Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
Indokolatlan alkalmazotti létszámnövekedés Rendelet az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlatról A Magyar Közlöny 1975. évi 87. száma közli a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletét, amely az igazgatási s adminisztratívügyviteli létszámfelvételi zárlatról intézkedik. A január 1-én életbe lépett jogszabály az igazgatási szerveknél (minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) teljes létszámfelvételi zárlatot rendel el, a vállalatoknak, szövetkezeteknek, költségvetési intézményeknek pedig az adminisztratív-ügyviteli dolgozók felvételét tiltja meg. Ide sorolhatók például a vállalati igazgatási, rendészeti, revizori munkakörben foglalkoztatottak, tervgazdászok, beruházók, statisztikusok, anyag- gazdálkodók, üzletszerzők, számlázok, utókalkulátorok, titkárnők, gépírók, adminisztrátorok, iktatók stb. Az .érintett munkakörök listáját a rendelet mellékleteként közölt kulcsszámok alapján a „Foglalkozások egységes osztályozási rendszere” című KSH-összeállításban lehet megtekinteni. A meghatározott munkakörökben az 1975. december 31- én munkajogi állományban levők munkába való visszatérésén túlmenően új dolgozó akkor sem alkalmazható, ha bármilyen okból megüresednek egyes állások, beleértve azt az esetet is, ha sorkatonai szolgálatra bevonultak, gyermekgondozási szabadságra vagy három hónapon túli fizetés nélküli szabadságra menők munkahelye üresedik meg. A Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, hogy a rendelet kiadását az alkalmazotti létszám indokolatlan növekedése tette szükségessé. A hetvenes évek elején az alkalmázottak létszáma kétszer, sőt három, szór olyan gyorsan nőtt, mint a munkásoké, s az alkalmazottak létszáma az utóbbi két évben is tovább nőtt, amikor a munkáslétszám stagnált, illetve csökkent. Sok a párhuzamos munka, a fölösleges adminisztráció, egész sor vállalatnál rosszul tervezik meg az alkalmazotti létszámot, nem egy helyen rosszul szervezik munkájukat. A Minisztertanács 1974-ben már foglalkozott az alkalmazotti létszámgazdálkodással, s határozatában felhívta az intézményeket, vállalatokat a fölösleges munkák, munkakörök megszüntetésére, a létszám helyes megtervezésére, a munka jó szervezésére. Ezt a határozatot zömében nem hajtották végre, s ahol történtek is intézkedések, azok nem bizonyultak kielégítőnek. A kormány felhatalmazása alapján most kiadott miniszteri rendelet rákényszeríti a vállalatokat, hogy a korábbi intézkedéseket hajtsák végre. A csökkenő létszámot munkaszervezési intézkedésekkel, az ügyintézés és adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egyszerűsítésével, s a munkafegyelem erősítésével lehet és kell ellensúlyozni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondoskodik, hogy a rendeletet ne játszhassák ki. Szigorúan felelősségre vonják az érintett vezetőket, ha például valakit más munkakörben foglalkoztatnak, mint ahová besorolták. A vállalatoknál különösen indokolt esetben az elkerülhetetlenül szükséges mértékig a felügyeletet gyakorló miniszter, megyei, illetve fővárosi tanácselnök engedélyezheti munkaviszony megszűnése miatti létszámcsökkenés pótlását. Negyvenolmüliárd exportnövelő beruházásokra A kormány hitelpolitikai irányelvei felhatalmazzák a Magyar Nemzeti Bankot, hogy kedvezményes hitelt nyújtson a vállalatoknak olyan fejlesztéshez, amelyek a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek előállítását segítik, s a befektetések devizában gyorsan megtérülnek. Mint a Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársának elmondták, a gazdaságos exportra ösztönző bankhitelnek hazánkban már nyolcéves hagyománya van, s a tapasztalatok szerint a hitel- konstrukció igen hasznos, az igény is egyre növekszik iránta. Első ízben 1968-ban folyósítottak exportra ösztönző hitelt, amelynek összege akkor 300 millió forint volt. Azóta az igények is és a lehetőségek is emelkedtek. A IV. ötéves tervidőszakban összesen mintegy 14 milliárd forint ex. portra ösztönző hitelt folyósított a Nemzeti Bank, a mostani tervidőszakban pedig ennek az összegnek többszöröse, 45 milliárd forint áll a vállalatok rendelkezésére. Ez is jelzi; az állam fokozottan segíti a vállalatokat abban, hogy gazdaságosan értékesíthető exportcikkeik gyártását növeljék, bővítsék piacaikat, a fejlesztéseket hazánk külkereskedelmi egyensúlyának megszilárdítására használják fel. A Magyar Nemzeti Bank felhívására eddig 132 vállalat igényelt hitelt, összesen 216 fejlesztési célra. A 132 vállalat összesen mintegy 38 milliárd forintot kért, ennek egy része nem teljesíthető, mivel valamely követelménynek egyikmásik vállalat pályázata nem felel meg. így is eddig öt- milliárd forintos kérelmet hagytak jóvá véglegesen, 10 milliárd forint hiteligényt pedig előzetesen. A legnagyobb hitelt, 3,5 milliárd forintot, az Egyesült Izzó kapja. A vállalat a hitel felhasználásával oly mértékben fejleszti a fényforrások gyártását, hogy jelentősen tovább növelheti azok tőkés exportját. A Magyar Nemzeti Bank elnöksége legutóbb kedden tartott cenzúrabizottsági ülést, ahol a többi között előzetesen hozzájárult a Kaposvári Húskombinát 900 millió forintos hiteligényéhez. A fejlesztéssel Kaposvárott lehetővé válik dobozolt sonka, különféle konzerváruk és a tőkés piacokon is gazdaságosan értékesíthető egyéb Cikkek előállítása, s a befektetés itt is három éven belül megtérül. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is várja azoknak a vállalatoknak a hiteligényét, amelyek a kölcsön felhasználásával a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek gyártására bővíteni, korszerűsíteni akarják Üzemüket. Eredmények és leendők Helsinki után Hat hónap telt el azóta, hogy Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát. Ezzel kapcsolatban Jurij Zsu- kov, a Pravda politikai hírmagyarázója rámutat: „Harmincöt legmagasabb rangú állami vezető az államközi kapcsolatok nagy fontosságú elveit aláírásával megerősítve megteremtette a nemzetközi kapcsolatok konstruktív fejlődésének- szilárd alapját, politikai, gazdasági és humanitárius területeken egyaránt. Ezzel biztosították a feltételeket ahhoz, hogy minden vonatkozásban megvalósuljon a záródokumentum, amelynek gerince az enyhülés tartóssá tételének, kiszélesítésének és elmélyítésének koncepciója — az európai béke és biztonság megszilárdításának, az együttműködés továbbfejlesztésének programja. A szocialista országok — hangsúlyozza Jurij Zsukov — abból indulnak ki, hogy éppen az enyhülés megvalósítása, vagyis konkrét pozitív tartalommal való mind nagyobb mérvű megtöltése szükséges ahhoz, hogy Európában valóban tartós és megbonthatatlan legyen a béke. A hírmagyarázó felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt hónapban megsokasodtak a hivatalos és a nem hivatalos látogatások, a különböző társadalmi rendszerek vezetőinek találkozásai. Ezek során fontos I tárgyalásokra került sor a kétoldalú és a sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, a Helsinkiben létrejött megállapodások alapján. Kidolgoztak olyan új dokumentumokat is, amelyek megfelelnek a helsinki záródokumentűm betűjének és szellemének, miközben minden alkalommal aláhúzták e záróokmány tartós, állandó jellegét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen kialakult új légkörben lehetővé vált nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, hanem az egész Európára kiterjedő gazdasági együttműködés további fejlesztése is. Mind nagyobb arányokban folyik a humanitárius területeken való együttműködést előirányzó, a záróokmány harmadik fejezetében szereplő megállapodásoknak a gyakorlatba történő átültetése. Ez az együttműködés minden állam szuverén jogainak tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek teljes betartása alapján fejlődik — hangsúlyozza a hírmagyarázó, majd a következőket írja: „Mindezt az tette lehetővé, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, ösz- szegezve a második világháború politikai kihatásait, lefektette a békés egymás mellett élés elveire épülő államközi kapcsolatok új rendszerének alapjait.” A Pravda hírmagyarázója hangsúlyozza, hogy a konstruktív tevékenység lehetőségei va. lóban szinte felmérhetetlenek minden területen : politikai, gazdasági, tudományos, kulturális téren, valamint az emberek közötti kontaktusok vonatkozásában is. Ezzel kapcsolatban rámutat: „Óriási jelentősége lenne egyebek között annak, ha megvalósítanák Leo- nyid Brezsnyevnek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán elhangzott javaslatát, hogy rendezzenek összeurópai kongresszusokat vagy nemzetközi tanácskozásokat a környezetvédelem területén való együttműködés kérdéseiről, a szállítás, az energetika fejlesztéséről”. „Természetesen különösen időszerűek a katonai enyhülés kérdései. Az emberi értelem sehogyan sem tud megbékélni azzal, hogy a politikai enyhülés megszilárdulásának idején még mindig folytatódik a fegyverkezési hajsza. A politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhüléssel. Ma ez a legidőszerűbb feladat. Megoldását lényegesen elősegítené, ha előrelépés történne a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon, amire a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok őszintén törekednek” — írja végezetül a Pravda politikai hírmagyarázója. (TASZSZ) am MOSZKVA A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—787 mesterséges holdat. Pályájának kezdeti adatai: keringési idő 95.3 perc; földfelszíntől mért legnagyobb távolsága 564, a legkisebb 519 kilométer. Pályájának síkja 74 fokot zár be az egyenlítő síkjával. A szputnyikon elhelyezett berendezések előírásszerűén működnek. VARSÓ Herbert Wehner vezetésével hétfőn több napos lengyelországi látogatásra Varsóba érkezett a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának küldöttsége. Wehner és kísérete kedden Stanislaw Gucwával, a lengyel nemzetgyűlés (szejm) elnökével, majd Edward Babiuch- hal, a LEMP KB titkárával, a Politikai Bizottság tagjával tárgyalt. PÁRIZS Giscard d’Estaing köztársasági elnök kedden délelőtt fogadta Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnököt. Thorn a találkozó után kijelentette. hogy „közöspiaci ügyekről” tárgyalt az elnökkel. Hozzátette, hogy a megbeszélésen az ENSZ-ről is szó esett, s ezzel kapcsolatban sajnálkozását fejeztd ki, hogy Izrael nem hajlandó részt venni a közel-keleti kérdés megvitatásában. Hangsúlyozta, reméli, hogy egy későbbi szakaszban az izraeli vezetők megváltoztatják álláspontjukat. s hajlandók leiknek egy asztalhoz ülni a palesztin nép képviselőivel. HANOI A Guan Dói Nhan Dan, a vietnami hadsereg laoja „A forradalmi hatalom első vívmányai Dél-Vietnamban” című elemzésében érdekes tényeket közöl a Thieu-hadsereg volt tagjainak beilleszkedéséről. A lap megállapítja, hogy a felszabadítás óta eltelt nyolc hónap alatt a volt tisztek és katonák többsége felajánlotta szolgálatait a forradalmi hatalomnak és elvégezte az átnevelő tanfolyamot & fl PENTAGON REKORDJA Az Egyesült Államokban immár ki tudja hányadik esztendeje minden új katonai költségvetés olyan tetemesen túlszárnyalja a megelőzőt, hogy megdönthetetlen rekordnak tűnik. De csak a következő költségvetésig... így 1970-ben a katonai költségvetés 77,8 milliárd dollár volt, 1973-ban elérte a 85,2 miUiárdot, 1975-re már 104,7 milliárdot irányoztak elő, 1976-ra pedig a Pentagon 120,9 milliárd dollárt kért! Ugyanekkor a meghökkent nyárspolgárral megpróbálják elhitetni, hogy a katonai előirányzatok szédületes növekedése csupán az infláció következménye. A fegyverkezés és a reá fordított kiadások szintje — úgymond — változatlan, sőt még csökken is! A helyzet azonban merőben más: „A kormány tavaly 14 milliárdos növekedést javasolt. Ennek az összegnek körülbelül a fele írható, az infláció számlájára, a fennmaradó résznek a védelmi program .reális növekedését’ kell biztosítania” — közölte 1975. október 3-án a New York Times. Az amerikai kongresszus képviselőháza az 1975 júliusától 1976 októberéig terjedő időszakra nagy szótöbbséggel jóváhagyta a hallatlan „védelmi” előirányzatokról szóló törvénytervezetet. Az összeget azonban 112 milliárd dollárra „korlátozta”. A gyakorlat tanúsága szerint azonban az Egyesült Államok tényleges katonai kiadásai mindig nagyobbak a kongresz- szus által elfogadott költség- vetésnél. A „pótkiutalások” módszerével rendszerint nemcsak hogy helyreállítják, hanem meg is tetézik a megnyirbált összeget Az amerikai hadiipari cégek nagy megrendeléseken dolgoznak: 1) Folyamatban van a Minu- teman interkontinentális ballisztikus rakéták. „első és második nemzedékének” felváltása a „harmadik nemzedékhez” tartozó, külön célokra irányítható, több robbanófejes rakétákkal (MIRV). 2) Folytatódnak a Poseidon« rakétákkal felszerelt Trident rendszerű új atom-tengeralattjárók létrehozásával kapcsolatos munkálatok. Minden tengeralattjáró körülbelül egymillió rd - há romszázmillió dollárba kerül. 3) Uj „B—1” stratégiai bombavetőket építenek. Egy-egy ilyen repülőgép mintegy 80 millió dollárba kerül. Felújítják a yadász-repülőgépek állományát, ezek darabonként 8—■ 14 millió dollárba kerülnek. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a fegyverfajták közül egyesek ára hihetetlen magasságokba emelkedett. Ez azonban egyáltalán nem igazolja a katonai kiadások általános növelését, hiszen az áremelkedésben elsősorban és főleg a minőségi fegyverkezési verseny jut kifejezésre. Márpedig ez végső soron semmivel sem kevésbé növeli a háborús veszélyt, mint a mennyiségi verseny. A költségvetésben a katonai építkezésre fordítandó előirányzatok is növekednek: erre a célra 3,8 milliárd dollárt hagytak jóvá. Ide tartoznak egyebek közt az Indiai-óceánban lévő Diego Garcia-szigeten létesített haditengerészeti támaszpont bővítésére felhasználandó összegek. Tetemes összegeket hasítanak ki számos ország — a Pentagon állandó és új kliensei — „katonai segélyezésére”. így például a kormány szükségesnek tartja, hogy Izraelnek 2,3. milliárd dollárt folyósítson. A Pentagon megnövekedett igényeinek — vezetőinek elgondolása szerint — „példaképül” kell szolgálniuk az Egyesült Államok szövetségesei számára és arra kell ösztönözniük őket, hogy fokozzák a katonai előkészületek növelését célzó erőfeszítéseiket és kiadásaikat. ' 1976. január 7,
