Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

ö á\* lie! r d 4 ~ egyetemi Kön- üc& —'~TV„ ir-v. u.LM VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI SZERDA ' 1973. dec. 24. XXV. évi. 301. szóm. ARA: 0,80 Ft Tárgyalásaink elősegítik együttműködésünk további fejlesztését A. Gromiko és Púja Frigyes beszéde Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Moszkvában, a Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter tiszteletére adott vacsorán a következőket mon­dotta: — Az 1975-ös év végén fo­gadjuk önt Moszkvában, ami­kor országainkban összegezik az elmúlt év és a legutóbbi ötéves tervidőszak tapaszta­latait. Meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy ezek a tapasz­talatok imponálóak. Orszá­gaink dolgozói kiemelkedő eredményeket értek el a szo­cializmus és a kommunizmus építésében. Magyarországon az év legkiemelkedőbb esemé­nye az MSZMP XX. kong. resszusa volt. amely történel­mi jelentőségű feladatot tű­zött ki: a fejlett szocialista társadalom felépítését. Pártjaink központi bízott, ságai, valamint Leonyid Brezsnyev és Kádár János elvtárs személyesen is ki­emelkedő figyelmet fordít az országaink közötti kapcsola­tokra. A Szovjetunió és Ma­gyarország népei ebben lát­ják a két ország közötti ba. rátság és együttműködés to. vábbi erősödésének zálogát, mivel ez — mint Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta — ..or­szágaink fejlődésének szilárd, állandó és fontos tényezője". Ez a meghatározás teljes mértékben alkalmazható a nemzetközi ügyekben, külpo­litikai kérdésekben folytatott együttműködésünk jellemzé­sére is. Az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet sikeres befejezése nagy mértékben a szocialista országok egyeztetett politiká­jának és aktív tevékenységé­nek eredményeként valósul­hatott meg. Mindez ismételten megerő­sítést nyert a testvérországok külügyminisztereinek nem­régiben Moszkvában megren­dezett tanácskozásán. ahol konstruktív szellemben meg. vitatták a helsinki záróok­mányban lefektetett elvek és megállapodások megvalósítá­sával kapcsolatos feladatokat. A Szovjetunióban ismerik és nagyra értékelik a Maévar Népköztársaság hozzájárulá­sát az eurÓDai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keréhez. A Szovjetuniónak elhatá­rozott szándéka, hogy min­dent megtesz az enyhülési folyamat előremozdítása ér. dekében és gyakorlati lépé­sekkel is elősegíti az együtt­működést a7 európai föld­részen és a világ más terü­letein. Ugyanakkor számot adunk magunknak arról is. hogy tovább kell folytatni a harcot az enyhülés ellensé­geivel, s ez a harc a jövőben sem lesz könnyebb. A szocialista országok ösz- szehangolt politikájának meg­valósításában fontos szerepet tölt be minden szocialista ál­lam. Erőfeszítéseink egyesíté­se. összehangolása azonban megsokszorozza közös politi­kánk eredményességét. Ebben a kérdésben is azonos véle­ményen vagyunk magyar ba­rátainkkal. Tárgyalásaink során a kér­dések széles köréről folytat­tunk véleménycserét, s úgy gondoljuk, hogy álláspontjaink teljes mértékben azonosak a nemzeti helyzet megítélésé­vel, korunk legfontosabb problémái megoldásának meg­közelítésével kapcsolatban. Meggyőződésünk, hogy Púja elvtárs szovjetunióbeli lá­togatása során folytatott tár­gyalásaink és beszélgetéseink minden területen elősegítik a szovjet—magyar együttműkö­dés további fejlesztését, mé­lyítését. — A magyar párt és a kormány — mondotta vála­szában, egyebek között, Púja Frigyes — elvi jelentőséget tulajdonít a Magyarország és a Szovjetunió közötti viszony töretlen fejlesztésének és szükségesnek tartja a leg­szorosabb együttműködést a Szovjetunióval. A nemzetközi életről szólva a magyar külügyminiszter megállapította, hogy a világ- politika pozitív fejlődésében a fő érdem a szocialista közös- ségé, mindenekelőtt a Szov­jetunióé. Az események kod. vező alakulásában döntő sze­repet játszottak az SZKP és főtitkárának, Leonyid Brezs. nyevnek a kezdeményezései. A XXIV. pártkongresszuson meghirdetett békeprogramot a szocialista közösség minden országa támogatja. A jelen­legi feladat az, hogy megket­tőzzük erőfeszítéseinket az enyhülés elmélyítésére, szem. beszállva annak ellenségeivel, közöttük a maoistákkal is — hangsúlyozta pohárköszöntő­jében Púja Frigyes. * Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki A. A. Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszte­rének meghívására baráti lá­togatást tett Moszkvában, kedden hazaérkezett Buda. pestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyi államtitkár és B. D. Sevikin, a szovjet nagy- követség ideiglenes ügyvivője. (MTI) mqi számunkból: A v % ■ ■ KUBA TÖRTÉNELMI KONGRESSZUSA (2. old.) HÁROM FIATAL MUNKÁS A KONZERVGYÁRBÓ’- (3. old.) ON KÉRDEZ.* (4. old.) MUNKÁSLAKÁS­ÉPÍTÉS 1971—1975. (5. old.) AZ NB II TAVASZI SORSOLÁSA «. old.) Megadták magukat a terroristák Algír repülőterén kedderí megadták magukat annak a kommandónak a tagjai, amely vasárnap Bécsben támadást in. tézett az OPEC központja el. len, és túszként foglyul ejtet­te az ott tárgyaló olajügyi minisztereket. Az osztrák légitársaság DO —9-es repülőgépe, amely hét. főn előbb Algírba, majd Tri- poliba szállította a hat fegy­verest és túszaikat, kedden ismét vjsszatért az algériai fővárosba, miután a tunéziai hatóságok a Líbiából érkezett gépnek nem adtak leszállási engedélyt. Tripoliban a ter­roristák újabb minisztereket és más túszokat engedtek szabadon. Miután gépük má. sodszor is leszállt az algériai főváros repülőterén, elenged, ték a fedélzeten maradt 15 túszt, majd átadták fegyva. reiket az algériai rendőrség­nek. Fidel Castro beszéde Kuba történetének legnagyobb népgyűlésén Baracs Dénes, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Todos a la plaza! — Min­denki a térre! — hirdette hét­főn piros betűkkel ,a Ganma, a kubai kommunisták lapja. Ezt ismételte újra és újra a ha­vannai rádió is, amikor végül a Forradalom terén megkezdő­dött a Kubai Kommunista Párt első kongresszusának be­fejezése alkalmából összehívott nagygyűlés, valóban úgy tűnt, mintha a főváros minden la­kója ott sorakozna — nemzeti zászlókkal, piros papíralapok­kal, a forradalom hőseinek ké­peivel kezében — Havanna leg­nagyobb terén. A forradalom győzelmének emlékére emelt 112 méter ma­gas monumentális építmény előtti dísztribünön helvet fog­laltak a Kubai KP Politikai Bizottságának tagiai, a párt és a kormány vezetői, s a kong­resszuson részt vett külföldi delegációk vezetői, köztük az első sorban, közvetlenül a szónoki emelvény nvúleft Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára. A tömegek és a kubai veze­tők közötti párbeszéd hagyo­mány Havannában; a hétfői sok százezres — Kuba történe­tében a legnagyobb ,— nép­gyűlés még ebben a sorozatban is különleges fontosságú volt. Jose Marti, a szabadsághős szobra előtt először az út­törők, diákok, nőszövetség, if­júkommunisták, szakszerve­zetek, a forradalom védelmé­re alakult bizottságok és a kis- parasztok képviselői köszöntőt, ték a pártkongresszus eredmé­nyeit, ígéretet téve határoza­tainak teljesítésére, majd Fidel Castro emelkedett szólásra. Ja­vaslatára a tömeg — mint Castro mondotta „a párt kong­resszusa után a nép kongresz- szusa” — kézfelemeléssel jó­váhagyta a legmagasabb párt­fórum határozatait és a több mint háromezer küldött által megválasztott Központi Bizott­ságot. Fide! Castro beszédében — amelyet ismételten megszakí­tott a tömeg lelkes óvációja — összefoglalta a kongresszus legfontosabb témáit. — A forradalom — mondot­ta — erősebb, mint valaha. Megszerveződött, létrehozta in­tézményeinek rendszerét. Ma már senki és semmi nem tar­tóztathatja fel. A pártban a nén a legiobbiait tu-Ua. his-en aktívan közreműködött kivá­lasztásukban. A knn.zyesszn-son a párt legíobbiai dolgoznák ki a politikai vonalat, amely í<*v a tömegek óhaját testesíti m-»g. Fidel Castro hangoztatta, a kongresszus záró napja talán az ee4S7 kubai farrada1omban is a legboldogabb nap, mert soha még ilyen biztosnak nem látszott a forradalom jövője. A holnap biztosítéka a párt. A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista közösség, a testyérpártok és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadí. tó mozgalmak szerepét mél­tatta. ' Fidel Castro kitért a kong­resszus záróbeszédében emlí­tett témára: az Angolának nyújtott kubai segítség ame­rikai visszhangjára. Hangsú­lyozta: senki sem feledkezhet meg arról, hogy Kuba nemcsak latin-amerikai, de egyben „la­tin-afrikai” ország is. Számos polgárának ereiben az egykor rabszolgaként a szigetre telepí­tett afrikaiak vére folyik. í A tömeggyűlés az Intema- cionáléval ért véget. Este — magyar idő szerint a hajnali órákban — a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága nagyszabású foga­dást rendezett. A tanácskozás tiszteletére felépített — alig ‘ három hónap alatt — Cubaca- na palotában és annak kertjé­ben a küldöttek és a külföldi delegációk tiszteletére. A fo­gadáson jelen voltak a kubai párt vezetői, az állami szervek irányítói, s a külföldi vendégek között helyet foglalt a Kádár János vezette magyar delegá­ció is. * Lázár György és dr. Maróthy László látogatásai Lázár György, az MSZMP. Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den Nógrád megyébe látoga­tott. A vendéget Salgótarján­ban a megyei pártszékházban Géczi János, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, vala­mint felkészüléséről azokra a feladatokra, amelyek a nép­gazdaság ötödik ötéves tervé­ből Nógrádra hárulnak. A Mi­nisztertanács elnöke ezután — Géczi János társasáeában — megtekintette a salgótarjáni szakmunkásképző kombinát épülő objektumait. A jövő év közepére elkészülő. 82 millió forintos költséggel létesülő in­tézethez 120 személyes tan­műhelyt, 300 személyes kollé­giumot és 600 adagos konyhát is építenek. Azt követően Lázár György a Salgótarjáni Síküveggyárban — Szokup Lajosnak, az Üveg­ipari Művek vezérigazgatójá­nak kalauzolásával — üzemlá­togatáson vett részt. A nappa­li műszak végeztével a gyár művelődési házában a Salgó­tarjáni Síküveggyár munká­sainak, valamint a salgótarjá­ni nagyüzemek képviselőméig részvételével munkásgyűlést rendeztek. A nagygyűlésen Lá­zár György mondott beszédet az időszerű belpolitikai kérdé­sekről, majd felszólalt Miskol- czi István villanyszerelő, lile- falvi Jánosné edzőüzemi cso­portvezető és Sápi Lajos üzem­mérnök — mindhárman a Sal­gótarjáni Síküveggyár dolgo. zói. A nagygyűlést városnéző sé-i ta követte. Nógrád megyei lá­togatása végén Lázár György megtekintette a karancsberé. nyi Nógrádi Sándor fel- szabadulási és partizán-emlék­múzeumot. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KIST! Központi Bi. zottságának első titkára ked­den a dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezetbe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencié, a Pes* megyei párt- bizottság első titkára. Dr. Maróthy László délután a fővárosban, a Pest megyei KLSZ-bizottság titkáraival ta­lálkozott Megvitatták a me­gye ifjúságpolitikai feladatait (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents