Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

fl LEiP eszmei-politikai munkájának eredményei Űj terv — űj szabályzók Miért keli inédnsiiani ? Márkus Gyula és Barabás János, az MTI tudósítói je­lentik: A LEMP VII. kongresszusa csütörtök délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. Az elnöki tisztet ezúttal Henryk Jablonski. a párt PB tagja, az államtanács elnöke látta el. A tizenhét munkabizottság szerdai egész napos vitájáról írásban terjesztették elő a jelentéseket. A csütörtöki tanácskozáson elsőként Jerzy Lukaszewic2, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Részletesen ele. mezte a LEMP eszmei-poli­tikai és agitációs-propaganda munkájának eredményeit és feladatait, és különös erő­vel húzta alá az ideológiai munka offenzív jellege foko. zásának szükségességét. J. Lukaszewicz megállapí­totta, hogy a párt VI. kong­resszusán elfogadott program sikeres végrehajtását, a len­gyel társadalom és gazdaság eddig soha nem tapasztalt gyors fejlődését döntően a párttagok és pártonkívüliek millióinak odaadó munkája biztosította. Közben a LEMP szakadatlanul erősítette tö- megkapcsolatait. tovább szi­lárdította vezető szerepét, és növelte tekintélyét. A ' Jugoszláv Kommunisták Szövetségének üdvözletét Vo. ja Szrzentics, a pártelnökség végrehajtó bizottságának tit­kára tolmácsolta. A Vietnam; Dolgozók Párt­ja nevében Ha Huy Giap KB-tag szólalt fel. Aláhúzta, hogy Lengyelország mindig értékes támogatást nyújtott a vietnami népnek, és a viet­nami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagja­ként aktívan hozzájárult a genfi és a párizsi szerződé, sek végrehajtásához. Szó Csői. a Koreai Munka­párt Politikai Bizottságának tagja, a koreai delegáció ve­zetője felszólalásában hangoz, tatta: „Őszintén örülünk a barát; Lengyel Egyestilt Munkáspárt és a lengyel nép nagy eredményeinek, és tisz­ta szívből újabb, még na­gyobb sikereket kívánunk szocialista építőmunkájuk­hoz.” A délelőtti ülésen Kazi­mierz Barcikowski. a LEMP PB póttagja, a földművelés­ügyi miniszter részletesen be­számolt az ország mezőgaz­daságának helyzetéről, és a fejlesztésével kancsó'atos fel. adatokról. Ki eme1 te. hogy 1971. és 1975. között a len- gvel mezőgazdaság kiemelke­dő sikereket ért el: összes termelését 22 százalékkal nö. válté. A soron lévő legfőbb feladatként a gabona- és ta- karmánvnrobléma végleges megoldását és az ál'attenvész. tés fokozott ütemű feilesz- tését jelölte meg. A többi kö­zött rámutatott, hogy jelen­leg köyülbeh'U 2,5 mi1lió hektár termőföldet a köze­pesnél gyengébben művelnek meg. E területek színvonalas megmunkálásával a gabona- importot évente legkevesebb 1,1 millió tonnával lehetne csökkenteni. A Picsi Va$ú!i:azgatóség teljesítette idei áruszállítási tervét ' A Pécsi Vasútigazgatóság a fuvaroztatók előzetes igé­nyei alapján 1975-re meg­állapított éves áruszállítási tervét 1975. december hó 11- én teljesítette. Ezzel az el­múlt esztendőben rekord, nak számító szállítási telje­sítményünket is elhagytuk, az 1974. évi teljes esztendei áruszállítás mennyiségét 2 nappal ezelőtt túlteljesítettük. Ezt az eredményt csak úgy tudtuk elérni, hogy év elejé­től kezdve feszített munká­val oldottuk meg a felada. tokát, az év nagyobb ré­szében kapacitásunk teljes kihasználásával, sok esetben túlterhelést vállalva dolgoz, tunk. Mindezek mellett egész évben segítette munkánkat a fuvaroztatók megértő együtt­működése. A múlt évi re­kord áruszállítás után újabb szállítási csúcs elérésével zár­hatjuk ezt az esztendőt. Év végéig még mintegy 700 ezer tonna árut kell elszállí­tanunk. A hátralévő idő­szakban kiemelkedő felada. tunk az exportfuvarozésok teljesítése, melyet a fuva­roztatókkal együtt szeret­nénk még jól megoldani. Szinte minden áruféleségből lényegesen többet - szállítot­tunk az év elejétől kezdve, mint a múlt esztendőben, ez­zel sikerült elérnünk, hogy szállítási probléma miatt se. hol nincs áruhiány, elegendő készletek állnak a vállalatok rendelkezésére. Dr. Szabó Tibor vasútigazgató lést ar!o!t az országgyü és mezőgazdasági bizottsága A népgazdaság ötödik öt. éves terve reális, megalapo­zott fejlődéssel számol a mezőgazdaságban is. A tör­vényjavaslatban foglaltak ma­radéktalan megvalósításával az ágazat fokozottabban elé­gítheti ki az ipar mezőgazda, sági eredetű nyersanyag- szükségletét, biztosíthatja