Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

* magazin * magazin * magazin * A MII- ............................■ ............—.... - ■ ... É szak jeges útjain A fagy nyolc teljes hónapra jégpáncéllal vonja be az ázsiai földrész északkeleti részén fek­vő, több mint hárommillió négyzetkilométer területű Ja­kutföld folyóit. A világ egyik legnagyobb folyóján, a Lénán a jég foglyai a hajók. A hajó­sok- átadták a stafétabotot a gépkocsivezetőknek. Jakutföl- dön nincs vasút, így télen a szállítások 90 százalékát teher­gépkocsikkal végzik. A téli autőszállítás október végén kezdődik, és május kö­zepéig tart. A Jana folyó tor­kolatánál fekszik Nyizsnye- janszk kikötője, ahová az északi-tengeri úton keresztül nyugatról és a Léna felső fo­lyásától érkeznek a szállítmá­nyok az Északi sarkkörön túl lévő bányák és a Távol-Észak legmesszibb részein fekvő rén­szarvastenyésztő gazdaságok számára. A gépkocsivezetők gyakran járnak autókaravánokban. Az is előfordul, hogy csak ketten. Egyedül azonban soha. Hiszen minden megtörténhet. A ve­zetőfülke üvege mögött pedig a szurokfekete sarki éjszaka, a mínusz 50—60 fokos hideg és az alattomos hóvihar leselke­dik a vezetőre. Húsz-harminc kilométejrnyjxe sehol egy la­kott hely. ... -,T A touloni rózsafa 50 ezer virága m ugusztus császár lakomáján „rózsaesőt” hullatott, ró- zsatenger borította az asztalt, termet, már annyi szi­romlevél pergett le, hogy elállt a vendégek lélegzete. Sokan megfulladtak ezen a lakomán, mely nem volt más, mint merénylet a császár életére törő unokabátyja ellen. Nos, ezzel a jelenettel lép be a rózsa a világtörténelem­be. A tulipán-őrület, az orchidea-láz csak halovány másai annak az őrületnek, amellyel a római a természetet és en­nek legszebb és legtökéletesebb alkotását, a rózsát szerette. Kleopátra rózsapadlót készíttetett, föléje hálót feszített, bogy rugalmasan járhasson rajta. Néró egy tonna aranyat fizecett a tél közepén Egyiptomból gyorsjáratú hajón hozott rózsákért. Rózsa koszorúzta az ivók homlokát, az isten szob­rát, mindenekelőtt Aphroditéét, akinek a rózsát szentelték. Rózsák kísérték a gazdagokat bölcsőjüktől a koporsójukig. A keresztény papok Hellászban és Itáliában rózsa­kerteket pusztítottak, és a kedvenc virágnak el kellett hagynia az embert, mert az a hit terjedt el, hogy a földi lét csak előkészület a halálra. A gyöngéd rózsa azonban erősebb volt e világnézetnél. Most nem mint a lét öröme, az élet ékszere, hanem mint gyógynövény vonul be az életbe. Nagy Károly Kapituláréiban első helyen szerepel a ró­zsa. Ürüggyel, cselfogással csempészték be a kertekbe, hogy alig két évszázad múlva újra hevítse a szíveket a rózsa re­génye. A keresztes háborúk újra felelevenítették a rózsa­kultuszt. Ezek a hadak hozták magukkal Perzsia rózsa­erdeiből újra Európába a virágot. Az embereknek a rózsá­nál kötött új szövetségét az egyház is megértő mosollyal nézte, s Aphrodité virága most Mária képét keretezte. A hildesheimi székesegyházban zöldellő rózsa törzse 30 centi­méter' vastag, az egész fa 7 méter széles és 12—13 méter magas. A legnagyobb rózsatő a Wehrlé-kertben található, júniusban 10—15 ezer virág nyílik rajta. A ma már elpusz- tult touloni rózsafa 50—60 ezer rózsával pompázott. - Ma több mint 6 ezer fajváltozata él, a világ minden táján. Már az ókorban készítettek rózsaillatú olajat, de valódi rózsaolajat először Perzsiában állítottak elő a kilencedik században. A perzsák alkalmazták először a desztillációt. A tizedik százddban az arabok eljuttatják Spanyolországba a készítési módot, majd egész Európában elterjed. A rózsa­olaj termelésének fő helye ma Bulgária, különösen Kazanlik vidéke. » rózsa hűségesen végigkísérte az embert minden útján. Az elfajzás virága volt, a lovagok és szentek virágjává lett, a költők virága volt és ma a természet rajongóié. L Kolumbusz származása A hajdani genovai köztársa­ság állami archívümából elő­került dokumentumok pontot tesznek a Kolumbusz Kristóf származásával kapcsolatos szakértői vitákra. Az újonnan előkerült két hi­vatalos okiraton 1469. aug. 9. és szeptember 20-i dátum ta­lálható. A későbbi nagy hajós akkor 18 éves volt. Az okiratok arról tanúskod­nak, hogy Domenico Colombo takács, Kristóf apja, házat és ' földet bérelt Genovában. Távgyalsglá kutya Egy pedigrével nem rendel­kező, de rendkívüli szagló- érzékű kiskutya 300 kilométe­res utat tett meg, hogy meg­találja elveszett gazdáját. Éj­szaka érkezett meg a ház elé, kaparni kezdte az ájtót és uga­tott. Claudio Negri, a gazda, nem akart hinni a szemének: júliusban veszítette el egy ki­rándulás alkalmával a kis­kutyát. Alarico, a távgyalogló kutya nagyon lesoványodott, és minden bizonnyal sokat szen­vedett a hosszú úton. Szőre nagy csomókban kihullott, lá­bai kisebesedtek. Szerencse és kenyér Bemard Shaw hagyatékából előkerült egy levél, amelyben a következőket olvashatjuk: „A szerencsére is érvényes az, ami a gabonára: csak annak van joga hozzá, aki megdol­gozott érte”. Humor a kerámiában Napi 10—14 órát ül korong­ja mellett, és széles mosoly- lyal csevegve gyúrja ugyan­abból a figurájából a több századikat. Mert iparos is a keramikus, hangoztatja, és ne panaszkodjon, ha saját magát kell másolnia, hiszen két egy­formát úgysem tud csinálni Határidők szólítják, megrende­lések a világ legkülönbözőbb tájairól. Ezért dolgozik annyit és ezért kaphatók oly ritkán kerámiái a hazai boltokban. Kumpost Éva humort terem« tett a magyar. kerámiában. A felszabadulás utáni első mun­kás-paraszt generációval Al­másfüzitőről került az Ipar- művészeti Főiskolára. Orvos akart lenni, de nem ő, az osz­tályfőnöke döntött úgy, hogy iparművész legyen. Soha nem gondolt nosztalgiával az orvo­si pályára azóta sem, mert az a véleménye, hogy adottsága­inkban többféle ember lehető­sége rejlik. Ezért nem igaz, hogy csak egyféle pálya boldo* gíthafc (Mészáros András karikatúrája) I Modern idők

Next

/
Thumbnails
Contents