Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
A palánk! iparnegyed Magasabb tervek — új termékek Szekszárdion lényegében három iparnegyedbe telepítették az üzemeket. A Keselyűsi útra, a Bogyiszlói útra és Palánkra. A palánki részen két új gyár, és egy régi téglagyár működik. Híreink arról tájékoztatnak, hogyan kezdték, miként készültek az 1976-os terv teljesítésére. Harmincezer műanyag ajtó A BKV szekszárdi gyáregysége — 1970-hez képest — az idén megkétszerezi termelését: 140 millió forint értékű árut termel. A termék mintegy negyven százaléka redőny, a többi falburkolat, válaszfal, ajtó. Az utóbbiak keresettsége főként Szekszárdon nőtt. A gyár — amint ismeretes — hajdan éppen műanyag ajtók gyártására épült. Tavaly 14 ezer ajtó hagyta el az üzemet; az idén azonban már 30 ezret készítenek. — Az előítéletek leküzdése nem megy máról holnapra — mondja Varsányi Ottó igazgató. — A közönség csak lassacskán szokott hozzá, hogy nem csak cipőből, de ajtóból is kialakult egy minőségi skála. Aki jobbat, szebbet akar, annak többet kell fizetnie. A fából készült ajtók ára, például, azonos méret mellett 700—2500 forint; a mi műanyag ajtónk fogyasztói ára 1700 forint. A magánépíttetők aránylag hamar felismerték előnyeit, némelyik építővállalat azonban még ma sem. Amikor megkezdtük a műanyag redőnyök gyártását, a mi termékünk mellett még csak fa redőnyt használtak fel. Napjainkban azonban tíz százalék a fa és kilencven százalék a beépítésre kerülő műanyag redőnyök részesedés» . Nagy kereslet, kicsiny létszám A szekszárdi téglagyárban az elmúlt esztendőben hatmillió tégla gyártását tervezték. — Melegen, ahogyan a kemencéből kikerült, úgy kapkodták a vevők a téglát — emlékezett beszélgetésünkkor Wagner Márton, az üzem vezetője. — Az első osztályú mellett Vitték a harmadosztályú téglát, de még a törmeléket is... Huszonöt éve állok ezen a helyen,- de olyan építési kedvét, amilyen két-három esztendeje Szekszárdon tapasztalható, nem láttam. Jó volna az eddiginél nagyobb mértékben hozzájárulni az igények kielégítéséhez, de — sajnos — csak volna. .. Erre az évre is csak hatmillió tégla termelését tervezhettük. A gond: kevés a munkáskéz, kevés az agyag. Mégis optimlita vagyok: bízom abban, hogy a tervünkben vállalt hatmillió téglát sikerül előállítanunk. Egy megbízható szállítónál Zsiguli gépkocsi tartozékának eddig csaknem másfél millió tömlőfeszmérőt készített a szekszárdi műszergyár. Jóllehet, ez a mennyiség a korszerű nagyüzem össztermelésének nem jelentős hányada, a műszergyáriak mégis szívesen emlegetik — ugyanis ezt a cikket sosem érte minőségi reklamáció. Szekszárd ebből a termékből a jelenlegi ötéves tervben is esztendőnként háromszázötvenezret gyárt majd. —* Idei tervünk a tavalyinál huszonnyolcmillió forinttal nagyobb, s eléri a kétszázhatvanmillió forintot — mondotta Magyari László igazgató. — Nem mást, hanem többet termelünk. Tervünk realizálásának egyik fő garanciáját abban látom, hogy a tervezés előkészítését — a dolgozók bevonásával — még áprilisban megkezdtük. A nálunk gazdaságtalan termékektől, mint például a gyorstolattyútól, az elektródafogótól, a 45-ös ma- nométertől megszabadultunk A profiltisztítás során került az olajnyomásmérő és a hűtővízhőmérő a tolnai GÉM Szövetkezethez. Ebben az évben a tavalyinál több hőfokszabályozót és hegesztőterméket készítünk. A gyártmánycsaládok száma csökkent; dolgozóink munkája mégsem egyhangú, hiszen az említett gyártmánycsaládokba mintegy százötven féle termék tar. tozik. 1976-ot illetően optimista vagyok: a kollektíva elé gedett; a terv megalapozott, beCsülétes munkával teljesít, hető. a. z. Tervez a levéltár Olvasókönyv dokumentumokból — Rákéczi-kiállitás — Tolna megye bemutatása 1849-től 1980-ig A helytörténet iránti érdeklődés — tegyük hozzá: főként a levéltár munkájának köszönhetően — állandóan nő Soha még nem kutattak ennyien a levéltárban, mint az utóbbi időben. K. Balog János igazgató tájékoztatása szerint az idén a kutatási esetek száma meghaladta a hétszázat, a kutatók száma pedig 130 volt. De a legtöbben nem kutatnak, ellenben megnézik a kiállításokat, olvassák a levéltár kiadványait, előadásokat hallgatnak. Mind az előbbiek, mind az utóbbiak növekvő igényeinek kielégítésére gazdag programot dolgozott ki megyénk le. véltára az 1976-os évre és az azt követő esztendőkre is. K. Balog János legelőbb egy újszerű kiadványt említ, amely 1976 egyik meglepetésének ígérkezik. — A mi levéltárunkban, de az ország többi levéltáraiban is, sőt a bécsi és az ankarai levéltárban fellelhető Tolna megyei vonatkozású dokumentumokat olvasókönyv formájában nyújtjuk át az érdeklődőknek. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek a tanulmányoknál is jobban szeretik a dokumentumokat Az országban néhány helyen már megjelent hasonló kiadvány, de terjedelmében valamennyi elmarad a miénk mögött. Az első kötet, amely 1976- ban megjelenik, mintegy hét- nyolcszáz dokumentumot tartalmaz majd a honfoglalástól 1849-ig, a szabadságharc és polgári forradalom buKásáig. A könnyebb eligazodás érdekében egyes korokhoz bevezető tanulmányokat is közlünk. — Közben dolgozunk a nyolcadik és kilencedik tanulmánykötetünkön. Egyik a megye mezőgazdasága szocialista átszervezésének történetét dolgozza fel, a másik a következő tanulmányokat tartalmazza: Reformkori követi utasítások és jelentések; a megye iparosodásának és iparosításának története; a megye szocialista iparosításának három évtizede; a megye kereskedelmének története 1919-től 1948-ig. Közben folynak a kevésbé látványos, de nem kisebb jelentőségű belső munkák. A belső rekonstrukció során befejeződik a raktárakban a korszerű állványrendszer építése. A korszerű raktározás kiépítése hosszú távra szóló munka A por, a nem megfelelő hőmérséklet és a napfény nagy ellensége a régi iratoknak, a fokozott védelem biztosítása Is komoly munkát jelent — A kutatók érdekében egy tizenöt évig tartó munkába kezdünk. Célunk, olyan tájékoztatót adni a kutatók kezébe, amelyből képet kaphatnak korábbi szervek iratainak tartalmáról. Körülbelül ezer ilyen szerv iratanyagát őrizzük. Szinte gigantikus szám jön kl a legegyszerűbb összeadás nyomta is. K. Balog Jtaos ugyanis mellékesen megjegyezte, hogy egy-egy szerv iratanyaga néha eléri az öthatszáz métert is Nem kiterítve a lapokat, hanem élére egymás mellé állítva. — Nagy kiállításunk, amely a megye történetét 1686—1849. között mutatja be, jövőre is nyitva lesz. A Rákóczi-évfordulóra tekintettel 1976-ban Rákóczi-kiállítást rendezünk folyosói tárlóinkban, eredeti dokumentumokból, jórészt megyei anyagból. Ugyanezt a kiállítást — természetesen fényképeken — az öt járásban ván- doroltatjuk. Egyik, vagy talán „a” legnagyobb vállalkozásuk ismertetését a beszélgetés végére hagyta a levéltár igazgatója. A múzeummal közösen — a múzeumban, — öt éven keresztül történelmi sorrendben mutatják be Tolna megye történetét. Jövőre a kiállítás a megye kapitalista fejlődését mutatja be 1849-től 1918-ig. 1977-ben a kiállítás címe és tárgya Tolna megye az I. világháború idején. 1978: Tolna megye és a forradalmak (1918—1919). 1979: Tolna megye felszabadulása (1944—1945). 1980: Tolna megye szocialista fejlődése (1945 —1980). Ezeket a munkákat tervezi az új esztendőre — és az elkövetkezőkre mesrvénk esvík legjelentősebb közművelődési intézménye, a levéltár. LET ÍNYEI GYÖRGY Irányelvek az OzenrgászségBgy, az üzemi orvosi hálózat továbhfeilesztésérftl A fővárosi, s a megyei tanácsoknak intézkedési tervet kell kidolgozniuk az üzemi orvosi hálózat továbbfejlesztésére — döntött decemberi ülésén a Miniszter- tanács. Az egészségügyi miniszter a tervek elkészítéséhez most irányelveket adott ki. Az Egészségügyi Közlönyben megjelent irányelvek leszögezik: az üzemi orvosi hálózat fejlesztése során a nagyüzemek, a munkásnőket nagyobb számban foglalkoztató vállalatok üzem- e-észségügyi szolgálatának jobbítását kell előtérbe helyezni. Csökkenteni kell az üres üzemorvosi állások számát, s a feladatok szakszerű, zavartalan ellátásának biztosítására gondoskodni kell megfelelő számú középfokú egészségügyi szakdolgozóról is. Figyelemmel a racionális munkaszervezésre, a munkaidő teljes kihasználásának követelményeire, a fő foglalkozású egészséaügyi szakdolgozó munkaidejét két olyan, egymáshoz közel fekvő üzem között is meg kell osztani, ahol a részfoglalkozású üzemi orvosi órák alacsony száma ezt indokolttá teszi. A különböző üzemi szakrendelések megtervezésekor szem előtt kell tartani a dolgozók összetételét, az üzem profilját. A nagyüzemi dolgozók egészségügyi ellátásának szervezeti keretei általában már korábban kialakultak. A kellő létszámkereteket meghatározták — a fejlesztésnél elsősorban ezek betöltéséről kell gondoskodni, biztosítva a dolgozók speciális üzemegészségügyi ellátását. A munkásnőket nagyobb számban foglalkoztató vállalatoknál — elsősorban a nagyüzemi rendelőintézetben, a területi rendelőintézetben, szakrendelőben, illetve az üzemben — olyan szakellátási lehetőséget kell biztosítani, amelyet egyrészt a nődolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása, másrészt az üzemi munka jellege tesz szükségessé A minisztertanácsi határozat értelmében a fejlesztésnél figyelembe kell venni a több telephelyű üzemek igényét az üzemi orvosi ellátás megszervezésére. Az irányelvek szerint az egymástól távol levő, vagy a közigazgatási egység határain kívül eső telephelyek dolgozóinak jobb üzemegészségügyi ellátása ezt igényli, hogy a vállalati szervezés szempontjából összetartozó üzemekben működő üzemegészségügyi szolgálatok a vállalat központjában dolgozó üzemi orvos, főorvos szakirányítása alá tartozzanak. Növelni kell a főfoglalkozású üzemi orvosok számát, arra kell törekedni, hogy a jelenleg részfoglalkozású üzemi orvosi állások összevonásával egy főfoglalkozású orvos két-három közeli üzem dolgozóinak ellátását biztosítsa. Az V. ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy minden megye- széKheiyen megyei-üzemi szakrendelés működjön az egyesített kórház-rendelőintézetben, illetve ha van, a nagyüzemi egészség- ügyi szolgálat keretében. Ennek feladata a megye területén üzemegészségügyi szakkonzíliumok végzése, a munkaköri, szakmai aikaiimasság orvosi elbírálása, a foglalkozási betegségek diagnosztikája és terápiája, az üzemi orvosi rehabilitációs feladatok szakirányítása, valamint az üzemi orvosi szolgálattal nem rendelkező üzemek speciális egészségügyi ellátásának biztosítása. (MTI) MSZET — a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárbam az elmúlt években közel ötvenmillió forintos beruházást és rekonstrukciót hajtottak végre, és ezzel lehetővé vált, hogy kielégítsék a megnövekedett belföldi és külföldi keresletet. A gyár több nyugati és keleti országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, de a legjelentősebb partnere mindenkor a Szovjetunió volt. A Szovjetunióba irányuló export több mint két évtizedes múltra tekint vissza; ez idő alatt több millió pár bonyhádi cipő került a szovjet emberek lábára. A kapcsolat azonban nem csupán kereskedelmi jellegű, a dolgozók igyekszenek minél jobban megismerkedni a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális életével. Ennek jegyében alakult meg a Magyar —Szovjet Baráti Társaság gyári tagcsoportja, mely öt esztendővel ezelőtt kapta meg a felvételét megerősítő okiratot. Az ügyvezető elnökség arra törekszik, hogy a gyár minden egves üzemrésze, minden kollektívája megfelelő képviseletet kapjon a tagcsoportban. Az első közös akció a ..Kell a jó könyv mindenkinek” olvasó- pályázat volt, melyen Tolna megyében a harmadik helyezést érték el. A tagcsoport részt vett az MSZBT Országos Központja által meghirdetett vetélkedő megyei döntőjén iss ahol a 19 résztvevő közül a negyedik helyezést érték el, „Régi orosz építészet” címmel fotókiállítást rendeztek, melynek anyagát a járás több községében is bemutatták. A budapesti Irodalmi Színpad nagy sikerrel szerepelt a „Teli torokból” című összeállítással, amit Majakovszkij műveiből készítettek. Előadás hangzott el „Mai szovjet irodalom” címmel, rendeztek orosz népdalestet, és a gyár dolgozói élménybeszámolót hallgattak testvérmegvénkről, Tambovról. A szocialista brigádok nagy lelkesedéssel vettek részt a Moszkvai Rádió által meghirdetett pályázatokon. Sok mindent lehetne még felsorolni a Magyar—Szovjet Baráti Társaság bonvhádi tagcsoportjának működéséről, eredményeiről, hisz az elmúlt öt esztendő bővelkedett eseményekben. Az üzemi MSZBT működése az elkövetkező években az eddiginél még eredményesebbnek ígérkezik: évről évre növekszik az aktívák hálózata, és a gyár dolgozói közül mind töhhon kapcsolódnak be az MSZBT-tag- csoport munkájába. Félévi vizsgák előtt ez oktatási igazgatóságon A hároméves marxizmus— leninizmus esti egyetemen 1960- ban végeztek először a hallgatók. Az 1975/76-os tanév félévi vizsgák előtt megtudtuk, hogy a hároméves tagozaton eddig 27t2-en végeztek, a szakosítón 235. A hároméves tagozaton jelenleg 740-en tanulnak, a szakosítón pedig 208-an speciális kollégiumon — gazdaságpolitika és kulturális .politika — 33 vezető beosztású káder tanul. A gazdagodás és fejlődés jele az öt-hónapos bentlakásos pártiskola is. Eddig 101-en végezték el. jelenleg ötvenen tanulnak ezen az oktatási formán.
