Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
t i Magasabb kölcsön, kisebb kamat, hosszabb törlesztési idő Tájékoztató a lakásépítések pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról A Minisztertanács nem régen rendeletet adott ki az egyes lakásépítési formák pénzügyi hitelfeltételeiről és szociálpolitikai kedvezményeiről szóló korábbi kormányrendelet módosítására, és kiegészítésére. Az 1971-ban kiadott kormányrendelet módosítását az elmúlt négy esztendő gyakorlata követelte meg, elsősorban azért, mert a lakásépítkezések költségeinek, árainak a tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése emelte az építők, a vásárlók anyagi terheit: az évek óta változatlan árú tanácsi értékesítésű lakások állami ártámogatásának összege a tervezetthez képest csaknem háromszorosára nőtt, s pénzügyi feltételei indokolatlanul elsza- ikadtak a muinkáslakás-építési akcióétól. A rendelet lehetővé teszi, hogy a lakásépítési költségek növekedésének nagyobb részét továbbra is a magasabb építési kölcsönök fedezzék, s a lakásárak emelkedése, a nagyobb kölcsönökkel együtt járó havi terhek csak mérsékelten növeljék a lakosság ilyen kiadásait. Az intézkedések elősegítik a magánlakás-építkezések továbbfejlesztését, s egyben hozzájárulnak a lakásépítéssel és -vásárlással kapcsolatos teherviselés reális alakulásához. Társadalompolitikai igényt elégít ki az új rendelkezés azzal, hogy a kedvezmények bővítésével nagyobb támogatást nyújt a munkás- lakás-építőknek, megkülönböztetett kedvezményekben részesíti a sokgyermekes családokat és a fiatal házasokat. A minisztertanácsi rendelet végrehajtására most elkészült a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendelete, amely részletesen meghatározza a lakásépítés, -vásárlás január 1-én hatályba lépő új pénzügyi és hitelfeltételeit. Ezekről, s a legfontosabb változásokról kedden Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója tájékoztatta á sajtó képviselőit. A sajtó- tájékoztatón ott volt Trethon Ferenc pénzügyminiszter- helyettes is. A rendelet szerint a magánlakás-építkezések valamennyi formájában növekszik a kölcsönök felső határa: a többszintes lakóház-építkezéseknél a jelenlegi 250 000 forintról 300 000 forintra, családiba zépítkiezáseknél valamennyi településkategóriában 20 000— 20 000 forinttal 90 000—120 000 forintra, ezen belül a munkások és a nagycsaládosok részére a településtől függetlenül 140 000 forintra. További kedvezmény, hogy a többszintes lakóház-építkezésre adott kölcsönök törlesztési időtartamát egységesen 35 évre emelték, s ez egyes konstrukciókban öt év hosszabbítást jelent. Ennyivel növekedett, legfeljebb 30 évre, a családi- ház-építőknek adott kölcsön visszafizetési ideje is. Munkáltatói kölcsönt a jövőben legalább 15 évre adnak. Csökkentették a kölcsönökre fizetendő kamatot is. Az ezzel járó terheket — a lakosságinak nyújtott támogatásként — az állam viseli. A szövetkezeti lakásépftéskezéseknél a bérből és fizetésből élőknek az eddigi 2 százalék helyett 1 százalék ikamatot kell fizetniük. A telepszerű többszintes lakóházépítésre adott kölcsön kamata 2—6 százalék helyett egységesen 2 százalék lesz. Az egvedi többszintes lakóház- építkezésre nyújtott hitel kamata 3—6 százalék helvett 3 százalék, a csal.ádiház-éoítke- zeseké 2—6 százalék helyett 3,5 százalék. A módosítások havonta 100—130 forinttal csökkentik a törlesztésű összegeket. A rnunkáslakás-énvtési konstrukcióban .a ki telölt településeken a munkáltatói támogatással énülő telepszerű, többszintes lakóház-építkezésekhez az állam nagvobb támogatást nvűft; kétszobás lakásra például az eddigi fiO 000 forint helyett 80 000 forintot. Kedvező módosítás az is, hogv a többszintes lakóház- építkezéseknél csökkentik az első öt évben a havi törlesztőrészleteket. A rendelkezés szerint a tanácsi értékesíti lakásoknál és a munkást akisén ’"tkezéseknél a törlesztőrész- * letet 20 százalékkal kell mérsékelni, egyéb lakásépítkezéseknél a fiatal házasok, a nagycsaládosok törlesztőrészleteit — szociális indokok alapján — 30 százalékkal lehet mérsékelni. A költségvetési terhek arányosítása érdekében a tanácsi értékesítésű lakások árát 1976- ben 50 000 forinttal, utána évenként 3 százalékkal emelik, az előtörlesztés összegét viszont 15 százalékról 12 százalékra csökkentik. A családiház-építkezéseken belül is eltérő pénzügyi és hitelfeltételeket vezetnek be, attól függően, hogy hagyományos módon, vagy új konstrukcióban, csoportosan, korszerű formában építik-e a házakat. A korszerű építési formáknál kedvezőbbek a feltételek; nagyobb kölcsönt adnak hozzá, a kamat is kevesebb — 3 százalék —, s a törlesztési idő 30 évig terjedhet. Az ifjúsági takarékbetéttel rendelkező fiatalok további kedvezményt kapnak azzal, hogy a betétjük alapján nyújtható külön kölcsön összegét valamennyi építési formában beszámítják az előtörlesztésbe. Eddig ugyanis erre csak a többszintes lakóház-építkezéseknél volt mód. Lényeges az is, hogy a telepszerű többszintes lakóházépítkezések területelőkészítéséhez, s a hozzá kapcsolódó létesítményekhez 1976-tól központi forrásból lakásonként 100 000 forintot kapnak a tanácsok. Az új rendelkezés még számos egyéb kisebb jelentőségű, de a lakosság részére további kedvező módosításokat tartalmaz. Foglalkozik például az egyéb építési kölcsönök feltételeivel, a különböző szervezett akciókban felépült lakások cseréjének rendjével, stb. A vezérigazgató bejelentette, hogy a módosított feltételű lakásépítkezési hitelekre 1976- ban csaknem 11 milliárd forint áll a takarékpénztár rendelkezésére, s az összeg elegendő minden jogos igény kielégítésére. A módosításokkal kapcsolatos részletes útmutatást rövidesen megkapja valamennyi takarékpénztári fiók, ígv januárban már az új feltételek alapján folyósíthatják az építési kölcsönöket. Intézkedtek arról is, hogy az átmeneti időszakban se kerüljenek hátrányos helyzetbe a lakásépítők, -vásárlók. (MTI) Van elegendő hal, tej, kenyér A kereskedelem jól (elkészült az ünnepekre Kuba történelmi kongresszusa A havannai Forradalom, tere, amely a Batista-re- zsim bukása óta a kubai forradalom valamennyi döntő pillanatában igazi népgyűlésként fogadta a főváros és az ország lakosait, hétfőn este újból százezrekkel telt meg. A Kubai Kommunista Pórt I. kongresszusának záróaktusaként Fidel Castro tartotta meg a monumentális téren beszédét, a történelmi jelentőségű kongresszus összegezését. A kubai kommunisták határozatai, döntései nem maradtak csupán a párt belső ügyei: minden kubai közügyévé váltak; azoké is, akik a Plaza de la Revolu- ción-on jelen voltak, s azoké is, akik a nagy eseményről kívül rekedtek. A kongresszus célja is ez volt: építően, megfontoltan körvonalazni a jövőt, minden kubai holnapját. A kubai párt I. kongresszusának már az előestéjén előlegezte a szocialista országok és a testvérpártok sajtója a „történelmi’’ jelzőt. Az esemény önmagában is hatalmas jelentőségű volt a párt életében; a hatnapos kongresszusi munka idején pedig bebizonyosodott, hogy útmutatásait joggal illetheti majd történelmi jelzővel jelenünk után az utókor is. A kubai párt legfelső fóruma mélyenszántó, kritikai elemzéssel vizsgálta a for. radalom óta eltelt időszakot: Fidel Castro első titkár beszámolója a hatalmas eredmények mellett kitért a múlt fogyatékosságaira is; azzal az elhatározással, hogy a hibák ne ismétlődhessenek meg. A kongresszus — egyebek között — elfogadta a párt programnyilatkozatát, határozott az ország új alkotmá. nyáriak tervezetéről, helyeselte a néphatalmi szervek Matanzas tartományban kísérletképpen bevezetett rendszerét és javasolta annak országos kiszélesítését. Ebből a célból az eddigi hat tartomány helyett tizennégy közigazgatási egységet hívnak életre, amelyekben az állampolgárok a jövő évben választják meg népképviseleti szerveiket. Ugyancsak jövőre — 1976-ban — választják meg a forradalmi Kuba első parlamentjét, hagyják jóvá az új alkotmányt népszavazás útján. Még a nyugati sajtó sandán méregető része sem talált — minden igyekezete ellenére — olyan momentumot a kubai párt kongresszusában,, amelyből bármiféle kétes szenzációt ki tudott volna csiholni. A nyugati polgári sajtó tárgyilagosságra törekvő orgánumai viszont kénytelenek voltak elismerni hogy az esemény a de. mokratizmus jegyében zajlott le. A párizsi Le Monde így jellemezte a kongresszust: ........Nem arról van szó, h ogy új irányvonalat kellene meghatározni, vagy válaszúton lennének. Olyan jellegű esemény ez, amely 16 éves forradalmi realitást ünnepélyesen megfogalmaz; egy olyan realitást, amelynek eddig nem volt ideje intézményesíteni önmagát__” A párizsi polgári lapnak igaza van: Havannában nem irányt kellett változtatni nem válaszút előtt álltak a kubai kommunisták, hanem a forradalmi valóságot, kellett intézményes keretekbe önteni, folytatni a megkezdett, helyes utat. A forradalmi törvényességet, a forradalom szülte demokratikus formákat — nem felváltja, hanem — folytatja az alkotmányos alapokra helyezett népszuverenitás és szocialista demokrácia, igazodván a társadalmi és gazdasági fejlődés eredményeihez. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának újraválasztott első titkára mondotta: a forradalmárok az utópista szakasztól eljutottak a realizmusig, tudatában annak, hogy a történelmi célok megvalósítása nem csupán a forradalmárok önfeláldozó vágyain múlik, hanem az objektív tényeken. A kubai munkásosztály, a forradalom élcsapata e felismerés szellemében építette saját sorait s közben gyarapította — szellemiekben és anyagainkban egyaránt — az egész országot. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, aki Havannában nagy hatású beszédben fordult a kongresz- szushoz, a többi között kifejtette: „A kubai forradalom különleges történelmi jelentősége abban van, hogy az amerikai földrészen elsőként jelezte egy új korszak, a szocializmus korszakának kezdetét.’’ A havannai Jósé Marti repülőtéren felirat hirdeti: Primer territorio Libre de América — Amerika első szabad földje. Az első, amely példát mutatott és mutat minden utána következőnek a zöld kontinensen ... ________________________________________MAJOR LÁSZLÓ A portugál forradalmi tanács határozata A karácsonyi ünnepeket megelőző napokban megnőtt az élelmiszerüzletek forgalma is, bár sokan megvásárolták előre a tartós élelmiszereket. Ezekben az órákban főleg halat, kenyeret és tejet vesznek a háziasszonyok. Miből, mennyi van a boltokban? Hogyan oldja meg a kereskede’em a vásárlók zavartalan áruellátását? A megyeszékhely halszak- üzletének akváriumában túlzsúfoltan fickándoznak még a halak. Nem sokáig, mert egyre többen térnek ide be. hogy megvásárolják az ünnepre valót. A halat a Dal- mandj Állami Gazdaság halastavából folyamatosan szól. lítják. Napi 40—50 ezer forint 1975. december 24. értékű hal talál gazdára, úgy számítják, hogy összesen 150 —160 mázsa halat adnak el. A dtmakömlődl, a paksi halászcsárdába és a megye községeibe. az idén Fejér megye egy részébe is — a szekszárdi halszaküzlet szállítja a halat. Sajnos, a választék szegényes, csak ponty kapható. A kenyérellátásra felkészült a Szekszárdi Sütőipari Vállalat. Ezekben a napokban nem adtak ki szabadságot a dolgozóknak. így is a szükségesnél kevesebben vannak, ezért munkába állították a szakmunkástanulókat is. A vállalathoz az előre rendelések december 18-ig érkeztek be. Nagyjából tisztában vannak a kereskedelem igényével, bár ez az igény időközben módosulhat is, de ez nem okoz göSßüt P m ' ••"-.'tett sütőiparnak, Ma eg v nap ügyeletet tartanak a Sütőipari Vállalatnál. így a pótrendeléseket is zavartalanul teljesíteni tudják. Amint a Népbolt Vállalatnál, az ÁFÉSZ és a Sütőipart Vállalatnál hallottuk, Szekszárd kenyérellátása remélhetőleg zavartalan lesz. A Népbolt Vállalat boltjaiba a Tejipari Vállalat naponta kétszer szállít tejet és tejterméket. Az ÁFÉSZ üzleteibe már hétfőn leszállították a megrendelt sajtot, vajat. Ma csak a tejet, kakaót és a tejszínt viszik ki az üzletekbe. A Tejipari Vállalat is tart ünnepek előtt ügyeletet, ha a megadott előrendelésnél több tejet, tejterméket igényelnek a boltok, azonnal eleget tudjanak tenni az utórendelésnek, A portugál fegyveres erők mozgalmának legfelső forradalmi tanácsa kedden reggel véget ért heti rendes ülésén felszólította a katonai hatóságokat, hogy minél gyor. sabban indítsák meg és zárják le az igazságügyi eljárást azok elien a katonák ellen, alakét a március 11-i, illetve a november 25-j államcsíny- kísérlet miatt vettek őrizetbe. Azevedo miniszterelnök beszámolt a kormány átalakításáról folytatott tárgyalások alakulásáról. A tanács teljes jogú tagjává nyilvánította Vitor Crespo és Almeida e Costa tengerészkapitányt. Crespo tengernagy rangban korábban Portugália mozambiki főbiztosa volt, Costa pedig a mostani kormány belügyminisztere. Megvitatták az Angolából Portugáliába települtek helyzetét is. Javasolták a kormánynak, alakítson külön-* bizottságot a hazatelepültek támogatására. A tanács jóváhagyta a külföldi tőkeberuházásokat szabályozó kódexei és azt a törvénytervezetet amelynek ér. telmében 19 milliárd escudo (kb. ugyanannyi forint — a szerit, megj.) államkölcsönt bocsátanak ki a költségvetési hiány fedezésére. A forradalmi tanács kizárt a hadseregből 20 közkatonát és tisztet, s két évre megfosztotta őket polgári jogaik gyakorlásától. /
