Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

 Biztonsági Tcmáes vitája Az arab országok készek a békéről tárgyalni r Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: ' Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden, közép-európai idő szerint az esti órákban foly­tatta a közel-keleti probléma, ezen belül a palesztin kérdés vitáját. A tanácskozáson, négy arab ország küldötte szólalt tel. Kedden Jugoszláviát — sa­ját kérésére — a BT egyhan­gúan meghívta a vitára. Az első felszólaló, Abdel Meguid egyiptomi küldött, „ré- gén időszerű történelmi dön­tésnek” nevezte a PFSZ rész­vételét a palesztin kérdés meg­vitatásában. Kifejtette: Egyip­tom nem hajlandó visszatérni a sem béke sem háború álla­pothoz. Síkraszáll Izrael teljes visszavonulásáért a megszállt területekről és független pa­lesztin államért. Egyiptom a BT ülését nem a genfi közel- keleti békekonferencia helyet­tesitőjének, hanem előfeltéte­lének tekinti” — mondotta. Muffak Allai, Szíria képvi­selője rámutatott: A BT szír javaslatra, ezúttal először fog­Egyiptom (fent) és a PFSZ (alul) képviselője a BT ülésén. lalkozik érdemben a palesztin kérdéssel, annak lényegét, nem csupán következményeit tárgyalva. Aláhúzta: megfelelő intéz­kedéseket kell hozni azért, hogy érvényt szerezzenek az ENSZ határozatainak. Szíria álláspontja szerint képtelenség azt kívánni, hogy először szűnjék meg a hadi­állapot, s aztán vonják vissza az izraeli megszállókat és biz­tosítsák a palesztin nép joga­it. Éppen fordított sorrendben kell cselekedni, az arab or­szágok amennyiben jogos kö­veteléseik teljesülnek, készek a békéről tárgyalni. Ez^rt is támogatják a Biztonsági Ta­nács összehívását. Abdul Hamid Sharaf, Jor­dánia küldötte kiemelte: „Nem Izrael fennmaradása a kérdés, hanem a palesztinoké, mint egységes, saját földjükön élő népé”. Az Arab Emirátusok Állam- szövetsége képviselőjének fel­szólalása után a vitát szerdá­ra, magyar idő szerint az esti órákra halasztották. PANORAMA k & BERLIN: r A Neues Deutschland szer­dai száma nyilvánosságra hoz­ta a Német Szocialista Egy­ségpárt új programtervezetét. A dokumentumot nyilvános vitára bocsátják. Az NSZEP IX. kongresszusa direktíváinak tervezete ma, az NSZEP szervezeti szabály­zatának tervezete pedig hol­nap jelenik meg, és ezeket az okmányokat szintén ország­szerte megvitatják. Az új program bevezetőből és öt részből álL SZÓFIA ér­kO­Kedden este Szófiába kezett Nemeslaki Tivadar hó. és gépipari miniszter. Nemeslaki Tivadar és a kí­sérete megkezdte tárgyalásait a bolgár gépgyártási és fém- kohászati miniszterrel, Ton- cso Csakrowai és a minisz­térium szakembereivel. A ma­gyar vendégek szerdán vidék­re utaztak, s a program sze­rint ma az elektronikai és elektrotechnikai minisztéri­umban folytatnak majd meg­beszéléseket. MOSZKVA Csou En-laj, a kínai állam­tanács elnökének elhunyta alkalmából szerdán részvét, látogatást tett Kína moszkvai nagykövetségén Kirill Mazu­rov, a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének első he. lyettese, Ivan Arhipov, a minisztertanács elnökének he­lyettese, Borisz Petrovszkij egészségügy-miniszter, Vaszi- lij Kuznyecov. a külügymi. niszter első helyettese. Mihail Kuzmin külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Leonyid ílji- csov külügyminiszter-helyet­tes, s beírták nevüket a rész- vétnvilvánításokat tártál má­zó könyvbe. Ugyanaznap lá­togatást tettek a nagykövet­ségen a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének és a Szovjet—Kínai Baráti Társa­ság képviselői, akik szintén beírták nevüket a részvét­nyilvánításokat tartalmazó könyvbe. Kissinger a Szovjetunióba utazik Heny Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere január 20-tól 23-ig látogatást tesz a Szovjetunióban, hogy folytassák a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklődésére számottartó kérdések megvitatását. Lisszabon : Javaslat az alkolmánvra A portugál fegyveres erők legfelsőbb forradalmi tanácsa kedden este átnyújtotta a leg­fontosabb politikai pártoknak az új alkotmányra vonatkozó javaslatát, amelyet a szocialis­ta-, a kommunista, a demok­ratikus néppárt, a szociális centrum és a demokratikus mozgalom tervezetének isme­retében állított össze. A lisszaboni Diario de Noti- cias szerda reggeli számában jól értesült forrásra hivatkoz­va pontokban foglalta össze a katonák „ellenjavaslatát”. 1. A köztársasági elnököt népszavazással válasszák meg Az elnök betöltené a forradal­mi tanács elnökének és a fegyveres erők vezérkari fő­nökének funkcióját is. (Úgy mint jelenleg Gomes államfő). 2. A miniszterelnököt és a minisztereket az elnök nevezné ki és mentené fel a forradalmi tanács és a törvényhozó nem­zetgyűlésben képviselt poli- tilcai pártok meghallgatása után. Az elnök feloszlathatná a törvényhozó nemzetgyűlést. A miniszterelnök személyének kérdésében a forradalmi ta­nács vétójogot gyakorolhatna. 3. A kormány az elnöknek és a törvényhozó nemzetgyű­lésnek volna felelős tevékeny­ségéért. Programját a nemzet- gyűlés hagyná jóvá. A képvi­selők bizalmatlansági indít­ványt terjeszthetnének elő a kormánnyal szemben. 4. A forradalmi tanács vétó­jogot gyakorolhatna a törvény­hozó nemzetgyűlés által jóvá­hagyott bizonyos törvények fölött. A forradalmi tanács a „demokratikus és a szocialista forradalom őrzö”-jének szere­pét játszaná, katonapolitikai kérdésekben pedig törvényho­zó és végrehajtó funkciókkal rendelkezne. Külügyminiszter- SisIyeStesi tanácskozás Prégáiian A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz társaság, a Magyar Népköz társaság, a Román Szocialista Köztársaság, a ’Mongol Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszter­helyettesei 1976. január 13 14-én tanácskozást tartottak Prágában. A tanácskozáson közös érdeklődésre számot­tartó kérdésekről folyt esz mecsere. A tanácskozás szí­vélyes baráti légkörben zaj­lott le és azt valamennyi résztvevő véleményének teljes egybeesése jellemezte. A külügyminiszter-helyet­teseket fogadta Lubomir Stou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el nöke. Bohuslav Chnoupek, a CSSZK külügyminisztere fo­gadást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. Évforduló — mai tanulsággal 1936. JANUÁR 15-ËN nagy jelentőségű politikai dokumentumot adtak közre a magyar kommunisták. A KMP Központi Bizottsága levéllel fordult a part es a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség valamennyi szer­vezetéhez, tagjához, A munkásmozgalom történeteben Elvtársi Levél néven emlegetett irat elemezte a kora­beli Magyarország uralkodó osztályainak népellenes, fasiszta háborús politikáját, a hazai társadalmi állapo­tokat; figyelmeztetett a munkásság harci egysége meg­teremtésének fontosságára és meghirdette a szövetségi politikát, programot adva a magyar népfrontmozgalom kibontakoztatására. E harci program egyértelműen megjelölte kommu­nisták és a nép haladó erőinek feladatát: „...A népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom minden erejét fogjuk össze a fasiszta rabszolgaság, az éhség, a háború kormánya ellen” — olvashatjuk a levélben. A meg­hirdetett program a Kommunista Intemacionálé 1935. nyarán megtartott VII. kongresszusának határozatára támaszkodott, amely felhívta a népek figyelmét, hogy a kor legnagyobb veszélye, a fasizmus előretörése ellen, a munkásosztály csakis akkor vezethet sikeres harcot, „...ha helyes forradalmi vezetés mellett maga köré tud­ja tömöríteni a város és a falu széles dolgozó rétegeit”. A SZÖVETSÉGI POLITIKA megvalósítása, a né­pek erejének tömörítése a kommunista munkásmozga­lom ma is érvényes, történelmi jelentőségű programja. Hiszen korunk sajnálatos vonása, hogy a világ, sőt földrészünk egyes pontjain továbbra is kísért a fasiz­mus, élnek még háborús törekvések, munkálkodnak népellenes erők. Megannyi ország mai történelme szol­gál azzal a tanulsággal, hogy mindenféle elnyomó ha­talom ellen a haladó népi erők szövetsége képes sike­resen küzdeni. Nekünk, magyaroknak is mindig érvényes tanul­ságot adott a történelem a munkásegységről, a szövet­ségi politikáról. Annak idején nem fordulhattunk a nép erejével a fasizmus ellen, mert nem tudtunk egy­séget teremteni, mert kevés és szétforgácsolt volt a munkásosztály körül tömörült szövetséges. Felszabadult országunkban már nyomban talpra álltunk, mert kö­vetkezetesek voltunk a haladás erőinek tömörítésében; népünk a nemzeti bizottságok által, a szövetségi poli­tika jegyében vette kézbe a hatalmat. De gyengült po­litikánk, szocialista hatalmunk ereje, amikor elhanya­goltuk, sőt sértettük e szövetséget. És ismét biztos, bát­rabb, előrehaladásunk, szocialista építőmunkánk, amióta következetesek vagyunk a szövetségi népfrontpolitika mindennapi gyakorlásában. MEGGYŐZŐDÉSÜNKET erősíti, hogy a környező szocialista országok tapasztalatai azonosak a mieinkkel. A szocializmus társadalmat formáló küzdelmeinek si­kerét a munkásosztály a párt vezetésével, a köréje tö­mörült'szövetségesekkel együtt vívhatja ki. H. L. Bíró József Bonnban A Német Szövetségi Köz­társaságban hivatalos látoga­táson tartózkodó dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter szerdán délután Bonnban megbeszélést tartott nyugat­német kollégájával, Hans Fri- derichs szövetségi gazdaság­ügyi miniszterrel. Este Fri- derichs vacsorát adott ven­dége tiszteletére. Bíró József kedden érke. zett az NSZK-ba, hogy részt vegyen a magyar—nyugat­német gazdasági vegyesbizott­ság első ülésén. A vegyes kor. mánybizottság ma délelőtt tartja meg alakuló plenáris ülését. A tárgyalások ma dél­után jegyzőkönyv aláírásával zárulnak. Egy év alatt 45 milliárd forint Ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának szerdai ülé­sén Rév Lajos, az OKISZ el­nöke számolt be a kollektívák negyedik ötéves tervben elért eredményeiről, s az 1976—80- as évek gazdasági, mozgalmi céljairól, különös tekintettel az idei év feladataix-a. Az ország csaknem 1100 ipari szövetkezetében dolgozó több mint háromszázezer ember munkája tavaly több mint 45 milliárd forint termelési érté­ket hozott létre, mintegy más­fél milliárddal teljesítve túl az előirányzatot. Az iparban 47, az építőiparban 28, a szolgál­tatásban 60 százalékkal halad­ták meg az 1970. évi szintet. Az ipari szövetkezetek ter­melési értéke 1980-ra várható­an eléri a 67 milliárd forintot: az iparban mintegy 50, az épí­tőiparban 36, a szolgáltató- iparban 62 százalékos növeke­dést terveznek. A termelés­fejlesztésben elsődleges cél, hogy az előállított termékeket minél gazdaságosabban értéke. síthessék mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokon, tőkés importot pótoljanak és lehetővé tegyék a hulladék és melléktermékek fokozott felhasználását. Az ötödik öt­éves terv időszakában az ipa­ri szövetkezetek szocialista ex­portjukat mintegy 40, a tőkés exportot pedig 100 százalékkal kívánják növelni. A szerdai tanácskozáson ha­tározatot hoztak, hogy az OKISZ VII. kongresszusát 1976. októberére hívják ősz- sae. ",

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents