Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám
fiz én cseres' nnrramoin Folytatjuk az ipari park beépítését Beszélgetés Viöcczi liszlcva). a dénbévíri tanács elnökével — Eddie intézkedési tervek készültek. Uj fogalom a közéletben a cselekvési proTram. Véleménye szerint érzékelhető a tartalmi különbség az ..intézkedés” és a „cselekvés" között. — Ha az embernek van füle az árnyalatokhoz, akkor — határozottan állítom — a különbség érzékelhető. Közelebb van az emberhez, direktebben szól a kollektívákhoz, az egyé- . nekhez. Szerintem a cselekvés több, feszesebb, és tettekben az eddigieknél határozottabb követelményeket támaszt. 1 — Saját cselekvési programját 1976-ra összeállította? — összeállíttatta velem az élet. Nem tréfálkozom, komolyan mondom. Hogy mit kell tennem, azt nem csupán én döntöm el, sőt elsősorban nem én, hanem maga az adott helyzet. Tennivalóim fontossági sorrendjét is ennek megfelelően csoportosítom, s ehhez — higgye el nem szólam — a megyei pártbizottság cselekvési programja ad eligazítást, útmutatást. A városi tanácsra és a személyemre vonatkozó feladatok 1976-ban az V. ötéves terv első esztendejében sokrétűek és szerteágazóak. Zárójel- ' ben említem meg, így volt ez mindig. Talán nem vagyok nagyképű, ha most azt mondom: így volt ez mindig, ám értem és érzem, hogy mostantól fogva a mennyiség mellett minőségileg is nagyobbak a követelmények. Sokrétű tennivalóim közül szeretném kiemelni a három legfontosabbat Beszéljünk az elsőről. Ez a városra és az új közigazgatási modellre, a városkörnyékre vonatkozik. Saját cselekvési programom középpontjában az áll, hogy kialakuljon Dombóvár és a városkörnyéki 16 község egysége, szemléletben és cselekvésben. Egy évre tekint vissza ez az érdekesnek és egyúttal elég izgalmasnak ígérkező közigazgatási modell: van a város és van a közigazgatásilag hozzá tartozó 16 városkörnyéki község. I — Egység szemléletben és cselekvésben. Mire gondol Vidóczi elvtárs? — Tavaly már megindult a bizonyos ötvöződési folyamat. Az első hetek bizalmatlansága velünk szemben ma már teljesen eloszlott. De tovább kell lépnünk a város és a városkörnyék együvé tartozása terén. Éppen ezért ma már azon munkálkodunk — többek között — hogyan lehet a város1976. január 23. nak és a városkörnyéknek biztosítani a regionális vízrendszert. A város és a Kapos környékén elhelyezkedő községek a hatvanas évek elején alakították ki saját törpevízmüveiket. Ezek kapacitása azonban már nem elégséges. Nos, a regionális vízmű is össze fogja kötni a várost és a községeket. Másrészt termelési vonatkozásban szeretnénk az idén előrelépni. Szervezzük az agrokémiai társulatot, amelynek a Dalmandi Állami Gazdaság lesz a gazdája. Az agrokémiai társulatnak az ipari parkban biztosítunk helyet, előközmű- vesített területen, ami annyit jelent, hogy van víz, villany, iparvágány. — A közelmúltban K. Papp gúzsé., a megyei pártbizottság első titkára, a Képes Ljsagnak adott nyilatkozatában is említést tett a dombóvári ipari paikról. Mi ez tulajdonképpen? — Negyvenhektáros előköz- művesített terület. A negyedik ötéves tervben alakítottuk ki azzal a céllal, hogy ide ipar települjön. Az előközművesítés jelentős terhet rótt a népgazdaságra, hiszen több mint 100 millió forintba került. Magába foglalja az energiarendszert, a víz- és úthálózatot, a csapadékvíz-elvezetést, azaz alkalmas különböző ipari üzemek „fogadására”. — Tehát van egy Ipari park, amely... — Ne haragudjon, hogy a szavába vágok, sejtem mire gondol. A megyei pártbizottság és a megyei tanács arra kötelezett bennünket, hogy vizsgáljuk felül eddigi ipartelepítési politikánkat. Saját cselekvési programomban ez úgy jelentkezik, hogy ne mindenáron történjék az ipartelepítés és ne mindentől függetlenül. Az ipar- telepítésnek igazodnia keli a már meglévő iparszerkezethez. Ebből következik, olyan ipari üzemek telepítésére van szükség, amelyek elsősorban a női munkaerőt foglalkoztatják. A három legfontosabb feladatból itt most már tulajdonképpen a másodikról beszélünk. Igaz azonban, hogy szorosan összefügg ez a kérdés azzal, amit az ötvöződési folyamatról elmondtam. Az ésszerű munkaerő-gazdálkodás összefüggésében is jelentkezik ez a téma. Szeretnénk elérni, hogy a város és városkörnyék lakossága megértse, itt nem csupán valamiféle közigazgatási átrendezésről van szó, hanem arról, hogy lehetőségeinket jobban kihasználjuk. így együtt például ésszerűbbé tehetjük a munkaerő-gazdálkodást Dombóváron van az ipari park, s ha ezzel párhuzamosan a városkörnyéki községekben észszerűbbé tesszük a munkaerő- gazdálkodást, a felesleges munkaerő a város ipari üzemeibe irányítható. I — Hol tartanak az ipari park betelepítésével? — Tárgyalásokat folytatunk a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárral. Júniusban kezdik építeni a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár dombóvári üzemét Ide már nemcsak betanított munkásokra, hanem női szakmunkásokra lesz szükség. A város vezetőinek egyébként az a törekvése, hogy olyan üzemek települjenek az ipari parkba, amelyek női szakmunkásokat igényelnek. Az előbb említett gyár az első ütemben mintegy kétszáz, az V. ötéves terv végére mintegy 500 személyt foglalkoztat, 80 százalékban nőket. Nos, ebből következik cselekvési programom harmadik „paragrafusa”. 1 — Sejtem, hogy mire gondol Vidóczi elvlárs. — Minthogy az új üzemekben főleg nők, asszonyok dolgoznak, ennek megfelelően már ebben az évben megfelelően fejlesztenünk kell a gyermek- intézmények hálózatát. Méghozzá olyan ütemben, hogy nyomon tudjuk követni az ipari üzemek idetelepülését. Dombóvár ugyanis azon 12 helység közt szerepel, amely ki van jelölve további ipartelepítésre. A gyermekintézmény-hálózat fejlesztésével egyidejűleg folyamatos és állandó feladatunk a lakásépítés. Tartani szeretnénk a IV. ötéves tervben elért lakásépítési ütemet. Nem vagyunk ugyan kijelölve a mun- káslakás-építési akcióba, ám a megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosításával kérni fogjuk az illetékes minisztert, hogy egyedileg engedélyezze a munkáslakás-építési akció lebonyolítását. Cselekvési programomban fontos helyet foglal el a városkörnyéki közúti közlekedés megszervezése. Dombóvár vasúti csomópont, mégis a bejáró dolgozók nagy része a környező apró falvakból autóbusszal közelítheti meg a várost I — Köszönjük a beszélge- 1 lést Vidóczi elvtárs. — Ne siessük el, még nincs vége. Cselekvési programomban szerepel Gunaras továbbfejlesztése, ami ezúttal annyit jelent, hogy megépítjük a téli fürdőt, számítva az üzemek, a szocialista brigádok segítségére. A gyermekintézmény-hálózat szélesítésében is jelentős társadalmi munkára számítunk. Dombóváron ennek már hagyományai vannak. — A cselekvési program megvalósításához erőt és jó egészséget kívánunk, Vidóczi elvtárs. — Köszönöm. — Sz. P. — Áz anyákért J|7 oimiílf DUtÍ7flll talán legtöbbet vitatott szociálpoliti- HÍ CiliiU*i GVlllGU kai intézkedése a gyermekgondozási segély volt. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szokás — mindenki mindennel egyetértett, mindenki örömmel, s az akkor még világszerte feltűnést keltő kezdeményezésnek kijáró lelkesedéssel üdvözölte az intézkedést. Aztán — ahogy ez szintén lenni szokott —, először csak szükebb szakmai körökben, később már nyilvánosan is megjelentek az ellenvélemények, az aggodalmak, a „mehet-e ez így tovább?!” típusú töprengések, s még később egyre többen lettek azok — elsősorban az ipari körökben —, akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási segély tarthatóságát Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvélemények, az aggályoskodások nem voltak éppen alaptalanok. A segély bevezetése gyakorlatilag egybeesett a munkaerőszempontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, népgazdasági méretekben is, de az egyes munkahelyeken is, a munkaerőtervek elkészítésekor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási segély hatását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt, s közülük csak 380 ezren tértek vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez S9m volt ritka —, valamilyen más munkahelyre. Ebben á munkaerőínséges világban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végleges kiválása a termelőmunkából — per- 6ze, hogy érzékeny, mi több: nehezen kivédhető veszteség. Különösen az olyan munkaerő-gazdálkodási rendben, amelyben minden figyelmeztetés ellenére is a létszám gyarapítása dominált. És nem csupán a vállalatoknál! A központi munka- erőtervek sem számoltak reálisan. Az sem vitatható, hogy egyes iparágakban — mindenekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelemben is — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tízezrei szinte megoldhatatlan gondok elé állították a munkaügyi vezetőket És — ahogy ez megintcsak lenni szokott —, jött a már majdnem pánikhangulat, keserű nyilatkozatok hangzottak el, itt is, ott is, tanácstalan és reménytelen sopánkodásba ütközött az ember, mert ez még mindig egyszerűbbnek — sőt sokak szerint célravezetőbbnek — látszott, mint gyökeresen átértékelni nemcsak a munkaügyi terveket, hanem az egész létszámügy- I ről alkotott és vallott felfogást. Kiln vila’éma lehetne, hogy ha semmi gond nem lenne a kisgyermekek bölcsődei elhelyezésével, akkor a gyermekgondozási segély elvesztené-e a létjogosultságát? Ne feledjük: a nők munkavégző képessége az anyaság vállalásával alapvetően megváltozik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a terhességgel kezdődik és nem fejeződik be a gyermekágyi vagy a szoptatási idő elteltével, hanem eltart legalább a gyermek hároméves koráig. Ebben az időszakban kell a termelőmunkából kivált anyák szociális ellátását megoldani, s ebből a megfontolásból is döntöttek annak idején a gyermekgondozási segély bevezetéséről, s nem csupán a bölesődei gondok enyhítése miatt. Erről is megfeled-, keztek sokan. és arról is, hogy az időközben hozott népesedés- politikai intézkedéseknek is lesz némi — nem éppen elhanyagolható — hatásuk az általános munkaerőhelyzetre. A BvermeVgondBissi S!tÄnTo^,ahÄ5,»i tézkedések is igazolják —, időnként lehet módosítani, igazítani. Most lehetővé tették a segélyezés többszöri megszakítá- * sát, azt, hogy a segélyt igénybe vevők, illetve a nyugdíjasok elvállalják mások gyermekeinek gondozását, s kísérletképpen megvizsgálják a gyermekgondozási szabadságon lévők bedolgozói munkakörben való foglalkoztatásának tapasztalatait. De a kormány — a kedvező tapasztalatok alapján — egyértelműen és határozottan foglalt állást a segélyrendszer mellett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgondozási segély fölötti viták. Vagy ha úgy tetszik: ideje valami egészen más munkaerő-gazdálkodása gyakorlatot alkalmazni. VÉRTES CSABA | Tizennégy lakás épül Takarékpénztári bankfiók és tizennégy OTP-értékesítésű lakás évül Tamásiban. A kivitelező TOTÊV megkezdte a - létesítmény tereprendezését, alapozását. A tervek szerint az épületet 1977. augusztusában adják majd át. Fotó: Komáromi
