Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

i magyar szakszervezetek kongresszusának negyedik napja [ (Folytatás az X. oldalról) Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költözhet új ott­honba. Tovább bővítettük a gyermekintézmények hálóza­tát és á lakosság életkorúimé­Kihasználatlan lehetőségek Ám amikor jogos büszkeség­gel szólunk a szocialista épí­tésben elért sikereinkről, nem feledkezhetünk meg a kihasz­nálatlanul hagyott, az elmu­lasztott lehetőségekről sem. Arról,- hogy a termelés össze­tételének és gazdaságosságá­nak javításában, exportképes­ségünk fokozásában, a munka­termelékenység emelésében, a tervszerű munkaerő-gazdálko­dásnak és a termelés szerve­zettségének javításában, az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosabbá tételében, a beruházási munkában és a nemzetközi együttműködés el­mélyítésében korántsem tet­tünk meg minden szükségeset, még jelentős tartalékokkal ren­delkezünk. Mindez egyben azt is jelzi, hogy a gazdálkodás hatékony­sága a lehetségesnél csak ki­sebb mértékben javult, s en­nek nem kis szerepe van ab­ban, hogy az utóbbi két évben — a kedvezőtlen külgazdasági hatások következtében — nép­gazdaságunk egyensúlyi hely­zetében jelentős romlás követ­kezett be. Gáspár elvárs a beszámoló­ban, majd a vitában Biszku elvtárs és többen mások is részletesen szóltak a Központi Bizottságnak az V. ötéves terv­re vonatkozó irányelveiről és azokról a tényezőkről, amelyek következtében a tervidőszak­ban a korábbiaknál nehezebb feltételek között kell elérnünk és biztosítanunk a magunk elé tűzött feladatok megvalósítá­sát. Én ezeket nem kívánom megismételni, telies mértékben egyetértek az általuk adott ér­tékeléssel. Azt azonban a ma­gam részéről is szeretném hangsúlyozni, hatékonyabb munkával, tartalékaink ész­szerűbb, átgondoltabb és szer­vezettebb kihasználásával si­keresen túljuthatunk a nehéz­ségeken. Kedves Elvtársak! A kormány a Központi Bi­zottság határozatai alapján, ki­fiz üzemi, minltahe'yi demokrácia fejlesztése nyeit javító szolgáltató intéz­mények hálózatát is. Elért eredményeinkben — saját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben tovább bővítettük és még inkább el­mélyítettük a Szovjetunióval, a KGST-tagországaival való gazdasági együttműködésün­ket. dolgozta és az országgyűlés­nek benyújtotta az ötödik öt­éves tervről szóló törvényja­vaslatot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves tervidő­szakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgaz­dasági és a nehezebbé váló belső feltételekkel, ugyanak­kor épít arra, hogy az eddigi­nél jobban kihasználjuk gaz­dasági erőforrásainkat és tar­talékainkat. Növeli tervünk megalapozottságát és biztonsá­gát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal lefolytatták és eredményesen befejezték a tervek koordinálását és már megkezdődött a tervkoordiná­cióra alapozott hosszú lejáratú szerződések megkötése. Úgy gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, fejlődésünk egyik fontos megalapozója, a szocialista országokkal és min­denekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk tervszerűsége a mai világgaz­dasági helyzetben milyen nagy biztonságot és segítséget je­lent. Az ötéves terv kidolgozásá­val párhuzamosan, annak szer­ves részeként — megtartva irányítási rendszerünk bevált alapelveit — kidolgoztuk azo­kat a szükséges módosításo­kat, amelvek lehetővé teszik, hogy a változó követelmények­hez igazítsuk a szabályozó rendszer mindazon elemeit, amelyek összekarcolva a tár­sadalmi és a vállalati érdeke­ket, javítják, fokozzák a haté­konyabb, eredményesebb gaz­dálkodás ösztönzését. A kormány számit a szak- szervezetek állandó és folya­matos támogatására a gazda­sági tervek végrehajtásában. Számít arra, hogy a szakszer­vezetek még inkább, mint ed­dig kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósí­tását segítő munkamozgal­maknak. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kí­vánunk a gvorapodó szakmai tudásra, a dolgozó emberek kezdeményező, alkotó erejére. Á kormány magas követel­ményeket támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben, határo­zottabban kíván érvényt sze­rezni a központi döntéseknek. Ugyanakkor bátorítani és ösz­tönözni kívánja a vállalatok felelős önálló cselekvését, kez­deményezéseit. Úgy vélem, a szakszervezetek akkor támo­gatják legjobban a vállalati, a gazdasági vezetést, és a kor­mányzati munkát, ha segíte­nek kibontakoztatni a helyi kezdeményezét és azt az össz­társadalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekében he­lyes mederbe terelik. Az üze­mi kollektívák öntudatos ma­gatartásának jó kovácsai le­hetnek az embereket nemcsak dolgozni tanító, hanem a mű­veltséget, a politikai, szakmai, az általános tudást gyarapító, a kommunista világnézetet erősítő szocialista brigádok. A parlament őszi ülésén a kormány munkaprogramjában hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most és a kö­vetkező években a szocialista demokrácián belül különös je­lentőséget tulajdonítunk az üzemi, munkahelyi demokrá­Az előttünk állő politikai, társadalmi, gazdasági tenniva­lók szükségessé teszik a kor­mányzati szervek és a szak- szervezetek kapcsolatának erősítését. Az együttműködés elvi alap­ja az, hogy a munkásosztály államát és a szakszervezeteket munkájukban, állásfoglalása­ikban azonos politikai elvek, azonos osztálycélok vezérlik, a a maguk eszközeivel egyaránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgál­ják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttmű­ködésnek már sok éves múlt­ja van. A Minisztertanács és a SZOT vezetői rendszeres véle­ménycserét folytatnak az idő­szerű kérdésekről. Hasonló­képpen gyakori a minisztériu­mok vezetőinek és az ágazati, iparági, szakszervezetek veze­tőinek tanácskozása is. Mind­ez hasznosnak bizonyult, és eredményeket hozott. Mégis egyetértek a kongresszus do­kumentumainak azzal a meg­állapításával, hogy még nem használtuk ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés továbbfejlesz­tése érdekében rendelkezé­sünkre állnak, ezért egyetér­tek azzal a javaslattal is, hogy vizsgáljuk meg és dol­gozzuk ki a magasabb követel­ményeknek megfelelő kapcso­lati és munkamódszereket. Amikor terveink készítése­kor számba vesszük mozgósít­ható erőinket, ma jobban ér­zékelhetjük, mint bármikor korábban, art az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrendszerhez tartozásunk jelent. Számba véve szocialista építő munkánk nemzetközi fel. tételeinek alakulását, azt is megállapíthatjuk, hogy a fejlő­dés olyan szakaszába érkez­tünk, amikor az enyhülés a cia fejlesztésének. Meggyőző­désünk, hogy a munkahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehetőséget arra, hogy a munkások, az alkal­mazottak, a dolgozók aktívan bekapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. A munkahelyi, üzemi demokrá­cia fejlesztése olyan társadal­mi feladat, amely tartós folya­matban valósul meg. Sokat kell még fejlődnie a vezetők, munkások, alkalmazottak szemléletének, tudatának ah­hoz, hogy teljesebbé váljon a szocialista demokráciát éltető közéleti aktivitás, az egész­séges, meg nem alkuvó kriti­kai széliéin. Most ismét meg­erősíthetem: a kormány a maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse, meggyorsítsa e folyamat előrehaladását. világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzetközi visz»­Méltatta a párt agrárpoli­tikájának sikerét, elmondot­ta, hogy a IV. ötéves terv időszakában dinamikusan és helyes irányban fejlődött a szocialista mezőgazdaság ter­melése. Az elért eredmények alapja a javuló műszaki- technikai ellátottság, a kor­szerűsödő szakmai irányítás, valamint a mezőgazdaságban is kibontakozó szocialista munkaverseny. A MEDOSZ főtitkára ez. után rámutatott: erősödött a munkás-paraszt szövetség. Az osztályok egymáshoz közele­désének folyamatában egyre nő a munkásosztály létszá­ma. A mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban foglalkoztatott fizikai dolgo­zóknak — a termelésben el. foglalt helyüknek megfelelő­en — az eddiginél gyorsabb ütemben kell átvenni a mun­kásosztályra jellemző szo­cialista tudatosságot és élet­módot. James H. Dollan, a Skót Szakszervezetek kongresszu­sa főtanácsának tagja üdvöz­lő beszédében elmondotta, hogy tíz esztendeje működik szövetségük, amely azóta szo­ros kapcsolatot tart a magyar szakszervezetekkel. Haider Ibrahim, a Palesz­tinái’Munkás Szövetség titká­ra üdvözlő beszédében hang­súlyozta, hogy nagy figye­lemmel kísérik a kongresz. szus munkáját, annak érde­kében, hogy a tapasztalato­kat hasznosítani tudják poli­tikai és szakszervezeti életük­ben. Roy Choudhury Bhowani. az Össz-indiai Szaks2erveze. ti kongresszus elnökségének tagja tolmácsolta az indiai dolgozók üdvözletét, majd ebédszünet után dr. Füzy 1st. ván elnök bejelentette, hogy nyokat a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének tér­hódítása, kapcsolatainak je­lentős javulása jellemzi. A kedvező nemzetközi vál­tozások legfontosabb tényező­je a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi te­kintélye, befolyása, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának zálo­ga a szocialista országok, a ha­ladó erők egysége, összetör- rottsága. A kormány elsőrendű felada­tának tekinti, hogy megfeleljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált politi­ka következetes állami végre­hajtásával elősegítse nagysze­rű terveink végrehajtását. E törekvésünkhöz kérem a ma­gyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók millióinak aktív támogatását. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára szólalt félj maid Kovács István, a ME. DOSZ főtitkára ' következett szólásra. 1 a kongresszust újabb üzemek, vállalatok, hivatalok köszön­tötték. Bordás András, az Országos Takarékpénztár vállalati szak, szervezeti tanácsának titkára. Pataki Gizella, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság ősz, tályvezetője, Ondrejovics Ká* rolyné, az Atheneaum Nyom. da szakszervezeti titkára után külföldi küldöttek szólaltak fel. Roberto Prieto," a Latin,1 amerikai Dolgozók Szakszere vezeti Egysége állandó kongj resszusának titkára. Ben KI Edljah, a Ghánái Szakszerve­zeti Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja, Szoli* man Ali Achmed, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkárai Alphonse Ondonda, a Kongói Szakszervezeti Szövetség tit­kára, Sayed El-Zeftaway, aa Egyiptomi Arab Köztársaság Munkásszövetségének vb- tagja és Toure Abdoulaye, a Mali Dolgozók Országos Sző. vétségének titkára köszön­tötte a kongresszust. Ezután Varga György, st Győri Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti tanácsának tit­kára, Huszár Gáborné kör. mendi gyógyszertárvezető szólalt fel. majd Fawzi Abou Moujahid, a Libanoni Mun­kások és Alkalmazottak Szakszervezeti Országos Szö­vetségének főtitkára. Abdel, káder Awad, a Marokkói Munkásszövetség titkára. Sos- tenes Garcia, a Mexikói Munkásom és Parasztok Álta­lános Szövetségének főtitkára és Jamal Abduldine, a Szí­riái Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége végrehajtó bizottságának tagja köszön­tötte a kongresszust, amely pénteken reggel folytatja munkáját. Bz állami szervek és a szakszervezetek kapcsolatának erősítése Erősödött a munkás-paraszt szövetség Közlemény Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására George Ivlacovescu, a Román Szo­cialista Köztársaság külügyminisztere 1975, december 8—11. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztár­saságban. A látogatás során a Román Szocialista Köztársa, ság külügyminiszterét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Biz ottságának tagja, a KB titká. ra. A miniszterek kiemelték azokat az eredményeket, ame­lyeket a magyar párt- és kor­mányküldöttség 1972. február­jában a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása alkalmával Kádár János és Nicolae Ceausescu tárgyalása­in rögzített feladatok, továb­bá a két ország miniszterelnö­kei között 1974-ben létrejött megállapodások végrehajtásá­ban elértek. George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest a Román Szocialista Köztársaságba, amelyet a ma­gyar miniszter köszönettel el­fogadott. George Macovescu és kísére­te búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter. Ros- ka István külügyminiszter-he­lyettes, Tóth Elek külügyml- nlsztériuml csoportfőnök, dr. Biczó György, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykö­vete, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Jrien volt loan Cotot, Ror-w-, budapesti nagyköve­te. (MTI) Véne! ár! a KGST-tamszárck és a Finn Köztársaság eiysitíniíMíési bizottságának budapesti UÉssiska A KGST és a Finn Köztársaság közötti együttműkö­dési megállapodás keretében létrehozott együttműködési bizottság 1975. december 10-én és 11-én Budapesten tar­totta harmadik ülésszakát. Az ülésszakon, amelynek elnö­ke dr. Szalai Béla külkeres kedelmi minisztériumi állam, titkár vált, részt vettek a B olgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársasá g és a Szovjetunió, valamint a Finn Köztársaság képviselői. Jelen volt a KGST titká­rának helyettese is. A bizottság megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy az előző ill's óta eltelt mintegy egyéves időszakban a KGST-tagállamok és a Finn Köztársaság j között o, gazdasági és a műszaki-tudományos együttmű­ködés jelentősen fejlődött.

Next

/
Thumbnails
Contents