Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
SZOMBAT 1976. január 10. XXVI. évf. 8. szám. ARA: 0.90 ft . ,v&zárá 71 ol *■ jmi Könyvtár ’■ Da Vinci u 3. VI! £ TOLNA MEGYEI illést tartott a megyei pártbizottság Teljesítettük a negyedik ötéves tervet, új feladatok várnak ránk Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott a Magyar Szó. cialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta a megye gazdasági fejlődésének és az életszínvonalnak az alakulását a negyedik ötéves tervidőszakban, valamint az ötödik ötéves terv végrehajtásának gazdasági és politikai feladatait. A pártbizottság elfogadta az 1976. évi cselekvési programját. ' Horváth Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében elfogadta a pártbizottság 1976. évi, valamint a végrehajtó bizottság 1976. első félévi munkatervét. Az első napirendi pont tár- gyalásához készített írásbeli jelentést az alábbiakban kivonatosan ismertetjük: Tolna megye gazdasága, a megyében élő emberek életVezető termelési ág lett az ipar A negyedik ötéves terv céljai teljesültek, több területen túl is teljesültek. A tervezett beruházások többsége megváló, sült, így a gazdasági ágazatok megfelelő ütemben fejlődtek. A gazdasági-társadalmi fejlődést megalapozta a szocialista szektorban eszközölt 10,8 milliárd forint értékű beruházás, amely az előző ötéves tervi 4,1 milliárdnak a két és félszerese Különösen örvendetes, hogy fokozatosan emelkedett a gépi beruházás aránya. Jelentősen fejlődött a megye ipara, amelynek termelésnövekedése az országosnál is nagyobb ütemű. Ez túlnyomóan a termelékenység, kisebb mértékben a foglalkoztatottság növelése, az ipari termelési bázis gyarapodása útján ment végbe. Űj üzem a Báta- széki Cserép- és Vázkerámia Gyár, a Csávaripari Vállalat dombóvári gyára, a dunaföld- vári Dissous-gáz Gyár, a pincehelyi gáztöltő állomás. Befejeződött több rekonstrukció egv-egy szakasza, mint Például a Magyar Selyemipari Vállalat és a Pamuttextil Művek tolnai gyárának fejlesztése, a BHG szekszárdi gyárának fejlesztése. Folytatódik a megyében az ország egyik legnagyobb beruházásának, a Paksi Atomerőműnek kivitelezése és kiemelt beruházásként a Simontornvai Bőrgyár rekonstrukcióia. Befejezés előtt áll a ZIM lemezleszabó gyárának Bonyhádra telepítése, a szekszárdi szabó és a Tolna megyei Cinőinari Szövetkezet új telephelyének énítése. Folvik a Pátria Nyomda dombóvári gyárának építése. Az ipar gyors fejlődésének tudható be, hogy a negyedik ötéves terv ideje alatt megváltozott a megye gazdasági arculata. Az ipari üzemekben — beleértve az építőipart is — ma már nagyobb termelési értéket állítanak elő, mint az ugyancsak- jól fejlődő mező- gazdaságban. A megye szocialista iparának termelése a tervidőszak alatt 58 százalékkal növekedett. Az extenzív fejlődést fokozatosan felváltó intenzív fejlődés kedvező tendenciáját mutatja a foglalkoztatottság és a termelés alakulása A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1975-ben 11 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben. A foglalkoztatottsági ütem növekedésén belül kedvezőtlen. hogy az alkalmazotti létszám gyorsabban növekedett. Különös figyelmet érdemel az adminisztratív létszám 38 százalékos növekedése. Kedvezően alakult a termelőmunka hatékonysága, az elmúlt öt év alatt a termelés növekedésének 80 százaléka származott a t'ermelékenységből. Közel kétszeresére növeke*' dett a megye iparának export, értékesítése. Az ipari termelés struktúrájának változása következtében megszűnt a megyében a selyem- és az olajkályhagyártás. Gyártmányfejlesztés következtében megváltozott a termelés szerkezete a Szekszárdi Faipari Vállalatnál. A Mezőgépnél korszerű öntözőberendezések és cukorréoa-betakarító gének gyártásának feltételei teremtődtek meg. A Simontornvai Bőrgyárban rátértek a tőkés piacokon jobban értékesülő bőrféleségek gyártására. . Bár a könnyűipar1 változatlanul megtartotta vezető szerepét, nőtt a gép- és műszeripar részaránya. Az építőipar feilődését kedvezőtlenül befolyásolta a beruházási piac ingadozása. Ezeknek ellenére a tervciklus alatt jelentős fejlődés és technikai korszerűsödés következett be. Bővült az előregyártás aránya, korszerűsödött a technika. Előrelépés történt a szakipari munka gépesítésénél, de ezen a területen még jelentős az elmaradás, igen differenciált a fejlődés. A nem megfelelő előkészítés. az építőipari szervezetek építő- és szerelőkapacitása összhangjának hiányában, egyszer szervezetlenségben, a tervezők, a beruházók és a kivitelezők közös érdekeltségének, kellő együttműködésének és a szerződés fegyelmének a hiányában még mindig hosz- szú több beruházás átfutási ideje. Megyénk szocialista mezőgazdasága is dinamikusan fejlődött, növekedtek a hozamok és az állatállomány. Fejlődött a mező- gazdaság anyagi-technikai bázisa. továbbterjedt az iparszer rű termesztési rendszer és alkalmazása jelentős előrehaladás a növénytermesztés és egyes növények termesztésé-' nek komplett gépesítésében. Nőtt a műtrágya és növényvédelmi szerek alkalmazása. Mindezek eredménye, hogy a halmozott bruttó termelési érték meghaladta a tervezettet. A mezőgazdasági ágazatok közül erőteljes a növényter. mesztés