Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
Siőagord, Siővölgye Tsi ■ ■ Összhangban az ötéves tervvel Egész évi munka asszonyoknak A sióagárdi Sióvölgye Tsz- ben javában folynak a zár- számadási előkészületek. Lo- zsányi Sándor tsz-elnök beszél, getésünk kezdetén elmondotta, hogy búzából a tervezetthez képest 550 ezer forinttal kevesebb értékű termett, noha a gazdák többlettermésre számítottak. .. Mivel azonban a kukorica hektáronként nem a tervezett 52 mázsával, hanem 74,8 mázsával fizetett, helyrebillent a mérleg. — Növényeink közül a kukorica az, amelyben még nagy tartalékaink vannak — így Lpzsányi Sándor. — Erre abból következtetek, hogy két egymás mellett fekvő tábla egyikén 60, másikán 102 má. zsa volt a hektáronkénti termés. Mivel a fajta és a talajminőség azonos volt. nyilvánvaló, hogy az utóbbi táblán gondosabb volt a talajmun. ka, itt sikerűit biztosítanunk az optimális tőszámot. Vetés- szerkezetünk megfelel a közös gazdaság adottságainak is, az ötéves terv követelménvei- nek is! Szintén nagv tartalékok rejlenek a kertészetben. Ott 80—90 asszony, leánv. évente 3—4 millió forint értékű árut termel. Ebben az évben 25 hektárral növeljük a zöldbab vetésterületét, gépesítjük a zöldbab, a fűszerpaprika és a gyökérzöldségek betakarítását. Ilyen módon kétszer annyit hoz majd a kertészet, mint jelenleg Jövőre fűthető csarnokot építünk; ebből a manipuláló helyiségből félkész állapotban szállítjuk majd a gyökérzöldséget a konzerviparnak. Az új létesítmény lehetővé teszi, hogy a nőket egész éven át foglalkoztassuk. A sióagárdi tsz állattenyésztői bebizonyították, hogy lehet ésszerűen takarékoskodni. Hozzávetőleg egymillió forintot ta. karítottak mçg azzal, hogy emészthető fehérjében gazdag, saiát termelésű takarmányt etettek a drágább koneentrá- tumok helvett. A kétmillió- háromszázezer forintos költséggel éniilt, 56 fér-'holvés elő. és utóvárakozós ellető istálló az állattenyésztés legnagyobb új beruházása. Eddig évenként 2200—3300 hizét bocsátott ki a közös gazdaság. Aránvlag olcsó épület, átalakítás révén rövidesen Ay| 3500-ra nő az évente értékesíthető sertések száma. A szövetkezet a tervciklus ideién esztendőnként ötmillió forintot szán beruházásra Étinél többet *— előreláthatólag — 1977-ben költ maid: ekkor éoül fel egv bábolnai szárító és egy 200 vagonos magtár. A termelőszövetkezet körülbelül 130 hektárt tud öntözni. Ebben a tervidőszakban az öntözhető terület nagysága 500 hektárra nő annak köszönhető, en, hogy állami beruházásként öntözőfürt létesül a sióagárdi határban. — Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. évi márciusi közművelődési határozatának reánk eső végrehajtásáért szövetkezetünk kommunistái ieve- keznek megtenni a magukét — váltott témát Lozsánvi Sándor. — A középfokú politikai oktatásban mintegy kilencven szövetkezeti gazda vesz részt. Az esti egyetemet eddig kilencen végezték el közülünk, most négven tanulnak ott. 65 tagtársunk végezte el a marxizmus—lenini zmus középiskolát A közénvezetői tanfolyamokról egyetlen középvezetőnk sem maradt távol. Általános iskolai tanulmányait tizennégy gazda felez.te be. Most a művelődési házzal közöse-, szerverünk tizenkét. témakört felölelő ismeretterjesztő tanfolyamot. Ez iránt a szocialista brigádok köréből nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Anyagiakban — szorgalmas munkáink megérdemelt eredményeként — nem szenved hiányt a szövetkezeti tagság. Mi. kommunisták azt szeretnénk, hogy ennek a nagv szövetkezeti csalódnak minél t’ákh mgia 1e- gveo széles látókörű, művelt ember. R