Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

K

J olvassa még Saphírt? S egyáltalán, fc" vök Saphir? Jóravaló irodalomtörténetben tudtommal elő sem fordul a neve, legfeljebb néhány oprólékos szak- könyv említi rosszallóan, hisz magyar létére német íróvá lón, s egyébként is „típusa a felületes újságírónak”, miként egy tudományos könyv mondja. Ezzel be is keíl érnünk, de a véletlen úgy hozta, hogy egy éjszaka baráti társaságban boroztam, s éjfél után a házigazda váratlanul azt mondta: menjünk le a pincébe, van ott egy sereg öreg solobakter, családi örökség, vigyem el. Hajnal felé egy bőrönd könyvvel mentem haza, köztük volt Saphir válogatott munkáinak tíz kötete is. Ámulva látom, ez az 1871-es már a hetedik (!) kiadás, ami Saphir mester vitathatatlan népszerűségét bizonyítja, érdemes lesz hát belenézni, hisz a szaktudomány is tévedhetett, s talán egy feledett klasszikust adhatok át az utókornak.

De ki volt hát Saphir, vagy hogy pontosak legyünk, Saphir Móric Gottlieb, ugyanis így jegyezték be a lovasbe- rényi anyakönyvbe 1795 februárjában. „A humor nagy mestere" — mondja könyvem életrajza, megjegyezve, hogy aki méltányolja a magyar bor szellemét és zamatét, felismeri ezeknek emlékét Sophir műveiben. De időzzünk még egy kicsit életrajzánál. Lovasberényből az ifjú Prágába került, ohol 1806—14 között a toimudot tanulmányozta, ami meglepő hatással volt rá. ugyanis rögvest Bécsije utazott és fölcsapott humoristának. Később Berlinbe tette át székhelyét, ohol Schnellpost, majd Berliner Courier címen alapított lapot, aztán még sokfelé tette ugyanezt, de ezeket nincs értol me felsorolni.

B

ecsen kívül gyakori vendége volt Pestnek, ahol nyilvános felolvasásokat tartott, de — ezt más forrósból tudom — immár az udvar szolgálatában állva, ami ha jól értem, besúgót jelent, ez pedig erősen kérdésessé teszi, amit a válogatott művek életrajzírója mond, hogy „a tiszta erkölcsösség lenyomatát" mutatja Saphir minden sora. 1858-ban holt meg, miután elküldte a (apóknak gyászjelentését; „a honoráriumra nem tartok igényt, de ebben a szomorú esettjen küldjenek lapjukból egy tiszteletpéldányt «Post restante, mennyország” címre.

Ez a tízkötetnyi „válogatott művek". Jó kétezer oldalával azért gyanús. Az utókor valóbon ennyire balga, sőt pimaszul közönyös lenne, hogy ezt a több kilányi életművet a hetedik kiadás ellenére sem hajlandó tudomásul venni? Vagy Sophir mester hírneve volt múlandó, amit csak a véletlen irracionalizmusa magyaráz, s az utókor emelt fővel nézhet fadorombot sem érő emlékére}

A műfajokat könnyedén váltogatta; vers, regény, humo- eeszk, aforizma, riport, szinte áradt a tollából, de valahogy úgv van az ember ezekkel, hogy mór az első soroknál elfárad. Verset ír a rózsa eredetéről, a Földről és a szív forrásáról, rímekbe szedi az egér, a patkány és a szomszéd feleségének történetét, s ünnepi ódát zeng óbból a szerencsésnek csak fenntartással nevezhető alkalomból, midőn L (Ferenc József megmenekült a rá leselkedő veszélytől.

