Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

\ A paksi járásból jelentjük A paksi járás területén T5 község van. Éspedig: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Biikács, Pusztahencse, Németkér, Paks, Dim bakömlőd, Pál- ta és Sárszentlőrinc. Kerek egy évszázad leforgá­sa alatt — 1870-től 1969-ig csekk Bölcske, Duna- fötdyár, Györköny, Bikács és Sárszentlőrinc lakos­sága fogyott, a járás egészét a lélekszám-gyaro­pod ás jellemzi, ami megyénkben ritkaság. Paks ismert fejlesztési távlatai valószínűsítik, hogy a la- kásságszám csökkenésével a közeli jövőben sem kefl számolni. A paksi járás azonban nemcsak névadó nagyközségéről nevezetes. Van műemléke nem is egy, van kitűnő mezőgazdasága, dohány­beváltója és szárítóüzeme, gazdag szőlőkultúrája és vannak fontos egészségügyi létesítményei is. Se módunk, se szándékunk nem volt az egész já­rás területét bejárni. Felkerestünk néhány közsé­get, hogy a megye más tájegységein már köve­tett módszer szerint ízelítőt adjunk a hétközna­pokból. A györkonyi óvodában Az óvoda semmiben sem különbözik a megye közsé­geinek más óvodáitól. A fa­lakon ákom-bákomos gyer­mekrajzók, a polcokon já­tékok. A sarokban babaszoba, tűzhelyén ebéd fő. Az olaj- kályha mellett tésztából gyúrt jhartiutál, tányérka szá­rad. hiánycikk a gyurma, de sebaj, tészta van mindig! Huszonegy nagycsoportos óvodás lakosztálya ez a kis terem. A községben több az óvodai férőhely, mint ameny- nyit kihasználnak. Kevés a gyerek.' A kisszámú gyerek- csoport tagjai németül tanul­na^, A 21 óvodás közül lé­nek mindkét szülője vagy az egjrik. német anyanyelvű. Á délelőttös óvó néni ma­ga fis itt volt óvodás. Szőke, kéjt szemű, német anvanyel- vűí ' Az óvónőképzőt Sopron­ban végezte Lojda Ilona. Ők ketten Kántor Györsvné óvó­nővel nemcsak felügyelnek és foglalkoznak a gyerekek­kel; hanem népétül is tanít­ják őket. Mit tanulnak a gyerekek? Elsősorban környezetük sza­vait ismerik meg németül. Tudják a köszönömöt, a ké- remszépent. Ismerik a test­részek. a ház részeinek és a berendezési tárgyaknak né­met elnevezését. Tudják a játékok nevét is, ott jártunk­kor pedig a télapóünnepség­re német verseket tanultak. — Hogyan zajlanak a fog. lalkozások? — Hetente egy alkalommal német órákat tartunk, de egész héten beszélgetünk né­metül. A gyerekek nagyon élvezik a nyelvtanulást. Ver­senyeznek is egymással, hogy ki tud több szót. A szülőket is megkértük, foglalkozza­nak velük. Azonkívül ját­szunk. énekelünk és verseket tanulunk. Év végére ezek a gyerekek egész mondatokban tudnak válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre. Ha in­nen kikerülnek, akkor az is­kolában fo'vtatják tovább a nyelvtanulást. A játék után hang nélkül pihenni térnek a kicsik. A beszélgetést is be kell feiez- ni. hogy ne zavarjuk a gye­rekeket. Szabálysértések Györkönyben Nehéz lenne megmondani, hogy a györkönyieknek hiány- zik-e a sajtó nyilvánossága. Tény. hogy az 1480 lelkes kis faluról sokkal ritkábban esik. s?ó a lapok, lapunk ha­sábjain, mintsem megérde­melné. Termelőszövetkezeté­nek . gazdálkodási eredményei évek óta kitűnőek. Elmélet­be^ az ilyen nagyságrendű íafvaknák sorvadásra kellene ítéltetniük, de Györkönynek esze ágában sincs sorvadni. Évről évre több szilárd bur­kolatú úttest és iárda énül, alakul a művelődési élet. a sakkcsapat oklevelekbe és díiakba formáit eredményei­ből nedig kitelne egv kisebb kiállítás. A nagy többségé­ben német ajkú község lakói­nak szorgalma legendás. Ezek után majdnem újságírói go- noszkodásnak tűnt, hogy a Főszakács Nagydorogon Barna szemű, barna hajú asszony a nagydorogi Nap­sugár étterem főszakácsnője, Garajszki Sándomé. — Lassan tíz éve, hogy itt dolgozom. Főzni js itt tanul­tam az akkori főszakácstól. Ugv látszik, sikeresen, mert amikor elment, én kerültem a helyébe. — Szereti a mesterségét? csinálnám. Nanonta 150—200 embernek főzök harmadma. g am mai. Ez a munka egé­szen más, mint otthon csak a családnak főzni. Ennvi em­berre másként kell az ételt elkészíteni, eltér a fűszere­zés./. . az adagolás, más a zöldsé" előkészítése is. Mi a kedvenc étele? i- Nincsen. Bármit meg- eszek. >— Van saját receptje? »- Nem akarok dicsekedni. — Régebben előfordult. Furcsa volt eleinte otthon a nagykonyha után kicsit ve­zetni. — Szereti, ha dicsérik? — Kinek nem esik jól a dicséret? Nekem a legna­gyobb elismerés. ha valaki, aki egyszer nálunk ebédelt, máskor is betér ide. — Mikor eszik a szakács­nő? v ' — Ha időm van, eszem délelőtt. Ma még csak egy­szer ettem. Hétre járok dol­gozni. Mint máskor, ma is nyolckor tettem fel az ételt főni. fél 12-re elkészült az ebéd. Lesz délután három óra is, amikor ebédelhetek. Jó étvágyat kívánva kö­szönök el tőle. helyet foglal­va egy asztalnál. ízlik az ebéd. Máskor is betérek ide. Ismerik az idegenvezetők ? Számok igazolják, hogy megyénket, melyet (nemrég olvastuk ezt a kevéssé „ízes” szakkifejezést) az idegenfor­galom „kevésbé preferált tá­jai” közé sorolnak sokan, egyre többen fedezik fel. A természetjárás, országjárás egyike a legrokonszenvesebb hobbiknak. Hadd emlékeztes­sünk arra. hogy Paksról Nagy­dorog felé haladva, nem sok­kal az utóbbi nagyközség előtt, az út bal oldalán, az erdőgazdaság csemetekertje mögött, páratlan növénvritka- ságokban gyönyörködhetnek az érdeklődők. A tölgyfa (Quercus robur) természete­sen lombos állapotban a leg­szebb. de óriás példányai lombtalanul is lenvűgözőek. A csemetekert központi épü­lete mögötti rés7 rövid gva. logséta árán is megközelít­hető Az itteni őstölgyes ha­talmas fáj jóval több, mint száz évvel ezelőtt voltak cse­meték. Telepítésük hiteles időpontja: 1848. Ajánljuk a természetvédelmi területrészt ' : .• í az idegenvezetők, csoport­kísérők figyelmébe. tanácsházán szabálysértések iránt tudakozódtunk. Némi erőfeszítéssel az idei évből tizenkettőt sike­rült összeszedni. A legalacso­nyabb bírságolási Összeg 150 forint volt. a legmagasabb 400. Miért rótták ki? A nyit­va tartási idő megszegésé­ért, menetlevél nélküli gép­jármű vezetéséért, három esetben kontárkodásért. Elő­fordult jogosulatlan vadászat is. amit köznyelven rabsicko- dásnak hívunk. A szabály- sértés sosem örvendetes, de az igen, hogy a kiszabott bírságok többségét a köz- tisztasági. közegészségügyi és állategészségügyi szabályok megsértéséért kellett a vét­keseknek leszurkolniuk. A tanács szigorúan védi a köz­ség tisztaságét, ennek ered­ménye egy rönké látneatás során is mérhető a falun. Községfejlesztés Pálfén Szmola Vince, a pátfai köz­ségi tanács vb-titkára sajnál­kozva széttárja a kezét. — Sokat nem tudok mon­dani. A fejlesztési alapból az idén elkészült a községi víz­mű, ami közel 5 millió fo­rintba került. Ebből az ösz- szegből 1 millió forint hoz­zájárulást vállaltunk. Évente 240 ezer forint a községfej­lesztési alapunk. Lehet, hogy még 8 év múlva is a víz­müvet fizetjük. — És ezenkívül? — A művelődési háznak adtunk 10 ezer forintot, va­lamint ugyanennyi összeggel segítettük a sportkörünket. Erre az évre terveztük a ra­vatalozó bővítését is. Elma­radt. Remélem. 1—2 év múl­va azért elkészül. Nem­sokára kezdődik a vb-ülés, amin a rendkívüli segélyek szétosztását beszéliiik meg. Húsz helyre kell elosztani a rendkívüli segélyt. Nyolc rendszeres segélyezettünknek adunk pénzt és négy több- gyermekes család kap az ösz- szegből. Mindenütt négynél több gyermek van. A töb­biek idős. egyedülálló embe­rek. Még karácsony előtt va­lamennyien 1000—1500 fo­rintot kapnak. „Önpanaszkönyv" de kapós ételspecialitásunk a nagydorogi háromtojásos. A receptje úgy született, hogy sietni kellett a vacso­rával. és hiába törte a feiét, nem tudott mit kiokoskodni. Volt a hűtőben hús, azt meg­sütötte. aztán burgonyát is sütött hozzá és az egészre 3 toiást ütött. Finom vacsorát evett a család, amikor pe­dig