatalos fórumokon és értékelésekben a leggyakrabban az ötmillió tonnás rekordot döntő üzbegisztáni gyapottermést emlegették. Ez részben azzal magyarázható, hogy miközben a nyugati sajtó alakoskodó sajnálkozással ír a szovjet gabonagondokról, bizonyos — nem is lényegtelen — eredményeket egyáltalán nem vesz tudomásul. Te- dig annak, aki sopánkodik azon, hogy a Szovjetuniónak az utóbbi években nemegyszer kellett nagyobb mennyisig"» gabonát importálnia, nem ártana tudni, hogy a gyapot tonnája a világpiacon körülbelül tízszer annyit ér, mint a búzáé. A közép-ázsiai gyapotler- mesztők példáját másfelől azért tekintik irányadónak, mert ebben a mezőgazdasági ágazatban nagyjából már bejárták azt az utat, melynek más ágazatok még csak jvöze- pénél-kétharmadánál tartanak. A termőföldek nagy részét öntözik. A gyapottermesztő szov- hozokat telítették a legkorszerűbb technikai eszközökkel, így történhetett meg, hogy az üzbegisztáni „éhségsztyeppén”, amelyet ugyanolyan reménytelen állapotban vettek művelés alá, mint Kazahsztánban a szűzföldeket, tavaly 650 ezer tonna gabona termett. És az igazi csoda: a közép-ázsiai gyapotrekordokat olyan időjárási körülmények között érték el, amelyek semmivel sem voltak kedvezőbbek a gabona- termesztők adottságainál. Üzbegisztánban például az egész ötéves tervidőszak aszályos volt: a szokásos csapadékmennyiségnek csak egyharma- da esett le. De a gazdaságokat ezen a fejlettségi fokon már nem teríthette îe a szárazság. Az öntözőrendszerek elkészültek, s a kiszivárgás ellen betonteknővel védett csatornákból pótolni tudták a hiányzó esőt Öntözés, talajjavítás, komplex gépesítés — ez a gyapotföldek üzenete az egész szovjet mezőgazdaságnak. A X. ötéves terv előirányzatainak tanúsága szerint a gazdaságtervezők levonták a szükséges következtetéseket. A termelési eszközöket gyártó iparágak gyorsabb ütemben fejlődnek majd a fogyasztási cikkeket gyártó iparágaknál, s ezt a tényt könnyű félremagyarázni. Pedig sok egyéb mellett e folyamat értékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mezőgazdaság igényeinek megfelelően további műtrágyagyárak tucatjait kell felépíteni, mivel az adott éghajlati és talajviszonyok mellett a jelenleg termelt 90 millió tonna műtrágya még mindig messze van. az optimális szükséglettől. A műtrágyaipar ezért egyetlen ötéves terv alatt újabb 60 százalékkal nő. Az új gyárakhoz, gépekhez és berendezésekhez, az új traktorokhoz és kombájnokhoz pedig még több vas és acél, cement és villamos energia kell. 170 MILLIARD rubel A szovjet gazdaságfejlődés jelenlegi szakaszában — mondják — a legfontosabb feladat az ipar intenzív fejlesztésének szerves összehangolása a mezőgazdaság szakadatlan fellendi .csévél. Azt már csak közgazdászok tudják meg'alelőkf o-)en értékelni, m'iyen elképesztő anyagi eszközöket vet latua a Szovjetunió a mezőgazdaság problémáinak végleges megoldása érdekében. 1976—1980-ban a mezőgazdasági beruházások összege 170 milliárd rubel lesz. Ez egyenlő a VI. ötéves terv, 1961—1965 beruházásainak teljes összegével. A X. ötéves tervben kétmillió traktort, majdnem másfél millió teherautót, több mint félmillió kombájnt kapnak a gazdaságok. Világos, hogy pillanatnyilag ezek a feladatok elsősorban a nehézipart, az A-szektort terhelik. Mivel azonban a konkrét eredmények búzában, tejben, húsban, gyapotban, borban, cukorrépában, lenben, napraforgóban stb. jelentkeznek, képtelenség tagadni a legszorosabb összefüggést az újabb ipari erőfeszítések és az életszínvonal-program folytatása között. Mindenesetre elfogadhatatlan a X. szovjet ötéves tervnek olyan nyugati beállítása, hogy „a fogyasztói érdekeket ismét fel kellett áldozni a jövő oltárán”. Hogy ez a való helyzet félreértelmezése, , az nemcsak a tervszámokból derül ki, hanem ellene szólnak a köznapi élet legközérthetőbb tényei is — fizetési borítékoktól kezdve az üzleti kirakatokig. Ezek a köznapi tények és megfigyelések inkább arra engednek következtetni, hogy az önmegtartóztatás, a következő nemzedékek jólétéért vállalt nélkülözések, a fogyasztási érdekek másodlagosságának korszaka elmúlt, s nem is térhet vissza. Moszkva, 1976. február. BOKOR PA’ tj vetkezik; \z aszkéták nyugdíjba mennek).