Kár lenne elvitatni tehetségét jó szeme van, érzékeny, formaérzéke kitűnő. Humora is van, már amennyire meg lehet ítélni. Ugyanit minden jel orra mutat hogy a humor a Heg romlandóbb műfoj: könnyed utalásai hamar elvesztik jelentésüket mázuk lekopik, — Saphimál is. Itt van például egy aforizma, amit a kor „merésznek", sőt «toláséi szerint majdnem obszcénnek érezhetett s feltehetően a közölhetőség határát súrolta: „Vannak női lakosztályok, ahol soha nem Ismerték a szerelmet, csők a szerelmi viszonyt". Az ember vonogotja a vattát: hol vonnak ma női lakosztályok? S néhány hűdéses arisztokratát nem tekintve, kinek volt ezekre szüksége? A régi Becsben, vagy Berlinben a ledér úriasszonyok nyilván ősszenéztek és cinkosan nevettek, de ma U am- wet ezen?

V

agy Itt van egy másik. „A csalogány, Ha nem szeret, nem is énekel; minden feleség csalogány, ha nem szeret többé, nem énekel, hanem elkezd kiabálni."

Jő, jó, de ez a csalogány-hasonlat pocsékul ódon, egy jé- érzésű feleség mégiscsak eine vetné magét, ha crálogány- mák neveznék.

Hol van hát a hiba, az utókorban, vagy Saphir mesterben? Gondolom az utóbbiban. Pedig mégsem a tehetségével van baj, még azt is elnézném neki, — persze, ha rászolgálna, — hogy császári zsoidba szegődött De ez a Móricz Gottlieb eladta a tehetségét, beérte olcsó ügyeskedéssel, amit ugyan jól megfizettek, s oztón mit ért vele? Pedig ravaszul a legnagyobbak felé kacsintgatott, mint ebben az aforizmájában is: „Nekem és Szók retesznek egyforma a módszerünk, a gondolatainkat kérdés formájába» mondjuk el. ki hót az okosabb, én vogy Szókratész?

Szókratész nem engedte, hogy megfizessék, én viszont engedem, hogy megfizessenek. Ki hát az okosabb?"

Nem, kedves Móricz Gottlieb, ml ezen nem tudunk nevetni, és válaszunk is egyértelmű, nem is részletezem. Sophir ugyanis nem Moliére, vagy Swift, Saphir a biedermeier meglehetősen öncélú humoristája, oki folyton saját közön- l: sége előtt hajlong, s szava még akikor sem haitik át hazaónk. ha az igazat mondja.

S

aphir Móricz Gottlieb sorsa ezzel megpecsételődött. Egy baráti pincéből került hozzám, otthont keresve könyvtáramban. Sajnálom, Móricz Gottlieb, mihelyt egy buzgó filológusra okadok, tovább fog vándorolni, de végleges helyét mór kijelölte a szakirodalom: a névmutatóban egy oldaiszóm, s ha az ember föllapozza, pusztán a lábjegyzetek között bukkan rá, de ezért a kétes értékű filológiai halhatatlanságért érdemes volt ennyit ős.*zeksé?

A tanulságot persze köszönöm Fz is valami.

I CSANYI LÁSZLÓ

Fiatalok könyvkiadója

A huszonöt éves Nóra

Karácsonyi ajándékaink között az egyik legtermészetesebb — és tegyük hozzá: leghasznosabb — a

könyv. Különösen így van ez a fiataloknál, a gyermekeknél. Ez kínálja az alkalmat arra, hogy a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó bemutatásával folytassuk azt a sort, amelyben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjait mutatjuk be.

Kérdéseinkre Szilvásy György, a kiadó igazgatója válaszolt.

I

— Igazgató elvtárs! A kiadó történetéről mit lehet dióhéjban elmondani?

— Amikor 1950-ben a teljes magyar nyomdaipar és valamennyi kiadó államosítása után létrejött a könyvkiadás szakosított rendszere, akkor kapott — először a magyar könyvkiadás történetében — önálló kiadót Magyarországon az Ifjúsági és gyermekkönyvkiadás. 1950. november 1-én alakult meg az Ifjúsági Könyvkiadó, ez az elnevezés 1957-től egészült ki Móra Ferenc nevével.

Fennállásának 25 éve alatt a Móra Kiadó kb. 4300 könyvet jelentetett meg. Összesen több mint 100 millió példányban. 1975- ben 260 mű megjelenése várható, 10,5 millió példányban, az átlagpéldány tehát meghalad ia a 40 ezret. 1976-ban 280 művet sze. retnénk kiadni, 12 millió példányban.