növekedési üteme sze- mestermény-termelésben, például búzából 30 500 vagonnal termeltünk többet, mint az előző ötéves tervidőszakban. Elmaradt a szükségestől a cukorrépa, a dohány, a kender, a napraforgótermesztés meny- nyisége. Igaz, a cukorrépa és a napraforgó vetésterülete a tervidőszak végére elérte a tervezett növekedést. Gyengébb eredmény született a kertészeti ágazatban Jelentős az elmaradás a burgonya vetésterületénél és hozamánál. Csökkent a szőlő és gyümölcsös területe a nem megfelelő ültetvények fel. számolása és a nagyüzemi telepítések lassúsága miatt. Nem javult lényegesen a rét- és legelőgazdálkodás, annak ellenére, hogy jelentős meliorációs munkákat végeztek. Az állattenyésztés fejlődése évi két százalék volt. Egyes ágazatok növekedése elmaradt a tervezettől. Nem növekedett kielégítően sem a szarvasmarhahús-. sem az egy tehénre jutó tejtermelés. Dinamikus volt a fejlődés a sertéshústermelésben. Az állomány növekedése a tervezettnek megfelelő, ezen belül a tehén- és koca- létszámnál gyorsabb, míg a Szarvasmarha összállományá- nál kisebb volt a fejlődés Az állattenyésztés területén elért termelésnövekedés összességében azonban lassúnak értékelhető. A mezőgazdasági termelés területén az előrehaladás jelentős. Ezt nagymértékben segítette, hogy ezen ágazatban M)71—75 között közel négy- milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A mezőgazdasági termelésen belül jelentős szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, amelyek egyrészt a paraszti, illetve a falun élő családok önellátási bázisai, másrészt számottevő mezőgazda- sági termék előállításával a központi árualaphoz is hozzájárulnak. A negyedik ötéves terv utolsó évében jelentős veszteséget okozott az időjárás, bár az is igaz, hogy a gazdaságok egy ré. szénéi vezetési hibák is előfordultak. így a 76 mezőgazdasági termelőszövetkezet közül néhány mérleg-, illetve alaphiánnyal zárja az évet. Közlekedés Folytatódott a megye közlekedésének fejlesztése. A negyedik ötéves terv időszakában is folyt a vasútvonalak korszerűsítése, felújítása. Növekedett a Diesel-vontatás aránya. Ezzel egyidőben tovább nőtt a közúti közlekedés szerepe, jelentősége. A fejlődés ellenére sem csökkent azonban a kapacitás és az igények között fennálló feszültség. A hírközlésben az eltelt időszak csak kevés előrelépést ho. zott. Különösen súlyos Szek- szárd távbeszélőgondja, amin csak a postahivatal napirenden lévő korszerűsítése és bővítése változtathat. Emelkedett az életszínvonal Az ország és a megye gazdasági fejlődése alapján rendszeresen nőtt megyénk lakosságának életszínvonala, javultak az életkörülmények. Ennek fontos alapja volt a foglalkoztatottság mintegy 9 százalékos emelkedése. Nagyobb ütemű volt a létszámnövekedés a kereskedelemben, a szolgáltatásban, az oktatásban és az egészségügyben, míg a mezőgazdaságban folytatódott a létszám- csökkenés, ami öt év alatt mintegy 10—12 százalékot tesz ki. Ez egyben azt jelenti, hogy a megye munkaképes korú lakosságából a férfiak foglalkoztatottsága teljes, a nőké pedig 75—80 százalékos. (Folytatás a 2. oldalon.) . .. o számunkból: RENDŐRI AKCIÓK A SPANYOL SZTRÁJKOLOK ELLEN (3. old.) EMBEREK, ORSZÁGOK, TÖRTÉNETEK (4. old.) VETÉLKEDŐ HONISMERETBŐL (8. old.) OLVASÓSZOLGALAT — RÁDIÓMŰSOR Groniko a szovjet—japán kapcsolatokról Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter pénteken vacsorán. látta vendégül szovjet kollégáját Andrej Gromikót. A japán külügyminiszter kijelentette, hogy Gromiko látogatása hozzájárul a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez. Meggyőződését fejezte ki, hogy a japán—szovjet kapcsolatok még szorosabbá válnak és tovább szélesednek. A szovjet külügyminiszter felszólalásában a többi között hangoztatta: — Az utóbbi években mindkét fél sokat tett a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése és szilárdítása terén. Ugyanakkor a kapcsolatok jelenlegi szintje még nem jelenti a határt. A különböző téren való kapcsolatok további bővítésére vannak tartalékok és e tartalékok mozgósításához a legfontosabb az, hogy világosak legyenek a kitűzött célok. A Szovjetunió síkraszállt és síkraszáll a Japánnal való jószomszédi kapcsolatok szilárdítása mellett. Ez a Szovjetunió elvi politikája. X Bicikli Béla látogatása nyíregyházái Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szabolcs-Szatmár megye országgyűlési képviselője csütörtökön és pénteken látogatást tett Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székházában dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta a KB titkárát, aki csütörtökön a nyíregyházi üzemek életével ismerkedett. Biszku Béla pénteken részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, amelyen Szabolcs-Szatmár megye negyedik ötéves terve végrehajtásáról, az új középtávú terv gazdaságpolitikai célkitűzéseid ről és az idei feladatokról szóló előterjesztéseket vitatták meg. Ezt követően részt vett a megyei képviselőcsoport ülésén, ahol az idei munkaprogramot hagyták jóvá. (MTI) V színvonala az 1971—75 előtti években a X. pártkongresszus, a negyedik ötéves terv, valamint a megyei pártértekezlet célkitűzéseinek megfelelően fejlődött.
