Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
ülés! tartott a megyei pártbizottság r (Folytatás az í. oldalról.) Az életszínvonal emelkedését mutatja a lakosság pénzjövedelmének 41 százalékos, a bér és bérjellegű kifizetések 38 százalékos, a mezőgazdaság, ból származó lakossági bevételek 40 százalékos növekedése. A társadalmi juttatás növekedése. a szociálpolitikai intézkedések hatására, meghaladja a 70 százalékot. Bár csökkentek a kereseti és jövedelmi különbségek, az ipar egyes terű. létéin az átlagostól mégis jelentős lamaradás tapasztalható. Ennek oka egyebek közt az alacsony szakmunkásarány, vagy a nem megfelelő vállalati bérpolitika Az életszínvonal növekedésére utal a’lakossági fo. gyasztás és áruellátás alakulása. A megye kiskereskedelmi ■forgalma mintegy 60 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztésében elmaradás van. Az életszínvonal emelkedésének fontos fokmérője a lakás- helyzet. Megyénkben a negyedik ötéves terv időszakában az előirányzott 7580 lakás helyett 8790 épült fel. Javult a lakások minősége, a tervidőszak alatt fokozottabb mértékben kerültek előtérbe a korszerű lakásépítési formák. örvendetes, hogy a munkáltatók egy része is segítette a dolgozók lakásgondjainak megoldását, a munkás, lakás-építési akció keretében 225 munkáscsalád jutott otthonhoz. Jelentős a fejlődés a megye közműellátásában, az egészségügyi ellátásban. Egészségesen fejlődött megyénk közoktatása és közművelődése, örvendetesen javult a szakmunkásképzés feltétele a hat tanterem, a 150 fős műhely és a 450 személyes diákotthon-bővítés megvalósításával. A Központi Bizottság 1974. decemberi ülésének gazdasági munkánk javítására vonatkozó határozata alánján a megyei párt végrehajtó bizottság is feladattervet készített, ennek eredményei biztatóak. A gazdasági eredmények elérésében nagy szerepe volt a jubileumi munkaversenynek, valamint a XI. pártkoneresz- szus tiszteletére kibontakozott versenymozeal ómnak. Nem veszíthetjük szem elől, hogy még jelentős belső tartalékok vannak az üzemeknél, intézményeknél, melyeknek feltárása és hasznosítása változatlanul feladat. zésére, az újonnan indulóknál pedig a jó előkészítésre és a terv szerinti megvalósításra, a beruházási költségek csökkentésére kell a fő figyelmet fordítani. Feladataink a további fejlődésért A XI. kongresszus határozata, az V ötéves terv a fejlett szocialista társadalom építését jelöli meg egész népünknek programjaként. A megye gazdasági helyzete, a megye dolgozóinak a szocializmusba vetett hite lehetővé teszi, hogy a népgazdaság V. ötéves tervét figyelembe véve olyan feladatokat tűzzünk magunk elé, me. lyek megvalósításával részesei leszünk a fejlett szocialista tár. sadalom építésének. Ez egyben megyénk további dinamikus fejlődését is biztosítja. — - --Gazdasági fejlesztési tevékenységünknek elő kell segítenie a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb nö. velését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, így tudjuk biztosítani az élet- színvonal emelését szolgáló célok megvalósítását. Céljaink megkívánják, hogy a gazdaságfejlesztő munkában az intenzív tényezők erőteljesebben érvényesüljenek; gyor. sabban növekedjék a munka termelékenysége, nőjön a beruházások hatékonysága, az álló- és forgóalapok kihasználása, csökkenjen a termelési ráfordítás, szigorú takarékos, ság alakuljon ki minden területen, de különösen ésszerűen takarékoskodjunk az anyaggal és az energiával. Javuljon a munkafegyelem, jusson érvényre a munkaerővel való jobb gazdálkodás, A termelés, a gazdálkodás hatékonyságának növelése megkívánja, hogy a termelő- egységekben gyorsuljon meg a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a tartalékok feltárása. Javuljon a vezetői tevékenység, ezen keresztül a munka- és üzemszervezés