a lakosság kiesvén súlyozott el­látását, növelheti exportját — hangoztatták a képviselők az országgyűlés mezőgazdasági bizottságinak csütörtöki tré­sén A dr. Bélák Sándor el­nökletével megtartott tanács­kozáson — amelyen részt vett. dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese és dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter, helyettes — a képviselők a népgazdaság ötödik Ötéves tervéről szóló törvényjavasla­tot, illetve az államháztartás jövő évi költségvetésének ter­vezetét a mezőgazdaság elő­irányzatait elemezték. A mezőgazdaság ötödik öt­éves tervét, s a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi. nisztérium jövő évj költség- vetését dr. Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertet­te, a vízüavj ágazat tervei­ről Vincze József, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal ölnék, helyettese s. m !t be. (MTI) I. A KÖZGAZDASÁGI szabá­lyozó rendszer szerves része a népgazdasági tervezésnek, a népgazdaság ötéves és éves terveinek. Ebből szükségsze­rűen következik, hogy időről időre —• elsősorban a közép­lejáratú tervidőszakok váltá­sakor — sor kerül a szabá­lyozók egyes elemeinek mó. dosítására. Ez történt a IV. ötéves tervidőszak megkez­désekor. s ezt a munkát, a közgazdasági szabályozó rend­szer módosítását, összhangba, hozatalát az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival, ezúttal is el kellett végezni. A szabályozók módosítása tehát nem új, avagy szokat, lan jelenség. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a mosta­ni változtatások erőteljeseb­bek. mint példának okáért a1971. éviek voltak. Pedig V. ötéves tervünk gazdaság, fejlesztési céljai — a2ok számszerűsített mértékei — előrehaladásunk folyamatos­ságát hangsúlyozzák, etekin- tetben csak a tervezett nö­vekedési ütemben van némi eltérés. A SZABÁLYOZÓK széles körét — a termelői árakat, a vállalati jövedelem- és bér- szabályozást, gZ érdekeltségi alapok képzését és felhaszná. lását, a fejlesztések finanszí­rozását, a2 importot és az exportot egyaránt — érintő változtatásoknak ezúttal egyéb indítékai is voltak. A most záruló IV. ötéves terv szabályozó rendszerét 1969— 1970-ben dolgoztuk ki. olyan Időszakban, amelyet a vi. szonylag nyugodt világpiaci helyzet' — a nemzetközi ke­reskedelem gyors növekedé­se, a tőkés infláció álékor még szerény üteme — jel­lemzett. A közelmúlt években olyan események következtek be a világgazdaságban, amelyek a magyar népgazdaság fejlődé­sének. eredményes munkájá­nak külgazdasági feltételeit is megváltoztatták, szigorltot, ták. A még érvényben lévő szabályozó rendszer megpró- bált ugyan reagálni — gon­doljunk az 1975. évi részle­ges termelői árrendezésre, az energiahordozók és üzem­anyagok termelői és fogyasz­tói árának felemelésére, egyes területeken a konjunk. turális exportárnyereség el­vonására stb. — összhatását tekintve azonban a szabályo­zó rendszer változatlan ma­radt. nem tudta a vállalati gazdálkodás és a fogyasztás szférájában érzékeltetni a világpiacon zajló folyamato­kat, azok konzekvenciáit. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között ellentmondás és tart­hatatlan helyzet jött létre: csak a népgazdaság egésze „tudott” arról, hogy a kül­gazdasági környezet alapve. tőén módosult. Egyúttal kény­telen volt vállalni és viselni az ebből származó pénzügyi terheket és kiadásokat, va­lamint a tekintélyes külke­reskedelmi hiányt, ugyanak. kor akarva-akaratlanul fenn­tartotta a gazdálkodó egysé­gek számára azt az ..üvegházi, klímát”, amely megóvta azo­kat a negatív világpiaci ha­tásoktól. A népgazdaság-fejlesztés V. Ötéves terve nemcsak elő. irányazataiban számol a rea­litásokkal, a módosult kül­gazdasági környezet szigorúbb feltételeivel, követelményei­vel. A terv fő gazdaságpoli­tikai céljai is ezt tükrözik: a társadalmi termelés haté. konyságónak erőteljes növelé­se és a külgazdasági egyen­súly javítása. Ha egyszer a népgazdaság egészének a megváltozott külgazdasági környezetben kell helytállnia és fejlődnie, célja és törek­vése csak akkor reális. ha ugyanezt követeli, igényli alapegységeitől, a vállalatok­tól, minden termelőtől és fo­gyasztótól. Nos. ezért olyan mélyre, ható a szabályozó rendszer módosítása, amely — jelké­pesen szólva — a . világgaz­dasági változásokat, köve­telményeket építi be abba a közvetlen gazdasági környe­zetbe, amelyben a vállala­toknak mozogni lehet, cse. lekedrii kell. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Brigádalbum Gagarin nevét viseljük „Fontos feladat a népünk, elsősorban munkásosz­tályunk gondolkodásában és magatartásában kibon­takozó szocialista vonások általánosítása és terjesz. tése. Arra kell tör ekedni, hogy társadalmi mére­tekben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni, mű­velődni.’* (Az MSZMP XI. ko ngresszusának határozatából.) Frezik Istvánná vagyok, a dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagja, a Ga­garin nevét viselő szocialista brigád vezetője. Tíz eszten­dővel ezelőtt kezdtük. 1966- ban alakult a brigád. A ré­giek közül mindössze hárman vagyunk. Keceli Járu>s. Bőd. nár János és én. A többiek? Ki erre, Jet arra. Vincze Ist­vánt betegség miatt leszá­zalékolták, Szekeres Sándor és Győré István nyugdíjba vonult. Jelenleg húszán va­gyunk. Ismerjük a szocialis­ta brigádokkal foglalkozó cikkeiket, mivel mindegyik tagtársamnak jár a Népúj­ság. Arra kérem, ezúttal le. gyünk formabontók, ne én beszéljek, szóljon helyettem a brigádnaplónk. Évek óta ve­zetjük, és a bejegyzések meg­felelően rögzítik a dombó­vári gagarinlsták hétköznap­jait. Kezdjük talán az 1971. ík esztendővel. * „1971. augusztus 3-án tár­sadalmi munkában a földbe süllyesztett savós tartály ak­nájának elvégeztük a lebeto- nozását. 1971. december 15- én. 16-án hat-hat órát a Be­rekben lévő kukoricatáblán, a gépitörés következtében el. maradt kukoricacsöveket szedtük össze. December 12- től sertéstenvésztői és hiz­lalói betanított munkás tan­folyamon veszünk részt.” „A dombóvári Alkotmány Mg. Termelőszövetkezet. Ga­garin nevét viselő sertés- . tenyésztő és -hizlaló szocia­lista brigád'a az 1972-es év­ben az alábbi feladatokat vállalja: a betervezett malac- kiesést tíz százalékkal csök­kentjük. .. A betanftoNmun- kás-iehícdvamot elvégez üv. .. Po]fay ’’’leképzésen ve­szünk részt:.. ” ;,A Gagarin brigád az 1972­es évi vállalását maradékta­lanul teljesítette.” . „1973. április hó: Az I. és II. számú hizlalda előtt élő. sövényt telepítettünk. Az iro­da és a szociális épület előtt parkosítottunk, füvesítettünk. Május: A hizlalda és az el- letők előtt Virágültetés. A kocaszállás és az eíletők külsß meszelése társadalmi munkában.” * „1974. április 8. A ma) na- pon a Kotkodácson létesíten­dő süldőszálláson társadalmi munkát végzett: Balogh Já. nos. Bodnár János, Czeiler József, Frezik Istvánné, Fo­dor János. Lóki Vendel, Mik­lós Ferencné, Szekeres Jó­zsef, Szabó Pál, Vince Ilo­na, Vince István. A munka oszlopleéllítás volt.” * „A brigád legkiemelkedőbb éve az 1974-es év. 1974-ben a brigádtagok sikeresen el­végezték a sertéstenyésztő és ^hizlaló szakmunkástanfoiva. mot. A brigád az országos hízlalási versenyben harma- dik helyezést ért el és a XI. kongresszus tiszteletére tett vállalásét teljesítve megkapta az MSZMP Központi Bizott­ságának oklevelét. A brigád tagjai közül öt fő aranvko- szorús, öt fő hronzkoszorús. három fő zöldkoszorús jel­vény birtokosa.” • „A versenybizottság 1975. február 5 én nz, alábbi szemé­lyekét’ törölte a szocialista brigádból: Fodor János. Faska Ferenc. Seckeres Ist­ván. Szabó Pál, Vincze Ilona, önként mentek el. Szekeres József és Németh Sándor magatartása fegyelmezetlen. Frezik Istvánné brigádvezető Ezért kerültek törlésre. Van. csa Sándor nyugdíjba vonult, ez alkalommal megkapta a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” oklevelet és pénzjuta­lomban részesült.” « „Az 1975. év első félévének értékelése. A brigád tevé­kenysége. munkája az első félévben jónak mondható. Az egvmás közti súrlódás. he­lyesebben, szakma; féltékeny­ség néha-néha felüti fejét, leginkább a női brigád tagok között. Ez azonban a terme­lésre inkább kedvező ha­tással van, mert mindenki Saját magát serkenti.” * Lé Na fay élünk fs f ny dolno-wk. Szem ■'■hímként egymillió forint, termelisí ér­téket állítunk elő. s havonta megkeressük a 4100 4500 fo­rintot. A bri"* * *',vavló mon­data- talán túlságosan egy- szo~üek. cickát mi nem a fogalmn-ásnak vaginink mes­terei. hanem a munkának. Annyit szeretnék mén elmon­dani, term előszövetkezotünk ­ben hét szocialista hr in ód dolne-n- n-ind'T-’nk összefor­rott, kiváló kollektíva.- Sz. P. —

Next

/
Thumbnails
Contents