Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

ÜTHMEOBCKflS *■' ftpmmn Tambov város várható fejlő­déséről készített interjút a Tambovszkaja Pravda munka­társa P. P. Popovval, Tambov város főépítészével. Az inter­júból kiderül, hogy a jövőben nagyobb ütemben, fejlesztik Tambov központját. A Szovjet kerületben például mintegy 40 —50 ezer négyzetméter alapte­rületű lakás épül. Ugyancsak 50 ezer négyzetméter alapterü­letű lakást építenek a Nemzet­közi, a Proletár, a Maxim Gor­kij, a Szakko és Vancetti utcák által határolt területen. A Nemzetközi utat Tambov város új sugárútjává építik át. Itt alakítják ki Tambov admi­nisztrációs és kulturális köz­pontját. Gyermekfilmszínház, kávé­ház, a Szovjet utcában egy új filmszínház, a Riljeva utcán új gyermekklinika épül, amely­nek gyermekszemészeti osztá­lya is lesz. Dunántúlt napló Felépül Pécsett a fedett piac — adja hírül a Dunántúli Napló. — Az elmúlt évben a város vezetői két új vásárcsar­nokot tekintettek meg. A szol­noki fedett piacot és a szom­bathelyi csarnokot. A tapaszta­latok alapján adtak megbízást két tervezővállalatnak. A Ke­reskedelmi Tervező Vállalat a szombathelyi vásárcsarnok alapján készített tervet- Pécs számára, a Szövetkezeti Terve­ző Vállalat pedig a szolnoki fe­dett piac pécsi változatára tett ajánlatot. A két terv már Pé­csett van és a tanács végrehaj­tó bizottsága a közeljövőben dönt arról, hogy melyiket fo­gadja el. A SZÖVTERV 45,7 millió fo­rintot irányoz elő egy 4194 négyzetméter alapterületű Csarnok építésére, a KERTI pedig 44,6 millióért tervezett egy 5514 négyzetméter alapte­rületű csarnokot. Az új vásárcsarnok építését előreláthatólag a jövő évben kezdik meg. Hogy melyiket építik fel, az a városi tanács vb. döntésétől függ. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Hírlap mun­katársa interjút készített Szir­mai Jenővel, az OTP vezér- igazgatójával. Az interjúban többek között szó esik a mun- káslakás-építésről. Szirmai Je­nő egy kérdésre válaszolva el­mondta: Megállapodásuk van a tanácsok többségével, hogy a munkáslakáp-építési igényeket a tanácsok gyűjtik össze. így van ez Fejér megyében is. Eze­ket az igényeket Dunaújváros­ban, Móron, Székesfehérváron összevetik a rendelkezésre álló közművesített területekkel és egyeztetik az építőipari kivite­lezés lehetőségeivel. Ezzel a móddal a munkáslakás-építés- nek nagyobb tervszerűséget le­het biztosítani: beépíthető e2 az akció a lakásépítési célkitű­zések egészébe. Szirmai Jenő kiemelte: Fejér megye élen ha­ladt, példát mutatott más me­gyéknek is a munkáslakás-épí- tő akcióban. Az OTP saját be­ruházásában épülő lakások kö­zül 1975-ben 88 százalék jutott munkáscsaládoknak, messze meghaladva a körülbelül 70 százalékos átlagot. Fejér me­gye iparának és két városának, a móri bányavidéknek dinami­kus fejlődése logikussá teszi a Következtetést, hogy a lakás- építkezések fő sodrához kiegé­szítésként hozzákapcsolódó, OTP-közreműködéssel történő muhkáslákás-építkezésekre ezentúl is nagy szükség lesz.. Bízom benne, hogy jó szerve­zéssel, jó együttműködéssel si­kerül ehhez minden szükséges segítséget megadnunk — fejez­te be nyilatkozatát Szirmai Je­nő. Jelentős tartalék címmel a takarmánygazdálkodásról ír a Petőfi Népe. A kiegyensúlyo­zott takarmányozás jelentősé­gét növeli az a tény, hogy az állattartó telepek napjainkban mindinkább iparszerévé vál­nak. Ez együtt jár a zárt tar­tással. Így azokat a biológiai hatóanyagokat, amelyeket ré­gebben a természet nyújtott az állatoknak, ma már sok eset­ben mesterségesen kell adagol­ni. Ez határozza meg döntő mértékben az állattenyésztés jövedelmezőségét. Hogy gaz­daságosabb legyen az állat- tenyésztés, a jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani a takarmány termesztésre. Bács megyében növeli a termelési költségeket többek között az is, hogy a megye szarvasmarha- állományának takarmányszük­ségletét 70 százalékban szántó­földeken termelik meg az üze­mek. Ezzel szemben jelenleg is mintegy 30—40 ezer hektár rét és legelő kihasználatlan. Ha ezeket bekapcsolnák az állat- tenyésztésbe, jelentős többlet­takarmányhoz jutnának, ol­csóbbá válna az állattenyésztés és edzettebbek, egészségeseb­bek lennének az utódok. A rét- és legelőgazdálkodás mellett a növényi hulladékok feletetésé­vel a jelenlegi állatállomány dupláját is el tudnák tartani a megyében. Napjainkban Bács megyében — és ide kívánkozik a kérdés: Tolna megyében va­jon mennyi? — kárbavész a kukoricaszár 90, a répalevél- nek pedig 60 százaléka. Négyszázmillió cigarettát szívtak el a Somogy megyeiek az elmúlt évben. Azaz. nem is pontosan ennyit, ennél többet Ez derül ki abból az interjú­ból, amit a lap munkatársa ké­szített a Dohányértékesítő és Elosztó Vállalat kaposvári ki- rendeltségének vezetőjével. Somogy- megye teljes terüle­téről négy elosztó gondoskodik. A kaposvári kirendeltséghez a megyének mintegy háromne­gyede tartozik. Az elmúlt év­ben a kirendeltség pontosan 417 millió 770 ezer cigarettát hozott forgalomba, 97 millió forint értékben. Arra a kérdésre: emelke­dik-e a dohányosok száma a megyében?" — igenlő volt a "vá­lasz. A kaposvári elosztó terü­letén évente 5—0 százalékkal nő a dohányosok száma. Igaz, hogy a dohányipar is elkövet ennek érdekében mindent: ma már ott tartunk, hogy konyak-, cherry-, whisky-, vagy rum- aromájú pipadohányt is lehet vásárolni. Kinek mi a kedvenc Itala, annak megfelelő aromá- Jú dohányt vásárolhat la Renaissance §£ du Val d'Oise E~ „Háromheti sztrájk bizonyí­totta az Aman-gyár dolgozói­nak harckészségét és miután az elvitathatatlan sikert ho­zott, ismét elkezdték a mun­kát Vámét úrnak a munkás­ság megosztását célzó manő­verei saját magára ütöttek vissza és a vállalat vezetősége végül is zöld asztal mellé kényszerült, teljesítette a dol­gozóik bérköveteléseit” • Louis Peronnet (Bezons első kommunista és most is tiszte­letbeli polgármestere) súlyos beteg. A 90 éves aggastyán — akit a koncentrációs táborban szerzett kiújult betegségei és még az 1914—18-as háborúban kapott több sebe okozta bajok­kal régóta ápolnak — kezelé­sét, mint már 46 esztendeje, a bezonsiak által jól ismert dr. Hogart látja el. A gondos ápo­lás ellenére sajnos úgy tűnik, hogy a betegség tért nyer, bár mint egész életében, a 90 éves Peronnet elvtárs most is har­col — a halál ellen. Gyógyu­lást kíván neki és együttérzé­séről biztosítja feleségét is: A városi tanács. — A Francia Komunista Párt helyi szerve­zete és a la Renaissance szer­kesztősége. Emberek, országok, történetek Magyarok—mindenhol A magukat magyarnak val. lók kereken kétharmad része él hazánk határai között. So­kan a szomszéd államokban, de a maradék úgy tűnik, hogy a világ minden pontján — talán még Andorrában is. Boldizsár Iván írta valahol, hogy Izland szigetén, a reykjavíki repülőtér újságárusa ékes nagykörúti dialektusban szólította meg. A Tv egyik riportere nem is olyan régen az egyik újonnan jelsza­badult afrikai államban tátotta el a száját (nincs más kifeje­zés), mert az egyik volt dzsun­gelharcos magyarul beszélt ve­le, Igaz, hogy a volt dzsungel­harcos nem volt hazánkfia, de legalább bizonyította nyelvünk elterjedtségét, amire ritkán gondolunk — és most sem kell komolyan. Párizsi példa, huszonhét év­vel ezelőttröl. Z. Zs. barátommal éjnek évadján rójuk a világváros ut­cáit, valahol a Diadalív kör­nyékén. Fiatalok vagyunk, bo- hók és életkorunknak megfele­lően világmegváltó hangulat­ban. Váratlanul egy westernbe kívánkozó jelenet szakítja meg eszmecserénket. Az egyik kis „Café" — ami itt egész kö­zönséges kocsmát is jelenthet — üvegajtaján keresztül kire­pül egy francia. Szó szerint „keresztül”, mert az ajtó ki­nyitásáról a belső kezek meg­feledkeztek és a kord-zalcós, baszk-sapkás gallt üvegszilán­kok zápora közepette repítet­ték az utcára. Z. Zs. és én megálltunk, jól tudva, hogy többnyire diplo­máciai súrlódásokhoz vezet, ha valaki más népek bélügyei­be avatkozik. A kidobott francia feltápász- kodott, a breton halászok stí­lusában köpött egyet, majd be­dugta a fejét azon a jókora ré­sen, melyet testével tört az aj­tó üvegén. A következő sza­vakra fakadt: — Az anyátok úristenit, ku­vaszok! — Maga magyar? — bámul­tunk rá nem túl értelmesen, mert a kiejtése cáfolhatatlanul tősgyökeres alföldire vallott. Az is volt. A Kiskunmajsa melletti Csólyospálosról szár­mazó parasztgyerek, az idő tájt éppen főhivatású búvár a Száj. nán. Azon az éjszakán még sok Café’’-t látogattunk meg együtt. J. barátom, a szekszárdi er­dész Svédországba utazott fe­leségestül. Átszállás valahol Németországban. J. nem tud németül, a németek többnyire ritkán beszélnek magyarul. Az erdészek viszont ismeretes mó­don nem elveszett emberek, hanem mert közel élnek a ter­mészethez, jellemző rájuk a természetes modor. J. gondolt egyet és pontosan azon a nyel. ven, amelyen a gurovicai erdő- munkásokkal társalogni szo­kott, megszólított egy hamisí­tatlan germán sörpocakkal rendelkező urat: — Bocsásson meg a zavará­sért, de átszállási gondjaink vannak. Mikor és melyik vá­gányról indul az a vonat, ame­lyiket kompon továbbítanak Svédország felé? A németnek szeme se reb­bent. Válaszolt. Magyarul. Svéd állampolgár volt, de természetesen született ma­gyar. Ismét Párizs. A nagy távolról kicsinek lát­szik, a kicsi közelről gyakorta nagynak. Bandukolok felfelé a metró lépcsőin, az Eif jel-torony közvetlen közelében. A párizsi metró vonalain nem nehéz el­igazodni, minden kijáratnál óriási térkép található, megje­lölve rajta valamennyi vonal és színes ponttal a hely, ithol az ember épp van. A térkép előtt ketten tana­kodnak: — Hol lehet? — Itt kell lennie valahol a közelben! Amikor egy sokmillió lakosú idegen világvárosban a saját édes anyanyelvét hallja az em­ber, természetesen megáll. Ugyan mit kereshetnek hazám fiai? Az Eif fel-tornyot keres­ték. Ott volt, majdnem a fejük felett. Végül közbe kellett szólnom: — Uraim! Nézzenek csak fel. felé! Nem hasonlít hozzá? Hasonlított. • Ulm, 1975 nyara. Egy szakál­las magyar — én — megy a vá­rosháza felé. Egy szakállas né­met onnan jön. Megállít és megszólít németül: — Bocsásson meg, kedves uram! Nem tudja véletlenül, hogy merre van a „Piszt­ráng" étterem? Szabadkozás, ugyancsak né­metül: — Sajnos, nem vagyok ulmi. Budapestről jöttem! Mire 6, ezúttal már szűlcebb hazánk nyelvén: — Én is! Kezet szorítottunk és elvál­tunk­ORDAS IVÁN Pált, Művelődési program nőknek A paksi nagyközségi és járási könyvtár évek óta különös gon­dot fordít arra, hogy a község­ben és a környéken élő, dolgo­zó asszonyok szabad idejének tartalmas eltöltését segítse. A lányok-asszonyok klubja — a könyvtár mellett gazdája még a Hazafias Népfront já­rási bizottsága, a TIT járási szervezete, és a nagyközségi nőbizottság — e félévi prog­ramjában több érdekes előadás is szerepel. Sor kerül diavetíté­ses útibeszámolóra, előadásra a baromfitenyésztésről, a családi életre nevelésről. Vendégül lát­ják Raffai Sarolta József Atti.’ la-díjas írónőt. Nemeskürty István írót, de lesz szórakoztató irodalmi műsor js. Béres Ilona, Szemes Mari és Koncz Gábor közreműködésével. Az idén alakult kismamák” klubja is hamar népszerűvé vált. Az elkövetkező időszak­ban még két előadást tartanak; „Az anya mint feleség és nő’5 címmel, és a gyerekek öröklés tes tulajdonságairól.­.......... ■■ 4 S zámítógép a nyelvészetben A Lengyel Tudományos Aka­démia krakkói nyelvtudományi intézett a nyelvészeti kutatá­sokban számítógépeket hasz­nál. A nyelvi jelenségek lyuk­kártyákon történő regisztrálá-’ sa lehetővé teszi komputereié igénybevételét, amelyek az adatokat sokkal gyorsabban válogatják, s eközben nem kö­vetnek el hibákat. Az a mun­ka, amit a nyelvészek eddig hagyományosan, kézi munká­val több napon át végeztek, a komputerek segítségével pár perc alatt elkészül. Az új technika lehetővé tette a krak­kói intézetben folyó kutatások; körének bővítését. Ide tartozik „Az ólengyel nyelv szótára” (Slownik staronolski), amely tíz kötetben felöleli a XV. szá­zad végéig használt lengyel nyelvet, s kiadását 1980-ra ter­vezik. E'őkészüleiben _ vannak a XVI., XVII. és XVIII. száza­di lengyel nyelv szótárai, a Lengyel Nvelviárási Szótár, az Ólensvel Növénynevek Szótá­ra. valamint a régi orvosi szak­kifejezéseket tartalmazó szó­tár. (BimArim?qq INTERPRESS) 121 ezer új lakás Bukarestijén Jó eredményekkel zárták az ötéves tervet a bukaresti dol­gozók. Az 1971—1875-ös terv­időszakban 378 új iparvállalat kezdte meg működését a román fővárosban. Különösen gyors ütemben fejlődik az elektroni­ka és a precíziós műszergyár­tás. A bukaresti iparvállalatok termelése 1975-ben csaknem kétszerese volt az 1970. évi ter­melésnek. A román főváros térképén az ötéves tervidőszak alatt új la­kótelepek jelentek meg; az új lakások száma eléri a 121 ezret. Felépült a Gheorghiu-Dejről elnevezett műszaki főiskola új épülete, az országos fizikai köz­pont, egy színház, több kultu­rális és sportpalota, számos modern szálloda. Az új bölcső­dék és óvodák férőhelyeinek száma 28 ezer. Több iskola és kórház is tető alá került. (BUDAPRESS — AGERPRESS) 1976. január 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents