Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
Ki vezesse a szövetkezedet! flz én cselekvési programom Korszerűsítés takarékosan, képzettebb munkásokkal Vas István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója: Az én programom pártbizottság programjával — amely részletesen, fejezetekre bontva tartalmazza a tennivalókat —, illetve, a kormány ötéves tervével. Néhány részletre még vissza kell térnünk, mivel nem ismerünk még minden gazdasági szabályzót. Viszont; az elmúlt tervidőszakban a gazdaság fejlődése évente 13 százalékos volt, ezt az éves ütemet akarjuk tartani továbbra is. Az árváltozások miatt és a felhasználható fejlesztési alapok mérséklődése miatt sokoldalú elemzést kell végeznünk, miként jelentkeznek az árváltozások a halmozott termelési értékben. — Nagyon lényeges a fejlesztési alapok módosítása a követelményeknek megfelelően. — Idei cselekvési programunkból a szarvasmarha-ágazat fejlesztését emelem ki, amelyet már megkezdtünk, és amelyre 1985-ig szóló távlati programot dolgoztunk ki. Jelenlegi tehénállományunkat 1980-ra, az ötödik ötéves terv végére ezerötszázra növeljük, a tejtermelésben a jelenlegi háromezer literről háromezerötszázra kell felmenaünk. — A fejlesztési program egyik része a tartási technológia korszerűsítése, a meglevő épületekben, a régi istállókban. Tavaly már elkezdtük Mászlonyban: Alfa-Laval trágyakihordó berendezést építettünk be, egyszóval, kialakítottunk olyan technológiát, amely nekünk megfelelő és jól működik. A takarmányozást rávezető legyen. Tavaly már megkezdtük a silóépítési programot, kétezer vagonos befogadóképességű beton silóteret építettünk. Silómaró végzi a kihordást, a szállítójármű megrakását. Most, következő lépésként takarmánykeverő kocsik beszerzése a lényeg, és olyan keveréktakarmányok előállítása, amelyek az állatok tejtermelését fokozzák. Eljutottunk már addig, hogy egy ember száz-kétszáz haszonállatot el tud látni, és a tehenészetben száz állat fejését, gondozását, takarmányozását négyen végzik. — A technológia korszerűsítésével azt érjük el, hogy könnyebbek lesznek a munkakörülmények, növekszik az egy dolgozóra jutó termelékenység és csökkenő létszám mellett is növeljük a termelést. — A mezőgazdaságban dolgozók száma mind kevesebb lesz, de az anyagi érdekeltség is arra ösztönöz, hogy a termelést kevesebb és. kevesebb létszámmal oldjuk meg. — No már most, az idén lényegesen kevesebb időszaki munkást foglalkoztatunk, mint eddig. Újabb munkafolyamatokat gépesítünk, mindenekelőtt a hibridkukorica-ágazatban. Négy speciális csőtörő-fosztó kombájnt importálunk, így nélkülözni tudjuk azokat az időszaki munkásokat, akik eddig ezt a munkát végezték. — Állandó dolgozóinkat viszont úgy készítjük fel, hogy kombinált munkafolyamatok végzésére legyenek képesek. A korszerűbb gépek, a korszerűbb munkafolyamatok egyre szélesebb látókörű munkásakat követelnek. — Éppen tegnap vizsgáztattunk huszonkét szakmunkást a sertéstenyésztésben. Legtöbbjük asszony. Átlagosan 3,8-as eredménnyel vizsgáztak. A gazdaság szervezte a tanfolyam mot, a gazdaság agrármérnökei, gépészmérnökei oktatták őket, a humán tárgyak oktatásába viszont bevontuk a pedagógusokat Ez a huszonkét ember olyan univerzális munkás, akiket talán már állattenyésztő gépészeknek is lehetne nevezni. Ismerik a technológiát, a takarmányozást az állatok biológiáját felismerik a betegségeket — tehát megfelelnek az új feltételeknek. Az állattenyésztőket is olyan képzett szakmunkásokká képezzük, mint amilyenek nélkül már elképzelhetetlen az iparszerű növénytermesztés. — Mondok egy gyakorlati módszert, amelyet a közelmúltban vezettünk be. A gazdaságnak van tejszállító gépkocsija, amelynek volt gépkocsivezetője, aki nem értett a tejátadáshoz. És volt egy tejátadója, aki nem értett a gépkocsivezetéshez. A tejátadás külön szakmai ismereteket követel: érteni kell a zsírtartalom, a savfok, a hőfok méréséhez, az átadással járó adminisztrációhoz. Kiképeztük a gépkocsivezetőt a tejátadásra, most egy ember végzi el a korábbi kettő munkáját Dolmantl most már évék óta az üzem- és UuSIlluliU munkaszervezésre kijelölt gazdaság. Az úgynevezett vertikális integrációval az elmúlt években eléggé előrehaladtunk, és ezt folytatjuk ebben az évben is. Ismét egy példát említek: a hústermelés tulajdonképpen a kolbásszal végződik. De a hústermelést, az állattenyésztést kiszolgálja több üzemág: a takarmán y termesztés, a -feldolgozás. Az egész munkafolyamatot úgy kellett megszervezni, hogy az anyagmozgatás — a takarmányozás — a legegyszerűbb módon menjen végbe. A kombájnról pótkocsira kerül a termény, a „pilóta” beviszi a szérűre, egy hidraulikus karral lebillenti. A kukorica a szárítón, automata mérlegen keresztül jut a raktárba, a takarmánykeverőbe, a tárolótoronyba, gravitációs úton a szállítójárműbe, azokon az állat- tenyésztő telepek tárolótomyaiba. Azokból a technológiai berendezés beviszi a takarmányt az állat elé — tehát a sok száz vagon takarmány mozgatásához sehol sem kell kézi erőt foglalkoztatni. — így jutott el a gazdaság odáig, hogy a Tolna—Baranya megyei főosztály gazdaságai között első helyen áll a bérszínvonalban. — Másik téma, amelyet érdemes megémlí- teni a cselekvési programban: a gazdaságnak a környezettel, a környező termelőüzemekkel való kapcsolata, amelyet az eddigieknél még dinamikusabbnak képzelünk el. Tulajdonképpen a gazdaság, mint önálló egység és a környező termelőszövetkezetek közötti kapcsolatok szélesítéséről, a szakosodásról, a kooperációról, esetleg még közös vállalkozások kialakításáról is lehet szó. Tavaly volt az első próba a kocsolai szövetkezettel, az Írjén ezt akarjuk továbbfejleszteni a hibridkukorica- termesztésben. — A hibridkukorica-vetéshez speciális eljárást kell alkalmazni, külön vetni az anya- és az apasorokat, majd a növényállományból silózógépekkel eltávolítani az apasorokat, végül a termést speciális csőtörő-fosztó gépekkel, kombájnokkal betakarítani. A partnereknek ezeket a munkákat elvégezzük legkorszerűbb gépeinkkel, tehát nekik ezeket a gépeket nem kell külön-külön megvásárolni. Az árutermelésre berendezkedett gazdaság okkal olyan együttműködést akarunk kialakítani, amelyben a termény — főleg a kukorica — vetését, betakarítását, feldolgozását, tárolását magunkra vállaljuk, a partner gazdaság anyagi erejét, beruházásait műtrágya, növényvédő szer, talajművelő gép vásárlására fordíthatja. — A népgazdasági terv beruházásaival kapcsolatosan pedig az a programunk — ez irányba akarjuk a gazdaság beruházó, tervező kollektívájának szemléletét átalakítani, változtatni —, hogy építkezéseinket a jelenlegi árak mellett is mintegy húsz százalékkal olcsóbban végezzük. A gazdaságossági szemlélet így az egy tehén-, az egy sertésférőhelyre is kiterjed, hogy az olcsóbb legyen, mint eddig. — A tervező vállalatok például Kakasdnál a halastó rekonstrukciójának költségeit tízmillió forintra tervezték. Ezért inkább gépeket vásárolunk, lánctalpas erőgépeinket is felhasználjuk ehhez a munkához és saját kivitelezésben elvégezzük a tervezett költségek feléért Itónimifacá’ti elképzelésekből és saját cél- ncpyoíiűda i jainkbói is adódik, hogy nem csökkenthetjük szociálpolitikai beruházásainkat, inkább még fokozzuk. Ezért mindarra, ami a cselekvési programot alátámasztani hivatott, mindenkit áthangolunk, olyan építési módokat keresünk, amelyek olcsóbba kerülnek, korszerűsítjük a műszaki irányítást, növeljük a termelékenységet, az anyagi érdekeltséget, a fegyelmet. Cselekvési programunk végeredményben a népgazdasági elvárásokat és a gazdaság érdekeit egyformán szolgálja. a L Az elnök és a szakmai vezetés 2. A szövetkezeti vezetés munkájának váziaios megnauuozasához is fi- gju.cume aeU vennurus a szö- veuLezett gazdaság kettős