Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

Ülést tartott az Országos Béketanács A tanácskozás verni ég felszólalója volt Xomesh Chandra, a Béke-viliig tanács főtitkára. (Folytatás az 1. oldalról.) dokumentumok megismerteté­sére és megértésére, a szocia­lista közösségiek a katonai enyhülést, a stratégiai fegyver- korlátozást. az euróoai haderő­csökkentést, az általános és teljes leszerelést elősegítő kez­deményezéseinek támogatásá­ra. A hagyományoknak megfe­lelően máj,us 8—június 8 kö­zött megrendezik a béke és barátság hónapját. Május 8— 16. között az európai bizton­ság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával közösen megrendezik az európai biz­tonság és egvüttműködés he­tét. Megemlékeznek a béke­mozgalom jeles dátumairól, köztük a vietnami nép győzel­mének első évfordulójáról, s a békeszerető erők moszkvai világkongresszusának harma­dik évfordulójáról. 1 Sarlós István hozzászólásá­ban olyan programnak minő­sítette a béketanács idei mun­katervét, amely tendenciájá­ban és szándékában is meg­felel a párt és a kormány po­litikájának, alkalmas arra, hogv erősítse a békés egymás mellett élés gondolatát, meg­értesse külpolitikai törekvése­inket, azt, hogy korunk meg­határozói az enyhülés erői, meghatározója a Szovjetunió és a szocialista országok béke- politiikája. Alkalmas arra — mondotta —, hogv mozgósítson a világ elnyomott, szabadsá­gukért, függetlenségükért küz­dő népeinek politikai, erköl­csi. s ha kell, anyagi támoga­tására. — A világ hékrszerető népei bizakodva nézhetnek az 1976- os esztendő elé — mutatott rá hozzászólásában Romesh Chandra. A bizakodás alapja az envhülési politika sikere, a folvamat visszafordíthatatlan­sága. A helsinki értekezlet záróokmányát méltatva hang­súlyozta: az euróoai biztonsá­gi és együttműködési konferen­cia fölmutatta aZ emberiség előtt a háborúktól mentes új világ lehetőségét, nemcsak Eu­rópában. hanem a világ más térségeiben is. Az Országos Béketanács el­fogadta az 1976-os munka- programot. Az ülés Pethő Ti­bor elnöki Társzavával ért vé­get Gromiko Tokióban À világsajtó nagy érdeklődést tanúsít Andrej Gromiko most kezdődő tokiói látogatása Iránt. A szovjet külügymi­niszter japán kollégája, Mijazava Kiicsi, meghívásának ele­get téve utazott a távol-keleti szigetországba. A megbeszélé­sek fontosságára utal az a tény is, hogy Gromiko, aki egyúttal az SZKP Politikai Bizottságának tagja, még a XXV. párt- kongresszus előtt szakított magának időt erre az útra. A tokiói megbeszélés újabb mérföldköve lesz annak a po­litikai-gazdasági párbeszédnek, amely — változó intenzitással — több éve folyik már a Szovjetunió és Japán között. Ennek fő témája kétségtelenül a szovjet—japán békeszerződés meg­kötése. Jogilag ugyanis még mindig nincs lezárva a két or­szág közötti második világháborúbeli hadiállapot. Szovjet részről nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a szerződés­nek, mégpedig nemcsak a kétoldalú kapcsolatok javítása szempontjából. Ez a szerződés jótékony hatást gyakorolna az egész földrész politikai légkörére, s egyik pillére lehetne a Szovjetunió által szorgalmazott ázsiai kollektív biztonsági rendszernek. Az előrelépést e téren eddig az nehezítette, hogy Japán­ban azok a politikai erők a hangadók, amelyek a békeszer­ződés megkötését a második világháború következményeként szovjet fennhatóság alá került dél-kurili szigetek visszaadá­sához kötik. Ilyen alapon viszont a Szovjetunió, amely ra­gaszkodik a történelmileg kialakult határok elvének az ér­vényesítéséhez — nem tárgyalhat. Bonyolítja ezt a kérdést Peking diplomáciai diverziója is. A kínai—japán' barátsági és együttműködési szerződés