másnap elmesélte a munkahelyén, nvomban be is kellett mutatnia. Elég volt egyszer elkészíteni. íz­lett a munkatársainak és szívesen fogyasztják a ven­dégek is. — Főzés kézben sokszor kóstolta az ételt? — Kevésszer kóstolgatok, pedig marókkal sózok, fűsze­rezek, de még semmiféle fű­szert nem adagoltam el ed­dig. — És otthon? » Egy szál árva madzagon lóg a panaszkönyv. Nincs mellette használati utasítás — de „Kézbevétel előtt le­fújandó” — ez messziről lát­szik rajta. Ugyanis, vasta­gon lepi be a por. Ami ta­lán egy panaszkönyv eseté­ben — tekintve a funkcióját — nem is olyan nagy baj. A dunaszentavörgyi „Kis- áruházban” lapozzuk a mú- zeális külseiű könyvecskét. A sárguló lanok üresen ásíta­nak a kíváncsi szemekbe, se­hol egy bejegyzés. Végre egy kereskedelmi egység, ami ellen semmi ki­fogása sincs a vásárlók, nak! (?) Legalább is erről vall az nbiakszögletben rejtő­ző „régiség”. És mit mond erről az üzlet vezetője. Mol­nár János? — Tulajdonképpen a7,t hi­szem. a munkánkkal, a ki- SZ'-'t-'álással nlé-reónttek a község lakói. Ám. ha az áru- ellá*ás is szóHa Let-otne, ak­kor már ionos 1-V.otne né­hány észrevétel. Az élelmi­szer-ellátás jó és egyenletes. Ugyanez mondható el a ru­házati és a legtöbb tartós fo­gyasztási cikkről is. De a vegvi. és vasáruellátásunk minőségére nehéz lenne sza­lonképes kifejezést találni... — Úgy néz ki. hogy On szívesen használná a saját üzletük panaszkönyvét? — Talán igen. mert akkor esetleg valami változást, ja­vulást remélhetnénk. Mint üzletvezető már mindent megnróbáltam... A tent«v,b nagykereskedelmi vállalattal jók a kapcsolataink. De a legtöbb — az még nem az egész. Van ugyanis a véle­ményem szerint érv helyte­len gyakorlat. Például • érke­zik 3—4 vagon várva várt áru a narvkeroskeóelmi vál- laiatöoz. Mondtuk Vtory hor- gartvtemez. Az illető nagv- ko,-oskedelmi válhatnak két­ségtől er) egyszerűbb — és olcsóbb —. ha azt nagy tétel­pr’in o1 nóVtónV prfszc»Mg- tninfVia fbf'MTr-'V' 1 sen teríti szét a megye egész területén. Mert ugye, aki­nek nagyon kell valami, az legfeljebb elutazik oda. ahol kapható. De még tudnék né­hány. ilyen példát felsorolni, talán tele is írhatnám a sa­ját panaszkönyvünket — néz a közömbösen himbálózó könyvre Molnár Imre. * A girbe-görbe dunaszent- györgyi utcákon poroszkálva „korszakalkotó” ötletem tá. madt. A kereskedelmi egységek vezetőinek — belső haszná­latra — rendszeresíteni kel­lene egy saját, külöa bejá­ratú panaszkönyvet! De aztán mégis elvetettem ezt az elképzelést. Nem ígér ugyanis komoly változást, mert hátha őket is annyira hallgatják meg. mint néha bennünket, vásárlókat. Legnagyobb gondunk: a gázellátás — Éppen most akartam ma­guknak írni — mondja Her­man János, a dunaszentgyörgyi tanácselnök. — Valami baj van? — Dehogy is. Tegnap ünne­peltük az öregek napközi ott­honában Dávid Sámdamé 90. születésnapját. A néni fiatalabb korában a katolikus pap házvezetőnője volt, nyugdíjasként bejár az öregek napközi otthonába. Sze­mét még a könnyek is ellepték, amikor az úttörők vers es-dák-3 köszöntőjét hallgatta. A virá­goknak és ajándékoknak na­gyon örült — Történt-e a faluban mos­tanában szabálysértés? — Csendesek, otthonülők itt az emberek Talán az utóbbi időben mintha kezdenének ki­mozdulni lakásaikból. Ha tudunk színvonalas kulturális műsort biztosítani, akkor ér­deklődőikké válnak. Talán ezért sincsenek különösebb problé­máink. — Ezek szerint egyáltalán nincs gondjuk? — Azért azt nem mondhat­nám. Jelenleg a legnagyobb gondunk a község gázellátásán * nak megoldatlansága. Majd­nem minden háztartásban gáz­zal főznek az asszonyok, pedig eleinte nagyon idegenkedtek tőle. Most már kevés a hey egyszeri szállítás. Többször kellene, vagy sokkal több pa­lackot kéne hozni. A 110—120 palack egy óra alatt elfogy. A cikkeket írta: Győri Varga György Ordas Iván és Veress Éva TEyTTJTn 1975. december 7.

Next

/
Thumbnails
Contents