Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

/-.terni Y. Leonardo "5 a Yi. ’AJ. EGYESÜLJETEK! I TOLNA MEGYEI E G,V'E l':mi:Z 'OT.TS,ÄG PÄ W KEPT 1976. jan. 6. XXVI. évf. 4. szám. ARA: 0.90 Ft A szocialista brigádok ereje Több száz szocialista brigád dolgozik Tolna megye üzemei­ben és tavaly az év utolsó he­teiben közülük mutattunk be néhányat. Élmény volt megis­merni életmódjukat, munka­moráljukat, azt, hogyan kezd­ték és milyen szintre jutottak el emberi kiteljesedésben, ön­megvalósulásban. Folytatni le­hetett volna a szocialista bri­gádok bemutatását. — Bizo­nyos, hogy mindegyik eltér a másiktól, valamennyinek meg­van a maga egyénisége, meg­kapó története, de a leglénye­gesebb „szempontokban” kivé-, tel nélkül egyformák. S ez az utóbbi a döntő. Eb­ben a tekintetben teljes az azonosság, a hasonlóság, füg­getlenül attól, hogy az egyik közösség Dalmandon sertést hizlal, a másik Pörbölyön a fa- feldolgozás mesterségét űzi, a harmadik Dunaföldváron bú­tort készít, a negyedik Szek- szárdon szolgáltató tevékeny­séget folytat A leglényegesebb közös vo­nás: a szocialista brigádok tag­jai nagy felelősséggel dolgoz­nak és kiemelten van részük abban, hogy a népgazdaság 1975-ben eredményesen fejlő­dött, a nemzeti jövedelem, a tervezettnek megfelelően mint­egy öt százalékkal emelkedett. Nőtt a szocialista brigádok köz- életisége, ehhez azonban a szorgalom mellett szükség van a politikai, a szakmai művelt­ség állandó szélesítésére, gaz­dagítására. Az országgyűlés decemberi ülésszakán ja képviselők tör­vényerőre emelték az V. ötéves tervet, amelynek ezek az első napjai. Jól tudjuk, hiszen az ország vezetői erről őszintén tájékoztatják a közvéleményt: A megváltozott világgazdasági helyzetben szembetűnőbbé vál­tak gazdasági munkánkban már korábban is meglévő fo­gyatékosságok. Erről szólott Németh Károly elvtárs, a de­cemberi ülésszak vitájában, s megállapította: „Arra törek­szünk. hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szakképzettség, a munka nehézségének foka az eddiginél jobban érvényesül­jön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok helyen tapasztalható egvenlős- divel. A dolgozók többségének igazságérzetét is sérti az a gya­korlat, amikor ajbérek és a ju­talmak elosztásánál arra hi­vatkozva nem differenciálnak a teljesítmények arányában, hogy az a dolgozók között fe­szültséget teremt.” A jó kezdethez valóban ar­ra van szükség, hogy minde­nütt és mindenkor a legjobbak teljesítménye kapja anyagilag is, erkölcsileg is a legmagasabb elismerést. Meggyőződésünk, hogy a megye üzemeiben eh­hez is éppen a legkiválóbb kol­lektívák, a szocialista brigádok tudnak ériemben segítsége* nyújtani a ve/ ' de. w.t Sz.. P. Tízezer vasét! kocsi, 13 ezer aeiiasz, 499009 személykocsi Á közlekedés az ötödik ötéves tervben w|#i Ma* m számunkból: A PALÁNK! IPARNEGYED (3. old.) TERVEZ A LEVÉLTÁR (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) EMBEREK, ORSZÁGOK, TÖRTÉNETEK (4. old.) AZ ÉN MÓDSZEREM (5. old.) A közlekedés — eltekintve egy-két esztendő, különösen az 1974. év áruszállítási nehézsé­geitől — sikerrel zárta a IV. ötéves tervidőszakot, mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban jelentősen túlteljesítette előirányzatait. A társadalmi és gazdasági fejlő­dés, valamint a külgazdasági kapcsolatok bővítése erőtelje­sen növeli a szállítási igénye­ket az ötödik ötéves tervben is. A legfontosabb feladatokról ás a megoldásukra rendt-lke- zésre álló anyagi eszközökről tájékoztatták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kovács Ferencet, az MTI mun­katársát. Továbh modo:ul a közlekedési menkamegoszfás Az ágazat jellemzője a terv­időszakban, hogy a közlekedés- politikai koncepcióval össz­hangban tovább módosul a közlekedési munkamegosztás, korszerűsödik a szállítás szer­kezete, meggyorsul a városi és a közúti közlekedés és a cső­vezetékes szállítás fejlődése, s különösen az árufuvarozásban a vasút továbbra is megtartja alapvétő szarepét. Á személyszállításban a vas­úti közlekedés részaránya 1980-ra 58 százalékról 53 szá­zalékra csökken, a közúti köz­lekedésé 39,5 százalékról 42,2 százalékra növekszik, a légi­közlekedésé kétszeresére, 4,6 százalékra, emelkedik. 1980- ban összesen 3,8 milliárd utas­sal számolnak. A vasút fel­adata változatlanul a távolsá­gi tömegközlekedés, az elővá­rosi és városkörnyéki tömeg­forgalom színvonalas, bizton­ságos lebonyolítása. A terv­időszakban a légiköz' -dés személyszállítási feladatai emelkednek a legdinamiku­sabban, öt év alatt 80 száza­lékkal növekszik az utasfor­galom. A következő öt évben a köz­lekedés áruforgalma 18 száza­lékkal nő, ezen belül a közle­kedési vállalatokra 23 száza­lékkal több áru elf ' warozàsa hárul. A vasút — bár rész­aránya mérséklőink — meg­tartja meghatározó szerepét az árufuvarozásban. A közúti köz­lekedési vállalatok teherforgal­ma várhatóan 25—27 százalék­kal, a vízi árufuvarozás telje­sítménye 19 százalékkal Nö­vekszik. A csővezetékes áru- szállítás, az energiafelhaszná­lás szerkezetének korszerűsíté­sével összhangban tovább bő­vül, 1980. évi 28,5 millió ton­nás teljesítménye 75 százalék­kal lesz magasabb a mostanit nál. A közlekedés árufuvarozási teljesítménye 1976-ban is dina­mikusan, 7 százalékkal nő. A Vasúti árufuvarozás tarvét te­kintve némi eltérés van a MÁV és a minisztérium elkép­zelése között, ettől függően 3— 4,5 millió tonnával több árut kell elszállítania a vasútnak. A közúti közlekedési vállala­tokra 201 millió tonna áru el- fuvarozása hárul. A tenger­hajózás áruforgalma 5,6 száza­lékkal növekszik, a folyami ha­józásé a mostani szinten ma­rad, a csővezetékes szállítás csaknem 12 százalékkal bővül. A közlekedéspolitikai kon­cepció alapján a tervidőszak­ban tovább folytatják a háló­zat racionalizálását. A terv Szerint 1980-ig több mint ‘1000 kilométer gyenge forgalmú normál és keskeny nvomközű, valamint gazdasági, vasútvona­lat szüntetnek meg. A prog­ram véé’-óhajtásával évi 25 millió utast és 4,3 millió ton­na árut vesz át a közúti köz­lekedés. A forgalomátterelés és a körzetesítés — azzal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik — 1,3 milliárd forint (Folytatás a 2. oldalon.) flziz Mamed hazánkba érkezett A Magyar Szocialista Munkás« párt Központi Bizottságának meg« hívására hazánkba érkezett AziZ Mohamed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Aziz Mohamedet a Feri« hegyi repülőtéren dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi őst« tályának vezetője fogadta. (MT!) i Grsmiko Japánba látogat Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere a japán kormány meghívására, január első felében hivatalos látoga­tásra Japánba érkezik — je­lentették be Moszkvában. Ismét lesziiüség Bejrutban Vasárnap estére — viszony­lagos nyugalomban eltelt dél­utánt követően — ismét foko­zódott a feszültség Bejrútban. A szembenálló jobboldali és baloldali csoportok fegyveresei a főváros egyes körzeteiben is­mét útakadályokat emeltek és túszokat ejtettek. Az orvlövé­szek hat személyt Sebesítettek meg. Több helyen tűzharc folyt, robbanások hallatszottak. A libanoni kormány biztonsági szakértői rendkívüli tanácsko­zást tartottak, a bejrúti rádió felhívásokat sugárzott, óva a lakosságot attól, hogy kimerész, kedjenek az ismét bizonyta­lanná vált utcákra. Nyilatkozató^ sorozatát vál­totta ki a maronita kereszté­nyek legszélsőségesebb cso­portja egyik vezetőjének, Sher- bel Kasszisz szerzetesnek a felhívása, amelyben