színvonala. tartalmában is érvé- nyesüliön. az üzemi demokrácia. a kollektív kezdeményező, készség. A népgazdaság egyensúlyi a Meghatározd: dinamikusan fejiidö ipar helyzetének javítása érdeké. ben fokozódjon a megyében a gazdaságos exportképes termékek gyártása. Fordítsunk gondot a tőkés export növelésére és az import csökkentésére is. A munkamozgalmak szervezésénél, a vállalások koordinálásánál biztosítani kell, hogy azok eredményesen szolgálják az V. ötéves terv megvalósítását. Az V. ötéves terv és megyénk fejlődése biztosítja a feltételt ahhoz, hogy az elkövetkezendő években tovább folytassuk a megye ipari termeié- sének és ipari bázisának növelését, főként az intenzív fej. lesztés útján. A gazdasági fejlesztés intenzív módját indokolja a megye várható munkaerő-lehetősége is. Az elkövetkezendő években évenként a munkaerőnek kb. évi 2 százalékos növekedésével, 5 év alatt mintegy 4—5000 új munkába lépővel számolhatunk. Ezen kell osztozkodnia a nem mezőgazdasági ágaknak. A megye gazdaságának további dinamikus fejlesztése csak a munkaerővel való takarékosabb és célirányosabb gazdálkodással biztosítható. Ennek megfelelően az V. ötéves tervidőszakban a munkaidő-kihasználás javítására, a még szabad, főleg női munkaerő, valamint a kapun belül fellelhető munkaerő-felesleg feltárására, a munkafegyelem szigorítására, a normák karbantartására, az anyagmozgatás gépesítésére, általában szervezettebb munkára, a feltárható munkaerőnek a hatékonyabb ágazatokba, valamint szolgáltatás területére való átirányítására van szükség. A munkaerő-helyzetünkből következik, hogy az ipar többletmunkaerőre csak új beruházás esetén számíthat, míg a meglevő üzemeknek termelés- növelésüket a termelékenység növelésével kell biztosítaniuk. A megye gazdasági fejlődésében meghatározó szerepe van az V. ötéves terv éveiben is dinamikusan fejlődő iparnak, a megye gyors ipari fejlesztésének. A megye eddigi iparfejlesztési iránya, meglévő üzemeink továbbfejlesztése és új üzemek telepítése a két városba, illetve néhány nagyközségünkbe, helyesnek bizonyult. » Ezért az iparfejlesztés irányának alapvető megváltoztatására nincs szükség, de határozottabban előtérbe kell állítani az intenzív fejlesztést, nem elhanyagolva az extenzív fej. lesztés még meglévő lehetőségeinek kiaknázását sem. Az új ipari létesítményeket változatlanul a felső, s a középfokú központi szerepkörű településeken kell létrehozni, főként a hét városban. A megye iparszerkezetében az iparágak között arányváltozással kell számolnunk. Bár to. vábbra is megmarad a könnyűipar vezető szerepe, de mindinkább előtérbe kerül a gép- és műszeripar, az élelmiszeripar. Az ötéves terv végén belép a villamosenergia-ipar. A megye jó mezőgazdasági adottságaiból, a mezőgazdaság tervezett fejlesztéséből következően nagy jelentősége van az élelmiszeripar fejlesztésének. Emiatt indokolt biztonságossá tenni á konzervgyár és húsipar termelési hátterét. Ezenkívül szükséges folytatni a tejipar rekonstrukcióját, valamint a gabonatároló és .feldolgozó kapacitások növelését. Elő kell készíteni Tolna megyébe hűtőház telepítését. Kiemelten kell foglalkozni a Mezőgazdasági Gépgyár, a Mechanikai Mérőműszer és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár műszergyárainak, a Láng Gépgyár gyáregységének továbbfejlesztésével. A Szekszárdon megvalósítás, ra kerülő, országosan is a legnagyobb húsipari létesítmény, a közel kétmilliárd forintos húskombinát felépítése kiemelt feladatot jelent. Jelenleg a legfontosabb tennivaló e nagy beruházás megfelelő előkészítése, az érdekelt szervek jó felkészü. lése, a beruházás indítása után pedig a terv szerinti kivitelezés biztosítása. A megyében az ez évvel induló 5 év alatt az atomerőmű épületberuházásainak kivételével — mivel azt a megyén