Z. 11 cigányság helyzete a szekszárdi járásban A szekszárdi járásban a telepeken élő cigány lakosság száma 93Ö fő, 232 családban. Közülük a keresők száma: 291. Ezek az adatok kizárólag a telepeken élőkre vonatkoznak, arról, hogy a járásban összesen mennyi cigány lakik, jelenleg nem áll adat rendelkezésre. (Országos létszám: 320 ezer. Megyénkben az összlakosság 3,7 százaléka cigány.) Berta Kálmánná szociális főelőadó előterjesztésében tárgyalta a szekszárdi járási nép. frontbizottság a cigány lakosság helyzetét. A számok járásonként és községenként lehetnek különbözőek, a gondok ék feladatok nagy többsége azonban általánosítható. így az, hogy a megfelelő életkörülmények kialakításához elengedhetetlen az állandó munkahely, a normális lakás — lehetőleg ne cigánytelepen. Az előbbieket azonban köny- nyebb kimondani, mint megvalósítani. Bogyiszlón például a 70 családnak 152 tagja dolgozik. Faddon a nyolc családból csak hat fő, Mdfcsön a 43-ból 41. A legrosszabb a helyzet Kö- üesden, itt hét család van 17 taggal, a kereső^ száma mind. össze 2! A többi községben közepesen jó a helyzet, a tendencia javuló. Végleges javulásra azonban egyelőre nem számíthatunk, hiszen a dolgozó cigánvok túlnyomó többsége szakkénzetlen. következés, kennen keresete alacsony. Ugyanekkor a családlétszám nayv. Bátán a húsz családnak 102 tagla van. Tolnán a tizenhatnak 79. Bogyiszlón a hetvennek 305. De ez csak átlag, a valóságos helyzet az. hogy a nagv létszám énnen azokhan a osaládokhan van, amelyekből senki sem keres. A cigánytelep felszámolása jól sikerült Szedresen. 'de ugyanez már nem mondható el Decsre és Mözsre, Tolnán pedig a belterületen. — jobb körülmények között nwan — de újabb clvánvtelno létre. Az állam jelentős összegű kamatmentes kölcsönnel segíti a cigányok lakásépítését, lakásvásárlását. Tavaly azonban mindössze 21 vásárlás és négy építés történt. Ezzel tíz százalékkal csökkent — volna — a putriban élők száma, azonban helyükre azonnal újabbak költöztek. A gyerekek beiskolázása Is nagy gonddal jár. Mindenesetre eredménynek lehet elkönyvelni a szekszárdi járásban, hogy 182 cigánygyerek óvodás. 645 gyerek pedig iskolába jár. Egy nagyon figyelemreméltó megállapítás található Berta Kálmánné előterjesztésében : „Az öregek napközi otthonába felvenni az idős cigányt nem lehet, ott-tartózkodása a többi öreget zavarja, nem ülnek le vele enni egy asztalhoz. Magam is tudok szolgálni példával, ugyancsak a helység megjelölése nélkül. Fiatal pedagógus került a községbe. Cigány. A községben sok a cigánygyérek. akikkel tanárnőnk nagy szeretettel foglalkozott, szerették a gyerekek, hiszen anya- nyelvükön is beszélhettek vele. Ezt még elnézte a falu közvéleménye és a kollégák, de azt már nem, amikor a lány eljárt a cigánytelepre és tanítani kezdte az asszonyokat főzni, mosni, vasalni, egyszóval a kulturáltabb életre. Ezt nem bocsátották meg neki, egyszerre „cigányszaga” lett. Hovatovább elüldözték, s most valahol, az ország másik végében tanít —- ha egyáltalán tanít. Türelemre van szükség, ami persze nem zárja ki, hogy a cigányoktól ugyanúgy elvárjuk kötelességeik teljesítését, mint bárkitől. Akinek jogai vannak, legyenek kötelességei is — és megfordítva. így a decsi meg a tolnai cigányokkal is meg kell értetni, ahelyett, hogy le- velezgetnek a rádióval, a televízióval, az újságokkal, a minisztériumokkal, célravezetőbb dolgozni. Hiszen aki dolgozik, de csak az, megkövetelheti munkája ellenértékét is. If. Gy. Helikopter Hőgysszen Helikoptert kap munkája könnyítéséhez s jobb elvégzéséhez a Högyészi Agrokémiai Társulás. A „légi permetező” húszezer hektáron végzi el a növényvédő szerek és a műtrágya kiszórását. Senki nem végzi ei helyettük „Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre”. A párt XI. kongresszusának határozatában Szerepel ez a mondat, s ez a gondolat szabta meg a kisiparosok decemberi országos küldöttgyűlésének, tennivalóit is. Ez az állásfoglalás kifejezésre juttatta, hogy a magánkislpar tevékenységére a jövőben is számítani kell a javítás-szolgáltatás, az export segítésében, a választékot bővítő, Vagjf hiányzó cikkek előállításában. A társadalom érdekében meg kell szüntetni azokat a kötöttségeket, amelyek akadályozzák a javító-szolgáltató tevékenység fejlődését. A magánkislpar legfontosabb feladata az egyre növekvő lakossági igények kielégítése, a kis munkák, javítások elvégzése. Tennivaló tehát van bőven, s elsősorban vidéken, a kis településeken. Köztudott oéldául, hogy a községelvben, apróbb falvakban a javító-szolgáltató tevékenység nem megoldott, különösen nem az a hagyományos szakmákban. A lakáskarbantartást. a Családíház-építésl. a bőr-, szőrme- és textilruházati munkákat e’sősorban a helyi kisiparosoknak kell elvégezniük. EZt' pedig csakis úgy lehet megoldani, ha mindenütt akad ennek értője, mestere. Ahhoz viszont, hogy legyen, van bőven tennivaló. Néhány példa. Szükséges lenne, hogy a kisebb településeken, a városok külső, ellátatlanabb területein munkát kezdő kisiparos alapítási és működési támogatást kapjon berendezkedésre. Mn-i*«., során ezt törlesztené. Nagy gond â megfelelő helyiség megszerzése. A községekben ehhez a tanácsok nyújtanak segítséget, a lakótelepeken pedig a többnyire kihasználatlanul álló szuterénhelyi- ségeket kellene a kismarosnak bérbeadni. Ez a lakosság érdekeivel is megegyezik. Szükség lenne arm is, hogy a javítómunka végzésére három-négy szakmára jogosító működési engedélyt adjanak ki a helvi tanácsok. Az apró nani munkák csakis így lennének kifizetődők a vállalkozó számára. Hasznos és szükséges lenne vidéken az ÁFÉSZ-ekkel és az állami kéreskedelmi hálózattal a közös érdekeken alanuló kanesolatok elmélyítése, jávítása. A megfelelő anyagellátás például létkérdés egy-egy településen. Ugyanez a helyzet a szerszámokkal is. Nem lehet közömbös tehát, hogy a szolgáltatást végző kisiparos mennyi munkát tud elvállalni, elvégezni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy jelenleg még ' nagyon bürokratikus az anvag- és szerszámellátás. A Szükségesek beszerzése néha több napnyi id"t rabol el, felesleges utazásra kényszeríti a dolgom! akaró kisiparost. Hegyes az á már kialakulóban lévő ÁFESZ-kezdeményezés, hogy a településeket körbejáró tehergépkocsik házhoz szállítják a szükséges dolgokat, s egyben felveszik az újabb rendelést is, Nincs minden rendben a helyi hivatalos szemlélettel sem. A kisiparos szót itt-ott valamiféle furcsa mellőkzöngével ejtik. Különösen igazságtalan ez a szolgáltatásban részt vevő, a mindennapi megélhetésért keményen és becsületesen megdolgozó kisiparossal szemben. Utóbbiakat minden lehető módon támogatni kell, hiszen tevékenységük fontoé, mondhatni, nélkülözhetetlen. Nem leszólás, hanem megbecsülés illeti tehát őket.-. Gy. Tereprendezés a íelvásáHéteferen A Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat Tamásiban az elmúlt év végén adta át az új, korszerű felvásárlótelepét. A kivitelezés munkáit a Kapos— Koppány-völgyi Vízitársulás végezte el és most fejezik be a tereprendezést, a munkák so» rán keletkezett földkupacokat egyéb munkálatokhoz, töltés céljából elhordják. Fotó: Gottvald
