Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

viiäq notmmr, fGTSstitjBttfi TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1975. dec. 9. XXV. évt 888. szónk ARA: 0.90 ft Dolgozó népünk kész a szocialista célok megvalósítására Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában hétfőn délután 2 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A négymillió magyar szervezett dolgozót képviselő 789 küldött, va­lamint a hazai és külföldi meghívott vendé­gek részvételével a kongresszus az elmúlt négy év eredményeit, gondjait elemzi, s meg­határozza a további fejlődést elősegítő fel- adatokat A tanácskozáson részt vesznek a termelő, munkában élenjáró dolgozók.szocialista bri­gádvezetők, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti moz­galom tisztségviselői, veteránjai. A kongresz- szuson képviselteti magát mintegy félszáz külföldi szakszervezet és öt nemzetközi szer­vezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. Bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönettel elfogadta a kongresz. szusra való meghívást, mivel azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán vesz részt, a szakszervezeti tanácskozáson nem tud személyesen jelen lenni. Az elnök jó munkát kívánt Kádár Jánosnak felelős­ségteljes küldetéséhez. A kongresszus megválasztotta aa elnöksé­get, amelyben helyet foglalt Biszku Béla. a7 MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Németh Károly, a Központi Bizottság titká­ra. • Politikai Bizottság tagiak Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bízott, ságának elnöke. Az elnökségben foglaltak helyet a külföldi küldöttségek vezetői. Ezután egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munka- bizottságok vezetőit és tagjait. A résztvevők egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalom­nak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt ki­emelkedő harcosairól. A megnyitó után a kongresszus a napi. rendről döntött. Az egyhangúlag elfogadott javaslat szerint a napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresszus óta vég­zett munkáról és a magyar szakszervezetek Soron következő feladatai; 2. A számvizsgáló bizottság jelentése; 3. A magyar szakszervezetek alapszabályá­nak módosítása; 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Az elnök ezután javaslatot tett a meg­választandó Szakszervezetek Országos Taná­csa, valamint a számvizsgáló bizottság lét­számára. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgv határozott, hotrv a Szak. szervezetek Országos Tanácsába 2Q7, a szám- vizsgáló bizottságba 23 tagot választanak majd meg. Ezután a kongresszus rátért (w első napi­rendi pont tárgyalására. Gáspár bándoi*. a S70T főtitkára terjesztette elő a Szakszer­vezetek Országos, Tapácsánnk beszámolóját a XXTT. kongresszus óta végzett munkáról, és a magvar szakszervezetek soron következő feladatairól. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők és elvtár- eakl Kedves vendégeink! Munkánk sajátossága és egy­ben szépsége is, hogy a szak- szervezeti mozgalom napról napra nyilvánosan vizsgázik saját tagsága és az egész dolgozó nép előtt. A szakszervezeti választások folyamatában a csoport­értekezletektől az iparági­ágazati kongresszusokig a szer­vezett dolgozók százezrei mérlegelték, értékelték eddigi tevékenységünket és toyábhi feladatainkat. Véleményüket a szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett fejlődés elisme­rése és tevékenységünk továb­bi javítására irányuló bátorí­tás jellemezte. Ezzel új erőt, további buzdítást adtak mun­kánkhoz, amely aligha lesz ke­vesebb, könnyebb, mint az ed­digi. A következő években tovább fejlődhet a szakszervezeti munka. A feltételek adottak. A szakszervezetek helye a tár­sadalomban tisztázott. A szak- szervezetek jogait törvények és rendeletek rögzítik, és álta­lában elegendő lehetőséget adnak arra, hogy feladatainkat hiánytalanul el tudjuk végez­ni. Módunk Van tehát önálló, sajátos, a hivatásunknak meg­felelő munkára. A több mint négymilliós szakszervezeti tagság és a több százezer szakszervezeti tiszt­ségviselő tenniakarása biztosí­ték arra, hogy a szakszerveze­tek élhetnek ü lehetőségeikkel és a jövőben rr)ég többet te­hetnek a munkáshatalom erő­sítéséért, a dolgozók érdekei­nek védelméért. A szakszervezetek feladatai­nak meghatározásakor kedvező helyzetben vagyunk. A XI. pártkongresszus elvégezte a társadalmi fejlődés elemzését, kijelölte a közeli és távlati fel­adatokat, népüpk boldogulásá­nak, a fejlett szocialista társa­dalom építésének tennivalóik A pártkongresszus által elfo­gadott irányvonallal, amelyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek teljes mér­tékben egyetértő ■ k és meg­valósításinak r ,ű ;észesei kívánnak lenni, Hazánkban töretlenül épül a szocialista társadalom. Eredményeinkben egvre vilá­gosabban, kézzel foghatóbban öltenek testet népünk évszáza­dos álmai és mai vágyai, azok a célok, amelyekért ma a munkások, parasztok, értelmi­ségiek oly sokat tesznek. A mi oártunk politikája kifejezi a munkásosztály. a parasztság, nz értelmiség, egész népünk ér­dekeit. Kifejezi a mujiká$- 'sztály eszméinek megvalósu­lását hazánkban. A munkás­osztály programja össznéni- oemzeti céllá vált. Megvalósulá­sában alapvetően érdekelt vala­mennyi dolgozó osztály. A mun. kásosztály a parasztsággal és a társadalom más erőivel ösz- szefogva éri el célját, a szocia­lizmus felépítését. Ezért a jnunkásosztály politikai hatal­mának alappillére a szilárd szövetség a parasztsággal. Nem átmeneti együttműkö­dés ez, hanem állandóan ható tényezője annak a nagy mun­kának, amely népünk boldogu­lásáért folyik. Ezt követően Gáspár Sándor, a XXIII. kongresszus doku­mentumaiban foglaltak közül röviden érintett néhány kér­dési,, majd így folytatta: Társadalmi és termelési fel­adataink megoldásában kulcs­szerepe van a dolgozók terme­lési és közéleti aktivitásának Ez természetes, mert a fejlett szocialista társadalom csak egész népünk együttes munká­jával, közös erőfeszítésével valósulhat meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP KB levele a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának A magyar szakszervezetek XX1IL kongresszusának elnökségéhez. BUDAPEST Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársiak, Elvtársnőid A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből kö­szönti a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a kongresszus kül­dötteit, személyükben a négymillió dolgozót tömörítő magyar szakszerve­zetieket, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, ot egészségügy, a kultúra, az Oktatás, a közigazgatás, valamint a szolgák- tatás szervezett dolgozóit Kedves Elvtársak I A magyar nép az elmúlt években nagy eredményeket ért el a szo­cialista társadalom építésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében idehoza, a nemzetközi életben pedig hozzájárult a béke védelméhez és megszilárdításához, a társadalmi haladás ügyéhez. Népünk nagy vív­mányainak létrejöttében, a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszjtéseiben méltó szerepük volt a magyar szakszervezeteknek, amelyek híven leg­jobb hagyományaikhoz, a munkáshatalom támaszaiként jól betöltötték hivatásukat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét éi elismerését fejezi ki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő bizalmi­ak, üzemi, vállalati szakszervezeti bizottsági tagok, területi és országos szer­vezetekben dolgozó tisztségviselők, minden aktivista áldozatos felelősség­teljes munkájáért, amelyet szocialista hazánk építésében, a szakszerve­zeti tagok érdekében fejtenek ki. Kedves Elvtársak I A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa hazánk nagy jelen­tőségű társadalmi eseménye. Tanácskozásuk fontosságát növeli, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusa ez év tavaszán megerősítette a párt fő politikai irányvonalát, kijelölte g legközelebbi feladatokat, az új programnyilatkozatában meg­határozta a fejtett szocialista társadalom építésének azokat a tenni­valóit, amelyek végrehajtásáén! hazánk közelebb jut a véqső célhoz: a kommunista társadalom megteremtéséhez. A Hazafias Népfront felhí­vását követve