kívüli építőipari szervezetek épí. tik — mintegy 15 milliárd forint értékű építési beruházást kell megoldani. Ezért elengedhetetlen feladat a megye építőiparának továbbfejlesztése, kapacitásának több mint 50 százalékos növelése, A fejlesztéseknél nagy gondot kell fordítani arra, hogy feloldódjon az építési és szerelőipari munkák között jelentkező meglévő feszültség, gyorsabb ütemben fejlődjön a szerelőig ári kapacitás. A korszerű építési technológiák széles körű alkalmazását, a beruházások szervezettebbé, gyorsabbá tételét, a hosszú kivitelezési idő csökkentését, a minőség javítását úgy kell megoldani, hogy az ne vezessen az építkezési költségek növekedé- sére, segítse elő az építkezések naturális teljesítését. Ezért az építőipari szervezeteknél fel kell lépni a túlzott vállalati érdek, a csak nyereségszemlélet érvényesítésével szemben. Kapjanak megbízatást az illetékes párt- és állami szervektől az építőipari szervezetek és tervezőirodák gazdasági és mozgalmi vezetői, hogy tegyék meg együttes javaslataikat egy-egy kiemelt, vagy a dolgozók életkörülményeinek javítását szolgáló létesítmények bekerülési költségének csökkentésére, vagy költségeik nö. vekedésének elkerülésére, s ahol az nem lehetséges, a minimumra szorítására. A szövetkezeti építőipar továbbfejlesztésében meg kell vizsgálni egy olyan lakáskarbantartó kapacitás létrehozásá. nak a lehetőségeit, amely a megyében jelentkező ilyen irányú növekvő szolgáltatási igények kielégítését biztosítja. A mezőgazdasági fejlődés útja Beruházások Az V. ötéves terv időszakában továbbra is gyors ütemben növekszik a beruházások volumene, mely a mostani ismereteink szerint mintegy megháromszorozódik. Volumenük 30 milliárd körülire tehető: Magának az atomerőmű-beruházásnak a megvalósítandó része meg fogja haladni a megye IV. ötéves terv ideje alatt megvalósult 10,8 milliárd forint össz- beruházás kétszeresét. A beruházási tevékenység ilyen nagy arányú volumennövekedése lényegesen nagyobb feladatként állítja elénk a be- ruházásokkal való céltudatosabb foglalkozást. A megyében megvalósítandó beruházásokból előreláthatólag megközelítőleg annyit tesz ki a folyamatban lévő, mint az indítandó új beruházások nagyságrendje. A folyamatban lévő beruházásoknak a terv szerinti, amelyeknél lehetséges a gyorsított kiviteleAz V. ötéves népgazdasági terv a mezőgazdaságban az előző 5 évhez viszonyítva évi átlagban 3,2—3,4 százalékos évi termelésnövelést tervez. Ez a növekedési ütem a megyében is reális, amellett is, hogy a megye eddigi növénytermelési hozamai az országos átlagot lényegesen meghaladják és jelentkeznek nálunk is az állat- tenyésztés fejlesztésének országos problémái. így a mezőgazdasági termelési ütemnövelés feszített feladatot jelent. Ezt a fejlődést csak a termő, föld ésszerű hasznosítása mellett, intenzív fejlesztéssel, a hozamok és a termelékenység erőteljes növelésével lehet biztosítani. A mezőgazdaság fejlesztési célkitűzéseinek elérése megköveteli a korszerű és hatékony termelési és üzemszervezési módszerek, iparszerű termelési rendszerek elterjesztését, a vezetési színvonal javítását, a mezőgazdaság anyagi-technikai színvonalának az emelését, a kapacitások jobb kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek további kihasználását, az öntözés és a melioráció, az állati férőhely, j, szárító- és tárolókapacitás növelését célzó beruházások folytatását. Az V. ötéves tervben is feladat a növénytermelés gyors növelése. Lehetőségei vannak annak, hogy a komplex terme, lési rendszerek, az intenzív fajták, az új technológiák elterjesztésével a hozamok növelésének újabb tartalékait tárják fel. Ezért a növénytermelésben továbbra is elsőrendű feladat a termésmennyiségek emelése kenyérgabonából, kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, szójából, rost- és