— A könyvesboltot rendszeresen látogatónak (eltűnik, hogy örvendetesen emelkedik a fiataloknak szóló könyvek választéka.

— Az utóbbi évek dinamikus fejlődése a párt ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény ösztönző hatásának egyenes következménye.

A forgalomba kerülő Ifjúsági és gyermekkönyvek száma Magyarországon valamivel több mint a Móra- kiadványoké. Néhány más könyvkiadó (Minerva. Táncsics, Zeneműkiadó stb.) is jelentet meg gyermekolvasóknak szánt kiadványokat. Jelentős mennyiségű külföldi magyar nyelvű kiadvány érkezik hazánkba a szomszédos országokból. Ezeket többnyire a Móra Kiadó közvetíti, gondozza.

— Szembetűnő I minőségi javulás is.

~ Igaz, hiszen fejlettebb technikával készülnek a könyvek, így például ma már megszokott jelenség a színes nyomású gyermekkönyv, a színes nyomású és fényképekkel illusztrált ismeretterjesztő kiadvány. Ez a technikai fejlődés szorosan összefügg az új típusú ismeretterjesztő kiadványok rendszerével, amelyekben az illusztráció egyenértékű közlő szerepet játszik a szöveg mellett,

— Hogyan kapcsolódnak a pedagógiai tevékenységben?

— A művelődési politika

egységét jelzi, hogy a Móra Kiadó könyvei egyre Jobban megtalálják helyüket az óvodában és az általános iskolában, lassacskán a modernizálódó oktatás segédeszközeivé válnak. Egyes

kiadványaink máris tankönyv méretű hatalmas példányszámban jelennek meg, így pl. Cini-cini muzsika, Icike-pieike, Gőgös Gúnár Gedeon. Mosó Masa Mosodája, Ablak-Zsiráf (Képes gyermekenciklopédia), a Bölcs Bagoly sorozat kötetei stb. Valószínűleg hamarosan ilyen szerepet kapnak a Már tudok olvasni! sorozatban megjelenő nagybetűs szedésű, kis elbeszélések és mesék is. Szeretnénk további munkánkban — az iskolareformmal párhuzamosan — még szorosabban kapcsolódni az általános iskola tantervéhez.

— Az ifjúsági könyvkiadás ha Tiranán vosabb könyvtípusai a szépirodalmi könyvek. Mi jellemzi itt a kiadói tevékenységet?

— Ezeket, mivel zömük egyedi kiadványként, nem sorozatban jelenik meg. még nehezebb" áttekinteni, mint az ismeretterjesztő könyvtípusokat. A legkisebbeknek szóló történetektől és meséktől kezdve a felnőtt fiataloknak szánt regényekig és antológiákig a szépirodalom széles skáláját adjuk ki. Nagy a gyűjteményes kötetek száma, ezen belül sokféle magyar népköltési kiadványunk van, legtöbbször Benedek Elek mesekötetei jelentek meg, másik legnépszerűbb gyűjtemény Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese című kötete. Népek Meséi címmel 12 kötetes sorozatunk készült öt világrész nénmesekincséből. Sorozatszerűen adtuk ki klasszikus és élő magvar költők színes, illusztrált kis versesköteteit. Klasszikusaink gyermekregényei ma már az iskolai szükséglet kívánalmai szerint jelennek meg utánnyomásban. Néhány regénysorozatunk zömmel egy bizonyos típusú könweket gyűjt csokorba: Delfin könyvek (főként kalandos regények). Pöttyös könvvek és Csíkos könyvek felsősorban a leányolvasók kedves olvasmányai). mai tárgyú regényeinket általában egyedi kiadványként jelentetjük meg.

I

— Ml az oka, hogy a felnőttek kezében is gyakran látni Móra- könyvet?

— A magyarországi kiadók közül viszonylag a legtöbb történelmi regényt a Móra Kiadó adja ki, ezek mind egyedi kiadványok. Ezeket igen sok felnőtt is szívesen olvassa. Korosztály szempontjából igen nehezen határolható el, a monda műfaja, ez jórészt nagyobb gyerekek és felnőttek olvasmánya: a világ mondakincsét Regék és Mondák című ötkötetes sorozatunk gyűjtötte össze először, a magyar monda- kincs első feldolgozója Komjáth István volt, újabb, más típusú — több kötetes — feldolgozása Lengyel Dénes könyveiben olvasható. Mindest szépirodalmi kiadványunknak fontos eleme az érdekesség. Sok éves tapasztalatból valljuk, hogy az ifjúsági szépirodalomnak mindig cselekményesnek és éiyelemközpontúnak kell lennie, amit természetesen szívósén olvasnak felnőttek

— Kik tartoznak a szerzők táborához?

— Csaknem 25 évi munkánkat összegezve, kitűnő írók egész sorát jegyezhetjük fel, jórészt olyanok nevét, akik jelentős felnőtt- jellegű életművük mellett írtak fontos és szép ifjúsági könyveket.

Csak emlékeztetőül sorolunk fel néhány nevet. Az időközben elhunytak nem hagyhatók ki ebből a névsorból: Áprily Lajos, Dé- kány András, Fekete István, Gergely Márta, Szabó Pál, Szántó György, Szántó Tibor, Révay József, Tamási Áron. Ma is alkotó író- i inktól még újabb könyveket vár az olvasó ifjúság: Hars László, Hegedűs Géza, Földes Péter, Kolozsvári Grandpierre Emil, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Tatay Sándor, Thury Zsuzsa, Weöres Sándor. Zelk Zoltán. Az utóbbi években a fiatalabb alkotók közül is többen bekapcsolódtak ebbe a munkába, így pl. Beney Zsuzsa gyermekverseivel. Csukás István verssel, regénnyel és ismeretterjesztő írásokkal, Kiss Dénes regénnyel és verssel. Ide sorolható a Tolna megyei Népújság munkatársa: Ordas Iván. Egyre több jónevű tudós és szakember is Vállalkozik rá, hogy szűkebb szakterületén beiül egy-egy ismére1 terjesztő gyermekkönyvet készítsen.

Nemzetközileg Is elismert grafikusgárda nőtt fel a kiadó mellett negyedszázad alatt: Reich Károly. Würtz Ádám, Réber László, Heinzelmanp Emma, Kasé János és mások.

— Az eddigi sikerek kötelezik is a kiadót. Hogyan tükrözi ezt a tervük?

—- Kiadói működésünk huszonöt évének tapasztalataival, feladataink tudatában készek vagyunk egyre növekvő olvasótáborunk szolgálatára, összhangban az iskolával és az ifjúsági mozgalommal.

Uj könyvsorozatok,

könyvtípusok indultak és indulnak (Iránytű, Ezerszínű Magyarország, Fiatalok Könyvtára (sitb.), amelyek célja, hogy elősegítsék a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését.

A gyermekek és a fiatalok jobb tájékoztatása, orientálása. az olvasóvá nevelés segítése érdekében a Móra Kiadó országos ifjúsági és gyermekkönyvszol- gálatot hoz létre, mely a KISZ-szel, és az úttörőszö- vetséggel együttműködve koncentrált, a gyermekek kora és a fiatalok rétegei szerint differencián könyvpropagandát fejt ki. az olvasással, az iroda1 mimal összefüggő szervezés1, mozgalmi tevékenységet véget.

— 1976-ban — az Állami Ifjúsági Bizottság és a Kul. turális Minisztérium anyagi támogatásával, társadalmi munkaakciók segítségével

— Budapesten felépül a magyar ifjúsági és gyermekirodalmi központ

— Köszönjük a tájékoztatást és kívánjuk, hogy munkájuk sok-sok olvasónknak szerezzen őrömet mind most, a karácsonyi ünnepek alatt mind pedig a jövőben.

ttiiAuii I

F.