jellegét E gazdasagom egyfelől vállalatok, ameiyem saját kockázatukra termeinek, gazdálkodnak; másfelől önkormányzatú emoeri közösségek, amelyek formálják, szocialista hányba alakítják tagjaik és családjaik életét Erdei Ferenc 1969-ben a termelőszövetkezetek vezetését elemezve a következőkre figyelmeztet : „...a szövetkezett vezetugárdákban a következő időszamoan a modern iparszerű vállalati gazdálkodás kibontakozása során növekszik a fejlett technikához értő és racionális gondolkodásban járatos szakemberek szerepe, ... a fejlődés útja továbbra is fokozatos átalakulás ... a következő időszakban sem boldogulhat a tagságtól elszakadt vezetés”. Valóban, a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a termelőszövetkezeti vezetők járulnak hozzá munkájukkal igazán sikeresen a gondjaikra bízott üzem, vagy azon belül egy- egy szakterület jó működéséhez, akik értenek a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség összhangjának megteremtéséhez. A szövetkezeti gazdálkodás fejlődése egyre nagyobb követelmények elé állítja a vezetőket. Már ma is igen széles azoknak a változásoknak a köre, amelyekben a vezetőknek jól el kell igazodniok. Közülük csak néhányat soroljunk: a gazdaságok méretének és árutermelésének növekedése, a termelés szakosodása, a munkamegosztás fejlődése, a műszaki haladás, a nagyfokú gépesítés, a gazdasági ösztönzők helyes alkalmazása, a piaci viszonyok figyelembe vétele, a szakképzettség állandó fejlesztése. Mindebből következik, hogy a vezetőknek újabb és újabb ismereteket kell elsajátítanak ahhoz, hogy a gyorsan változó termelési folyamatokat és az egyre képzettebb szakgárda irányítását kellő biztonsággal kézben tudják tartani. Változatlanul igaz, hogy á vezetésben kiemelkedő szerepe van az elnöknek. Ö nemcsak a termelőszövetkezetek és a közgyűlés által választott vezetőségnek az elnöke, hanem egyszemélyben felelős vezetője a szövetkezeti gazdaságokban is mindjobban kifejlődő különféle képzettségű szakemberekből álló irányítógárdának. Az elnöknek tehát megfelelő szinten el kell igazodnia megannyi szakmai, termelési kérdésben ahhoz, hogy irányítani tudja munkatársait. Ám a szakmai ismereteken kívül megfelelő emberi tulaj-, donságok is kellenek a jó vezetéshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezeti vezetés módszereinek társadalmi meghatározottsága döntő módon az elnök életútjával, tapasztalataival, emberi maga-: tartásával, továbbá a szövetkezeti tagság és a közvetlen környezet (a falu) különféle társadalmi rétegeihez fűződő vt* szonyával függ össze. Jellemzésül említjük meg, hogy nemrég az egyik termelő- szövetkezetben például a já vezetők iránti igényeket a tagok a következőkben fogalmazták meg: problémáikkal bármikor felkereshessék beosztottaik, a tévedéseket legyen ereje beismerni, a feladatok végrehajtása során ne avatkozzon be beosztottai munkájába, legyen népszerű, a döntések előtt kérje ki munkatársainak véleményét, mulasztás esetén éljen a büntetés eszközével, kísérje figyelemmel beosztottai fejlődését és őket eszerint ítél-, je meg. A vezető — és mindenek-' előtt az elnök — jó munkájának egyik nélkülözhetetlen tényezője a tagság körében ki-, vívott tekintély. E z azt jelenti, hogy min-' den munkatársa és a szövetkezeti tagság elismeri, kedvezően értékeli jellemét, vezetői képességeit. A személyi tekintély alapja tehát mindig a vezetettek bizalma, amihez elengedhetetlenül szükséges az a meggyőződés, hogy a vezető őszinte jóakarattal van munkatársai és az egész szövetkezeti tagság iránt. Horváth László Gyorsított ütemben A Dunai Kőolajipari Vállalat területén, szovjet szakemberek irányításával, épül az úgynevezett Orto-xilol üzem. A százmillió forintos beruházás befejezését eredetileg 1976 végére tervezték. A szerelésben részt vevő szakemberek felajánlja! nyomán azonban várhatóan az év közepére elkészül a léteI sí idény.