takarmánynövényekből, szőlőből, gyümölcsből és zöldségfélékből. Különösen gyökeres szemléleti változást, gyakorlati cselekvést szükséges elérni a rét- és legelőgazdálkodásban, a különböző szórványterületeken termő füvek felhasználásában, va- lamint a melléktermékek — szalma, kukoricaszár, répafej — takarmányozási c élra való hasznosításában. Folytatni kell a szőlőtermő területek rekonstrukcióját, a szőlészet és borászat teljes vertikumának kiépítésével. Az ötéves terv folyamán el kell kezdeni a gyümölcstermő területek rekonstrukcióját és új gyümölcsösök teleoítését. Az állattenyésztés terén nagyobb fejlődési ütemet kell elérni az V. ötéves terv éveiben, mint amit a IV. ötéves tervben elértünk. Ez nem könnyű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az állattenyésztés fejlődését egyrészt behatárolják beruházási lehetőségeink, másrészt a kisüzemek állattenyésztésének bővítésével kevésbé számolhatunk. Legjobb esetben is annak stagnálását, vagy csökkenésének mérséklését érhetjük el. Így az állattenyésztés termelésének a növelése szinte kizárólagosan a nagyüzemekre hárul. A szarvasmarha-ágazat fejé lesztésének feladatai nem változnak. TovábbrP is fontos feladat a tehénállomány zömét kitevő magyartarka fajta tehenek potenciális termelési lehel tőségeinek fokozottabb kihasználása, az ésszerű szakosítás, az egyhasznosítású tej- vagy hústermelő állomány kialakításán nak folytatása. Azt a helyes elvet, hogy a népgazdaság számára szükséges termékek termelését __ még h a átmenetileg veszteséges is — nem lehet felszámolni, hanem előállítását gazdaságossá kell tenni, alkalmazni kell az állattenyésztés területére is. A sertéstenyésztés területén a megyében végbement fejlő- .es alapján mérve lényegesen jobb a helyzet, mint a szarvasmarha-tenyésztésben. Más oldalról megközelítve viszont megfeszített feladatot jelent a megye számára a sertéstenyész. tés fejlesztése is, mivel a vágósertés-termelést az 5 éves terv végére 30—40 százalékkal szükséges növelni, hogy biztonságosan megoldjuk a Szekszárdon felépülő húskombinát vágósertés-ellátását. Szükséges, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok sertéshizlalására is nagyobb figyelmet fordítsunk. A kisgazdaságokban megvannak, illetve jobb hozzáállással megteremthetők a feltételei a sertésnevelés, -hizlalás jelenlegi magas szinten tartásának,' némi növelésének. jA baromfi- és kisállattenyésztő ágazatnál a fogyasztói és a gazdaságos exportigények kielégítéséhez a termelést növelni kell, aminek még nagy kihasználatlan lehetőségei vannak a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A termelőszövetkezeti egyesülések többsége máris eredményeket hozott, de sokszor jelentős termelési kapacitások maradtak kihasználatlanul. Elsőrendű feladat a meglévő üzemnagyság által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása. A figyelmet arra kell fordítani, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok, a szövetkezetek és állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások. vállalatok létrehozása útján növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát A háztáji és kisegítő gazdaságokban el kell érni, hogy mérséklődjön a tehénlétszám csökkenése, növekedjen a hí- zottsertés-termelés, a baromfi- és kisállattenyésztés, valamint a zöldség- és a gyümölcstermesztés árutermelése. A termelőszövetkezetek vezetői tekintsék fontos népgazdasági érdeknek a háztájival való törődést, a háztáji gazdaságok gazdálkodásának segítését, árutermelésük fokozását. Biztosítón! kell a termelés és felvásárlás összhangját. A megye vízgazdálkodása, a vízkészlet hatékonyabb fel- használása szükségessé teszi, hogy folytatódjon a Sió vízfo- lyásának korszerűsítése, az ön(Folytatás a 3. oldalon.) 1976. január 10.
