Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Ä városi fanács vb tárgyalta Szekszárdi járás: Milyen az autóbusz-közlekedés Szakszóidon? Emelték az ebadót A munkaverseny eredményei À Szekszárdi városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén egyik legbősége. sebben tárgyalt napirendi pont a városbeli helyi autóbusz-közlekedés volt. Amint az a 11. sz. Volán Vállalat átfogó és alapos beszámolóié, ból kiderült, a tavalyi év első tizenegy hónapjában 9 vonalon napi 215 járat összesen 2125000 utas szállítását biztosította. A helyi járatok utasainak majdnem kétharmad része bérlet, tel közlekedik. A forgalom lökésszerűen bonyolítódik és kétségtelen, hogy jelentkeznek problémák, panaszok az utasok részéről is, de a vállalat sok jogos kifogását sem lehet vitatni. így például azt, hogy a sajátos településszerkezetű megyeszékhelyen a nagyobb, modern autóbuszok üzemeltetése nehézkes, főként a fordulási akadályok miatt. A vállalat távlati terveiben szerepel a helyi közlekedés teljes különválasztása a tá. volsági közlekedéstől. Peck József igazgatóhelyettes, a vb-tagok kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy ismerve a város fejlesztési terveit, a helyj járatok indulási pont. jait zömmel a periférikus területeken kívánják elhelyezni, és a ma még esetenként szinté lehetetlen központi irányi, tást URH útján megoldani. Szóba került a Keselyűs! úti üzemek belátható időn belül történő bekapcsolása a helyi autóbusz-forgalomba. A vb tagjai felvetették Ózsák és József-major lakóinak köz. lekedésj problémáit. Csiszár Lajos, a kommunális bizottság elnöke javasolta, hogy a 8. és 2-es vonalakon műszakváltáskor minden bérlettípus legyen egyetemlegesen érvényes, ez legalább félezer műszergyári és környéki dolgozó óhaja. A Volán igyekszik tájékozódni az utazó- közönség igényeiről, kifogásairól, de a vita során úgy tűnt, mintha a vállalathoz kevesebb panasz, kívánság jutna el. mint egyebüvé. Az utazó- közönségnek kiadott 6000 kér- dőívből visszaérkezett 450, aminek csak a fele volt tájékozódásra használható, és ez kevés. A költségvetési üzem 1976. évi feladattervének előzetes megtárgyalása után a végrehajtó bizottság jóváhagyta a városgazdálkodási vállalat idei lakóház-felújítási címjegyzékét. Ezek szerint felújításra kerülnek a Bezerédj utca 4—6., a Béla tér 5., a Rákóczi út 18.. és 56., a So• mogyi Béla utca 2. sz., a Széchenyi út 45—47. számú lakóépületek. Meglepően nagy összeget, több mint 1 millió 100 ezer forintot kell fordítani a 160 lakásos ház TMK- munkáira. A különböző felújítási, tmk- és fűtésszerelési munkák értéke 2 millió 576 ezer forint. A végrehajtó bizottság házhelykijelölési és -értékesítési ügyekben döntött. Személyi kérdések megvitatására is sor került Ennek keretében a vb tagjai jóváhagyták Popovics Györgyné, dr. Aszmann Anna gyermekszakorvosnak a városi tanács egészségügyi osztályvezetői kinevezésének a tanácsülés elé terjesztését, továbbá elfogadta Csák Péter• nének, a Költségvetési Üzem főkönyvelőjének felmondását. Sokakat érdekel a városban az új ebadó rendelkezése, melyet a múlt év végén szabályoztak. A Pénzügyminisztérium lehetőséget biztosított, hogy a házőrzés, nyáj, erdő, mező, halastavak, gátak és egyéb közületi létesítmények őrzésére tartott kutyák után évi 60—80 forintban szabják meg az illetékesek az évi ebadót. Ugyanez vadászkutyák után 100—200 forint: kedvtelésből, tenyésztés céljára, valamint keresőfoglalkozás céljából tartott ebek után évi 500— 800 forint. Utóbbiaknál a második és további minden ál. lat után az alapadó másfél- szeresét kell fizetni. A városnak sűrűn beépített területein, nem családi házban tartott mindenféle kutya tartása a „kedvtöltés’’ kategóriába tartozik. Tenyésztési érdekből a törzskönyvezett magyar fajtájú ebek adójából kérelemre 30 százalék csökkentés adható. A végrehajtó bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy Szekszárd város területére minden esetben a felsorolt díjtételek felső határát álla- pítja meg. (ordas) A szekszárdi járási pártvégrehajtó bizottság legutóbbi ülésén értékelte, elemezte az MSZMP XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulójára indított munkaverseny politikai tapasztalatait _ Jelentős eredmények születtek az elmúlt esztendőben a járás ipari, mezőgazdasági üzemeiben, szövetkezeteiben. A SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ felhívása nyomán rövid időn belül tömegméretűvé vált a mozgalom. A felajánlások kezdeményezői a kommunisták, az állami, ipari üzemek munkásai voltak. A verseny a korábbiaknál szervezettebben indult, a felajánlásokat alapos előkészítő munka előzte meg. A brigádértekezletek, tér. melési tanácskozások aktívak voltak, olyan dolgozók is hozzászóltak, akik azelőtt nemigen nyilvánítottak véleményt. Természetes, hogy elsősorban a termelés területén tettek vállalásokat a dolgozók, de a vállalások másik oldala is igen széles körű volt, kiterjedt többek között a szakmai, politikai képzésre, az idős, beteg emberek segítésére, az államilag gondozott gyerekek patro- nálására, a pártnapokon való részvételre, a társadalmi munkára stb. Tömegméretűvé vált a termelésben a plusz feladatok vállalása. A szocialista brigádok és egyéb kollektívák körei 140 millió forint értékű ilusz feladatot vállaltak, a tényleges teljesítés 176 millió forint. A vállalt 111 ezer társadalmi munkaórával szemben 126 ezret teljesítettek. A verseny eredményeképpen teljesítették túl a járás ipari üzemei az- 1975. évi tervet, 11 százalékkal nőtt a termelés az előző évhez képest. Szélesedett az .Alkotó ifjúság”, a „Szakma ifjú mestere”, a „Hibás terméket ne adj tovább” mozgalom. A kereskedelem dolgozói meghirdették az udvariasság! versen'yt. Javult a termékek minősége, jelentősebb reklamáció sem az export, sem a belföldre gyártott termékeknél nem fordult elő. i Ä versenymozgalom kedJ Vező hatása tapasztalható a szociálpolitikai feladatok megoldásában, a közösségi szemlélet erősödésében, a társadalmi tulajdon védelmében. Az aktivitás a pártkong- ressz.us és a felszabadulási évforduló előtti időszakban volt a legnagyobb, azonban több helyen visszaesés következett be. Az elemzésnél azt is megállapították, hogy a középvezetők egy részét nem sikerült kellően aktivizálni. A gazdasági és a tömegszervezeti vezetők egy része a jól bevált erkölcsi ösztönzést kevésbé alkalmazza. A kongresszusi és felszabadulási verseny 1975 végével lezárult, azonban az ez évi, megnövekedett feladatok szükségessé teszik a múlt évi tapasztalatok hasznosításút, a mozgósítást a versenyre. A végrehajtó bizottság megszabta a tennivalókat. Ezek sze- rint az idei vállalásokat elsősorban a gazdasági hatékonyság és a minőség javítására, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, az ésszerű takarékosságra, főként anyagtakarékosságra — elsősorban a tőkés eredetű anyagokkal való takarékosságra, a szervezettség javítására kell irányítani. Nagyobb szerepet kell adni a középvezetőknek, művezetőknek, a mezőgazdaságban a függetlenített brigádvezetőknek. A zárszámadó, mérlegzáró közgyűlések, termelési tanácskozások előtt a pártszervezetek értékeljék a munkaverseny-mozgalom helyzetét és szabják meg a további feladatokat. ». í„ Fgpisiink megalapozása Munkaprogram ót esztendőre 3. Aki diófát ültet, az a gyerekeire gondol, a beruházás a jövő megelőlegezése. Az új ötéves tervidőszakban összesen 870 milliárd forintot szánunk termelő és nem termelő beruházásokra. Ez az összeg 25 százalékkal több, mint az előző öt esztendőben. A növekedés ütemét mérsékeljük: a2 előző öt évben 50 százalék veik De a személyes fogyasztáshoz hasonlóan a termelő és kommunális befektetések növelését is korlátozzák a világgazdasági változások okozta veszteségek, így tehát' nincs más választás, mint