Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

* magazin * magazin * magazin * ——■——Iliin ■■■■■■ ............ ......1 1 ■■ ■■■■ ........ ..II .III I S úlycsökkentés az építőiparban Hol tart a rákkutatás? Hazánkban mintegy fél evti- A könnyűszerkezetes építési zede kiemelt fejlesztési irány-módot gyakran vádolják azzal, zattá lett a könnyűszerkezeteshogy drága. Ez azonban néző­építési mód, amely egyébkéntpont kérdése. Ha ugyanis a része a KGST komplex prog-legdrágább könnyűszerkezetes ramjának is. A különféle célt épületet vetjük össze a legol- szolgáló szerkezetek könnyíté-esőbb hagyományossal — s ez se elsősorban a műszaki-tudo-gyakori eset! —, torz képet ka- mányos ipari fejlődés adta le-punk. Ám számításba kell ven- hetőségeken alapul. Alapvető a ni, hogy ennek az építési mód­könnyűszerkezetes építésnél,nak nagy előnye a gyorsaság, hogy a szerkezettervezés és a továbbá, hogy az épületek kar­kivitelezés egységes egésznek ban tartása rendkívül egyszerű, tekintendő, nem pedig külön-Nem szabad elfelejteni, hogy álló folyamatoknak. A hagyó-az igények fokozódásával egy- mányos szellemben megterve-re kedvezőbben alakulnak zett épületeket nem lehet egy-majd a költségek is, jobban el szerűen áttervezni valamely fog oszlani a licencvásárlásra, iparosított rendszerre. A köny- a honosításra és a sorozatgyár- nyűszerkezetes épületeket atásra való felkészülésre fordí- rendszer alapján kell tervezni, tott jelentős összeg. Lakóépület egy nap alatt Képünk, egyazNSZK-ban elő­állított műanyag háztípust mu­tat be. Az ún. Casanova-eleme- ket egymáshoz illesztve egy nap alatt beköltözhetővé tehe­tő egy több szobás lakás. Kü­lönösebb alapozásra sincs. szükség, csak némi tereprende­zésre, hogy az alapot képező betonlapokat lefektethessék. A tizenkét négyzetméter alap- területű elemeket üvegszállal erősített poliészterből, szend­vicsszerkezettel állítják elő. Ha lehetőség van a közüzemi — •víz, csatorna, gáz, villany — hálózathoz való csatlakozásra, az is nyomban megoldható, az elemeket ugyanis a belső cső­rendszerrel és szerelvényekkel együtt szállítják a helyszínre. Ravenna veszélyben Az egyik legrégibb olasz várost, az Adriai-tenger part­ján fekvő Ravennát a talaj- süllyedés következtében nagy veszedelem fenyegeti. Geoló­gusok megállapították, hogy az elmúlt nyolcvan évben Ra­venna körzetében 40 centimé­terrel süllyedt a talaj. Ez két­szer annyi, mint a Velence környéki talaj süllyedése, ugyanennyi idő alatt. A folya­mat különösen az elmúlt ti- zenöt-húsz év alatt gyorsult meg annyira, hogy a város számtalan, építészesti szem­pontból egyedülálló műemlé­ke közvetlen veszélyben van. A jelenség egyik oka a vá­rosnak az utóbbi években be­következett gyors iparosodása. Az újonnan keletkezett ipari üzemei a föld alatti víztarta. lékok lényegesen nagyobb ré. szét vonják el, mint amennyi ismét a helyükre folyik. A vá­ros alatt így üregek keletkez­nek. Betegségről árulkodik a kéz Vajon az orvostudomány „rehabilitálja” a tenyérjós­lást? Óhatatlanul felvetődik az emberben a kérdés, miután az omahai Creighton Orvos- tudományi Egyetem kutatói megállapították, hogy aszók­ban a családokbatn, amelyek­ben több generáción át for­dult elő tumoros megbetege­dés, a családtagok tenyerén a vonalak sajátos rajzolatot mu­tatnak. Aa 1975. évi orvosi Nobel- díj egyik kitüntetettje az olasz származású rákkutató, Renato Dulbecco, aki két másik ame­rikai tudóssal együtt megoszt­va kapta meg a rangos díjat. A víruskutatással foglalkozó tudósok hosszú éveket áldoz­tak annak felderítésére, hogy van-e szerepük a vírusoknak a daganatok