Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
i magyar szakszervezetek kongresszusának negyedik napja [ (Folytatás az X. oldalról) Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költözhet új otthonba. Tovább bővítettük a gyermekintézmények hálózatát és á lakosság életkorúiméKihasználatlan lehetőségek Ám amikor jogos büszkeséggel szólunk a szocialista építésben elért sikereinkről, nem feledkezhetünk meg a kihasználatlanul hagyott, az elmulasztott lehetőségekről sem. Arról,- hogy a termelés összetételének és gazdaságosságának javításában, exportképességünk fokozásában, a munkatermelékenység emelésében, a tervszerű munkaerő-gazdálkodásnak és a termelés szervezettségének javításában, az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosabbá tételében, a beruházási munkában és a nemzetközi együttműködés elmélyítésében korántsem tettünk meg minden szükségeset, még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Mindez egyben azt is jelzi, hogy a gazdálkodás hatékonysága a lehetségesnél csak kisebb mértékben javult, s ennek nem kis szerepe van abban, hogy az utóbbi két évben — a kedvezőtlen külgazdasági hatások következtében — népgazdaságunk egyensúlyi helyzetében jelentős romlás következett be. Gáspár elvárs a beszámolóban, majd a vitában Biszku elvtárs és többen mások is részletesen szóltak a Központi Bizottságnak az V. ötéves tervre vonatkozó irányelveiről és azokról a tényezőkről, amelyek következtében a tervidőszakban a korábbiaknál nehezebb feltételek között kell elérnünk és biztosítanunk a magunk elé tűzött feladatok megvalósítását. Én ezeket nem kívánom megismételni, telies mértékben egyetértek az általuk adott értékeléssel. Azt azonban a magam részéről is szeretném hangsúlyozni, hatékonyabb munkával, tartalékaink észszerűbb, átgondoltabb és szervezettebb kihasználásával sikeresen túljuthatunk a nehézségeken. Kedves Elvtársak! A kormány a Központi Bizottság határozatai alapján, kifiz üzemi, minltahe'yi demokrácia fejlesztése nyeit javító szolgáltató intézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben tovább bővítettük és még inkább elmélyítettük a Szovjetunióval, a KGST-tagországaival való gazdasági együttműködésünket. dolgozta és az országgyűlésnek benyújtotta az ötödik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgazdasági és a nehezebbé váló belső feltételekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél jobban kihasználjuk gazdasági erőforrásainkat és tartalékainkat. Növeli tervünk megalapozottságát és biztonságát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal lefolytatták és eredményesen befejezték a tervek koordinálását és már megkezdődött a tervkoordinációra alapozott hosszú lejáratú szerződések megkötése. Úgy gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, fejlődésünk egyik fontos megalapozója, a szocialista országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk tervszerűsége a mai világgazdasági helyzetben milyen nagy biztonságot és segítséget jelent. Az ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan, annak szerves részeként — megtartva irányítási rendszerünk bevált alapelveit — kidolgoztuk azokat a szükséges módosításokat, amelvek lehetővé teszik, hogy a változó követelményekhez igazítsuk a szabályozó rendszer mindazon elemeit, amelyek összekarcolva a társadalmi és a vállalati érdekeket, javítják, fokozzák a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás ösztönzését. A kormány számit a szak- szervezetek állandó és folyamatos támogatására a gazdasági tervek végrehajtásában. Számít arra, hogy a szakszervezetek még inkább, mint eddig kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósítását segítő munkamozgalmaknak. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kívánunk a gvorapodó szakmai tudásra, a dolgozó emberek kezdeményező, alkotó erejére. Á kormány magas követelményeket támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben, határozottabban kíván érvényt szerezni a központi döntéseknek. Ugyanakkor bátorítani és ösztönözni kívánja a vállalatok felelős önálló cselekvését, kezdeményezéseit. Úgy vélem, a szakszervezetek akkor támogatják legjobban a vállalati, a gazdasági vezetést, és a kormányzati munkát, ha segítenek kibontakoztatni a helyi kezdeményezét és azt az össztársadalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekében helyes mederbe terelik. Az üzemi kollektívák öntudatos magatartásának jó kovácsai lehetnek az embereket nemcsak dolgozni tanító, hanem a műveltséget, a politikai, szakmai, az általános tudást gyarapító, a kommunista világnézetet erősítő szocialista brigádok. A parlament őszi ülésén a kormány munkaprogramjában hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most és a következő években a szocialista demokrácián belül különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, munkahelyi demokráAz előttünk állő politikai, társadalmi, gazdasági tennivalók szükségessé teszik a kormányzati szervek és a szak- szervezetek kapcsolatának erősítését. Az együttműködés elvi alapja az, hogy a munkásosztály államát és a szakszervezeteket munkájukban, állásfoglalásaikban azonos politikai elvek, azonos osztálycélok vezérlik, a a maguk eszközeivel egyaránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgálják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttműködésnek már sok éves múltja van. A Minisztertanács és a SZOT vezetői rendszeres véleménycserét folytatnak az időszerű kérdésekről. Hasonlóképpen gyakori a minisztériumok vezetőinek és az ágazati, iparági, szakszervezetek vezetőinek tanácskozása is. Mindez hasznosnak bizonyult, és eredményeket hozott. Mégis egyetértek a kongresszus dokumentumainak azzal a megállapításával, hogy még nem használtuk ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés továbbfejlesztése érdekében rendelkezésünkre állnak, ezért egyetértek azzal a javaslattal is, hogy vizsgáljuk meg és dolgozzuk ki a magasabb követelményeknek megfelelő kapcsolati és munkamódszereket. Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábban, art az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrendszerhez tartozásunk jelent. Számba véve szocialista építő munkánk nemzetközi fel. tételeinek alakulását, azt is megállapíthatjuk, hogy a fejlődés olyan szakaszába érkeztünk, amikor az enyhülés a cia fejlesztésének. Meggyőződésünk, hogy a munkahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehetőséget arra, hogy a munkások, az alkalmazottak, a dolgozók aktívan bekapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. A munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztése olyan társadalmi feladat, amely tartós folyamatban valósul meg. Sokat kell még fejlődnie a vezetők, munkások, alkalmazottak szemléletének, tudatának ahhoz, hogy teljesebbé váljon a szocialista demokráciát éltető közéleti aktivitás, az egészséges, meg nem alkuvó kritikai széliéin. Most ismét megerősíthetem: a kormány a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse, meggyorsítsa e folyamat előrehaladását. világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzetközi visz»Méltatta a párt agrárpolitikájának sikerét, elmondotta, hogy a IV. ötéves terv időszakában dinamikusan és helyes irányban fejlődött a szocialista mezőgazdaság termelése. Az elért eredmények alapja a javuló műszaki- technikai ellátottság, a korszerűsödő szakmai irányítás, valamint a mezőgazdaságban is kibontakozó szocialista munkaverseny. A MEDOSZ főtitkára ez. után rámutatott: erősödött a munkás-paraszt szövetség. Az osztályok egymáshoz közeledésének folyamatában egyre nő a munkásosztály létszáma. A mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban foglalkoztatott fizikai dolgozóknak — a termelésben el. foglalt helyüknek megfelelően — az eddiginél gyorsabb ütemben kell átvenni a munkásosztályra jellemző szocialista tudatosságot és életmódot. James H. Dollan, a Skót Szakszervezetek kongresszusa főtanácsának tagja üdvözlő beszédében elmondotta, hogy tíz esztendeje működik szövetségük, amely azóta szoros kapcsolatot tart a magyar szakszervezetekkel. Haider Ibrahim, a Palesztinái’Munkás Szövetség titkára üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy nagy figyelemmel kísérik a kongresz. szus munkáját, annak érdekében, hogy a tapasztalatokat hasznosítani tudják politikai és szakszervezeti életükben. Roy Choudhury Bhowani. az Össz-indiai Szaks2erveze. ti kongresszus elnökségének tagja tolmácsolta az indiai dolgozók üdvözletét, majd ebédszünet után dr. Füzy 1st. ván elnök bejelentette, hogy nyokat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolatainak jelentős javulása jellemzi. A kedvező nemzetközi változások legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye, befolyása, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összetör- rottsága. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy megfeleljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált politika következetes állami végrehajtásával elősegítse nagyszerű terveink végrehajtását. E törekvésünkhöz kérem a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók millióinak aktív támogatását. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára szólalt félj maid Kovács István, a ME. DOSZ főtitkára ' következett szólásra. 1 a kongresszust újabb üzemek, vállalatok, hivatalok köszöntötték. Bordás András, az Országos Takarékpénztár vállalati szak, szervezeti tanácsának titkára. Pataki Gizella, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság ősz, tályvezetője, Ondrejovics Ká* rolyné, az Atheneaum Nyom. da szakszervezeti titkára után külföldi küldöttek szólaltak fel. Roberto Prieto," a Latin,1 amerikai Dolgozók Szakszere vezeti Egysége állandó kongj resszusának titkára. Ben KI Edljah, a Ghánái Szakszervezeti Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja, Szoli* man Ali Achmed, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkárai Alphonse Ondonda, a Kongói Szakszervezeti Szövetség titkára, Sayed El-Zeftaway, aa Egyiptomi Arab Köztársaság Munkásszövetségének vb- tagja és Toure Abdoulaye, a Mali Dolgozók Országos Sző. vétségének titkára köszöntötte a kongresszust. Ezután Varga György, st Győri Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára, Huszár Gáborné kör. mendi gyógyszertárvezető szólalt fel. majd Fawzi Abou Moujahid, a Libanoni Munkások és Alkalmazottak Szakszervezeti Országos Szövetségének főtitkára. Abdel, káder Awad, a Marokkói Munkásszövetség titkára. Sos- tenes Garcia, a Mexikói Munkásom és Parasztok Általános Szövetségének főtitkára és Jamal Abduldine, a Szíriái Szakszervezetek Általános Szövetsége végrehajtó bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust, amely pénteken reggel folytatja munkáját. Bz állami szervek és a szakszervezetek kapcsolatának erősítése Erősödött a munkás-paraszt szövetség Közlemény Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására George Ivlacovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere 1975, december 8—11. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás során a Román Szocialista Köztársa, ság külügyminiszterét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Biz ottságának tagja, a KB titká. ra. A miniszterek kiemelték azokat az eredményeket, amelyeket a magyar párt- és kormányküldöttség 1972. februárjában a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása alkalmával Kádár János és Nicolae Ceausescu tárgyalásain rögzített feladatok, továbbá a két ország miniszterelnökei között 1974-ben létrejött megállapodások végrehajtásában elértek. George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest a Román Szocialista Köztársaságba, amelyet a magyar miniszter köszönettel elfogadott. George Macovescu és kísérete búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter. Ros- ka István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek külügyml- nlsztériuml csoportfőnök, dr. Biczó György, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jrien volt loan Cotot, Ror-w-, budapesti nagykövete. (MTI) Véne! ár! a KGST-tamszárck és a Finn Köztársaság eiysitíniíMíési bizottságának budapesti UÉssiska A KGST és a Finn Köztársaság közötti együttműködési megállapodás keretében létrehozott együttműködési bizottság 1975. december 10-én és 11-én Budapesten tartotta harmadik ülésszakát. Az ülésszakon, amelynek elnöke dr. Szalai Béla külkeres kedelmi minisztériumi állam, titkár vált, részt vettek a B olgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársasá g és a Szovjetunió, valamint a Finn Köztársaság képviselői. Jelen volt a KGST titkárának helyettese is. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az előző ill's óta eltelt mintegy egyéves időszakban a KGST-tagállamok és a Finn Köztársaság j között o, gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés jelentősen fejlődött.