előtárgyalásai során ugyanis kínai részről kísérlet történt arra, hogy a két ország foglal­jon állást a hírhedt „hegemónia-tétel” mellett. Ennek nyíltan szovjeteUenes éle van: a maoisták kísérlete arra, hogy Japánt szembeállítsák a Szovjetunióval. Tokióban nem fogadták el ezt a kínai követelést. Gromiko és japán kollégája minden bizonnyal nagy fi­gyelmet szentel majd a gazdasági együttműködés kérdései­nek. Japán ugyan a Szovjetunió második legfontosabb tőkés kereskedelmi partnere, de mindkét fél azt vallja, hogy e té­ren távolról sem merítették ki a lehetőségeket. Éppen ezérl, valamint a politikai problémák bonyolultsága miatt, a tokiói külügyminiszteri megbeszélések legszembetűnőbb eredménye gazdasági természetűnek ígérkezik. Hitelfedezet: a Szuezi-csatorna Az egyiptomi gazdaságnak komoly „vérátömlesztésre” van szüksége, hogy leküzdhesse a jelenlegi válságot — jelentette ki Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő, az A1 Szijasza című ku­vaiti lapnak adott interjúban Az egyiptomi államfő elmon­dotta, hogy az elkövetkező két évben mintegy négymilliárd dollárra lesz szükség az egyip­tomi gazdaság szanálásához, s ezt az összeget a testvéri arab államoktól akarja kérni. Fe­dezetül a Szuezi-csatorna, va­lamint a Siuai-félszigoteu visz- szakapott olaiku+ak évi 6—700 millió dolláros jövedelme szol­gál majd. A hitel megszerzése érdekében — jelentette be Sza­dat — a közeljövőben közel- keleti körútra indul Mamduh Szalem miniszterelnök. Az interjú további részében Szadat bírálta a szíriai Baath- párt politikáját, bár úgy nyi­latkozott hogy nagyra becsüli Asszad szíriai államfőt. A to­vábbiakban Egyiptom fegyver­vásárlási lehetőségeit kedve- zőeknek minősítette, és ezzel kapcsolatban elismeréssel szólt az Egyesült Államokkal fenn­tartott kapcsolatokról. Rjnäelat a tcQziiletek távieszéiadíjainak módasllásárál A közlekedés- és postaügyi miniszter — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — módosította a távbeszélő-díjszabást. A válto­zás a közönséget, a magán- előfizetőket nem érinti, kizáró­lag a közületekre vonatkozik. A rendelet szerint az állami költségvetési szervek, a gaz­dálkodó szervek, a szövetkeze­tek, a szövetkezeti vállalatok, valamint a társadalmi szervek új telefonállomásért a tényle­ges szerelési költségeken felül az eddiginél kétszer nagyobb — főállomásonként 30 000 fo­rint. ikerállomásonként 20 000 fnrint, — úgynevezett bc’énésl díjat fizetnek. Azt már egv ko­rábbi rendelet te"e kötelező­vé. b név úiabb telefonállomás i átépítésénél feiip^-rféri alán­jukból hezzádárulienáip a táv­beszélő-hálózat fejlesztéséhez. A rendelet módosította a beruházási hozzájárulásra kö­telezett szervek havi telefon­előfizetési díjait is. Ennek lé­nyege, hogy a gépi kapcsolású telefonhálózatban a főállomás havi díja 40 forintról 120 fo­rintra, az ikerállomásé 30 fo­rintról 80 forintra emelkedett. A kézi kapcsolású hálózatban a főállomásért 30 forint he­lyett 90 forint, az ikerállomás után 20 forint helyett 60 fo­rint a havi előfizetési díj. A '■többletbevétel felét a Posta ugyancsak a távbeszélő-hálózat és a központok fejlesztésére fordítja. Az átalánydíj válto­zatlanul 50 forint maradt. A rendelet — „mely mintegy 1^0—190 ezer közületi telefon- ái’omást (Mpt — január 1-én lénett hatályba. Az 0 KP a lonnány válságról Az Olasz Kommunista Párt cseppet sem titkolt neheztelés­sel fogadta, hogy a szocialista párt kormányválságot robban­tott ki. Az Unita csütörtöki vezér­cikke félreérthetetlenül leszö­gezi, hogy az OKP a legkevés­bé sem találja alkalmasnak az időpontot a kormány meg­buktatására. A kormányválság megbénítja a parlament mű­ködését, amikor aZ fontos kér­déseket tárgyal. A helyzet kulcsa az OKP- hoz fűződő viszony kérdése. A szocialista párt szavakban olvan új, széles parlamenti többségre támaszkodó kor. mánvt sürget, amely, felhagy az OKP-val szembeni megkü­lönböztetés és elzárkózás poli­tikájával. A valóságban ázoh- ban a helyzet még nem érett meg erre, a kereszténydemok­rata párt kongresszusa előtt nem lehetett valóban arra szá­mítani, hogy a KDP változtat eddigi elzárkózó magatartásán, s így a kormányválság éppen a jobboldal — Fanfani vagy más — visszavágására adhat alkalmat. Ráadásul eltereli a súlyos gazdasági válságról, a munkanélküliségről a figyel­met. Ezért ítélik meg negatí­van mind az OKP, mind a szakszervezetek. Morc kormányfő, aki szerdán este közölte Leone köztérscsá- gi elnökkel lemondását, csütör­tökön bejelentette ezt a Réta­ment k-H házában is a ház­m öV-n «Z'V .uuo Mura miniszterelnök távozik Giovanni Leone áliamfő- „ iől a Quirinale-tfalotábói; ’panorama ■■■ --------------­----------------------­A NKARA Ankarában török—csehszlo-' vák közleményt hoztak nyil­vánosságra Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök hi­vatalos törökországi látogatá­sáról. A tárgyalások eredmé­nyeként a két ország hosszú le­járatú megállapodást kötött a gazdasági, műszaki, ipari és tudományos területen történő együttműködésről. ATHÉN Az athéni katonai bíróságon csütörtökön újabb per kezdő­dött. A vádlottak padján Joan- nidesz ex-tábomok, a katonai rendőrség volt vezetője és négy magas rangú munkatársa ül. A vád szerint 1974. júliusá­nak végén, va<rds közvetlenül a katonai diktatúra bukása után, megsemmisítették a kato­nai rendőrség irattárát. Ismeretes, hogy Joannideszt két korábbi tárgyaláson már életfogytiglani börtönbüntetés­re ítélték az 1967. áprilisi ál­lamcsíny előkészítésében, vala­mint az 19C3. novemberében a tüntető athéni egyetemisták elleni Véres megtorlásban ját­szott szefene miatt. A mostani tárgyalás befejeztével .Toanni- deszre űlabb per vár: felelnie kell a katonai rendőrségnek a d’ktatűrá nolîtîkal ellenfelével «■-.»nahen a’kalmazott kegyetlen bánásmódért. PÁRIZS Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere szerdán este — Sauvagnargues külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásai be­fejeztével — újságírók előtt nyilatkozva kijelentette, hogy párizsi tárgyalásai hasznosak voltak, mert azokon kitűnt, mennyire szükség van a két ország közötti kapcso’atok fej­lesztésének meggyorsítására A helsinki értekezlet záróokmá­nya, amelvet egységes egész­nek kell tekinteni — hangsú­lyozta a miniszter — kedvező feltételeket teremt e fejlődés számára. A megbeszéléseken elhatározták, hogy a gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztése so­rán rövid időn belül megkét­szerezik, sőt megháromszoroz­zák a két ország közötti áru- csereforgaimat, a politikai együttműködés megjavítása keretében pedig ezentúl gyak­rabban kerül majd sor eszme­cserékre a hét külügyminiszté­rium között. VARSÓ Lengyelországi hivatalos lá­togatása befejező aktusaként Herbert Vehner, a nyugatné- I met SPD parlamenti csoportjá­nak vezetője szerdán a késő esti órákban találkozott Ed­ward Babiuchhal, a LEMP PB tagjával, a KB titkárával, és más vezető politikai személyi­ségekkel. A megbeszélés során a felek kifejezésre juttatták megelégedésüket a tárgyalások eredményeit és légkörét illető­en. Hangsúlyozták, hogy az SPD delegációjának látogatá­sa, különösen Edward Gyerek­nek, a LEMP KB első titkárá­nak és Herbert Wehnernek a tanácskozása, hozzájárult a lengyel—NSZK kapcsolatok to­vábbi normalizálásához és az európai enyhülési folyamat megszilárdításához. 1916. Január 9.

Next

/
Thumbnails
Contents