keletkezésében. Olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével ponto­san és megbízhatóan ki lehet mutatni a vírusokat, akár em­beri szövetekből is. A kísérle­tek jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy a vírusoknak nincs közvetlen kórokozó sze­repük a daganatok létrejötté­nél. A rákellenes küzdelem leg­fontosabb feltétele a korai diagnózis. Ilyenkor ugyanis gyógyszeres kezeléssel vagy sugárterápia alkalmazásával még jó eredményeket lehet el­érni a daganatok elburjánzá­sának megakadályozásában. Ám az az igazság, hogy még nem rendelkezik az orvostu­domány olyan rákreakcióval, amely kimutatná egy korai da­ganat jelenlétét a szervezet­ben. Pontosan ismerni kellene azon anyagokat, amelyek bizo­nyítottan . rákkeltő hatásúak, így jóval könnyebb lenne a ve­lük szembeni védekezés. Az immunológiai kutatásoknak is sokat kell még fejlődniük, ha további előrelépést akarunk el­érni a rákellenes küzdelemben^ Bizonyára kiosztanak még né-> hány Nobel-díjat addig, amíg a tudomány véglegesen ûatâ lesz e pusztító betegségen. Mitől csillog az üveg? ■ I i ■ r r ■ a kábítószer elles A világon évente 6—7 mil­liárd üvegpalackot, 5—600 mil­lió négyzetméter táblaüveget, 1—1,5 milliárd izzólámpabúrát és kb. 1 milliárd kilométernyi üvegcsövet állítanak elő. Ez a néhány szám meggyőzően bi­zonyítja az üvegnek a minden­napi életünkben betöltött je­lentőségét. A különleges saját- ságú, többnyire nagy fénytörő képességű díszműüvegből közel sem készül ilyen hatalmas mennyiség. Ha a közönséges üveg egyik fő alkotórészét, a kalciumot ólommal helyettesí­tik, a meglehetősen súlyos ólomkristályüveget — flintüve- get — kapják. Az üvegipar avatott mesterei az ólmon kí­vül más adalékanyagokat is kevernek az üvegbe, például báriumoxidot, ami a csillogást még tovább növeli. Mesteri módon való csiszolásokkal gyö­nyörű dísztárgyak állíthatók elő az ólomüvegből, de a csi­szolás nélküli, sima, modern formák is rendkívül dekoratív hatásúak. A csiszolást köve­tően az ólomkristály tárgyak vegyi fényezéssel nyerik el ki­vételes szépségüket. Az ólomüveg-termékek gyár­tása nagyon kifizetődő, a szé­pen fúvott és csiszolt ólomkris­tály tárgyak világszerte kere­settek. A magyar üvegipar a felszabadulás.előtt és azt köve­tően 1965-ig jelentéktelen mennyiségű ólomüveget állí­tott elő. Ma viszont évente több mint 400 tonna ólom­üvegárut bocsát útjára a hazai ipar. E szép fejlődés láttán csupán egy dolog aggasztó: az, hogy az ólomüveggyártás nem éppen veszélytelen foglalkozás, mert az ólomvegyületek elrak­tározódhatnak a csontokban ér a testszövetekben (pl. a máj ban), s ólommérgezést okoz­hatnak. ügy látszik, az akupunktú­ra valóban „mindenható”. A bangkoki katonai kórházban a kómás állapotba került he. roinistákat naponta három aU kálómmal akupunktúrával ke* zelik. Valamennyiüket sike­rült meggyógyítani, de az orvosok egyelőre nem tudják, hogy miért.--------------- 1 Győzött a narancssárga A Mercedes autógyár mér­nökei azt tanulmányozták, hogy melyek azok a színek, amelyeket a gépkocsivezetők a legkönnyebben észrevesz- nek, és ezálíal némj védelmet nyújtanak a balesetek ellen. A narancssárga szín lett a győztes. Legveszélyesebb szín­nek a sötétzöld és a fekete bizonyult. Inkább ajánlanám Amikor William Somer­set Maugham már jóval 80 felett járt, egy ifjú divatos festő így szólt hozzá: — Mester, nagyon sze­retném elkészíteni portré, ját, már csak azért is, mert Önnek olyan érdekes ne­mes bőre van, hasonló a gyűrött papírhoz, — Akkor azt ajánlom. ifjú barátom — válaszolta Maugham —, hogy fesse le inkább a londoni Times egyik múlt heti számát. 1976. január 25.

Next

/
Thumbnails
Contents