egy föde­rációs — vagyis külön keresz­tény és külön muzulmán *— ál­lamból összetevődő Libanon kialakítása mellett foglalt ál­lást, és fegyverbe szólította ke­resztény híveit. Az ország meg­osztásának gondolata most első alkalommal vetődött fel ilyen élesen, azonnali tiltakozást váltva ki a mérsékeltebb jobb­oldal és a haladó erők körei­ben egyaránt —**-*•!' • • Háztetőket rwált meg a vihar Valamennyi út járható Becslések szerint óránként kb 80—100 kilométer sebessé­gű szél száguldott át megyén­kén a hét végén. A Tolna me­gyei Távközlési Üzem közlése szerint a távbeszélő-hálózatban nagyobb kár nem keletkezett. Decsen a vasútállomás környé­kén vasárnap a délelőtti órák­ban két távbeszélőoszlop a vasúti sínekre dőlt, aminek következtében a huzalok el­szakadtak. Minthogy ezen a vonalon több összekötő áram­kör működik, a távbeszélő-for­galmat zavartalanul lebonyolí­tották. A hibát egyébként né­hány óra alatt kijavították. Ki. sebb huzalszakadás volt Szek- szárd és Tolna-Mözs között is, amit szintén rövid idő alatt helyrehoztak. Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához érke­zett jelentések szerint a vihar főként a gazdasági épületek te­tőszerkezetét károsította. A te- veli téglagyárban az égetésre váró téglák fölött rongálódott meg a szárítószín teteje. A mőcsényi termelőszövetkezet szinte valamennyi majorjában pusztított a vihar: istáUók, raktárépületek tetejét sodorta le. Épületkárt jeleztek a Bá*a- széki Kádár Ktsz-ből is. Az Ál­lami Biztosító kárszakértői már tegnap megkezdték a keletke. zett kár felmérését. A közúti igazgatóságok hét­fő reffgrii ielentAce szerint az országos főutak és ,az alsóbb­rendű utak egyaránt járhatók. A főútvonalakon Baranya és, Borsod megyç keleti részein, valamint Tolna1 rriegyében szá­mottevő volt a síkosság a hét­főre virradó éjszaka hullott fél-egy centiméteres hó miatt. A szakemberek felhívják a fi­gyelmet, hogy az utak síkossá­gára az egész ország területén számítani kell. Az alsóbbrendű utak főként a hegyvidékeken nedvesek, csúszósak, ezeknek szórását az igazgatóságok fo­lyamatosan végzik. A Miskolci Közúti Igazga­tóság területén a hétfőre vir­radó éjszaka leesett hó, vala­mint az erős szél miatt hófú­vásra lehet számítani. Az út­ügyi szakemberek minden szükséges előkészületet megtet­tek, s kérik a gépjárműveze­tőket, hogy az érintett utakon legyenek fokozottan óvatosak. Az éjszakai erős szél Heves megyében is gondot okozott: az utak mentén elhelyezett táblákat megrongálta. SúS/os károkat okozott a vihar hyuiat-Eurőpában Sok milliárd belga frankos károkat okozott Belgiumban a hét végi orkán. A viharos ten­ger Middelkerke mellett át­szakította a parti védfalat, úgyhogy nagy területek víz alá kerültek. Antwerpen és Osten­de kikötőjében a víz elöntött sok raktárt, elpusztította az ott tárolt árukat. Az elárasztott te­rületeken több ház romba dőlt, Antwerpen mellett egy község kétezer lakóját ideiglenesen ki kellett telepíteni. A vihar Bel­giumban három halálos áldoza. tot követelt. Nagyok a károk Hollandiá­ban is. Hága közelében a vi­har partra sodort egy 1900 ton­nás kereskedelmi hajót,' és a partok mellett több halászhajó. valamint sok kisebb vízi jármű süllyedt el. Londonból jelentik: Az angol biztosítótársaságok hozzákezdtek a péntek éjszakai szélvihar okozta károk felbe­csüléséhez. Az anyagi károkat ötvenmillió font sterlingre te­szik, de lehet, hogy ennek a kétszeresét is elszenvedte Ang. lia, ahol a vihar szedte halálos áldozatok száma meghaladta a húszat. Jelentékeny mezőgazdasági károk is keletkeztek, tönkre­mentek például a legnagyobb melegházi zöldségvetemények, Közép-Angliában pedig a ga­bonavetés legnagyobb rész® ment veszendőbe. /

Next

/
Thumbnails
Contents