népünk a választásokon szavazataival is hitet tett e prog­ram mellett és hozzá is látott meavalósításához. A népünk további felemelkedését, a haza feíviráazását szolgáié nagy program meg valós fására az ország, a nemzet minden alkotó erejét össze kell fogni. A munkában a Dórt számít minden társadalmi és tö- meoszervezetre, mozgalomra, mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tő mea szervezetére, g szakszervezetekre. Az ország erejét most a gazdasági feladatok megoldására össz­pontosítjuk. A Közoanti Bizottság értékelve a végzett munka eredmé* ' nveit és tapasztalatait, gazdaságunk helyzetét, széleskörűen megvitatta és jóváhaavta az 1976—80-as évekre szálé úi, V. ötéves népgazdasági terv, s az 1976-os népgazdasóqi terv irányelveit. A feladatok nem csekélyek, a számunkra kedvezőtlenül afakult nemzetközi gazdasági feltételek kö-°oeUe is biztosítanunk kell néogO'Z- dósági)ok további dinamikus feilődését és a lakosság életkörülményei­nek szolid, de megalapozott javítását. Pártunk továbbra is megkülön­böztetett figyelmet fordít a naavüzemi munkásság életkörülményeire, és a munkásosztály és a dolgozók cselekvő támogatására é öltve mindent mentesz, hogy tovább javuljon vahmennvi társadalmi réteg életszínvo­nala. szociális és kulturális el lát--so. Tovább kívánjuk bővíteni a társa­dalmi gondoskodást a nagycsaládosokról, a nőkről, o fiatalokról és a nyua-tnősökről; változatlanul kiemelt feladat a fakáshelvzet javítása. Nénoozdasági terveink may és lelkesítő célokat tartalmaznak, biz­tató jövőt tárnok fel. Az új. V. ötéves terv és az 1976. évi terv hard program a szocializmus minden híve számára. A szakszervezetek sokai tehetnek azért, hpgy minden munkahét ven növekedjék a tervszerűség, jobbam kihasználják a munkaidőt, tckarákaskod'anak anyaggal és ener­giával, az üzem- és mim''-szervezés la vitása folyamatos leaven, a műn- kanormnk mindig meg feleljenek a növekvő követelményének, a bérezés Is a jobb, hatékonyabb munkára ösztönözzön. A szakszervezetek moz­gósítsak a dalaozó milliókat, fáradhatatlanul szervezzék és segítsék a S7^rJnmunkaversen\rf ég munkamozgolmakat, a szocialista brigádok példamutató tevékenységét a népgazdasági feladatok megoldáséra. A feilett szocialista társadalom éoítése jelentős feladató tat állít a szakszervezetek elé a dolgozók szocialista nevelésében. A szakszervezeti nevelőmiinkában kamion naavobb szerecet a munkára nevelés, a kiváló dolgozók nóaszerűsítése. a jó tmons-tnlatok elteria-sztése. Nevelőmunkó- jukka.l a lapozzák meg és segítsék elő a dolgozók szakma} ismeretének bővítését, a munkásöntudot, a munkát szolidaritás, n közcccAq; szellem, a szocialista emberi méltóság és erkölcs megszilárdítását és szélesedé­sét Kedves Elvtársak I • - * szakszervezetek munkája és harca segített a munknshoMom ki­vívásokon, a szocializmus clan jajnak lerakáséban, s ma segít a fejlett Szocialista társadalom építésétien. A követelmények növekednek; a STokszerve-etek munkáiénak tavábbfoites-tésébez a feltételek Hazánkban biztosítottak. A mozgalom céíhi tű-ősei nek valóra váltása ioénvli, hogy emeljék a szakszervezeti munka színvonalát, iavítsák munkamódszereiket, tökéletesítsek szervezetüket és jobban éljenek az üzemi demokrácia adta tehetöseqekkel. Mindezzel érjék el, hogy a szakszervezetekben eavre több munkás es dolgozó szerezzen mozgalmi taocsztatato'rat, vezetési Ismereteket, hogy a szakszervezeti mozgalom a lenini ciondolátnok meg. felelően a gazdálkodós, a vezetés, o kommunizmus iskolájává" váljon. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos abban, hagy a szakszem*«, zetek, omelyekre mindig számíthatott, a jövőben is eleget tesznek fel­adata knak. Központi Bizottságunk eredményes munkát, sikert kíván a kongresszusnak. Meggyőződésűnk, hogy a magyar szakszervezetek XXIII kongresszusa szocialista céljainknak megfelelő határozatokat hoz és a szervezett dolanrok, a parttagok és pártonkívüliek együttes munkával azo^n.t meqvcMC'Sftjak. ^ A M.gyar Szgcialista Munkáspárt Központi Bizottsága meabízáíáfeól Kádár János első titkár

Next

/
Thumbnails
Contents