hogy a rendelkezésre álló összegekkel éljünk jobban, okosabban. Az igények! ”igorú és ra- =• 1 I cionalis rangsorolása a legfontosabb. A népgazdasági terv ebben példát mutat. Az idén csupán három nagyberuházás kivitelezését kc~;Hk meg (a dunaújvárosi kon ver teres acélmű, a leninvárosi polipropilén, gyár és a zalaegerszegi hűtőház építését) miközben üzembe^ helyeznek több nagy létesítményt s idei feladat az 1977- ben induló nagyberuházások (dunaújvárosi kokszolómű, szekszárdi húskombinát. Szikra-lapnyomda, fővárosi sze. métégető, új szénbánya, illetve gáz- és olajmező-fel tárás) jó előkészítése. S az 1978-as kezdésre még nincs konkrét döntés, csupán a feladatokat jelzi a terv. Megkezdik például egy új nagy széntüzelésű erőmű építését, gondoskodva már a VI. ötéves tervidőszak növekvő villamosenergia-igé- nyének kielégítéséről. (A kazánok szénfűtése — a bányanyitással együtt — 3—1-szer több beruházást igényel, mint az olajtüzelés, de üzemeltetésük a magas kőolajárak miatt mégis kifizetődőbb.) A beruházások határozott rangsorolása szemlélet- és módszerbeli változásokat feltételez mindenütt. Hányszor hallottuk korábban, hogy -éppen a leggazdaságosabb befektetésre nem jut pénz”. Legyen ez a megjegyzés 1976-tól az ágazati, a vállalati rangsorolás önkritikája. A fejlesztési alapok igaz 1976-ban még a régi szabályozás, az 1975-ös eredmények alapján képződnek. Mégsem szabad úgy költekezni, mint eddig. Ahol a jövő szűk esztendőire is gondolnak „újra gombolják a mellényt”. Úgy, hogy meggyorsítják például a folyamatban levő invesztáció befejezését és úgy, hogy megérett fejlesztések elkezdését későbbre halasztják. Esetenként a már megkezdett beruházások leállítása is elkerülhetetlenné Válhat. Az új gazdasági szabályozás, a termelői árak emelése, a devizaszorzók változása, a munkabérterhek növelése ugyanis a vállalatok fejlesztési forrásait érintik leginkább. Amíg a részesedési és szociális alapok képződésére a nivellálódás, addig a fejlesztési alapokra az erőteljes differenciálódás lesz jellemző. De az igen eredményesen dolgozó vállalatok is csak hosz- szabb idő elteltével érhetik el a saját fejlesztési források korábbi szintjét. A saját eszközöket kiegészítő bankhitelek ugyancsak az élenjáró üzemeknek kedveznek és a differenciálás irányába hatnak. A bank a legjobb fejlesztési javaslatok közül választja ki azokat, amelyek megvalósításuk után gyorsan megtérülnek, s növelik a jól eladható árualapokat. Az öt évre előirányzóit 100 milliárd forintos hitelkeretből 45 milliárdot a fizetési mérleget javító fejlesztésekre kölcsönöznek azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek saját fejlesztési alapjaikat is az adott feladatra összpontosítják. A beruházások M6 e15I készítése, gyors uzemoe helyezése jelentős mértékben javíthatja a meglévő eszközök hatékony hasznosítását. Ezért mind a központi, mind a helyi fejlesztéseknél növekszik a beruházók érdekeltsége és felelőssége. Megszűnnek az ingyenes költségvetési támogatások, a hitelek visszafizetését pedig a beruházások eredetileg tervezett üzembe helyezésétől, előre meghatározott mértékben el kell kezdeni. Ha a tervekhez képest késik az üzembe helyezés, illetve csökken az új vállalkozás jövedelmezősége. az adós akkor is fizet egyéb nyeresége terhére. A tervezett határidők betartása, a jövedelmezőségi szint túlteljesítése viszont a vállalkozók hasznát növeli. Az eredményes beruházási tevékenységtől sokban függ a következő, a VI. ötéves terv megalapozása. A ma embere értelmes áldozatokat hoz a holnapért. A mesebeli ember diófákat ültetett, hogy termése gyermekeit, nemes faanyaga unokáit gyarapítsa. Előrelátását a jó tündérek jutalmazták s a csemeték olyan gyorsan terebélyesedtek, mint az erdei tölgyek. Korunk embere ismeri már az oltott diófát, amely versenyre kel az erdei tölgy- gyeL KOVÁCS JÓZSEF (Következik: Hogyan élünk 1980-ban?)
